Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFUAi MA Gazdálkodásról 1988. január 29. PÉNTEK- alulnézetben XXXVIII. évfolyam, 24. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Vegyépszer-tervek A cementsilót NSZK megrendelésre gyártják A Vegyépszer tamási gyára több mint 470 millió forint árbevételt ért el az elmúlt esztendőben, s a nyereség meghaladta a 90 millió forintot. Az említett számadatok eltakarják azo­kat az erőfeszítéseket, amelyet a kol­lektíva és az üzem vezetői tettek a jó eredmények elérése érdekében. Az idei év sem lesz könnyebb a tava­lyinál: sőt a megkezdett lépésváltás gyorsítására van szükség annak ér­dekében, hogy a gyár eredményes­sége tovább javuljon. Az idei évet sokkal nehezebb kö­rülmények között kezdték mint tavaly januárban. Mindez a piaci viszonyok további változásával függ össze. A belföldi piac zsugorodása nem állt meg, a rubel elszámolású kontingest figyelembe véve idén csökken a szo­cialista export. A nyugati kivitel növe­lésének viszont számos kritériuma van. így a kedvező ár, a rövid átfu­tási idő, a kifogástalan minőség. Ez arra kényszerítette a tamási Vegyép­szert, hogy változtassanak a gyárt­mány- és termékszerkezeten. Mindezt olyan körülmények között kellett végrehajtaniuk, hogy a belföl­di alapanyagok beszerzése tovább­ra is gondot okoz a cégnek. A part­nerek szállítási készsége ugyancsak hullámzó, amely végsősoron kihat a termelési programra is. A körülmények változása arra kész­tette a gyár vezetőit, hogy az úgynevezett kétlépcsős tervké­szítéshez folyamod­janak. Az első negyedév­re dolgozták ki az operatív tervet, amely mintegy öt- venmilliós termelés­sel számol, s az éves terv várhatóan már­ciusban áll össze. Horváth István igaz­gató szerint, az elmúlt évi termelést megfejelik, erre nyújtanak garanciát a megkötött üzletek és az aláírásra váró szerződések. Az elmúlt időszakban tovább bő­vült tőkés partnereik, megrendelőik (Folytatás a 2. oldalon.) A Budapesti Húsipari Vállalatnak készülő saválló kon­téner Napirenden a lakásgazdálkodás korszerűsítése Megkezdődött a KISZ KB ülése A lakásgazdálkodás átfogó korszerű­sítésére vonatkozó javaslatok megvitatá­sával kezdte meg csütörtökön a kétna­posra tervezett ülését a KISZ Központi Bizottsága a zánkai úttörővárosban. Az előterjesztésből, a szóbeli kiegészí­tésből, és a hozzászólásokból is egyér­telműen kitűnt, hogy a tervezet szerint alapjaiban változna meg a lakásépítés, - elosztás, és -támogatás eddigi rendsze­re. A koncepciótervezetet kidolgozó munkacsoport jelentésében hangsú­lyozta: a lakásgazdálkodás napjainkban politikai kérdéssé vált, kiemelt helyet fog­lal el a sürgető társadalmi gondok sorá­ban. A javaslattervezet leszögezi: az utóbbi években jelentősen csökkent az újonnan épített bérlakások száma, gyors ütem­ben növekedtek a lakásszerzés, a lakás­hoz jutás terhei. További gond, hogy az infláció a megtakarításokat és a támoga­tásokat folyamatosan elértékteleníti. El­lentmondásos a támogatási rendszer is, mert a lakbértámogatás és a hitel kamat- kedvezményei a lakáshoz, nem pedig a lakókhoz kapcsolódnak. Ezen túlme­nően a lakásépítésben az állami vállala­tok és a kisvállalkozások nem azonos fel­tételekkel vesznek részt. Mindez azt eredményezte, hogy romlottak a lakás­hoz jutás esélyei, elsősorban a fiatalok körében. Tény tehát, hogy ennek a lakásgazdál­kodási rendszernek, illetve egyes ele­meinek a továbbfejlesztése már nem hozhat eredményt; hiszen a hitelek eme­lése, az állami költségvetés további ter­helése, a helyi támogatások összegé­nek növelése ellenére is egyre kevesebb lakás épül. Ezért az új és komplex lakásgazdálko­dási koncepciót kell kidolgozni és hosz- szú távon érvényesíteni. A KISZ ezzel ösz- szefüggö elgondolásai nem igényelnek az államkasszától többet, mint eddig. A javaslat a ma meglévő források ész­szerű felhasználásával, átcsoportosítá­sával kívánja hosszabb távon önfinan­szírozóvá tenni a lakásgazdálkodást. Az ifjúsági szövetség koncepciója tartal­mazza az egységes támogatáspolitika elveit és eszközeit, a bérlakásrendszer továbbfejlesztésének jogszabályi lehető­ségeit, a lakásépítés pénzügyi rendsze­rét, valamint a lakáskínálat bővítésének új elgondolásait. A hozzászólók megerősítették: a ja­vaslattervezet hozzájárul ahhoz, hogy a lakásgazdálkodásban is érvényesüljön a társadalmi igazságosság, az egyenlő te­herviselés. Felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenleginél egyszerűbben, köz­érthetőbben, de pontosan kell megfogal­mazni az egyes javaslatokat. A KISZ Központi Bizottsága a javaslat- tervezetet elfogadta és az észrevételek beépítésével véglegesített változatot né­hány napon belül eljuttatja a KlSZ-szer- vezetekhez. A tanácskozáson Hámori Csaba, a KISZ központi Bizottságának első titkára adott tájékoztatást a társadalom helyze­téről, hangulatáról, a várható főbb ese­ményekről, a KISZ-ben érzékelhető fon­tosabb folyamatokról, programjaikról, valamint a KISZ KB apparátusának át­szervezéséről. Az ifjúsági szövetség vezető testületé délután szekcióüléseken tárgyalta a „Mi­lyen szocializmust építsünk?” elnevezé­sű vitasorozat szervezési és tartalmi elő­készítésének feladatait. A Minisztertanács tárgyalta Az exportképesség fokozása, a szerkezetváltás meggyorsítása A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács javasolta az Ország- gyűlésnek a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről és az élelmiszerekről szóló törvények módosítását. A kormány egyúttal az Elnöki Tanács elé terjesztette a növényvédelemről szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Minisztertanács a tervgazdasági bi­zottság jelentése alapján áttekintette az exportképesség fokozása, a műszaki fej­lődésen alapuló szerkezetváltozás meg­gyorsítása érdekében hozott és teendő intézkedéseket. Újból hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló központi és hi­telforrásokat elsődlegesen e célokra kell felhasználni. Ezt szolgálják a hosszú lejá­ratú nemzetközi hitelfelvételek - köztük a múlt év őszén felvett egymilliárd márkás NSZK-hitel - is. A Minisztertanács felhív­ta a gazdálkodó szervezetek figyelmét a műszaki fejlesztést és az exportbővítést célzó pályázatokra. Egyúttal kifejezte re­ményét, hogy a kereskedelmi bankok és a vállalatok széles köre vesz részt saját forrásait is bevonva e program megvaló­sításában. A Minisztertanács megvitatta az isko­larendszeren kívüli szakmai oktatás to­vábbfejlesztésével kapcsolatos állami tennivalókat. Meghatározta a felnőttek szakmai képzésére, átképzésére és to­vábbképzésére vonatkozó alapvető ren­delkezéseket, utasította az illetékes mi­nisztereket a részletes intézkedések ki­dolgozására. A kormányszóvivő tájékoztatója A kormány ülését követő szóvivői érte­kezleten Bányász Rezső elöljáróban is­mertette a Minisztertanácsnak azt az ál­lásfoglalását, amely a szerkezetátalakí­tást, a műszaki fejlesztés gyorsítását és a konvertibilis kivitel bővítését elősegítő pályázatokról szól. Elmondotta: A kor­mány áttekintette a rendelkezésre álló hazai és a hosszú lejáratú külföldi fej­lesztési források felhasználási lehetősé­geit. E forrásokat úgy kell felhasználni, hogy azok segítsék a műszaki fejlesztés és a termékszerkezet-átalakítás gyorsí­tását, a gazdaságos konvertibilis export bővítését. A korszerű technika adaptálása, a tar­tós és szerves piaci kapcsolatok kiépíté­se érdekében nagy figyelmet kell fordíta­ni a külföldi tőke bevonásával megvaló­suló vegyes vállalatok létrehozására. Ezt (Folytatás a 2. oldalon.) !! Zárszámadás előtt Az a régi, mindannyiunk által