Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

1987. december 8. NÉPÚJSÁG 3 Kisiparosok - szabályozóváltozás előtt „Vadmező” részén jártunk (2.) A cél marad, a többit felejtsd el! Kongresszustól kongresszusig, pon­tosabban küldöttgyűléstől küldöttgyűlé­sig, azaz 5 éves időszakra határozza meg cselekvési programját a kisiparosok or­szágos választmánya. így történt ez a múlt év őszén is, amikor 1991-ig szóló célokat tűztek ki és igyekeztek megke­resni a célok eléréshez szükséges esz­közöket is. Alig telt el azonban az országos kül­döttgyűlés óta egy esztendő, módosítani kell az akkori elképzeléseken. A cél - a lakosság minél jobb ellátása érdekében a versenyhelyzet erősítése, a kistelepü­léseken az alapellátás biztosítása, ren­delkezésre álló erőforrásokkal a szolgál­tatások színvonalának emelése - válto­zatlan, de minden egyebet el lehet felej­teni. Az utóbbi egy év A küldöttgyűlés óta - az ország több más területétől eltérően - Tolna megyé­ben a korábbi évekhez viszonyítva nőtt a kisipari vállalkozások utáni érdeklődés. Tavaly ősztől napjainkig mintegy 200-zal emelkedett az iparjogosítvánnyal rendel­kezők száma. A kisipar teljesítményének növekedési üteme - 95,3 százalék - magasabb, mint a szocialista szektor hasonló mutatója. Megyénkben az összes lakossági szol­gáltatás több, mint 60 százalékát a ma­gánvállalkozók (kisiparosok, gmk-k) végzik, a kistelepüléseken pedig szinte teljesen a kisipar nyújtja a lakossági szolgáltatásokat. Ha nyújtja. Ugyanis gondok vannak a kistelepüléseken ezen igények kielégítésében. Itt csökkent illet­ve a városoknál kisebb mértékben nőtt a vállalkozók száma, amit feltehetően a ko­rábbi kedvezmények megszüntetésének és az egyes szolgáltatások iránti igény csökkenésének a következménye. Jelenleg megyénkben 3696 kisiparos és 170 gazdasági munkaközösség - mintegy 800 fő részvételével - végez ter­melő-szolgáltató tevékenységet. Mindenekelőtt a személy- és teher­szállításban volt jelentős a fejlődés. A gépjárműjavítás és a szervizszolgáltatás, valamint az elektroakusztikai és háztar­tási gépek javítása terén jelentősen nőtt a teljesítményérték, ugyanakkor csökkent az építőipari javító és karbantartó tevé­kenység. Nem készül semmiféle fölmérés arról, hogy mi tette ebben az időszakban von­zóbbá az iparjogositvány váltását, de va­lószínűsíthető, hogy a szocialista gazdál­kodó szervezeteknél terjedő takaréko­sabb létszám- és bérgazdálkodás, az egyre gyakoribb létszámleépítésekből eredő nehezebb elhelyezkedés lehet az egyik ok, míg a másik az, hogy az új szol­gáltatások iránt jelentkező igények indu­kálják az ezek kielégítésére való hajlamot is. Nem elhanyagolható persze a na­gyobb jövedelem reménye továbbra sem. Az átképzésről Lesznek-e valóban magasabb jöve­delmek a kisiparban? Bizonyos szak­mákban igen. A szabályozórendszer vál­tozása azonban feltehetően átrendezi az egyes területek jövedelmezőségét, s szinte biztosra vehető, hogy egyes szak­mák képviselői gazdaságilag ellehetetle­nülnek. Az adórendszer változása - a személyi jövedelemadó és a vállalkozási adó be­vezetése - önmagában nem ró nagyobb befizetési kötelezettséget a kisiparosok­ra. Jelentősen változik azonban a fizető­képes kereslet a reális jövedelmek csök­kenésével, a leginkább nélkülözhető szolgáltatások iránt. „Új termékeim és az általam végzett szolgáltatások a magas anyagköltségek miatt néha eddig is olyan drágák voltak, hogy nem is építettem be mindent az ár­ba, amit megtehettem volna. A felhasz­nált anyagok árát ezentúl növeli még át­lagosan 25 százalék általános forgalmi adó, a szolgáltatás díja - a munkabér - pedig 15 százalék áfa-val emelendő. „Mit mondanak majd erre a megrendelőim?" - töpreng Nepp Dénes szíjgyártó kisipa­ros. Még nem lehet pontosan tudni, mely szakmák kerülnek majd nehezebb hely­zetbe, de elképzelhető, hogy ritkábban mennek majd a lányok, asszonyok kozme­tikába, fodrászhoz, bizonyos építőipari szakmák iránt pedig máris tapasztalható a kereslet csökkenése. Ugyanakkor az el­lenkező folyamatra is lehet példa. Ha hiány van tartós fogyasztási cikkekből vagy csökken ezek iránt a fizetőképes kereslet, akkor megnőhet a javításuk iránti igény. Hegyi Ferencné simontornyai szűcs ki­siparossal beszélgetve kiderült, hogy ő a változások várható hatásai közül éppen a munka nélkül maradó iparosoknak való segítést tartja az elsősorban megoldandó feladatnak. A kisiparosokra jellemző az univerzális munkavégzés és a vállalkozói szellem - mondja - biztosan sokan képeznék át ma­gukat rokonszakmák között. Önálló felké­szüléssel, az iskola álal biztosított tanköny­vekkel - a KIOSZ segítségével - át lehetne képezni például az ácsot parkettázóvá. A KIOSZ oktatási és szakmafejlesztési központja szervez is egy sor szakmában szakmunkásvizsgára való fölkészítő tanfo­lyamot, rokonszakmák közötti átképző tan­folyamot. Az átképzési támogatás igénybevételére kisiparosnak nincs lehetősége, segédje sem veheti igénybe az újraelhelyezkedési támogatást. Bővülő tevékenység esetén részesülhet viszont a januárban életre kelő foglalkoztatási alapból, amennyiben a pénzt új munkahely teremtésére fordítja. Áfa itt, áfa ott Az általános forgalmi adó azt is ered­ményezi, hogy a megvásárolt készletek­ben ezentúl - ha csak egy hónapra is - több pénze fekszik az iparosnak, mint korábban. S több pénze vész, ha a meg­rendelője fizetésképtelenné válik. Van-e lehetősége a kisiparosnak rövidlejáratú forgóeszközhitei - illetve valami hasonló - igénybevételre? Az utóbbi hetekben történt megállapo­dás eredményeként a takarékpénztári hitelen kívül az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. szekszárdi igazgatósá­gán is vehetnek föl úgynevezett termelői hitelt, amely készletek vásárlására épp­úgy fordítható, mint a termelésnek beru­házással történő bővítésére. Igaz, a hitel­fölvételt célszerű komoly gazdaságossá­gi számításoknak megelőzni, mert tisztes jövedelmet a 15 százalékos kamaton fe­lül aligha hoz minden befektetés. Előre számításokat végezni, utána pedig precíz könyvelést vezetni. A változásoknak úgy tűnik, egyik sarkalatos pontja az admi­nisztráció növekedése. Eddig jelentős volt azon kisiparosoknak a száma, akik alacso­nyabb jövedelmük - s ebből eredő adó- mentességük - vagy éppen koruk miatt mentesültek a könyvvezetési kötelezettség alól. A jövőben mindenkinek kelt árbevéte­létől függően egyszerűbb vagy részlete­sebb naplófőkönyvet vezetni, s mivel ehhez nagyon sokan nincsenek hozzászokva, nem arat egyértelmű sikert ez a rendelke­zés a kisiparosok között. Ezentúl a kisiparos nemcsak munká­val kereshet, hanem könyveléssel is - véli Hradek Károly órásmester. Na nem direkt módon, de tény, hogy az adózáson kívül rengeteg minden változik az új sza­bályozókkal, olyan jelentéktelenebbnek tűnő kérdéstől, hogy elszámolási számlát kell nyitnia a banknál a közületnek is dol­gozó kisiparosnak, egészen odáig, hogy a tanulóképzést erősen visszavetheti, hogy a vállakozói adó alól mentesülők nem tudják annak költségeit sehol elszá­molni. S aki nem találja meg azt a terüle­tet, ahol ő tud a leggazdaságosabban termelni, akkor elvérezhet. Sokan nem akarnak saját magukon kí­sérletezni, s más megyékben már ta­pasztaltakhoz hasonlóan gondolkodnak az ipar szüneteltetésén - mondja Gyöngy Ferenc, pörbölyi kőműves. Szü­neteltetik vagy visszaadják az ipart, amíg tisztázódik a változás valódi hatása, mi­ként például Bonyhádon ezt tizenöten meg is tették az utóbbi hetekben. A kisiparosok gondjairól olvasva most sokan talán megjegyzik: azért nem sok nyomorgót látni közöttük. Valóban, ha akad is ilyen, nem ez a jellemző. S ha a jogszabályokkal nem vitatkozva, hanem azokhoz alkalmazkodva megtalálják a gazdaság számukra legmegfelelőbb te­rületét a változsok után is, akkor többsé­gük fennmaradása aligha forog veszély­ben. ROSTÁS ILONA Folytonosságot vállalni a múlttal - az építészetben is Az alig egyéves házgyár NSZK-kooperációban készült, 1350-en dolgoznak itt A Komintern Kolhoz tagjai már az új típusú házakban laknak... Leheletfinom facsipkék, készítőjük ke­ze munkáját, mesterségbeli tudását megelevenítő ablakkeretek, párkányok, az emberhez legközelebb álló anyag, a fa... Tambovban és környékén találkozni még a hagyományokat őrző, egykori épí­tészeti stílust közvetítő faházakkal. Több­ségük az idő nyomát viseli magán, de azok, amelyeket karbantartottak, óvtak, ma is felülmúlják a modern építészet, a betonházak küllemét, humánumát. Nem egyformák: zöldek, sárgák, sötétkékek, van amelyiket pirosra festették, s a fehér díszítések, mint az elegáns ruha szolid kiegészítői, ahány, annyiféle. Mégis egy­séges arculatot, utcaképet mutatnak, szívesen időzünk közöttük. A korábbi, minden régit elsöpörni, he­lyébe egyforma szürke tömböket emelni törekvő szemlélet szerencsére mára visz- szavonulóban van, hiszen a város veze­tése egyfajta folytonosságot vállal a múlt­tal, a jó állagú szép épületeket meg akar­ja őrizni. De a kor szavára nemcsak megtartani, de a mai lehető­ségek szerint folytatni is igyekeznek ezt a jellegzetes építészeti módot. Természetesen új eszközökkel, anyagokkal... Az 1970-ben alapított Tambovi Házépítő Kombinát nálunk sem ismeretlen jegyeket magán viselő betonépítményei mellett egy éve új típusú, a hagyományos formákat megőrző, családi házakat gyártó házgyár kezdte meg a működését. Nemcsak az innen kikerülő, „termék”, de a gyár működése is kuriózumnak számít Tambovban, hiszen NSZK-kooperációban, korszerű technológia átvételével alapították és üzemelteteik ma is. Az idei terv szerint 1250, elöregyártott elemekből összeállítható lakó­házat kell készíteni, november elejéig 500 darabot mutatott a mérleg. Hozzá kell tenni, hogy ezek igen magas áron, 35 ezer rubelért kelnek el, mobilitásuk, gyors telepítésük miatt elsősor­ban a gazdaságok, kolhozok, szovhozok vásárolják meg dolgo­zóiknak. TAKÁCS ZSUZSA Amit meg kell őrizni A „fiatal” lakótelep otthonosabbá tételében a gyerekek is segítenek Hófehér facsipkék Komputeres szolgáltatás A gazdasági tevékenység mind több olyan új ágát, ahol az állami vállalatok nem reagálnak elég gyorsan, „puhatolják ki” azok az energikus emberek, akiket erre a Szovjetunióban nemrég elfogadott, az egyéni munkavállalásról szóló törvény ösz­tönöz. Lenigrádban egy olyan szövetkezet alakult, amely elektronikus készülékek ja­vítására és beállítására, valamint matemati­kai programok készítésére szakosodott.- Nem titok, hogy Leningrádban és az ország más városaiban már néhány éve lé­tezik a komputeres szolgáltatások fekete­piaca, s az itt szerzett jövedelmeket az ál­lam nem tudja ellenőrizni. Ugyanakkor szá­mos szakember kész szabadidejében is dolgozni állami tarifák szerint - mondta Bo­risz Romanov mérnök, az új szövetkezet el­nöke. Szinte rögtön azután, hogy nyilvános­ságra hozták a szövetkezet megalakítását, megrendelések érkeztek magánszemé­lyektől és szervezetektől. A szövetkezet tagjai az idén egy olyan automatizált infor­mációs rendszer kidolgozásához kezdtek hozzá, melynek segítségével minden lenin­grádi lakos vagy az ötmilliós város minden vendége gyorsan felvilágosítást kaphat bármely címről. A rendszer műszaki feltéte­leinek biztosítását a városi önkormányzat vál­lalja magára, kifejlesztését beszabályozását a matematikai háttér megteremtését és az üzemeltetést a szövetkezet tagjai végzik. A szövetkezeti tagok nagy hasznot vár­nak. Úgy határoztak azonban, hogy a kol­lektíva minden egyes tagjának fizetése ma­ximum négyszáz rubel lehet, ami kétszer annyi, mint a havi átlagkereset a Szovjet­unióban. Az ezen felül befolyó összegeket a szövetkezet anyagi bázisának fejleszté­sére fordítják. Ezeknek a pénzösszegek­nek az egyharmadát jótékony céllal kom­puteres osztályok megalakítására utalják át a város iskoláinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom