Tolna Megyei Népújság, 1988. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-16 / 13. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ü' i Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA Boros Bálinték nyomait 1988. január 16. SZOMBAT vallatva XXXVIII. évfolyam, 13. szám (7. oldal) ÁRA: 2,20 Ft ■ Szekszárddal ismerkedett Lukács János Tolna megye helyzete jobb, mint az országos átlag Hátvan új munkásőr tett esküt Tegnap Szekszárdon folytatta prog­ramját Lukács János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. A megyei pártbizottságon Péter Szigfrid első titkár és Császár József, a megyei tanács elnö­ke tájékoztatta a vendéget. A tájékoztatón részt vettek a megyei pártbizottság titkárai, Pónya József, az MSZMP Központi Bizottságának a tagja, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazga­tója és Tóth József, a Központi Bizottság munkatársa. Feszítettebb pártmunkára van szükség A megyei pártbizottság első titkára a pártélet időszerű kérdéseiről tájékoztatta Lukács Jánost.- A megyében is feszített és differen­ciált pártmunkára van szükség - mon­dotta Péter Szigfrid. - Nagy feladatot je­lent a pártértekezletre való felkészülés is, de mi itt Tolnában elhatároztuk, hogy a termelő üzemekben dolgozó pártszerve­zetek munkájával sokkal többet foglalko­zunk, alapos elemzést készítünk és meg­határozzuk a feladatokat. Alapvető cél, hogy a gazdasági-társadalmi kibontako­zás megyei feladatait megfelelő ütemben tudjuk megvalósítani. A megye sajátos helyzetéből adódóan a gazdasági építömunka a múlt évben is fejlődött, a növekedési ütem az atomerő­mű nélkül meghaladja a 4 százalékot, ez jobb az országos átlagnál. Természete­sen feszültségek itt is vannak, de azt eredménynek kell elkönyvelni, hogy ez a növekedés ebben a feszültebb helyzet­ben született. Az ipar 1988-ban is na­gyobb ütemben fejlődik, mint az orszá­gos átlag és az atomerőművel együtt mintegy 11-12 százalékkal. Ennek a reá­lis feltételei megvannak, hiszen a vállala­tok 60 százalékánál a múlt évben is nőtt a termelés, és csak 2-3 vállalatnál nincs még biztosíték arra, hogy az idei évet eredményesen zárja. Az alkalmazkodó­készséggel a megyében is van gond. Né­hány vállalatnál a tartalékokat még min­dig nem tárták fel, a kivárás a jellemző és a mának élés a megfigyelhető. Ebben sajnos partnerek a vállalati tanácsok is, ők legszivesebben az elosztásban vesz­nek részt és nem a stratégiai célok kidol­gozásában. Hátráltatja az eredményes munkát a megyében az is, hogy sok a gyáregység, és a vállalati központok nem akarják, hogy ezek az üzemek önálló­sodjanak, néhány helyen sajnos az erre való törekvés is hiányzik. Mezőgazdaságunkról szólva Péter Szigfrid a következőket mondta:- 1988-ban a mezőgazdasági terme­lés 5-6 százalékos növelését határoztuk el, ennek megvan minden reális alapja. Visszatérve a gazdasági egységekhez, a megyei pártbizottság első titkára hang­súlyozta, hogy a munkát hátráltatja az alapanyaghiány, az, hogy a szabályzókat a vezetők egy része csalódással fogadta, nagyobb mozgástérre számítottak. A megyében a párttagok 80 százalé­kával már megtörtént az elbeszélgetés. Eddig 381-en nem újították meg párttag­ságukat és 54 volt elvtársunknak javasol­ták a pártalapszervezetben, hogy „válja­nak el” egymástól. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a kommunisták döntő többsége bízik a párt politikájában, hisz a kibontakozási programban. Intenzív fejlesztés - létszámcsökkentéssel A megyei tanács elnöke, Császár Jó­zsef beszámolójában jelezte, hogy a me­gye egy későbbi ipartelepülés előnyeit élvezi és hátrányait szenvedi. Itt később indult meg a városiasodás és ma feszítő gondként jelentkezik az infrastruktúra hiánya. A gazdálkodó egységekről szól­va hibaként rótta fel, hogy még mindig az extenziv fejlődés a mérvadó és sok helyütt az intenzív fejlődést a létszámle­építésben látják a vezetők. Pedig a piac­képes, jó nyereségtartalmú termékeknél a többlettermelésre kellene nagyobb energiát fordítani. A megyében is pa­naszként - és várható gondként - említik a gazdálkodó egységeknél, hogy több alapanyaggyártó bejelentette áremelési szándékát, így félő, hogy az első félév végén egy egészségtelen árspirál indul be, melyet képtelenek leszünk megállíta­ni. A megyei tanács elnöke a foglalkozta­tásról a következőket fogalmazta meg:- Nincs foglalkoztatási gond Tolnában, de ennek ellenére nagy figyelmet szente­lünk az első munkavállalókra, hogy vélet­lenül egyikük se maradjon munka nélkül. A megye fejlődéséről szólva elhang­zott, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a kis­települések alapellátásának megoldásá­ra. Ennek látható eredménye, hogy fel­gyorsult az útépítés és a vízellátásban is szép eredmények vannak.- A tanácsok fejlesztési lehetőségei ki­sebbek - jellemezte a mai helyzetet Csá­szár József -, ezért is kell nagyobb gondot fordítani a helyi önszervező erő­re, mivel ebben a megyében 1987-ben 700 millió forintos munkát végzett a la­(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei pártbizottságon Császár József a megye gazdálkodásáról tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalta a társadalombiz­tosítás helyzetéről és a finanszírozás korszerűsítésének elveiről a Miniszterta­nács elé kerülő előterjesztés tervezetét. Részletesen megvitatta a nyugdíjasok körében és érdekében végzendő szak- szervezeti munka továbbfejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy e tevé­kenység az elmúlt évtizedben fejlődött, sokrétűbbé vált. A szakszervezetek je­lentős munkát végeztek a nyugdíjasok társadalmi megbecsülésének javítá­sáért, a sokoldalú emberi, anyagi, szo­ciális törődés biztosításáért. Az elnökség szóbeli tájékoztatót hall­gatott meg a kibontakozást szolgáló ten­nivalókról, az adó- és árreform kezdeti tapasztalatairól. Egyebek között megál­lapította, hogy a bérek bruttósításához szükséges fedezet a vállalatok túlnyomó többségénél rendelkezésre áll. A végre­hajtás általában az ütemterveknek, illetve a jogszabályoknak megfelelően történik. A testület tájékozódott az új tagdíjfize­tési rendszerre átállás első tapasztalatai­ról. Megállapította, hogy a tagság túlnyo­mó része a változtatást elfogadta. Döntött a testület az elnökség mellett működő Foglalkoztatáspolitikai Tanács megalakításáról. Ennek létrehozását a megváltozott foglalkoztatási helyzet tette indokolttá. A várható gazdasági folyama­tok, a bér- és keresetszabályozás a gaz­dálkodó szervezeteket és intézményeket szigorúbb létszámgazdálkodásra ösz­tönzik. Így a feszültségek fokozódásával kell számolni. A SZOT elnöksége a szakszervezeti jogsegélyszolgálat továbbfejlesztése ér­dekében egyebek között szükségesnek tartja, hogy megfelelő szintű, nyilvános jogszabály rögzítse a működés garan­ciális kérdéseit, az állami szervekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel való együttműködés kereteit, feltételeit. Ugyancsak fontos a szolgálat működési rendjének központi szabályozása. A jogsegélyszolgálatok számára elő kell írni a kötelező közreműködést a munkaviszonyt és a társadalombiztosí­tást érintő ügyekben, beleértve a dolgozó képviseletét is, ha azt indokoltan kéri. El kell érni, hogy a dolgozók ismerjék a le­hetőségeket és szükség esetén igényel­jék a jogsegélyt. Véget ért az európai kulturális szimpózium Párizsban véget ért az Európa kulturá­lis arculatáról tartott kétnapos nemzetkö­zi szimpózium, amelyen földrészünk min­den országából összesen mintegy 200 író, történész, művész, újságíró vett rész. Jean-Bernard Raimond francia külügy­miniszter, a szimpózium rendezőjeként a záróülésen közölte, hogy minden referá­tum és hozzászólás szövegét egybe­gyűjtve kiadják könyv formában. A kétnapos szimpóziumon a francia szervezők meghívása és kiválasztása alapján vettek részt európai értelmisé­giek - nem hivatalos minőségben, túl­nyomó többségük az EGK 12 országá­ból. A kétnapos párbeszéd gondolatéb­resztő vitákat eredményezett, amiről sok résztvevő fejezte ki azt a véleményét, hogy jó lenne később folytatni. Sok elismerő említés hangzott el a bu­dapesti kulturális fórumról és sok nyugati értelmiségi fogalmazta meg, hogy a Kö­zös Piacnak szüksége lenne már igazi kulturális keleti politikára is, vagyis a szo­cialista országok kulturális életével való kapcsolatok elmélyítésére. Robert Picht, a Francia-NSZK Kulturális Intézet igaz­gatója például úgy vélekedett, hogy a kulturális kapcsolatok „európai szöve­déke elég sűrű, de hiányos". Minden fen­nálló sokoldalú és kétoldalú keretben fokozni kellene az érintkezéseket a szel­lemi élet embere között. A résztvevők sürgősnek találták az igényes európai te­levíziós alkotások támogatását, a műfor­dítók szakmájának felértékelését és egy európai kitekintésű egyetemi képzés lét­rehozását: A vendéglátásról tárgyalt az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága A vendéglátás helyzetéről, továbbfej­lesztésének lehetőségeiről tárgyalt a Parlamentben pénteken az Országgyű­lés kereskedelmi bizottsága. A testület megvitatta az élelmiszerekről szóló 1976-ban elfogadott törvény módosítá­sával kapcsolatos rendelettervezetet. A képviselők elé terjesztett írásos be­számoló szerint a vendéglátás elmúlt évi forgalma meghaladja a 62 milliárd forin­tot. A magánvendéglátó helyek száma 10 százalékkal nőtt, a több mint 7 ezer ven­déglátással foglalkozó magánkereskedő forgalma várhatóan eléri a 7 és fél mil­liárd forintot. A hazai vendéglátásban to­vábbra is meghatározó szerep jut az ide­genforgalomnak, mivel a nyugati turisták számára még mindig olcsó a nemzetközi hírnevű magyar gasztronómia. Az ered­mények mellett ugyanakkor nem sikerült számottevően javítani a szolgáltatás színvonalán. A kiszolgálás kulturáltsága, a személyzet magatartása és szakkép­zettsége még mindig kívánnivalót hagy maga után. A kedvezőtlen etikai jelensé­gek terjedése is közrejátszik a szakma negatív megítélésében, és visszahat a forgalom alakulására. Az adó- és árre­form a vendéglátással foglalkozó gazda­sági szervezetek működésében új hely­zetet teremt. A vendéglátás az idén 7,5 milliárd forint bevételt tervez. Az élelmi­szerek árának emelkedése a vendéglá­tóipari árakban is érzékelhető lesz. Az ételek általában a nyersanyagár emelke­désével arányosan, az élvezeti cikkeké pedig az e tevékenységre kivetett adó mértékével drágulnak. Az élelmiszerek­ről szóló törvény elfogadása óta az élel­miszertermelés szervezetében, összeté­telében, technológiájában jelentős válto­zások következtek be. Igényesebb lett a bel- és a külföldi piac, szigorúbbá váltak a minőségi köve­telmények, s ezzel fokozottabb felelős­ség hárul az ellenőrzésre. E változásokat a jogi szabályozásnak is követnie kell ahhoz, hogy a magyar élelmiszeripar megfelelhessen az új kö­vetelményeknek. A Kecskés Ferenc utcai építkezésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom