Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA rmm Fiatalok 1987. december 2. I I SZERDA (4. oldal) XXXVII. évfolyam, 284. szám i I ÁRA: 1,80 Ft | ... I 1 j Évente 4,5-5 ezer mázsa dohány Tartósítás és hőkezelés Nagydorogon Az összevarrás lényeges része a „csomagolásnak” • Közeledik az 1987-es esztendő vége, a termelő egységeknél ilyenkor összeg­zik, értékelik az elmúlt év eredményeit, teljesítményeit. Ebből az alkalomból láto­gattunk el a Dunántúli és Dina-Tisza közi Dohányfeldolgozó Vállalat nagydorogi üzemébe. A nagydorogi dohánybeváltó Tolna, Bács-Kiskun és Fejér megyében termel­tet dohányt magántermelőkkel és nagy­üzemekkel. Importáru is érkezik a délke­let-európai országokból, de ennek meny- nyisége elhanyagolható. Az üzemben tartósítás és hőkezelés folyik (fölnedvesítés, szárítás, szeletelés), majd a dohány 8-10 napig áll meleg rak­tárban, ahol időközönként átforgatják. Ezzel a tartósítással évekig élvezhető marad a dohány aromája. Ezután Szol­nokra, a dohánygyárba szállítják az árut, ahonnan minimális mennyiségben ex­portra, többnyire azonban a hazai piacra kerül. Évente 4,5-5 ezer mázsa dohány for­dul meg a nagydorogi üzemben. Az üzem kétféle dohányt vesz át: kerti és vir­giniai (hevesi) fajtát. Ez utóbbit ez idáig zölden vették nyáron, de ez a jövő évtől megszűnik. Az üzem területén négy 1500-1600 négyzetméteres raktár szol­gálja !J a/ igényeket. Fotó: Sörös • Szállításra rakodják a dohányt ———---------- ■ Deák Józsefné és ifj. Zsolnai Ferencné ládázás közben Jaruzelski látogatása Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Woj- ciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke baráti munkalátogatásra szer­dán hazánkba érkezik. Kölcsönös megértésre van szükség Gorbacsov nyilatkozata „Olyan új helyzet van kialakulóban, amely lehetővé, sőt kötelezővé teszi a po­litikusok, hatalmas országaink kormá­nyai számára, hogy megpróbáljuk job­ban megérteni népeink véleményét, tet­teinkkel, politikánkkal juttassuk kifeje­zésre népeink akaratát” - jelentette ki Mi­hail Gorbacsov az NBC amerikai televí­ziós hálózatnak adott egyórás interjújá­ban. Az SZKP KB főtitkárának interjúját, amelyet az egy hét múlva kezdődő csúcstalálkozó küszöbén adott, héfőn este sugározták az Egyesült Államokban. A nyilatkozatot hatalmas várakozás előz­te meg: ez volt az első exkluzív interjú, amelyet a szovjet vezető amerikai televí­ziósoknak adott. „Azzal a szándékkal utazom Washing­tonba, hogy megvitassam az országaink közötti kapcsolatok kérdését, mert úgy Vélem: az a legfőbb kérdés, hogy miként javítsuk meg a népeink közötti viszonyt. Kölcsönös megértésre van szükségünk, s azt hiszem, nagyobb tiszteletet kell tanúsítanunk egymás iránt” - hangoztat­ta Gorbacsov. - „Elmondhatom, hogy jö­vő heti látogatásomat nagyon fontos sza­kasznak tartjuk kapcsolatainkban. Ez lesz a harmadik találkozóm Reagan el­nökkel, aláírjuk a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szó­ló szerződést, megvitatjuk a világ más kérdéseit is.” Mihail Gorbacsov interjújában érintet­te a csúcstalálkozó napirendjén szereplő valamennyi fontos kérdést, kitért a Szov­jetunió belső életére, a peresztrojka, az átépítés folyamatának menetére, annak gazdasági és politikai összefüggéseire - még néhány, magánéletére vonatkozó kérdésre is választ adott. Az interjúban azonban a leszerelés kérdései szerepel­tek az első helyen. A hadászati nukleáris fegyverek szá­mának ötvenszázalékos csökkentése le­hetőségeiről szólva Gorbacsov kijelen­tette: ez a szovjet-amerikai kapcsolatok gyökeréig nyúló kérdés, és megvannak a lehetőségek a megoldásra. „Úgy vélem, a jelenlegi amerikai kormányzattal sokat tehetünk azért, hogy előre lépjünk a le­szerelés e legfontosabb területén. Konstruktívan fogunk cselekedni, s úgy vélem, mind az amerikaiak, mind az egész világ lakói meggyőződtek arról, hogy tudunk konstruktívan cselekedni s így fogunk eljárni” - hangoztatta. A szovjet politikus a többi közt leszö­gezte: az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés - az űrfegyverkezés - programja nem tartozik a tárgyalások na­pirendjére, ott a hadászati támadó fegy­verekről lesz szó. „Tehetünk néhány lé­pést ahhoz, hogy félúton találkozzunk az amerikai állásponttal, s ezek közül egyeseket már meg is tettünk - mondot­ta. - Tárgyalunk majd a rakétaelhárító rendszerekről megkötött ABM-szerző- dés szigorú megtartásáról, készek va­gyunk arra, hogy az ABM-szerződés szi­gorú megtartása mellett elfogadjuk a ha­dászati fegyverek számának ötvenszá­zalékos csökkentését az első szakasz­ban. Addig a szintig, amíg az SDI-prog- ram nem lesz ellentétes az ABM-szerző- déssel, addig az Egyesült Államok csak folytassa a kutatásokat - addig ez nem a tárgyalások témája”. A szovjet vezető ugyanakkor aláhúzta: szükségtelennek tartja ezt a programot, mivel ha felszámolják a támadó fegyvere­ket, nincs szükség valamiféle védelemre ellenük. Gorbacsov veszélyes és bonyolult kérdésnek minősítette az űrfegyverkezés témáját. Rámutatott, a Szovjetunió a ma­ga részéről „minden olyat megtesz" a vé­delmi eszközök fejlesztése terén, amivel az Egyesült Államok foglalkozik. „Úgy gondolom, mi is foglalkozunk olyan alap­kutatásokkal, amelyek megfelelnének az SDI-program keretében az Egyesült Álla­mokban folyó munkának. De nem épí­tünk űrfegyvereket, nem telepítünk űr­fegyverrendszereket, s arra szólítjuk fel az Egyesült Államokat, hogy maga is így járjon el. Ha az amerikaiak nem hallgat­nak erre a felhívásra, megtaláljuk a vála­szunkat, amely százszorta olcsóbb lesz - de a felelősség ekkor kizárólag az ameri­kai felet, az Egyesült Államok kormány­zatát terheli majd”. A közepes hatótávolságú fegyverek felszámolásának európai következmé­nyeiről szólva, arra a nyugati aggoda­lomra reagálva, hogy e fegyverek eltá­volítása után a Szovjetunió katonai fö­lénybe kerül Európában, a szovjet vezető kijelentette: a Szovjetunió és szövetsé­gesei készek haladéktalanul tárgyalni a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők megfelelő csökkentéséről, tekintet­be véve azt is, hogy az erők és fegyverze­tek tekintetében bizonyos aszimmetria áll fenn - megtették javaslataikat, várják a NATO válaszát. Az interjúban szó volt regionális kérdé­sekről is. Az afganisztáni helyzetről szól­va Gorbacsov kijelentette, hogy a Szov­jetunió kész a probléma lehető leghama­rabb történő rendezésére, azonnali meg­oldására. „Ha az amerikai kormány való­ban őszintén akarja a probléma megol­dását, azt, hogy politikai eszközökkel zárjuk le a kérdést, az igen hamar meg- (Folytatás a 2. oldalon.) Keretmegállapodást kötött a Mogürt és a General Motors Kedden, a Mogürt székházában hosz- szú lejáratú keretmegállapodást irt alá Tóth László Pál, a Mogürt Külkereskedel­mi Vállalat vezérigazgatója és Lova Kho- ram, az egyesült államokbeli General Motors (GM), illetve a Motors Trading Corporation elnökhelyettese. Jelen volt Marjai József miniszterelnök-helyettes is. A keretmegállapodás előirányozza a GM konszern magyarországi vásárlásai­nak bővítését és a partnerek harmadik piaci együttműködésének kiszélesítését. A megállapodás fontos eleme, hogy a GM-licencek, know-howk átadásával közreműködik a hazánkban készülő jár­műipari alkatrészek és szerelvények fej­lesztésében. Az 1992-ig szóló szerződés szerint a magyar gépipari termékekért cserébe a Mogürt az NSZK-ban készülő Opel sze­mélygépkocsikból hoz be, 1988-ban várhatóan ötszázat-ezret. A szerződés lehetőséget biztosít az áruszállítások, így a gépkocsik importjának fokozatos nö­velésére is. Az állami gazdaságok idei eredményei Az Állami Gazdaságok Országos Egyesülésének igazgatóta­nácsa kedden ülést tartott. A testület a gazdaságok idei teljesít­ményét elemezte, és megvitatta a jövő évi teendőket, feladato­kat. Az ülésen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező idő­szakban nem csökken az agrártermelés jelentősége, sőt, a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar stabilizáló szerepe a korábbi­nál is nagyobb lesz. Az ágazatok - a terv szerint - jövőre is kiegyensúlyozott la­kossági ellátást biztosítanak, és kellő arányban járulnak hozzá az export-előirányzat teljesítéséhez. A legfontosabb feladat: a minőség javítása. A mezőgazdasági nagyüzemek ezzel teremthetik meg a gaz­dálkodás intenzív pályára állításához szükséges feltételeket. A minőségi követelmények következetesebb érvényesítése nél­kül a piaci pozícióknak nemhogy a javítása, hanem megtartása is nehézségeket okozhat. Ami az idei esztendőt illeti: a mezőgazdaság közepes évet zárt. A teljesítmények azonban a tavalyihoz képest tovább nőt­tek; a mezőgazdaság teljesítménye az előzetes értékelés sze­rint 1,5 százalékkal haladta meg az 1986. évit. Az előirányzattól kisebb mértékben mégiscsak elmaradt a termelés értéke, ám mindent egybevetve 1987 a mezőgazdaság eddigi harmadik legjobb éve. Az élelmiszeripar a második legjobb teljesítményt nyújtja, az erdő- és fagazdaság pedig - az eredmények tekintetében - ilyen jó esztendőt még nem zárt történetében. A termelési ered­mények eléggé differenciáltak, a kalászos gabona- és a szőlő- termelés hozamai alatta maradtak a vártnak, más ágaza­tokban viszont jelentős sikerek mutatkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom