Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-25 / 20. szám

4 ^NÉPÚJSÁG 1988. január 25. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Megilleti-e őket a kedvezmény? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - a bonyhádi OTP-fiókkal 1977-ben kölcsönszerző­dést kötött. Családi házat építettek magánerőből, melyre 140 ezer forint kölcsönt kaptak úgy, hogy vállalták a második gyereket. Abban az időben családi ház építésére nem járt szociál­politikai kedvezmény. Azt hallották, hogy az új rendelet szerint visszame­nőleg is jár ez. Olvasónk kérdezte, hogy valóban megilleti-e őket a két gyerek után járó összeg. Az Országos Takarékpénztár Tolna Megyei Igazgatóságához továbbítottuk a levelet, s onnan a következőket vála­szolták: Új családi ház építéséhez szociálpo­litikai kedvezmény nyújtását 1983. ja­nuár 1-jétől az 53/1982. (X. 7.) MT szá­mú rendelet tette lehetővé. E rendelet­nek visszamenőleges hatálya nem volt, így aki a rendelet hatálya előtt kötött családi ház építésére kölcsönszer­ződést, annak szociálpolitikai ked­vezmény már meglévő vágy utólag született gyermek után sem számolható el! A levél szerint a családi házra 1977- ben kötöttek szerződést, így legna­gyobb sajnálatunkra a feltett kérdésre csak nemleges választ tudunk adni. Mikor cserélik ki a jegyzékeket? Id. Csordás Ferencné írta Bonyhád- ról, hogy az autóbusz-pályaudvaron a járatok indulásáról tájékoztató jegyzé­ket ember legyen a talpán, aki el tudja olvasni. Vajon hány évenként cserélik ki ezeket? Pech József, a Gemenc Volán igaz­gatója válaszolt:- A bonyhádi üzemegység autóbusz­állomásán az indulójegyzékek az elmúlt hónapokban - főleg a hűvösebb, párá- sabb időjárás beálltával - valóban megrongálódtak, a gépelt szöveg elhal­ványodott. December hónapban meg­kezdtük az indltóoszlopokon elhelye­zett indulójegyzékek átgépelését, s azokat folyamatosan kicseréltük. Intézkedtem arról, hogy tartalék in­dulójegyzékeket is gépeljenek le, a for­galmi szolgálat pedig a jövőben elhasz­nálódó indulójegyzékeket folyamato­san köteles cserélni. Ügyeletesünktől kérdezték Müller György, 67 éves nyugdíjas, Szekszárd, Laki Imre u. 7. szám alatti lakos az ügyeletes újságírónak pana­szolta, hogy a megyei kórház főportá­ján nem engedték meg, hogy telefo­non taxit rendeljen. A portás a szem­ben lévő szülészet portájára küldte őket, ahonnan aztán sikerült telefonál­niuk. Az idős embernek ősszel eltörött a lába, most vették ki a szegecseket, ezért lett volna szüksége a taxira. Dr. Kovács János, a megyei kórház és rendelőintézet gazdasági igazgatója a panaszt kivizsgálva a következő vá­laszt adta. A portaszolgálatok magán­célra - belső utasítás értelmében - nem hívhatnak taxit. Nyilvános .telefon- készülék a szülészeti portán és a ren­delőintézetben van elhelyezve, a bete­gek onnan telefonálhatnak. Nagy Gábor, általános iskolai tanu­lónak, aki Jobbparásztán, a Zápor ut­cában lakik, két kérdése is volt. Az egyik: Tervezik-e a 9-es buszjáraton kívül más járatok beállítását is, tekin­tettel arra, hogy erről a városközpont­ban át kell szállnia annak, aki nem a TÁÉV felé utazik? A másik: Mikor lesz még egy nyilvános telefonfülke Jobb­parásztán, mert jelenleg csak az ott üzemelő kisboltban van, de az is gyak­ran elromlik?- Újabb járat beindítására, vonalbő­vítésre a jelenlegi autóbusz-állomány mellett nincs mód - mondta Pech Jó­zsef, a szekszárdi Gemenc Volán igaz­gatója. A második kérdésre Márkvárt János, a Tolna Megyei Távközlési Üzem veze­tője válaszolt: A tanáccsal egyeztetve terveznek ugyan nyilvános telefonfül­kéket elhelyezni, de a jelenlegi hálózat telített, új hálózat építésére, bővítésre nem lehet számítani. 1ST“ Ml VÁLASZOLUNK A fogyasztási adóról szól a Minisztertanács 72/1987. (XII. 10.) számú rendelete, amely szerint fogyasztási adót az a jogi személy vagy vállalkozói adófizetésre köte­lezett magánszemély fizet, aki a rendelet mellékletében meghatáro­zott, saját előállítású terméket belföldön értékesít, továbbértékesítésre terméket importál, vagy szolgáltatást belföldön nyújt. Használt termék értékesítése ese­tén nem kell adót fizetni. Rendelkezik a jogszabály az adó alapjáról, mértékéről és arról is, hogy mely esetekben van he­lye és melyek a feltételei az adó visszai­génylésének, kimondja, hogy az adó be­fizetése és bevallása önadóztatás formá­jában történik. A Minisztertanács 74/ 1987. (XII. 10.) számú rendelete a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásáról és javítószolgálatáról szóló korábbi jogsza­bályt módosítja, s ebből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A kötelező jótállás­sal árusított, továbbá a mellékletben fel­sorolt termékek alkatrészellátásáról és javítószolgálatának megszervezéséről, ha az áru fogyasztói ára 1500 Ft alatt van 3 évig, 1500-1000 Ft között van 6 évig, 10 000 Ft fölött van 8 évig kell gondos­kodni.” Megjelöli a jogszabály azt is, hogy ezt az időtartamot mely időponttól kezdődően kell számítani és kimondja, hogy az alkatrészellátás, illetve javító- szolgálat megszervezésének elmulasz­tásával a vásárlónak okozott kárt a pol­gári jog szabályai szerint meg kell téríte­ni. Az állami tulajdonban álló házingatla­nok elidegenítésének szabályozásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 75/1987. (XII. 10.) szá­mú rendelete, amely kimondja, hogy a ki­zárólag állami tulajdonban álló, 12 laká­sosnál nem nagyobb épületek, nem la­kás céljára szolgáló épületek, továbbá a társasházban levő állami tulajdonú laká­sok és nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek a bérlők kérése nélkül is kijelölhe­tők elidegenítésre. A kizárólag állami tu­lajdonban álló, 12 lakásosnál nagyobb épületek csak akkor jelölhetők ki elide­genítésre, ha ezt a lakásbérlőknek több mint a fele kéri. Ha a kizárólag állami tu­lajdonban álló épületben levő lakások legalább 75%-ának bérlői kérik az elide­genítést, a kijelölésre jogosult szerv az elidegenítésre való kijelölést csak rend­kívül indokolt esetben tagadhatja meg. Szó szerint tartjuk idézendőnek, hogy „ha a nyugdíjas, illetőleg a jövedelmi, va­gyoni és szociális helyzete alapján taná­csi bérlakásra jogosult bérlő a vásárlási jogával nem kíván élni, lakása a lakás- bérleti jogviszonya fennállásáig, illetőleg a tanácsi bérlakásra jogosultság meg­szűnését követő öt éven belül nem ide­geníthető el.” A Minisztertanács 76/1987. (XII. 10.) számú rendelete a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló korábbi jogsza­bályt módosítja és e módosítás szerint a kedvezmény összege gyermekenként 50 000 forint, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön- (adásvételi) szerződés időpontjában meglevő, általa eltartott, vele közös háztartásban élő, ille­tőleg megelőlegezett gyermek(-ek) ese­tén a második gyermek után 100 000 fo­rint, a harmadik gyermek után 250000 forint. Fiatal házaspár kérelmére a ked­vezményt két gyermekig önálló bankköl­csönként meg kell előlegezni. Rendelke­zik a jogszabály a megelőlegezés időtar­tamáról, azaz arról is, hogy mely időtar­tam alatt nem kell törlesztést fizetni. Tud­ni kell, hogy a jogszabály rendelkezéseit a hatályba lépését (1988. január 1.) kö­vetően megkötött szerződésekre kell al­kalmazni. Valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny 1987. évi 58. számá­ban jelent meg. DR DE^K konrád „Süsü” a vasút szolgálatában Tamásiból jelentem Szivárvány a télben Visszhang Rabszolgák voltak? A Tolna Megyei Népújság 1988. január 16-i számában Boros Bálinték nyomait val­latva címmel minden sorában igaz riport je­lent meg arról, hogy a mátészalkai illetősé­gű Boros Bálintot és feleségét Kanalas Já­nos ságvári fakitermelő kisiparosa Gyünk­höz tartozó Alsóbikádon emberhez méltat­lan körülmények között tartotta, még fize­tést és élelmet sem adott nekik. A nem mindennapi esetre első ízben a televízió híradójában január 8-án sugár­zott riport hívta fel a közvélemény figyel­mét, ezt követően a megyei főügyészség is tájékozódott az ügyben azt tisztázan­dó, hogy történt-e törvénysértés, kell-e ügyészi intézkedést tenni. Nos kellett tenni. Az első intézkedést a gyönki tanács példamutatóan gyorsan és szakszerűen tette meg, amikor Boros Bálintékat se­gélyben részesítette és értesítette a ság­vári és mátészalkai tanácsot az esetről. Ez a tanácsnál tapasztalt gyorsaság az alsóbikádiaknál már hiányzott, az ott élő emberek későn vették észre, hogy mi­lyen rendellenesség van a környezetük­ben, a rossz nyelvek szerint talán azért volt ez a késlekedés, mert Boros Bálinték nemcsak Kanalasnak dolgoztak Alsóbi­kádon, hanem másoknak is? A megyei főügyészség a szükséges in­tézkedések megtétele érdekében az ügyről tájékoztatta a Somogy Megyei Főügyészséget és a Szabolcs-Szatmár Megyei Főügyészséget. Az értesítést kö­vetően a Somogy Megyei Főügyészség megállapította, hogy Kanalas János ság­vári fakitermelő kisiparos jogosult volt al­kalmazottakat is foglalkoztatni, de Kana­las Boros Bálinték után társadalombizto­sítási járulékot nem fizetett, Borosékat ezen túlmenően a munkavédelmi és biz­tonságtechnikai előírások megszegésé­vel foglalkoztatta. Mindkét jogszabály- sértés miatt Kanalas ellen eljárás indul. Igaz az is, hogy Kanalas Boroséknak munkabért nem fizetett, bár abban álla­podtak meg, hogy Kanalas Boros Bálint­nak havonta 6000 forintot, a feleségének pedig 2000 forintot fizet. A ki nem fizetett munkabért az ügyész fogja érvényesíteni Kanalas Jánossal szemben, ezzel is se­gítve Borosékat, hogy legalább a járan­dóságukhoz hozzájussanak. Ezek a hatósági intézkedések a meg­történteket meg nem történtté nem teszik ugyan, de a Kanalas János részéről elkö­vetett jogsértések orvoslására és szank­cionálására alkalmasak lesznek. Még így is igaz a riport mottója, hogy „Ha Borosék rabszolgák voltak, azt hiszem saját sor­suk, ki tudja miből következő kiszolgálta­tottságuk rabszolgái”. Dr. Kovács János megyei föügyészhelyettes (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A jelenlegi enyhe időjárás ellenére elmondhatjuk, hogy a havazás mindig a közlekedés fékje. Ez a vasútra is igaz. Itt a gondot a váltók állítá­sa okozza, ami késleltetheti a vonatokat. Különösen nagy problémát jelenthet ez nagyobb pályaudvarokon. Ennek enyhí­tésére, és a munka meggyorsítására „született” a képen látható hóolvasztó gépezet, amely a HLS névre hallgat. A két lángot okádó torka miatt a vasutasoktól a „Süsü” becenevet kapta, melyet az is­mert bábfigurától kölcsönöztek. A két Jobban ügyeljünk vizeink tisztaságára! Országunkban egyre több a riasztó hír a vizek szenynyeződéséröl. Jó volna, ha megyénk vizeinek tisztaságára is na­gyobb gondot fordítanánk, jobban odafi­gyelnénk. Geösel Antal faddi olvasónk a faddi holt Duna-ágról írt levelében. Az el­múlt tíz évben a sás közel 10-12 hektárt is elborított az élővízből. A gerjeni részen - szerinte - tíz hektár is tönkre ment már, ami valamikor jó horgászhely volt. De csak volt, mert ma már mocsár. Mi lenne égőfejből a mesebeli láng helyett elpor- lasztott petróleum égetése szolgálja a hőt. A vezérléséhez szükséges feszültsé­get és a nagy nyomású levegőt, a mozgá­sát is biztosító mozdonyról kapja. A láng­nyelvek gyorsan tisztítják majd meg a hó­tól a váltók szerkezetét. Ma már sok-sok társa segíti „forró le­heletével” a vasutasok munkáját, a vona­tok pontosabb közlekedését. akkor - olvashatjuk a levélből -> ha a nádi horgászokat köteleznék arra, hogy taka­rítsák ki a sástól, nádtól a vizet, és a hor­gászhelyüket. Ugyanis a vízből eltűnt pár éve a törpeharcsa, az elmúlt évben az an­golna pusztult. Ne csak horgásszunk, „söpörjünk is össze”, hogy vizünk tiszta legyen. Hirdetőtábla a kisiparosoknak Ordas Iván: Közhírré tétetik... című írá­sa - mely lapunkban január 6-án jelent (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A csillagászati naptár szerint télben vagyunk. A me­teorológia szerint tavaszias az időjárá­sunk. Tavasz a télben. Ezt igazolja a szi­várvány Tamási határában. Az elmúlt év utolsó napjának délutánján, csendes permetező eső hullott a városra, majd lassan elvonult Pincehely irányába. Utá­na Tamási felett kiderült az ég és a téli napnyugovón fényesen felragyogott a le­nyugvásra készülő téli nap, beragyogva Tamási és Pincehely térségét, az esőt szitáló felhőfüggönyt. És ime Tamási és Pincehely határában a nyári napkelte irá­nyában megjelent a szivárvány. Pompás látvány! De mit is jelent a téli szivárvány? A régiek szerint azt, hogy az új esztendő­ben bőséges lesz a termés Tamásiban és nagy kiterjedésű vidékén. Legalábbis igen dús lesz a gyümölcs- és a szőlőter­més és bőséges a mezőgazdasági ter­més. Bizakodjunk! Égdörgés nem volt. Ez is jó jel, mert a késői (ősz végi és téli) mennydörgés korai éhínség! Virágzik a csicsóka, az ibolya, a hóvirág A tamási erdőben, szőlőkben a délies lejtőkön kivirágzott az ibolya. Az arany­vessző pedig abba se hagyta óvatos vi­rágzását, itt is ott is kinyílik egy-egy aranysárga virága. A gyümölcsfák, külö­nösen a cseresznye virágbimbói az eny­heség hatására pattanásig duzzadtak. De a som sem akar lemaradni. Csak egy meg - juttatta eszébe Nagy Istvánnak a következőket: több városban, faluban is találkozott már kivilágítható, ízléses, ál­landó jellegű hirdetőtáblával, melyen a zárható keretben, üveg, vagy plexi mö­gött, zománcozott táblák katonás rendje hirdeti különböző szakmákban a kisipa­rosok neveit, lakcímét. Véleménye szerint a megyeszékhe­lyen is nagy segítséget nyújtana egy ilyen irányú hirdetőtábla elhelyezése akár a Garay téren, akár a Skála és a posta épületei között. enyhébb légáram kell, máris nyitja virá­gait. A Garay utcában Kurucz Lászlóné mutatta kertjében, hogy amikor ujjával el­mozdította a vékony talajtakarót, máris láthattam a felszínre tolakodó hóvirág és rózsaszín jácint csúcsait. Most értettem meg, hogy Gyeneyék kertjében a csicsó­ka makacsul és konokul nem akarta ab­bahagyni virágzását. Remélhetőleg még jön hidegebb légáram és megállítja a ko­rai virágzást, hogy a méheknek legyen idejük a megporzásra, különben oda a bőséges gyümölcstermés. Együttes ülés Tamásiban, a városi tanács városfej­lesztési bizottsága és az urbanisztikai bizottság együttes ülést tartott a minap. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontja volt a Kossuth tér továbbfejleszté­si terveinek eldöntése és erről javaslatté­tel a városi tanácsnak. A Kossuth tér a városközponthoz tartozik, hagyomá­nyos, nosztalgikus és szűkös méretű te­rep. Nehezíti a rendezést a két szép vad­gesztenyefasor, a járdák, a kialakult jár­műközlekedés és bizonyos számú autó parkolási lehetősége. A témában igen élénk, áttekintő, vitás hozzászólás alakult ki különösen a parkosítás tekintetében. Végül is a költségvetési üzem vezetőjé­nek a részletekbe menő ismertetése alapján az egyik tervezet lehetősége mellett döntött a jelenlevők többsége. DR. KOPPÁN JÓZSEF Megkerült a pénztárca Özv. Nyúl Istvánná bölcskei (Ságvári E. u. 1.) olvasónk Szekszárdon járva elveszítette egy reklámtáskában pénztárcáját, mely­ben címe is benne volt Egy taxis megtalálta és táviratban erről értesítette. így gyerme­kei azt átvehették. Özv. Nyúl Istvánná egyébként özvegyi nyugdíjas, hosszú évek óta cukorbeteg, akinek nagy veszteség lett volna a pénztárca végleges elvesztése. Vannak még becsületes megtalálók, így a fent említett gépkocsivezető is, akire a né­ni ma is hálás szívvel gondol. BELES LAJOS Fotó: RAJCZI KÁLMÁN * *»■„ sr A HLS hóolvasztó berendezés üzemi próbája Olvasóink erről-arról >

Next

/
Oldalképek
Tartalom