Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-16 / 296. szám

1987. december 16. ( tolna'' _ TshÉPÜJSAG 5 Tolna megye lakóinak közel 60 százaléka községekben él. Az intézményhálózat területi centralizáltsága, valamint a falusi la­kosság növekvő fogyasztási igénye miatt ezért különösen fontos a közlekedés színvonala. Atanácsi, oktatási, egészségügyi intézmények eléréséhez, de gyakran a kereskedelmi ellátás érdekében is utaznia kell a lakosságnak. A szocialista szektor­ban foglalkoztatottak közel egynegyede - kb. 29 ezer fő - ingázók. Ezért időszerű áttekinteni, hogy a társadalmi-gazdasági körülmények milyen mértékben adnak lehetőséget a személyszállítási szolgáltatások szinten tartásához. MÁV: Kevés az előszállítás Ősszel sok a munka A Pécsi Vasútigazgatóság áruszállítási teljesítményeinek alakulását döntően befolyásolják a mezőgazdasági termé­nyek terméseredményei. Ebből jelentős hányadot foglal el a ga­bona, napraforgó, burgonya és a cukor­répa szállítása. Ez a terméseredmények ingadozásától függően évi 1 700 000-2 000 000 tonna érték között ingadozik. Ezen áruféleségek az éves áruszállítá­si terv 15-16 százalékát teszik ki. Idény­jellegüknél fogva fuvarozásuk szezonális jellegű és túlnyomó részt az őszi időszak­ra esik. E tényt az éves áruszállítási terv készítésekor is figyelembe kell venni, mert ez képezi a terv realizálásának alap­ját. A vasútigazgatóság éves áruszállítási terve 12 650 000 tonna, ebből az első fél év terve 5 900 000 tonna, az összes 46,65 százaléka. A II. félévre eső szállítási feladat 6750000 tonna, az összes szállítás 53,35 százaléka. Az őszi forgalom jellegéből adódóan a vasút fuvarfeladatai rendkívül magasak. Ezek a feladatok a népgazdaság ener­giatakarékossági, valamint a fuvarozta­tók gazdaságossági törekvései miatt ez évben is feltehetően tovább nőnek. Az őszi forgalom része, méghozzá igen fon­tos része az éves szállítási feladatoknak, sikere ily módon az egész évi eredmé­nyes gazdasági tevékenységnek is felté­tele. Az őszi időszak jellemző szállításai mellett gondoskodni kell a folyamatosan termelő melegüzemek, gyárak alap­anyaggal, energiahordozó ellátásáról, folyamatos üzemeltetésük biztosításáról. Mindezen feladatok sikeres megoldása a vasút területén az irányító szervek és a végrehajtó szolgálat kemény és össze­hangolt munkáját követeli meg. Szerve­zési intézkedéseik, illetve a tervezett fel­adatok közül lényegesként megemlíthe­tő:- A cukorrépa-forgalom lebonyolítását az érdekelt cukorgyárakkal közösen megszervezték. A sárvári cukorgyárat irányvonatokkal, a kaposvári és az ercsi cukorgyárakat a kampány beindulásával 6-6 fordaszerelvénnyel szolgálták ki.- A forgalom lebonyolításához szüksé­ges szerelvények kocsijainak műszaki felülvizsgálatát és szükséges javítását még a szezon kezdete előtt befejezték.- A nyári személyforgalom befejezésé­vel átcsoportosították a nagy teljesítmé­nyű dízelmozdonyokat a teherforgalom­hoz.- Meggyorsították a teherkocsik javítá­sát és megszervezték a többműszakos kocsijavítást.- Szorgalmazták az exportszállításo­kat, a kiemelten kezelendő küldemények részére szükséges kocsikat elsődlege­sen biztosították. (Zöldség, gyümölcs, gabonafélék, konzerv, energiahordozók, export, stb.)- Fuvarozásszervezéssel növelték a hét végi berakások számát, előtérbe he­lyezve a garantált kocsibiztosítást egy­ben kihasználva a meghirdetésre került őszi forgalmi rakodási verseny anyagi ösztönzési lehetőségét.- Szükség szerint a vasútigazgatóság területén létrehozzák az operatív bizott­ságot, melynek feladata a forgalom ala­kulásának vizsgálata, a szállítási tevé­kenység irányítása annak érdekében, hogy az őszi forgalom idején a kocsiellá­tásból eredő feszültségek a minimálisra csökkenjenek termelési, raktározi vagy ellátási nehézségek ne következzenek be. A fuvaroztatók elvárják, hogy a vasút fuvarpiaci kínálata ott, akkor és olyan mértékben jelentkezzék, ahol amikor és amilyen mértékben azt a kereslet kívája. Ennek az elvárásnak viszont feltétele, hogy elfogadható pontossággal legye­nek tájékozottak arról, hogy mely terüle­ten, mikor és mennyi áru elszállítása válik szükségessé. A téli szállítások idején igen fontos, hogy a naprakész kocsikiál­lítást csak úgy tudják biztosítani ha a fu­varoztatók a kocsik kezelését meggyor­sítják, azokat tisztán és ép állapotban jut­tatják vissza a szállítás körfolyamatába. Helyi közlekedés A megye öt városában és Dunaföldvá- rott, Tolnán és Bölcskén van helyi járatú autóbusz-közlekedés. Bölcskén és Dunaföldvárott az Álba Volán, míg a többi lakott helyen a Ge­menc Volán bonyolítja le a helyi autóbu­szok közlekedtetését. A szekszárdi válla­latjanuár elsejétől veszi át a fehérvári vál­lalattól e két községben a fuvarokat. Tolna községben három viszonylatban közlekedik helyi járat. A buszokat a gyá­rak, a lakótelepek közötti úton a kívánal­maknak megfelelően közlekedtetik. Az utasok száma gazdaságossá teszi a fu­varozást. Szekszárd 15 autóbuszvonalból tizen­egy az autóbusz-állomás érintésével su­garas rendszerben közlekednek. Három vonal a várost észak-déli irányban ke­resztezi. A 15 vonal hossza összesen 95,3 kilométer. Az utasok átszállási lehe­tősége, néhány járat kivételével kifogás­talan. Az autóbusz-állomások elhelyezé­A Tolna Megyei Szállítási Bizott­ság a közelmúltban tárgyalta a köz­lekedés helyzetét, különös tekintet­tel a személyszállításra. Terveket fogadtak el a jövő évi fejlesztések­ről, a biztonságosabb közlekedés érdekében. Összeállításunkat Pál- kovács Jenő főmunkatársunk a ta­nácskozás alapján készítette. se jó, mintegy ötszáz méteres gyaloglás után elérhető valamelyik járat megállója. A városban a helyi csúcsforgalom reggel 5-8 óra között van, míg délután 14-19 óráig tart. A csúcsidőben nagy a torló­dás, túlzsúfoltak a járatok. Bonyhádon a helyi közlekedés az igé­nyekkel szinkronban van. A várost hat helyi járat szolgálja ki. Ezek közül néhány helyközi járat, de városi díjtételt számíta­nak fel. Az elmúlt években a gázprogram megvalósítása folyamán igen gyakran kellett a járatokat terelőutakra terelni, amiért a lakosság jogosan háborgott - a csatornázás, csőfektetés ugyanis a kí­vántnál hosszabb ideig eltartott. Dombó­váron hét járat közlekedik összesen 47,3 kilométer útvonalon. A helyi járatok köz­lekedtetése a lakossági igényeket kielé­gíti. Három éve a vasútállomásra helyez­ték az autóbusz-pályaudvart. így jobb az összeköttetése az érkező és induló vo­natokhoz a helyi járatoknak. A szezon­ban a Gunaras gyógyfürdőhöz közleke­dő járatokra a jövőben nagyobb gondot kell fordítani - mind a férőhely, mind a pontos járatközlekedés szempontjából. Paks a legdinamikusabban fejlődő vá­rosunk. A nagy kiterjedésű városban három autóbuszvonalon közlekednek. A zsúfoltság csök­kentése érdekében csuklós autóbuszo­kat állítanak forga­lomba. Tamásiban há­rom helyi járat köz­lekedik. A tizenegy kilo­méter hosszúságú járatokon a vo­nalszerkezet megfelelő, ám a buszpályaudvari, várakozó helyi kö­rülmények a legrosz- szabbak a megyé­ben. A dombóvári vasútállomásra helyezték az autóbuszpá­lyaudvart, azóta jobb az utazóközönség kiszolgálása Egy nagyüzem példája A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombi­nát területe igen szétszórtan helyezkedik el. Szekszárdtól északra és délre, a két szélső pontja közötti távolság meghalad­ja az 50 kilométert. Két fő területre tago­lódik: Kajmád és Újberek. A vállalat szál­lítási igényeit a szállító üzem elégíti ki. Az üzemet 1982 júliusában hozták létre a kajmádi és az újbereki kerület szállítási részlegéből. Állományába tartozik a kombinát összes gépjárműve, illetve ezek gépkocsivezetői és rakodómunká­sai. A régi, KSZE melletti telep adottságai nem biztosították az üzem zavartalan mű­ködéséhez szükséges feltételeket, ezért a kombinát megvásárolta a Sárszentmi- hályi Állami Gazdaságtól a palánki telep­helyét a szállító üzem számára, 1984- ben. A telep további bővítésével, az ott ta­lálható 30x18 méteres színépület beépí­tésével lehetőség nyílott arra, hogy meg­felelő javítóbázist alakítsanak ki. Ehhez kapcsolódik a külön épületben található szervizműhely és egy másik épületben került elhelyezésre a HFP-100 fogyasz­tásmérő próbapad, amelyet a Tolna Me­gyei Közlekedési Felügyelettel közösen üzemeltetnek. A telepen 50 köbméter űr­tartalmú gázolajkutat is létesítettek. A gépjárműpark összetétele a követ­kező:- személygépkocsi: 6, ebből Volga 3, Lada 3;- autóbusz: 10, ebből IK-255 2, IK-211 3, Robur 4, Latvija 1;- kistehergépkocsi: 2, ebből Barkas 12, ARO 7, UAZ 1, Nysa 2;- tehergépkocsi: billenő felépítményű 12 IFA, fix felépítményű 14, IFA 10, Cse­pel 4, speciális felépítményű 5, takar- mányszállitó 2, thermosz 3;- pótkocsi: 29, ebből fix felépítményű 19, billenős 10. A szállítási feladatok két fő csoportra oszlanak: munkásszállításra és teher­szállításra. A munkásszállítás fő iránya: Újberek és Kajmád. Újberekbe három já­rat szállítja a dolgozókat: Decs-Szek- szárd-Újberek, Pörböly-Bátaszék-Új- berek, Bátaapáti-Mőcsény-Mórágy-AI- sónána-Újberek. Kajmád térségében is három járat közlekedik: Szekszárd-Kaj- mád-Fácánkert, Medina-Szedres- Szekszárd, Tolna-Fácánkert-Kajmád- Szekszárd. Emellett az újbereki vágóhíd kiszolgálását az eltérő munkarend miatt egy Robur végzi. Mucsiból építészeti bri­gádot szállítanak egy Roburral. A munkásszállításra jellemző, hogy az autóbuszok csak reggel és .este közle­kednek. A gépkocsivezetők kettős foglal- koztatásúak. A járatok mellett napközben másik gépkocsit vezetnek, traktoroznak, vagy műhelyben dolgoznak. A buszveze­tésért vezetési pótlékot fizetnek. Hét vé­geken esetenként brigádkiránduláshoz is adnak autóbuszt. Két autóbusz közforgalmú szállítást is végez Szedres-Tolna, illetve Pörböly- Bátaszék-Várdomb-Szekszárd viszony­latban. A saját dolgozóik 40 százalékát - 320 főt - szállítják a kombinát autóbu­szaival. Szüret időszakában a diákszállí­táshoz szükség van Volán-autóbuszok igénybevételére, amelynek a költsége 422 ezer forint. A munkásszállítás költségei 1986-ban a következők voltak: - a költség össze­sen 4 428000 forint, - teljesítmény 427 ezer kilométer, - önköltség 9,38 forint/ki­lométer. \ A fix felépítményű gépkocsik állandó fuvarfeladatai közül a legjelentősebb a kistermelői sertésszállitás és a hozzá kapcsolódó tápszállítás. A kistermelői sertésszállítás hetente két nap jelentke­zik, mintegy 500-as tételben. A napi 200- 250 sertés összeszedéséhez sokszor a teljes fixes állományra szükség van. Na­gyon változatosak a rakodási körülmé­nyek. Itt kiütközik a Csepel gépkocsitípus egyik hátránya, hogy jóval magasabb a rakfelülete, mint az IFA típusé, így meg­nehezíti a rakodást. Ebben az évben komoly fuvarfeladatot jelentett a Promivit üzem alapanyag és késztermék szállítása. Hetente 45 tonna húslisztet kell Kaposvárról és 30-40 ton­na húslisztet Szekszárdról Újberekbe szállítani. A késztermék elszállításának döntő többsége Kaposvár felé irányul, így a gépkocsik mindkét irányban rakodtan tudnak közlekedni, így minimálisra csök­kenthető az üres futás. A kistermelői sertéshizlalás egész me­gyére történő kiterjesztése kismértékű szállítási igénynövekedést jelentett, azonban a saját fuvaros hizlalók száma is megnövekedett. A Csepel gépkocsi felépítmény kiala­kítása és 9 tonna teherbírása szükség esetén lehetővé teszi ömlesztett termény szállítását is. Ez különösen csúcsmun­kák idején fordul elő, és zsákos áru szállításához kapcsolódik. A felsorolta­kon kívül kisebb tételben a beruházási munkákhoz építőanyagot és az erdészet által kitermelt fát szállítanak. A billenős állománynál a korábbi évek vegyes típu­sú összetételét sikerült kizárólag IFA tí­pusra kiváltani. Amíg a fixes feladatokra jellemző az egész éves állandó leterhe­lés, addig a billenős gépkocsik leterhelt­sége ingadozó. Az év első felében kevesebb a fuvarfel­adat. Erre az időszakra jellemző, hogy a billenős park csökkentett létszámmal üzemel. Ilyenkor végzik el a gépkocsik és pótkocsik felkészítését, műszaki vizsgáz­tatását. Az elmúlt években sikerült a vizs­gaidőpontokat úgy áthelyezni, hogy ne essenek az év második felére, amikor nagyobb szállítási feladatokat kell elvé­gezni. Jellemző szállítási feladatok a követke­zők: műtrágyaszórás, vegyszerezés, szerves trágya területre szállítása, a bá- taszéki vasútállomásra érkező tápalap­anyagok, takarmányok kirakása és be­szállítása Újberekbe, az építészeti rész­leg nagyobb földmunkáinak, kavics szál­lításánál biztosítása. Az árpa betakarításával megkezdődik a billenős gépkocsik számára a szállítási csúcsidőszak. Szántóföldi terményekből árpa, búza, napraforgó, silókukorica, hibrid kukorica, kukorica, szőiő - 26261 tonnát kell elszállítaniuk évente. A szállí­tás iránya a két terület, ahonnét tisztítás, szárítás után a termények egy részét a GMV-hez szállítják, másik részét betárol­ják, feldolgozzák. Ebben az időszakban idegen szállí­tóeszközöket is igénybe vesznek, külö­nösen speciális járműveket (darus, önra­kodós, hosszanyagszállító). A tehergépkocsik költségeinek alaku­lása 1986-ban a következő: költség ösz- szesen 13339000 forint, teljesítmény 2667 etkm, önköltség 5 forint/tkm. A szállításra fordított költsége három év alatt közel 9 millió forinttal csökkent az emelkedő üzemanyag- és alkatrész-, va­lamint egyéb költségek ellenére. Különö­sen jelentős a munkásszállítás költségei­nek csökkenése, amelyet a járatok csök­kentésével, összevonásával, az autó­busz-állomány leépítésével, a napköz­beni járatok korlátozásával, a kettős fog­lalkoztatással értek el. Néhány szám az utakról Megyénkben az országos közutak hossza 1068,5 kilométer. Első rendű fő út a 6-os. További nyolc másodrendű út van, s a települések között megfelelő az úthálózat, mindössze 21 kilométer a kiépítetlen, de használt közút. A taná­csok kezelésében - lakótelepeken, városokban, stb. - összesen 2560 kilométer út van. A megyében a vasútvonal hossza 280 kilométer, ebből villamosított 67 ki­lométer. A csőszállítás - gáz, üzemanyag, stb. - a megyében jelentéktelen, a ví­zi szállítás pedig kizárólag a Dunán, ott is egyre kisebb mértékben jelentkezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom