Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-24 / 303. szám

1987. december 24. ÜtPÜJSÄG 13 Szavaztak a sportújságírók Az év sportolói: Engrich Mariann, Darnyi Tamás és az öttusa-válogatott Öttusa-válogatott A magyar sportújságírók először 1958- ban választották meg az év leg­jobb sportolóit. Először a teni­szező Körmöczi Zsuzsa, a birkó­zó Pólyák Imre és a vízilabda-válo­gatott kapta a megtisztelő cí­met. Az idén harmincadik, jubileumi alkalommal tartották meg a válasz­tást. A karatézó Engrich Mariann ré­vén nemcsak új sportoló, hanem új sportág is belépett a győztesek közé. Harminc év alatt 36 női és 186 férfi sportoló érdemelte ki az egyéni, illet­ve csapatgyőztes címet. A női verseny kivételével az 1987. évi választás győztesei korábban is büszkélkedhettek első hellyel. Az úszó Darnyi Tamás megismételte el­múlt évi sikerét. Egymás utáni két győzelem rajta kívül csak a kardvívó Kárpáti Rudolfnak sikerült 1959-ben és 1960-ban. A nőknél egymás után háromszor nyert az evezős Pap Je- nőné (1959, 1960 és 1961), vala­mint az úszó Gyarmati Andrea (1970, 1971,1972). Kétszer egymás után a legjobbnak választották a gerelyvető Németh Angélát is (1969, 1970). A csapatok között többször akadt ilyen sorozat. Az idén is nyertes öttusa-vá­logatott 1966-ban és 1967-ben, a párbajtőr 1971-ben és 1972-ben, a vízilabda 1976-ban és 1977-ben kétszer egymás után első lett. Ugyanígy a kardválogatott 1981 -ben és 1982-ben is. Jellemző, milyen bravúr a duplá­zás, vagy triplázás: a harmincéves „Év sportoló” választás legjobbja, az öttusázó Balczó András, aki kétszer egyénileg nyert, négyszer pedig a győztes csapat tagja volt, megszakí­tásokkal jutott csak az első helyek­hez. Balczó mellett a tornász olimpiai bajnok Magyar Zoltán is kiemelkedő egyénisége az „Év sportoló” válasz­tásnak: háromszor volt egyéni győz­tes, kétszer a második és kétszer a harmadik helyre jutott. A nőknél Gyarmati Andrea a három évtized legjobbja. Háromszor első, ugyan­annyiszor pedig második lett. A csa­patoknál az öttusa a legeredménye­sebb. Idei győzelmük már a kilence­dik, s elhúztak a hét első hellyel rendelkező vízilabdázóktól. Harminc év alatt a női és a férfi egyéni ver­senyben, valamint a csapatok között 20 sportág kiemelkedő szereplőit választották győztesnek. Az idén harmadik alkalommal az év edzőit is megválasztották: Széchy Tamás 1986 után 1987-ben is első lett. A nőknél a ka­ratézó Engrich Mariann a 22. győztes. Ameny- nyire bőség volt a férfiaknál, any- nyira megoszlot­tak a szavazások a női verseny legjobbjaira. Vé­gül is az úszó Csabai Judit és a vívó Jánosi Zsu­zsa lépett az első három közé. Jánosi Zsuzsa egyéni harmadik helye mel­lett mint csapattag is szerzett egy másodikat. A férfiaknál világbajnokok között folyt a verseny az első három közé kerülésért. Végül az Európa-bajnoki elmeket világcsúcsokkal elérő Dar­nyi Tamás fölényesen győzött Ko­máromi Tibor és Borkai Zsolt előtt. Darnyi több pontot kapott, mint az utána következő Komáromi és Bor­kai együttvéve. A két világbajnoki címhez jutott súlyemelő Barsi László nem tudott az első három közé kerül­ni. A világbajnok öttusa-válogatott ér­demelte ki az idei szavazás legma­gasabb pontszámát. Utoljára 1983- ban volt győztes az öttusacsapat, amelynek akkor is tagja volt Fábián László. Először csapatgyőztes az 1985-ben már egyéni nyertes Mizsér Attila. Magasra értékelték a sportúj­ságírók a világbajnoki női tőrcsapat teljesítményét is. A férfi kajak négyes harmadik, mint volt 1985-ben. 1987 legjobb magyar női spor­tolója: Engrich Mariann, karatézó 327, 2. Csabai Judit, úszó 279, 3. Jánosi Zsuzsa, vívó 273 ponttal. 1987 legjobb magyar férfi spor­tolója: Darnyi Tamás, úszó 586, 2. Komáromi Tibor, birkózó 296, 3. Borkai Zsolt, tornász 220 pont­tal. 1987 legjobb magyar csapata: Öttusa-válogatott (Fábián László, Mizsér Attila, Martinék János, Dobi Lajos) 684, j 2. Női tőrválogatott (Jánosi Zsuzsa, Kovács Edit, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsa, Tuschák Katalin) 450, 3. Kajak négyes (Csípés Ferenc, Fidel László, Gyulay Zsolt, Kovács Zoltán) 192 ponttal. 1987 legjobb edzője: Széchy Tamás, úszás 584, 2. dr. Török Ferenc, öttusa 353, 3. dr. Parti János, kajak-kenu 243 ponttal. A sportrovat karácsonyfája- Kiskarácsony, nagykarácsony, kisült-e mára bruttósításom?- Enyje no! Ne akarjon a szeretet ünnepén ilyen nehezen emészthető desszertet felszolgálni a mákos-diósbeiglik után.- Eszemben sincs, ám ettől a tények még mit sem változnak. Ahhoz, hogy mérséklődjön jövőre a sportegyesületek anyagi gondja, pénzre, sok pénzre lenne szükség.- Ezért hát a csekkfüzet és a bankóköteg a karácsonyfán?- Igen. Egyébként ha ebben a karácsonyi miliőben nem tűnne meglehetősen groteszknek, akkor szivem szerint a két boksz- kesztyűt oda föl, a karácsonyfa csúcsára tenném.- Ahogy elnézem Önt, az ökölvívás nagy Tolna megyei hőskor­szakában minden bizonnyal ott szorongott Szekszárdon az egy­kori szabadtéri mozi helyén felállított ring körül, és rendszeres lá­togatója volt a mérkőzéseknek.- így igaz. Amióta azonban a megyeszékhelyen megszűnt a boksz, átjárok barátaimmal Paksra, ahol most már meg merem kockáztatni, valami nagy dolog van születőben.- Valóban, minden elismerést megérdemel a Balzsay-legény- ség. Ha megnyerik az NB l-et, az sporttörténeti kuriozitás is lesz. Egyébként bizonyára az is feltűnik Önnek, hogy a nehézatlétikai sportágak a megye sportjában a hajtómotor szerepét töltik be. Mindenekelőtt a súlyemelők termelték a pontokat, versenyzőik ott voltak a két legjelentősebb világversenyen, azEB-n és a VB-n.- Nemcsak hogy ott voltak, hanem ponterős hatodik helyekkel tértek haza. Szalontai az Ifi EB-VB-ről, Bertus a felnőtt EB-ről, Kollman Klára pedig az első női világbajnokságról. Ezek önma­gukért beszélnek, azt hiszem az idei évben a súlyemelők vitték a prímet.- Talán most már cselgáncsban sem csak arról a bizonyos széles piramisról beszélünk, hanem lesz csúcs is.- Igen, Krausznak a junior EB-n elért ötödik helyével, továbbá az IBV-n kiharcolt bronzérmével és az országos bajnokság ezüstérmével valami megcsillant.- De lesznek-e, akik nyomdokaikba lépnek? Mert várjuk már, hogy kajak-kenuban is betöltődik az az űr, ami a paksiaknál Hoff­mann, a szekszárdiaknál pedig Nagyváradi mögött van.- Apropó, Hoffmann! Itt álljunk meg egy percre és keressük meg a fán, illetve alatta a legértékesebb ajándékot, hiszen ez a fiú háromszoros világbajnok.- Jó lenne, ha ebből legalább egyet majdan a felnőtt korosz­tályra is tartogatna, hisz itt aztán az aranynak óriási az értéke. Ter­mészetesen az Atomerőmű SE színeiben, nem pedig valamelyik fővárosi patinás klubban.- Talán a kerékpárosok nehezményezik, hogy beszélgeté­sünknek nem mindjárt az elején kerültek szóba?- Lehet, de ez nem azt jelenti, hogy elfelejtettük volna a Szek­szárdi Spartacus férfi és női bringásait, netán degradálnánk telje­sítményüket. Annak ellenére, hogy a honi országúti szakág - köz­tük a szekszárdi keresek - nemzetközi szinten enyhén szólva nem jegyzett.- Látom, milyen iszonyatosan kemény edzésmunkát végez­nek. Nem törődve az időjárási viszontagságokkal, így annak is szívből tudok örülni, hogy Schneider Konrád versenyzői ott van­nak a hazai legjobbak között.- Hátha még a maiak annyira nyerőtípusúak lennének, mint a Halász testvérek voltak fénykorukban...- Akkor talán újból lenne a Békeversenynek olyan szakasza, amelyen magyar versenyző is vállalkozhatna valamilyen szerep­re.- De arról is szóljunk, hogy más szakosztály képtelen lett volna jelentős visszaesés, mi több összeomlás nélkül megúszni két ilyen kvalitású versenyző távozását.- Nagyon magasan van a karácsonyfán az a kosárgyűrű, aligha találnék bele.- Alighanem így lennének megyénk csapatai is, ha valameny- nyien a felsőházban szerepelnének. Hogy ott mennyi a siker zá­loga, arról a dózsás lányok tudnának beszélni, akik önmagukhoz képest fejlődtek, hiszen annak idején egy teljes szezonban csupa vereséget kasszíroztak, most pedig már ősszel szereztek három győzelmet.- De lesz-e „A" csoportos harmadik nekifutására a Dombóvár?- Ha a támadójátékukat tekintem, akkor tényleg már most „A" csoportosok, ám a védekezésük, az az NB ll-es szintnél alig jobb. Ez a dilemma. Hogy mi fog ebből kisülni? Nem tudni. Azt viszont már igen, hogy az ASE jól erősített, kezd összerázódni a csapat és gyökeret vernek az NB l-ben.- Ott látom fennt a „Béközép” tábláját is.- Joggal. Szerepük a mai ünnepen a karácsonyfa gyertyáinak, a dolgos hétköznapokon pedig sportéletünk reflektorának fényé-" be kerül. Gondolja meg, mekkora anyagi és erkölcsi pluszt köl­csönöznek ők a pénzszűkében álló szakosztályoknak mondjuk Dunaföldváron, vagy éppen Dombóváron. A Duna-partiak 1988. évi költségvetése közel 200 ezer forintos taksával számol a pár­tolótagok, azaz a „Béközép” részéről.- Nem kis összeg, az szentigaz. Most azonban osztozzunk a dunaföldvári sportközvélemény kettős örömében: csapatuk a kézilabdasportág megyei reprezentánsa lett, s ha többszöri ér­dekegyeztetéssel is, de elhessegették a viharfelhőket a szakosz­tály egéről. A kézilabdánál maradva, tanulságos esztendőt zártak Tolnán, az ő „közreműködésükkel” meg Szekszárdon is. Adjunk viszont az ajándékokból Iregszemcsére a 100 százalékosra sike­redett megyebajnoki címért.- Nincs karácsony foci nélkül!- Ezt ugye csak egy kölcsönvett slogennek szánja ? Merthogy a legnépszerűbb népszórakoztató sportág ez évi produktuma cseppet sem hozta extázisba a Tolna megyei ezerfejű cézárt az ezer százalék.- Kérem, vonatkoztassunk el az NB ll-es szekszárdiak őszi se­reghajtó pozíciójától, a Bonyhádi SE és a Dombóvári Vasas le­génységének vesszőfutásától.- Jó, de akkor kik is maradnak még a porondon?- Hát, sikeres őszi teljesítményével a Paksi SE meg a Dombó­vári VMSE. Sőt, a Szekszárdi Dózsa remek utánpótlás-nevelő munkáját igazolandó, a lila-fehérek listavezető ificsapata az NB-s bajnokságban.- Az elején azt ígértük, hogy a foci mellett az asztaliteniszről is később szólunk. A karácsonyfán a korábbi évekkel ellentétben mintha lejjebb csúszott volna a pingpongosok mesterségének címere?- Szó se róla, hiszen tűnőben a dicsfény a tolnaiak háza táján. Ami szép volt: a hatodszor elhódított aranyérem az országos baj­nokság páros számában. De miután ebben a sportágban sem le­het megélni a nosztalgiázásból, a múlt felemlegetéséből, így ma­rad napjaink tényszerűsége. Az pedig ugye arról árulkodik, hogy érem nélkül maradnak a BEK-ben, sőt az NB l-ben is. Azt még csak kóstolgatja a lokálpatrióta tolnai publikum, hogy milyen ér­zés a gyakori vereség.- Bízzunk a csapat tavaszi felemelkedésében, meg abban is, hogy a TÁÉV SK bajnokjelölt együttese a sportág élvonalába lép.- Ami megjár a királynőnek, azt adjuk meg neki...- Értem, tehát már is az atlétikához érkeztünk. Nézze, az idei év adósságainál okvetlenül vegye figyelembe, hogy ennek a sportágnak a szekszárdi kiválóságai klubcserére kényszerültek. Az átállás, az edzőcsere sehol sem könnyű, az viszont megnyug­tató, hogy a BHG-nál igazi otthonra leltek az atléták.- Mint ahogy az úszók is megfelelő védőszárnyak alá kerültek, ahol biztosított a menedzselésük. A 64 kocka bűvölői, a sakkozók kezét viszont Fortuna istenasszony fogta. A bajnokság átszerve­zésével nem mondtak búcsút a második vonalnak- Mi viszont búcsúzzunk el olvasóinktól. Nekik is meg a megye valamennyi sportolójának, edzőknek, egyesületi vezetőknek, kel­lemes karácsonyi ünnepeket, sikerekben gazdag, boldog új esz­tendőt kíván a sportrovat „hármasfogata”: FEKETE LÁSZLÓ, BÁLINT GYÖRGY, MÁTÉ RÉKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom