Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

1987. december 8. NÉPÚJSÁG 5 Korszerű műszerek a rendőrség szolgálatában A jövőben adatbank segíti a döntéshozást Számítógépes központ a paksi tanácson Mit tudnak a rendőrség „műszerei”. A trafipaxot, és amit tud, már jól ismerjük, de még nem kellően tiszteljük. Van más is... Például nem tudja az autóbusz vezető­je és a taxis sem, hogy a Minolta japán gyorsfényképezőgép jóvoltából ellenük állandó lakhelyükön szabálysértési eljá­rás indult a Szekszárdon, a Széchenyi utcában elkövetett, áthaladási elsőbb­ség szabályainak durva megsértése miatt. A képek jól szemléltetik és rögzítik a forgalmat, percre és másodpercre, és azt is, hogy melyik gépkocsi mikor követte el a szabálytalanságot a gyalogossal szemben. Cáfolhatatlan felvételeket ké­szít ez a japán gyártmányú masina. Rög­zítheti - beállítása szerint - a piros jelzé­sen való áthaladást a szabálytalan elő­zést, a szlalomozást, vagy az elsőbbség meg nem adását. Az ilyen és hasonló szabálysértők ki­szűrése már napirenden van. De azon se lepődjünk meg túlságosan, ha megmérik gépkocsink kipufogógáza CO-tartalmát. Erre alkalmas műszere is van a rendőrségnek... Herkulesi munka az Északi-tengeren Emberfeletti munka, a mérnöki lele­mény és pontosság újabb csúcsteljesít­ménye. így jellemezhető az a művelet, amit a napokban hajtottak végre Norové- gia partjainál, az Ekofisk-mező tengeri olajfúró állomásain. Hatalmas acéllába­kon álló üzemek ezek, sok ezer tonnás szerkezetek, maguk is a technika csodái. S a biztonságukért felelősök riadtan ész­lelték egy ideje, hogy a 70 méter mély­ségben., a tengerfenéken rögzített acél- és betonlábak lassan süllyednek annak következtében, hogy kiemelték az olajat a tenger alatti rétegekből. Az Ekofisk-mezőn a tengerfenék alatt 3000 méter mélységből napi 36 millió köbméter földgázt és 45000 tonna kő­olajat hoznak a felszínre. A tengeri talap­zatot alkotó mészkőrétegek egy idő után lassan elmozdultak. Az állomásokat úgy méretezték, hogy a legnagyobb vihar hullámai se érjék el őket; 24 méterrel emelkedtek eredetileg a vízfelszín fölé. A lassú süllyedés miatt azonban felmerült annak veszélye, hogy megismétlődik a néhány évvel ezelőtti tragédia: egy óriási árhullám belekap és elsöpri az építményt. A kitermelést végző Phillips Petroleum cég szeretné még az ezredfordulón túl is folytatni itt a bányá­szatot, s a műszaki probléma megoldá­sát francia mérnökök egy szakosodott intézetére bízta.- Őrültnek tűnő, de logikus megoldást dolgoztunk ki - mondja a 44 éves Jean- Pierre Cousty, A Technip cég mérnöke, aki a gigantikus munkálatot vezette. - Előbb lefűrészeltük a lábakról, azután felemeltük a sok ezer tonnás tengeri üze­meket, és az acéllábakat mindenütt meg- toldottuk hatméteres „hosszabbitókkal”, hogy védve legyenek a legnagyobb hul­lámoktól is. Elmondani egyszerű, megcsinálni an­nál nehezebb. A „trükk” a különleges hidraulikus emelőkben rejlett. Eredeti, e célra szerkesztett húsztonnás gépeze­tek ezek, amelyeket ötvenkilós óriáscsa­varokkal szereltek a lábakra. Ezután kö­vetkezett a fűrészelés, majd az emelők lassan megemelték az egész acélvárost maguk fölött, hogy behegeszthetők le­gyenek a 6 méteres „protézisek”. A legnehezebb az utolsó négy állomás volt. Ezeket gázvezetékek csőhálózata köti össze, s így a négyet együtt kellett emelni, méghozzá úgy, hogy a művelet csak két centiméter szintkülönbséget tűrt meg a legtávolabbi pontok között. Számítógépekkel oldották meg ezt: má­sodpercenként 27 ezer mérési adatot kapott az irányító rendszer a lábakon és emelőkön elhelyezett érzékelőktől, s je­lezte azonnal, ha az emelést valahol abba kellett hagyni. Csigalassúsággal, centiről centire ha­ladtak, több száz ember és a gépek fe­gyelmezett, összehangolt együttesként. Kétszáz emelő 6,40 méterre emelte meg a platformokat. Három napig tartott ez, megfeszített fi­gyelem mellett, éjszaka reflektorok fé­nyénél. Kísérteties munka az Északi-ten­ger párás szürkeségében. A 6 méteres toldatok elhelyezése után 40 centimétert vissza kellett engedni az egész építményt a végleges helyére. Amikor a rádiókon és hangszórókon fel­hangzott végre a „touch down” (minde­nütt leért) bejelentés, a stavangeri köz­pontban talpra szökött mindenki, s a munkahelyeken is örömujjongás tört ki. Több nap és éjszaka feszültsége oldó­dott, a munkában résztvevők (72 alvállal­kozó cég) mérnökei, technikusai, az olaj­bányászok és tengerészek egymás nya­kába borultak: „sikerült...” Szeptember elején már újra termelt az összes tengeri olajkút. Az egész művelet mintegy 600 millió dollárjába került a Phillipsnek. Nem szá­mítva a háromhetes termeléskiesést, amely napi 10-12 millió dolláros veszte­ségre tehető. Az Ekofisk adja a norvég földgáztermelés 70 százalékát. Óriási összeg tehát, de végül is alig „néhány csepp” csupán abból a tengernyi olajból és földgázból, amit huszonöt éven át nyerni szándékozik még a cég ezen az olajmezőn. Megvalósulhat a közműhálózat teljes körű nyilvántartása Ma-még ámulva hallunk a legfejlettebb országokban bevezetett „háromperces ügyintézésről”, ami a közigazgatás olyan fokú gépesítettségét, szervezettségét mutatja, hogy a következő száz évben is példaként szolgálhat. Ha nem is ilyen szinten, de a törekvés mindenképpen él a hazai közigazgatás gyakorlatában: egyszerűsíteni, gyorsítani az ügyintézést, pontos, megbízható munkát végezni. Eh­hez azonban nemcsak elhatározás, de nem kevés pénz is szükségeltetik. Ma­napság pedig ez az, aminek leginkább híján vannak a tanácsok... Megoldások persze léteznek, mégha nem is minden településen, körzetköz­pontban működik hasonló tőkeerős vál­lalat, mint a Paksi Atomerőmű. A Duna- parti városban ez a lehetőség hívta életre a megye első számítógépes tanácsi adatfeldolgozását, a számítógép köz- igazgatásban való alkalmazását. Milyen kilátásokat ad ez a paksi tanácsnak és mit jelent a helyi lakosságnak - mekkora terheket ró az itt dolgozókra - erre keres­tük a választ. Egy ideig, a beindulásig nem érdekte­len ez utóbbi probléma sem, hiszen mint minden új dolog, a számítógép beállítása is komoly feladatot jelent a feltöltő mun­kában, programok kidolgozásában, de alapfokon még a dolgozók felkészítésé­ben is. Hiszen a legkorszerűbb eszköz is értéktelen, ha nem megfelelő módon használják. Ezért a tanács munkatársait kétszer kilencfős csoportban, ezt köve­tően pedig további tanfolyamok szerve­zésével egy meghatározott határidő megjelölésével az alapfokú ismeretek el­sajátítására késztetik, hogy az állomány döntő többsége kezelni tudja a számító­gépet. Az IBM-PCX nagy teljesítményű szá­mítógép alkalmas arra, hogy a paksi ta­nács valamennyi szükséges adatát kor­látlanul tárolja, programokkal rendelkez­zen. Ma a pénzügyet, a fejlesztést, az igazgatást és a titkárságot látták el a kor­Az új információhordozó, -tároló szerű berendezéssel, de a hálózat a későbbiek­ben fejleszthető, össze­sen tizenegy gépet képes működtetni. Daróczi Béla főelőadó, aki két hónapja önálló munkaköreként végzi a számítógépes programtöltést, segíti a kollégák munkáját, a re' szegységek közötti kétoldalú kapcsolatot emelte ki. így bármelyik gépről lehívható a köz­pontban tárolt szükséges információ, s ez jelentős időmegtakarítást, egy­szerűsödést jelent. Ma egy polgári védelmi program kidolgozásán dolgoznak, amely a város egész lakosságának adatát, személyekig bontott információ­kat tartalmaz majd. Ezt követően egy el­képzelt rendszer alapján az egész taná­csi tevékenység átfogását, feldolgozását tervezik.- Városi adatbank léterhozása a cé­lunk - mondja dr. Tóth Lajos vb-titkár. - Ez tartalmaz majd minden jellemző adatot a településről, többek között a la­kosságra, népességre, a gazdasági egy­ségekre, intézményekre vonatkozóan. Ez nagyban segíti a vezetői döntéshozatalo­kat, alaposabb, körültekintőbb mérlege­lést tesz lehetővé. A feltöltő munkában egyébként a PAV szakemberei is segi- tésget nyújtanak nekünk. A jövő év elejétől a teljes személyzeti nyilvántartást - ideértve valamennyi ta­nácsi gazdálkodó szerv, intézmény dol­gozóját - számítógépre adaptálják. Ha­sonlóképpen a tanácstagi nyilvántartást, bizottságok munkáját, a létező rendele­teket, azok végrehajtásának körét. Ezzel együtt célprogramok is születnek majd, így a bruttósítással kapcsolatban a pénz­ügyi szakemberek munkáját könnyítik nagyban, de a sokszor nehezen áttekint­hető, számtalan információt tartalmazó lakásgazdálkodás is gépre kerül. Segíti, pontosítja a nyilvántartás majd a kisipa­rosok, kiskereskedők körében és a mai napig sok gondot okozó külterületi föl­dek tulajdonjogának alakulásában, a vál­tozások nyomonkövetésében. Teljes kö­rű szabálysértési feldolgozást és ami kü­lönösen sürgető, közműhálózat adatrög­zítését is elvégzik a következőken, ez utóbbi a 15 évre visszamenően kiadott építési engedélyeket is tartalmazza és mindenféle építkezésnél, földmunkánál figyelembe kell venni elkészültét köve­tően. így remélhetően csökkennek, meg­szűnnek a mai hatalmas energiákat fel­emésztő csőtörések, teljes „föld alatti” térképpel rendelkezhet a város. Idővel bizonyára hasonló felmérés, információs rendszer szükségeltetik a település alatt végighúzódó pincerendszerről. Mindezekből kitűnik, hallatlan előké­szítő, alapozó munkára van szükség, de mint azt a vb-titkár hangsúlyozta, nem hagyatkoznak máshonnan vásárolt programokra.- Nem drágább a programírás, mint az adaptáció. Nem célunk, hogy olyan infor­mációkkal álljunk például a lakosság elé, amely az ország bármely városában le­hozható. A lényeg az aktualizálás, pél­dául egy családi ház építésekor ne csu­pán az ügyintézés menetét, a szükséges fórumokat, papírokat tüntessük fel, ha­nem arról is tájékoztassuk az embereket, hogy jelenleg a városban hol, mennyiért, mekkora telket vásárolhatnak, kihez, mi­lyen ügyintézőhöz fordulhatnak - érvelt dr. Tóth Lajos meggyőzően. Ez a lakossági ügyfélszogálat pedig egyik legfontosabb, legérzékenyebb te­rülete a számítógépes tanácsi munká­nak. Elindultak már ezen az úton is, az adófelügyelőség által kifejlesztett, az új adórendszerre vonatkozó, a különböző adónemeket tárgyaló ismertetővel a be­járatnál találkozik az, aki a tanács épüle­tébe belép. Sokat várnak ettől az ismer­tetéstől a szakemberek, hiszen a város adófizető közel hétezer polgára megfor­dul ezen a helyen, azok, akik ügyfélfoga­dásra várnak, a várakozás alatt szintén ismerkedhetnek a megváltozott szabá­lyozással, szinte észrevétlenül jutnak in­formációhoz. Másrészt pedig olyan közérdekű, sokakat érintő tudnivalókat tudnak ily módon közvetíteni, amit azelőtt szóban tettek az ügyintézők. így keve­sebben, de ténylegesen azok keresik fel az ügyfélszogálatot ezután, akik más mó­don nem kaphatnak problémájukra or­voslást. Nem válik tehát személytelenné a kapcsolat a tanács és a lakosság kö­zött, de az ésszerűség határán belül az igazán érdemi, fontos estekre korlátozó­dik. Ez pedig nagy idő- é energiatakaré­kosságot eredményez. * Egy kicsit a jövőbe pillanatottunk Pak­son, ami tudjuk, egyáltalán nem tar­tozik a bevett gyakorlat körébe az ország legtöbb településén. Mégis fontos iránymutatás ez ma, ami­kor úgy beszélünk még a magyar köz- igazgatásról, mint amely alig vetette le a könyökvédőt... TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS bútorkínálat megújítására fervbank a A Magyar Kereskedelmi Kamara és az Ipari Formatervezési Központ - az Ipari Minisztérium és az OMFB támogatásával - a közeljövőben bútoripari tervbankot létesít. Az adatbank célja, hogy egyetlen szervezet hangolja össze a bútoripari tervezők munkáját. A hazai bútoripar kínálata jelenleg meglehetősen szegényes, a tervezők munkáját nehezíti, hogy nem ismerik kel­lően egymás tevékenységét, és a bútor­gyárak, valamint a tervezők között sem megfelelő a kapcsolat. így a kínálatból hiányoznak egyes bútorok: kevés a többfunkciós garnitúra, a gyermekbútor és a kiegészítő bútor. Az adatbank létre­hozásával arra számítanak, hogy a vá­laszték jelentősen bővül, miközben javul a minőség és nő a termékek exportké­pessége is. E célok elérésére a tervbank létrehozói pályázatot hirdetnek új bútoripari cikkek tervezésére. Elsősorban a jelenleginél esztétikusabb, praktikusabb, a vásárlók igényeihez jobban igazodó bútorok ter­veit és műszaki leírását várják. Cél az is, hogy ezek az új termékek főként belföldi alapanyagok, szerelvények felhasználá­sával, a bútoripari vállalatoknál és szö­vetkezeteknél alkalmazott technológiá­val legyenek elkészíthetők. Természete­sen lehetőség van arra is, hogy a pályázó új, gazdaságos technológia bevezetésé­re tegyen javaslatot. A tervbörzére belsőépítészek, ipari for­matervezők, faipari mérnökök, techniku­sok és a bútoripar területén képzett más szakemberek jelentkezhetnek ötleteikkel a jövő év február 1 -ig. Tenyészállatok ­Hazánkban számos külföldi szarvas­marhafajtát tartanak a telepeken; a meg­honosításra váró fajták száma most egy- gyel tovább nőtt. A Húsmarhatenyésztő és Mellékter­mék-hasznosító Közös Vállalat - a Ter- impex közvetítésével - Angliából kiváló képességű szarvasmarhákat vásárolt a világszerte ismert Aberdeen angus fajtá­ból. Ez az állat kitűnő hústermelő képes­ségéről ismert. Márványozott, igen ízle­angol importból tes húsa van, amit külföldön általában magas áron tudnak értékesíteni. Az importállatok közül ötven üsző ke­rült az adonyi Március 21. Termelőszö­vetkezetbe, ahol korszerű biotechno­lógiai módszerek alkalmazásával rövid idő alatt 200-ra akarják növelni az állo­mányt. Öt tenyészállat pedig a Debreceni Ál­lattenyésztő Vállalathoz került, itt főleg keresztezésekre használják majd az apaállatokat. A busz nem állt meg... Daróczi Béla főelőadó: „Bármelyik gépről lehívható a központban tárolt információ” Nagy energiát vesz igénybe a polgári védelmi programfeltöltés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom