Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

1988. január 16. 8 Képújság n Átfogó reform Bulgáriában Városközpont Az utóbbi időben sokat hallunk-olva- sunk a bulgáriai reformtörekvésekről. Már a hatvanas években is jelentkeztek ilyen szándékok, azonban az alig kilenc- milliós balkáni országban a hullámokat hullámvölgyek követték, a reform lendü­lete rendre megtört. A bolgár vezetés napjainkban a társadalmi-gazdasági élet átfogó reformjára törekszik. Bulgáriában a reform újkorát a hetve­nes évek végétől számítják. Ettől az idő­től kezdve ugyanis jelentősen csökkent a kötelező tervmutatók száma. A követ­kező lépcsőben nemrégiben megszűn­tek a szakminisztériumok, helyükbe ki­lenc gazdasági egyesülés lépett, ame­lyek a legfontosabb ágazatokat fogják át. Az egyesülések elsősorban azért nem azonosak a korábbi minisztériu­mokkal, mert „olyan testületek, amelye­ket az érintett vállalatok demokratikusan választottak meg” - hangzik a hivatalos indoklás. A hierarchiában az egyesülések után az ún. önigazgató gazdálkodó szerveze­tek következnek. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok általában véve nagyobb önállóságot kapnak, a kormány pedig közvetett eszközökkel - például adó­kon, árakon, hiteleken keresztül - pró­bál érvényt szerezni gazdaságpolitikai elképezléseinek. A múlt nyár végén a bolgár nemzet- gyűlés újabb nagy horderejű változá­sokról döntött. Az eddigi kilenc minisz­terelnök-helyettesi tisztségből nyolcat, továbbá több minisztériumot és kor­mányhivatalt megszüntettek. A jövő év elejétől a gazdasági és tervezési, a kül­gazdasági kapcsolatok, a külügy- és a belügy-, a földművelésügyi és erdészeti, a kulturális, a tudományos és oktatási, a közegészségügyi és szociális ügyek, valamint az igazságügyminisztérium működik majd. Megszűnik négy, a kor­mány mellett felállított tanács, amelyek­nek a gazdaságban, a szociális ügyek­ben, a szellemi életben és a mezőgazda­ságban az állami irányítás és a felügye­let lett volna a feladata. A tervbizottsági, valamint a pénzügyi ellenőrző és árképző feladatokat a gaz­dasági minisztérium látja el. Ez év első napjától - ekkor lépett életbe a szabá­lyozás - Bulgária az egyetlen olyan eu­rópai ország, s talán a világon is, amely­nek nincs pénzügyminisztériuma. A vál­lalatokat a felduzzasztott minisztériumi bürokrácia helyett bankokkal ellenőriz­tetik, ezért átszervezték a bankokat is. Tíz új, ezen belül nyolc kereskedelmi bank alakult meghatározott ágazatok fi­nanszírozására. A bankok önállóan, sa­ját kockázatra gazdálkodnak. Kérdés azonban, hogy ez elvezet-e például egyes ráfizetéses üzemek bezárásához is. Az átszervezéseket Bulgáriában így indokolják: „az új irányítási struktúrá­ban, az önigazgatás fejlett rendszeré­ben feleslegessé válik, hogy a kormány sok állami szervvel dolgozzék. A kor­mánynak stratégiai kérdésekkel kell foglalkoznia, az operatív problémák az önigazgatású gazdasági szervezetekre tartoznak”. Hriszto Popov, a Kohászati és Ás­ványügyi Egyesülés igazgatóhelyette­se a következő példával illusztrálta min­dezt: „Korábban a minisztérium volt a fej, a vállalatok pedig a végtagok. Mostanra ez megváltozott. Az egyesülés nemrégi­ben például felbontott egy ércbehozatali szerződést, mert a feldolgozó vállalat je­lezte, hogy számára az üzlet nem gazda­ságos.” A példa ellenére egyesek nem tartják kizártnak, hogy az egyesülésnek mégis marad - a vállalati önállóságot csökkentő - közvetítő szerepe. Közgazdászkörökben még most is élénk vitatéma az életbe lépő intézkedé­sek várható hatása. Kérdés, hogy a vál­lalatok miré használják fel frissen szer­zett önállóságukat, ha a jövőben is a kormány mondja ki az utolsó szót az ár- és bérpolitikáról, a nyersanyagárakról, - hallani a kétkedő hangokat. A korábbi reformpróbálkozások lé­nyeges változásokat nem hoztak Bulgá­riában, ám a mostanihoz nagy reménye­ket fűznek. A világgazdasági kihívással Bulgáriának is szembe kell néznie, g. i. Szovjetunió Javuló demográfiai helyzet A statisztika szerint a születések szá­ma töretlenül nő a Szovjetunióban. 1980-ban például a megszületett gyer­mekek száma kevesebb volt mint 4,9 millió, 1983-ban 5,4 millió gyermek szü­letett. 1986-ban 5,6 millió újszülött jött a világra, ami a legtöbb volt a háború utáni években. A Szovjetunió Statisztikai Állami Bizottságának nyilvánosságra hozott közleménye megerősítette, hogy 1987-ben tovább tartott a születések számának emelkedése. Ezeket az ada­tokat kommentálja Mark Tőle demográ­fus, a közgazdaságtudományok kandi­dátusa: A 70-es évek vége felé a születési mu­tatószámok az egész Szovjetunió vonat­kozásában annyira visszaestek, hogy mind reálisabban fenyegetett a depopu- láció, vagyis az, hogy a későbbiekben fogyni fog az ország lakossága. Ebben a helyzetben a 80-as évek elején intéz­kedéseket hoztak a gyermekes csalá­doknak nyújtott állami támogatás növe­lésére. Egyebek között a szülő nőket a négyhónapos szülési szabadságon kí­vül a gyermek egyéves koráig gyermek- gondozási díj is megilleti, emelték a csa­ládoknak nyújtott közvetlen anyagi tá­mogatást, bővítették a bölcsődei és óvo­dai hálózatot és így tovább. Ezeknek az intézkedéseknek a hatá­sára - különösen azoké, amelyek lehe­tővé tették, hogy az anya a gyermekével tovább maradhasson otthon - egyre több házaspár kívánt több gyermeket. Nem véletlen, hogy napjainkban a szü­letések számának növekedése a csalá­dokban születő második és harmadik gyermekek révén valósul meg. Ugyanakkor viszont az elsőszülöttek száma kissé visszaesett. Ez jelentős mértékben annak a következménye, hogy most a 60-as évek kis létszámú nemzedékei érik el a házasodási élet­kort. Szintén fontos, hogy a születések számának emelkedése azokra a köztár­saságokra is kiterjed, amelyekben a születések szintje hosszú ideig különö­sen alacsony volt. így például a 80-as évek elején a születések átlagos száma az Oroszországi Föderációban, Lettor­szágban és Ukrajnában 1,9 gyermek volt egy asszonyra vetítve. A legfrissebb adatok szerint viszont ez a mutatószám a Szovjetunió egyetlen tagköztársasá­gában sem alacsonyabb 2,1-nél. Lényeges változások tapasztalhatók a születések számával kapcsolatban a szovjet közép-ázsiai köztársaságokban is. A születések szintje ebben a térség­ben továbbra is elég magas. Viszont a hagyományosan sokgyermekes csalá­dokat fokozatosan az a törekvés váltja fel, hogy mérsékeljék a születendő gyer­mekek számát a családokban. A leg­utóbbi adatok például azt mutatják, hogy még a türkméniai falusi asszonyok körében is a születések száma az átla­gosan 7,8 gyermekről 6,9 gyermekre esett vissza. A Szovjetunióban egészé­ben véve a születések mutatója 2,5 szü­letést ért el a 80-as évek elején tapasz­talt 2,2-vel szemben. Az összes tagköz­társaságban a falusi népesség körében megfelelő a születések száma a bővített újratermeléshez. Síexpedíció az Északi-sarkon keresztül 988. március 1-jén indul az Északi­sarkon átvezető útjára a szovjet-kana­dai közös expedíció. Az 1800 kilométer hosszúságú utat az expedíció tagjai sí­talpakon teszik meg az Arktyicseszkij- foktól az Északi-sarkon át a Columbiá­tokig, amely Elsmir szigetén van. Ez a barátság síexpedíció két országot fog egymással összekapcsolni, a Szovjet­uniót és Kanadát. A hosszú síexpedíció előtt a résztve­vők közös edzéseket tartanak. Az elsőt a Szovjetunió területén, a Tien-San hegy-, ségben, a másodikat pedig Kanada északi részén olyan feltételek között, amelyek a leginkább hasonlítanak a sarkvidéki körülményekhez. A jövőbeni szovjet-kanadai expedíció tagjai megmászták a Tujuk-Szu glecs- csert a Tien-San északi nyúlványait képező Zaili Alatau hegységben. Gram Ma- hor, az expedíció kanadai orvosa és Vaszilij Zausicin szovjet rádiós kezet ráz a magasban. Lengyel találmány Vasúti-közúti traktor Az 1987. évi Poznani Nemzetközi Vá­sáron nagy érdeklődést keltett az Ursus 1222-es traktor. A traktort a Poznani Vasúti Járművek Kutató-Fejlesztő Köz­pontjában alkalmassá tették a vasúti sí­neken való közlekedésre. Az Ursus 1222-es traktort elöl és hátul vontató-to- lató berendezéssel, valamint hidraulikus motorok segítségével fel- és leereszthe­tő, mozgatható vasúti kerékpárrend­szerrel szerelték fel és így speciális fel­vezető rámpa nélkül bárhol felmehet a vasúti sínekre. Az Ursus 1222-es traktor sokféle cél­ra alkalmazható. A traktor hátsó részén elhelyezett hagyományos kapcsolóbe­rendezésnek köszönhetően a közúti közlekedésben pótkocsi vontatására is alkalmas. A vasúti üzemmódban pedig a gyári rakodóvágányokon, a rendező­pályaudvarokon vagy mozdonyházak­ban a vasúti vagonok tolatására-vonta- tására szolgálhat: a vasúti vágányon összesen négy vagon - együttesen 320 tonna - vontatására alkalmas. A jármű helyettesítheti a jóval drágább tolató­mozdonyokat, azoknál kevesebb üzem­anyagot fogyaszt, s az üzemeltetési és javítási költségei is jóval alacsonyab­bak. Esély az életben maradásra Vilniusban, Szovjet Litvánia fővárosá­ban, a köztársaság szív- és érsebészeti központjában, első alkalommal hajtottak végre szivátültetést. A műtét öt óra hosz- szat tartott. Az operációt végző sebészcsoportot Algimantasz Marcinkjavicsusz, a Vilniusi Állami Egyetem professzora, a Szovjet Orvostudományi Akadémia levelező tagja irányította. Albinasz Pankausztasz, az Ukmerge városban élő zenetanár, két nappal a műtét után jól érezte magát, mosolygott és állandóan azt ismételgette, hogy négy év óta először nem érez nyilalló fájdalmat a szivében. Tavaly tavasszal a Vilniusi Szívsebé­szeti Központ a Szovjetunióban máso­dikként (a moszkvai után) kapott felha­talmazást a szívátültetések megkezdé­sére... A 46 éves Pankausztasz is a húsz olyan beteg között volt, akinek az állapo­tán lényegesen csak ilyen műtét javítha­tott. Már régóta szenvedett a kardiomio- tápia súlyos formájában és fel kellett hagynia kedvelt foglalkozásának gya­korlásával. A jövő semmi jóval sem kecsegtetett, ezért a páciens már tavasz óta készen állt az operációra. Az orvosok csak az immunológiailag megfelelő donorra vár­tak, aki egy motorkerékpár-balesetben életét vesztett fiatalember lett. Az ő szivét ültették azután át a páciens mellkasába. Vizsgálják az újszívest a műtét utáni harmadik napon Az Ursus 1222-es vasúti pályán

Next

/
Oldalképek
Tartalom