Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-16 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ü' i Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA Boros Bálinték nyomait 1988. január 16. SZOMBAT vallatva XXXVIII. évfolyam, 13. szám (7. oldal) ÁRA: 2,20 Ft ■ Szekszárddal ismerkedett Lukács János Tolna megye helyzete jobb, mint az országos átlag Hátvan új munkásőr tett esküt Tegnap Szekszárdon folytatta programját Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A megyei pártbizottságon Péter Szigfrid első titkár és Császár József, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a vendéget. A tájékoztatón részt vettek a megyei pártbizottság titkárai, Pónya József, az MSZMP Központi Bizottságának a tagja, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója és Tóth József, a Központi Bizottság munkatársa. Feszítettebb pártmunkára van szükség A megyei pártbizottság első titkára a pártélet időszerű kérdéseiről tájékoztatta Lukács Jánost.- A megyében is feszített és differenciált pártmunkára van szükség - mondotta Péter Szigfrid. - Nagy feladatot jelent a pártértekezletre való felkészülés is, de mi itt Tolnában elhatároztuk, hogy a termelő üzemekben dolgozó pártszervezetek munkájával sokkal többet foglalkozunk, alapos elemzést készítünk és meghatározzuk a feladatokat. Alapvető cél, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás megyei feladatait megfelelő ütemben tudjuk megvalósítani. A megye sajátos helyzetéből adódóan a gazdasági építömunka a múlt évben is fejlődött, a növekedési ütem az atomerőmű nélkül meghaladja a 4 százalékot, ez jobb az országos átlagnál. Természetesen feszültségek itt is vannak, de azt eredménynek kell elkönyvelni, hogy ez a növekedés ebben a feszültebb helyzetben született. Az ipar 1988-ban is nagyobb ütemben fejlődik, mint az országos átlag és az atomerőművel együtt mintegy 11-12 százalékkal. Ennek a reális feltételei megvannak, hiszen a vállalatok 60 százalékánál a múlt évben is nőtt a termelés, és csak 2-3 vállalatnál nincs még biztosíték arra, hogy az idei évet eredményesen zárja. Az alkalmazkodókészséggel a megyében is van gond. Néhány vállalatnál a tartalékokat még mindig nem tárták fel, a kivárás a jellemző és a mának élés a megfigyelhető. Ebben sajnos partnerek a vállalati tanácsok is, ők legszivesebben az elosztásban vesznek részt és nem a stratégiai célok kidolgozásában. Hátráltatja az eredményes munkát a megyében az is, hogy sok a gyáregység, és a vállalati központok nem akarják, hogy ezek az üzemek önállósodjanak, néhány helyen sajnos az erre való törekvés is hiányzik. Mezőgazdaságunkról szólva Péter Szigfrid a következőket mondta:- 1988-ban a mezőgazdasági termelés 5-6 százalékos növelését határoztuk el, ennek megvan minden reális alapja. Visszatérve a gazdasági egységekhez, a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a munkát hátráltatja az alapanyaghiány, az, hogy a szabályzókat a vezetők egy része csalódással fogadta, nagyobb mozgástérre számítottak. A megyében a párttagok 80 százalékával már megtörtént az elbeszélgetés. Eddig 381-en nem újították meg párttagságukat és 54 volt elvtársunknak javasolták a pártalapszervezetben, hogy „váljanak el” egymástól. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kommunisták döntő többsége bízik a párt politikájában, hisz a kibontakozási programban. Intenzív fejlesztés - létszámcsökkentéssel A megyei tanács elnöke, Császár József beszámolójában jelezte, hogy a megye egy későbbi ipartelepülés előnyeit élvezi és hátrányait szenvedi. Itt később indult meg a városiasodás és ma feszítő gondként jelentkezik az infrastruktúra hiánya. A gazdálkodó egységekről szólva hibaként rótta fel, hogy még mindig az extenziv fejlődés a mérvadó és sok helyütt az intenzív fejlődést a létszámleépítésben látják a vezetők. Pedig a piacképes, jó nyereségtartalmú termékeknél a többlettermelésre kellene nagyobb energiát fordítani. A megyében is panaszként - és várható gondként - említik a gazdálkodó egységeknél, hogy több alapanyaggyártó bejelentette áremelési szándékát, így félő, hogy az első félév végén egy egészségtelen árspirál indul be, melyet képtelenek leszünk megállítani. A megyei tanács elnöke a foglalkoztatásról a következőket fogalmazta meg:- Nincs foglalkoztatási gond Tolnában, de ennek ellenére nagy figyelmet szentelünk az első munkavállalókra, hogy véletlenül egyikük se maradjon munka nélkül. A megye fejlődéséről szólva elhangzott, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a kistelepülések alapellátásának megoldására. Ennek látható eredménye, hogy felgyorsult az útépítés és a vízellátásban is szép eredmények vannak.- A tanácsok fejlesztési lehetőségei kisebbek - jellemezte a mai helyzetet Császár József -, ezért is kell nagyobb gondot fordítani a helyi önszervező erőre, mivel ebben a megyében 1987-ben 700 millió forintos munkát végzett a la(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei pártbizottságon Császár József a megye gazdálkodásáról tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalta a társadalombiztosítás helyzetéről és a finanszírozás korszerűsítésének elveiről a Minisztertanács elé kerülő előterjesztés tervezetét. Részletesen megvitatta a nyugdíjasok körében és érdekében végzendő szak- szervezeti munka továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy e tevékenység az elmúlt évtizedben fejlődött, sokrétűbbé vált. A szakszervezetek jelentős munkát végeztek a nyugdíjasok társadalmi megbecsülésének javításáért, a sokoldalú emberi, anyagi, szociális törődés biztosításáért. Az elnökség szóbeli tájékoztatót hallgatott meg a kibontakozást szolgáló tennivalókról, az adó- és árreform kezdeti tapasztalatairól. Egyebek között megállapította, hogy a bérek bruttósításához szükséges fedezet a vállalatok túlnyomó többségénél rendelkezésre áll. A végrehajtás általában az ütemterveknek, illetve a jogszabályoknak megfelelően történik. A testület tájékozódott az új tagdíjfizetési rendszerre átállás első tapasztalatairól. Megállapította, hogy a tagság túlnyomó része a változtatást elfogadta. Döntött a testület az elnökség mellett működő Foglalkoztatáspolitikai Tanács megalakításáról. Ennek létrehozását a megváltozott foglalkoztatási helyzet tette indokolttá. A várható gazdasági folyamatok, a bér- és keresetszabályozás a gazdálkodó szervezeteket és intézményeket szigorúbb létszámgazdálkodásra ösztönzik. Így a feszültségek fokozódásával kell számolni. A SZOT elnöksége a szakszervezeti jogsegélyszolgálat továbbfejlesztése érdekében egyebek között szükségesnek tartja, hogy megfelelő szintű, nyilvános jogszabály rögzítse a működés garanciális kérdéseit, az állami szervekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel való együttműködés kereteit, feltételeit. Ugyancsak fontos a szolgálat működési rendjének központi szabályozása. A jogsegélyszolgálatok számára elő kell írni a kötelező közreműködést a munkaviszonyt és a társadalombiztosítást érintő ügyekben, beleértve a dolgozó képviseletét is, ha azt indokoltan kéri. El kell érni, hogy a dolgozók ismerjék a lehetőségeket és szükség esetén igényeljék a jogsegélyt. Véget ért az európai kulturális szimpózium Párizsban véget ért az Európa kulturális arculatáról tartott kétnapos nemzetközi szimpózium, amelyen földrészünk minden országából összesen mintegy 200 író, történész, művész, újságíró vett rész. Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter, a szimpózium rendezőjeként a záróülésen közölte, hogy minden referátum és hozzászólás szövegét egybegyűjtve kiadják könyv formában. A kétnapos szimpóziumon a francia szervezők meghívása és kiválasztása alapján vettek részt európai értelmiségiek - nem hivatalos minőségben, túlnyomó többségük az EGK 12 országából. A kétnapos párbeszéd gondolatébresztő vitákat eredményezett, amiről sok résztvevő fejezte ki azt a véleményét, hogy jó lenne később folytatni. Sok elismerő említés hangzott el a budapesti kulturális fórumról és sok nyugati értelmiségi fogalmazta meg, hogy a Közös Piacnak szüksége lenne már igazi kulturális keleti politikára is, vagyis a szocialista országok kulturális életével való kapcsolatok elmélyítésére. Robert Picht, a Francia-NSZK Kulturális Intézet igazgatója például úgy vélekedett, hogy a kulturális kapcsolatok „európai szövedéke elég sűrű, de hiányos". Minden fennálló sokoldalú és kétoldalú keretben fokozni kellene az érintkezéseket a szellemi élet embere között. A résztvevők sürgősnek találták az igényes európai televíziós alkotások támogatását, a műfordítók szakmájának felértékelését és egy európai kitekintésű egyetemi képzés létrehozását: A vendéglátásról tárgyalt az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága A vendéglátás helyzetéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt a Parlamentben pénteken az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A testület megvitatta az élelmiszerekről szóló 1976-ban elfogadott törvény módosításával kapcsolatos rendelettervezetet. A képviselők elé terjesztett írásos beszámoló szerint a vendéglátás elmúlt évi forgalma meghaladja a 62 milliárd forintot. A magánvendéglátó helyek száma 10 százalékkal nőtt, a több mint 7 ezer vendéglátással foglalkozó magánkereskedő forgalma várhatóan eléri a 7 és fél milliárd forintot. A hazai vendéglátásban továbbra is meghatározó szerep jut az idegenforgalomnak, mivel a nyugati turisták számára még mindig olcsó a nemzetközi hírnevű magyar gasztronómia. Az eredmények mellett ugyanakkor nem sikerült számottevően javítani a szolgáltatás színvonalán. A kiszolgálás kulturáltsága, a személyzet magatartása és szakképzettsége még mindig kívánnivalót hagy maga után. A kedvezőtlen etikai jelenségek terjedése is közrejátszik a szakma negatív megítélésében, és visszahat a forgalom alakulására. Az adó- és árreform a vendéglátással foglalkozó gazdasági szervezetek működésében új helyzetet teremt. A vendéglátás az idén 7,5 milliárd forint bevételt tervez. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátóipari árakban is érzékelhető lesz. Az ételek általában a nyersanyagár emelkedésével arányosan, az élvezeti cikkeké pedig az e tevékenységre kivetett adó mértékével drágulnak. Az élelmiszerekről szóló törvény elfogadása óta az élelmiszertermelés szervezetében, összetételében, technológiájában jelentős változások következtek be. Igényesebb lett a bel- és a külföldi piac, szigorúbbá váltak a minőségi követelmények, s ezzel fokozottabb felelősség hárul az ellenőrzésre. E változásokat a jogi szabályozásnak is követnie kell ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripar megfelelhessen az új követelményeknek. A Kecskés Ferenc utcai építkezésen