ismert igazság, hogy a mezőgazdaságban nincs két egyforma esztendő, most az elmúlt évet magunk mögött tudva ismét beigazolódott. Tájanként és ágazatonként egyaránt eltérő eredmények születtek, s ezekről tárgyal most a mezőgazdasági szövetkezetek tagsága. Megyénkben ma tartják az első zárszámadó közgyűlést Regölyben, a jövő héten Tamásiban, Magyarkeszin, Bonyhádon, Ozorán és Szedresben küldöttközgyűlésekre kerül sor. Ezt a két nagyon fontos fórumot megelőzően a munkahelyi kollektívák kisebb csoportokban beszélték meg a téesz, a munkahely jelentős és kevésbé jelentős dolgait. Hogyan is dolgoztunk az előző esztendőben? Mi az a nagyon fontos dolog, amire jobban kellett volna figyelnünk? Melyek azok az eredményt befolyásoló tényezők, amelyek ob­jektív, vagy éppen szubjektív okokból nem azt a hatást váltották ki, amit re­méltünk? Mi lehet az oka annak, hogy az egyik ágazat jobban húz mint a má­sik, hogy a szomszéd faluban, a szomszéd téeszben jobban keresnek az em­berek, szebbek az eredmények? Számtalan kérdés, amelyre most a megbe- széléseken, küldöttközgyűléseken, és zárszámadáskor választ kaphat min­den téesztag, dolgozó és vezető egyaránt. Bizonyára igen sok szó esik ezeken a demokratikus fórumokon a közgaz­dasági környezet változásáról, arról, hogy romlottak az agrárpiaci lehetősé­gek, hazánk gazdasági helyzetével összefüggésben tovább erősödött a sza­bályozás elvonó jellege. A zárszámadásnál, s főleg az ez évi tervek tárgyalá­sánál számtalan új fogalommal találkoznak majd a téesztagok. Sok, már rég­óta használatban lévő mutató - mely a mérlegadatokban szerepel - sem valószínű, hogy mindenki számára egyértelmű. Éppen ezért fontos, hogy közérthetően mondják el a téesz vezetői a szövetkezet gazdálkodására vo­natkozó legfontosabb adatokat. Gyakran tapasztalni azt is, hogy a zárszáma­dáskor kiosztott írásos tájékoztató nem más, mint egy óriási adathalmaz, a kétkezi dolgozó nem igen érti, hogy például mit is jelent a „tevékenységek fedezeti hányadának alakulása”. Érthetőség, közérthetőség, a végzett munka összegzése, a hibák őszinte feltárása, az eredmények továbbra is ösztönző ismertetése kell jellemezze a zárszámadó és a küldöttgyűléseket. Ez történik az elkövetkező hetekben a megye 61 mezőgazdasági, és 2 halászati szövetkezetében. Itt, Tolnában ked­vező, hogy a mezőgazdasági terület részaránya, s ezen belül a szántóé is ma­gasabb, mint az országos átlag. A nagyüzemek az intenzívebb szántóföldi növénytermelésre helyezték a hangsúlyt. A szántóterület csökkenésének ütemét a melioráció és a rekultiváció révén, valamint a racionális földhaszná­lattal sikerült megállítani, és 217 ezer hektár körül stabilizálni. Az üzemek a VII. ötéves tervben mintegy 4 százalékos gabonaterület csökkenés mellett 4 százalékos termelésnövelésre számítanak. Az állatte­nyésztésen belül a tervciklusban 7 százalékos csökkenéssel számolnak a vágómarha-termelésnél, ugyanakkor a tejtermelés 18 százalékos növelését tervezték, s 4 százalékos növelést irányoztak elő a vágósertés-termelésnél. A korábbinál jelentősebb feladat vár a mezőgazdaságra ebben az esztendő­ben. A népgazdasági célkitűzésekkel összhangban biztosítani kell az eddigi fejlődési folyamatot, a gazdaság egyensúlyi helyzetéhez, stabilitásához tör­ténő fokozott hozzájárulást. Sikereink alapja, továbbhaladásunk forrása a mezőgazdasági ágazatban, a termelőszövetkezetekben dolgozók hozzáér­tése, tenniakarása, cselekvőképessége, színvonalas munkája. Azoké az em­bereké, akik nap mint nap a földdel, az állatokkal és a gépekkel dolgoznak. Most, ilyenkor év elején a zárszámadás napján pihenőt tartanak, megmérik önmagukat, összegzik a munkát, amelyet az előző évben külön-külön és együtt végeztek. D. VARGA M. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom