Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
1987. december 27. NÉPÜJSÄG 3 A lakosság nominális pénzjövedelme - elsősorban a jelentős árkompenzációk miatt - a korábbi éveknél lényegesen gyorsabban, 10,5-11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mérsékelten, ezen belül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban növekedhetnek. Az átlagkeresetek mintegy 5 százalékkal nőnek. A tényleges nominális növekedés a bérbruttósítás miatt körülbelül 21 százalék lesz és az adólevonás előtt az átlagkeresetek meghaladják a 8 ezer forintot. A népgazdaság egészében a jelenlegi 2000-röl 3000 forintra emelkedik a minimális bér. A lehetőségek keretein belül arra kell törekedni, hogy az egyéni keresetek jobban fejezzék ki a munka eredményességében fennálló különbségeket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, amiben jelentős szerepe van az adó- és árreformhoz kapcsolódó ellentételezéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedését teljeskörűen kompenzálják (15 százalék, minimum 330 forint) a 70 éves felüli nyugdíjasok, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadigondozottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendszeres kiegészítésen (2 százalék, minimum 120 forint) kívül 210 forint kiegészítést kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal, a három éven aluliaknál és néhány más kategóriában 500 forinttal, a gyermekgondozási segély 330 forinttal, az ösztöndíjak 210 forinttal emelkednek. 4000-ről 6000 forintra nő az anyasági segély. A gyermekgondozási díjat a gyermek kétéves koráig terjesztik ki. Differenciált mértékben emelkednek más, fix összegű társadalombiztosítási ellátások és szociális segélyek is. A személyi jövedelemadó bevezetése miatt változnak egyes ellátások (például a táppénz) megállapításának szabályai. A fogyasztói árszínvonal mintegy 15 százalékkal növekedhet. Az általános forgalmi adó bevezetésekor jelentősen csökkenteni kell a fogyasztói ártámogatásokat. Az átlagosat meghaladóan, jelentősen drágulnak többek között a gyermekcikkek, a lakásberuházás és -karbantartás költségei, a tej- és tejtermékek. A felnőttruházati cikkek, sportszerek és néhány más termék ára az év elején csökken. Az egyes társadalmi rétegek árindexe nem szóródik jelentősen: az átlagosnál kismértékben magasabb az árnövekedés hatása a városi, valamint a munkás és szellemi háztartásokban, alacsonyabb a községi, valamint a paraszti és nyugdíjas háztartásokban. A bevezetett kamatprémiumon kívül egyéb eszközök, ezek keretében új értékpapírok kibocsátása is elősegíti, hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága ne csökkenjen. Az alapvető fogyasztási javakból, rendszeresen vásárolt termékekből jó húzódtál. A mondat végén maga is csodálkozik, így még soha sem beszélt a férfival. Zavarában, hogy oldja ezt a feszültséget, újra tölt a pezsgőből, és a férfi kezébe adja a poharat.- Nem húzódtam én félre, egyszerűen nem hittem el, hogy lesz bátorságuk felszólítani, hogyha nem mondok le, akkor rendkívüli közgyűlést hívnak össze, és akkor a tagság dönt úgy, hogy mennem kell.- Ezt egyszerűen nem értem - gondolkodik hangosan Anna, s ebben a pillanatban ismeri föl, hogy hasonlít arra a fiúgyerekre, aki megérti, hogy az ő édesapja már se nem több, se nem okosabb, mint ő maga. Felnőtté vált. Az asszony most döbben rá, hogy e pillanattól kezdve minden attól függ: alkalmasak-e arra, hogy számba vegyék a dolgokat úgy, hogy közben saját hibáikat sem leplezik. A férfi nem válaszolt az asszony sóhajtásszerű megállapítására. Mit is válaszolt volna? Ö maga sem érti. Azt sem, hogy mitől volt olyan magabiztos, azt sem, hogy miért nem volt határozott és kemény az utóbbi években. Halogatta a döntéseket, nem vette fel a kesztyűt, hanem hagyta, hogy minden menjen a maga útján. Néha kitört, beutazott a városba és védelmet kért az elvtársaitól. Ez azonban legtöbbször veszekedéssé fajult, megsértegette őket, mert csak egyetlen véleményt szeretett volna és akart hallani: „Péter, minden rendben, mi megvédünk mindenkivel szemben.” Ez a mondat először csak-csak elhangzott, de egyre ritkább lett. Helyette: „Péter, gondolkodj”! Aztán pedig: „Miklós elvtárs, mi nem így látjuk”! Ő egyre dühösebb lett, fortyogott magában, de nem vette a fáradságot, hogy akár egyetlen napot is szenteljen a dolognak úgy, hogy önmagába néz. (Folytatjuk.) árukínálatot, kiegyensúlyozott, zavartalan piaci helyzetett kell biztosítani; más termékekből is helyre kell állítani a kereslet-kínálati egyensúlyt, a jelentősebb átmeneti hiányokat meg kell szüntetni, illetve meg kell előzni. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre és a rubel elszámolású behozatal növelésére kell alapozni. A termelés és a kereskedelem szorosabb együttműködésével szükséges felkészülni a kereslet szerkezetében várható jelentősebb változásokra. A tanácsoknak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túl fejlesztési eszközeiket az alapfokú ellátás legfontosabb területeire (lakás és ivóvíz), valamint a nagy létszámú korosztályok középfokú oktatási feltételeinek megteremtésére kell koncentrálni. Folytatódik a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programja. Elsősorban központi és tanácsi pénzeszközökből, emellett vállalati és lakossági eszközök bevonásával, fokozottabb tanácsi koordinációval mérsékelni szükséges a gazdasági szerkezet korszerűsítésével járó térségi és helyi foglalkoztatási és szociális problémákat. A terv állami és lakossági pénzeszközök felhasználásával 55 ezer lakás felépítésével számol. A lakásgazdálkodási eszközök bővítésével törekedni kell a lakással nem rendelkező, legrászorultabb rétegek helyzete romlásának mérsékléA rubel elszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figyelembevételével járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. Aktív piaci munkával, gazdaság- szervezési intézkedésekkel törekedni kell a belföldi fizetőképes keresletet kielégítő termékek importjának jelentős bősitésére. A kivitel a behozatallal összehangoltan, de annál kisebb ütemben növekedhet. A KGST-tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak segítségével, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével ki kell használni az együttműködésből eredő kölcsönös előnyöket. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari és agrártermékek körében szükséges dinamikusan növelni. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelemben aktív külpiaci munkával, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodással el kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokba is. Ugyanakkor a leggazda- ságtalanabb devizakitermelésű kivitele visszaszorul. A külgazdasági egyensúlyi követelményeknek megfelelően a behozatal mérséklődik. Ehhez az importtermékek gazdaságos hazai termeléssel történő kiváltása is hozzájárul. A termelés technikaitechnológiai korszerűsítését, az exportképes kapacitások bővítését szolgáló gépbeszerzés előnyben részesül. Mi vár a tsz-ekre? sére. Folytatódik az állami tulajdonban lévő lakóházak felújítása. A lakásárak emelkedésének ellensúlyozását több intézkedés is segíti. Differenciáltan nő a szociálipolitikai kedvezmény összege, emelkedik a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitel felső határa a családi házat építőknél, valamint a nagycsaládosoknál. Ezenkívül a rászorult családok a tanácsoktól helyi támogatásban részesülhetnek. Az általános forgalmi adót a házilagos lakásépítők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jórészt visszaigényelhetik. A lakásfelújításnál a hitelezési feltételek szigorodnak. A nagy létszámú korosztályok elhelyezését részben új építéssel, részben a más funkciójú, de oktatás céljára átalakítható épületek és helyiségek igénybevételével szükséges megoldani. Befejeződik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai tömbjének építése. Az egészségügyi, szociális ellátás területén rendelkezésre álló eszközöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére és a működő intézmények gép-, műszerellátására kell koncentrálni. Jelentős országos intézetek (Onkológiai Intézet, Szegedi Orvostudományi Egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. El kell mélyíteni a külföldi cégekkel folytatott kooperációs kapcsolatokat. A külföldi működő tőke nagyobb értékű beáramlása érdekében érdemben javítani szükséges a szervező tevékenységet és a külföldi tájékoztató munkát. Az idegenforgalomban hatékony piac- szervező munkával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a fogadási feltételek és a szolgáltatások színvonalának emelésével, a kinalat differenciálásával a konvertibilis elszámolású idegenfogalmi bevételek erőteljes növekedését kell megalapozni. A rubelelszámolású idegenforgalom területén az áruforgalommal összehangolt aktívumot kell elérni. Az idegen- forgalmi kapacitások bővítése érdekében külföldi források bevonására is sor kerül. Az utazási feltételek könnyítésével összefüggésben megfelelő intézkedésekkel és a szolgáltatások fejlesztésével fel kell készülni a magyar lakosok gyakoribb kiutazásaira. A terv megvalósítását szolgáló eszköz- rendszer, a gazdasági mechanizmus korszerűsítése Az 1988. évi fő gazdaságpolitikai célok megvalósítása, különösen a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása és az egyensúlyi követelmények alátámasztása érdekében a gazdaságirányításban jelentős változásokra kerül sor. Átalakulnak a gazdaságirányítási rendszer, ezen belül a gazdasági szabályozás meghatározó jelentőségű elemei. Korszerűsödik a termelői árrendszer. A termelői árszínvonal emelkedése - az év eleji ármérséklődések és évközi árváltozások együttes hatásaként - az anyagi ágakban nem haladja meg a 3 százalékot, ezen belül az iparban a 2,5 százalékot. Az illetékes állami szervek rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy a gazdálkodó szervezetek az új adórendszer bevezetésekor a termelői árváltozásokat az előírásoknak megfelelően hajtják-e végre, betartják-e a szabályozóváltozások miatti átmeneti korlátozásokat. Ezek feloldása után is megfelelő eszközökkel gondoskodni fognak az áralakulás tervezett keretek között tartásáról, többek között az újonnan bevezetendő árkonzultációs rendszer segítségével. A bankrendszer tevékenységének kibontakozása révén és a társadalmi tőkeáramlást elősegítő eszközök széles körű alkalmazásával növekszik a monetáris irányítás szerepe. A jegybanki politika, a refinanszírozási gyakorlat, az állami bankfelügyelet hozzájárul a terv céljainak megvalósítását elősegítő hitelezési gyakorlathoz, a pénzügyi egyensúly javításához. Követelmény, hogy a kereskedelmi bankok olyan, jövedelmezőségi megfontolásokon alapuló, a megtakarítások fokozására támaszkodó rugalmas üzletpolitikát folytassanak, amely elősegíti a termelés exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását. Az aktív bankpolitika kibontakozása érdekében folytatódik a kereskedelmi bankok tevékenységét átmenetileg korlátozó kötöttségek oldása. Megkezdődik a lakossági és vállalati bankműveletek szétválasztásának megszüntetése. Fokozatosan kiépül az egységes pénzügyi információs és ellenőrzési rendszer. Az értékpapír piac működése szélesedik. A vállalati és a lakossági adórendszer reformja, a vállalati jövedelemszabályozás tartós, a forrásokat összességében szabályozó, a vállalati vagyon növelésében való érdekeltséget fokozó elemei és normativi- tásának erősödése is elősegíti a gazdálkodó szervezetek teljesítmények szerinti differenciálódásának fokozódását. Bevezetésre kerül az általános forgalmi, a vállalkozói és a személyi jövedelemadó, bizonyos adók megszűnnek vagy nagymértékben csökkennek. A hozzáadottér- ték-adózás fokozza a gazdálkodó szervezetek hatékonyság szerinti differenciálódását, javítja a gazdasági tisztánlátást. A személyijövedelem-adózás előmozdítja, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés és a lakossági fogyasztás szerkezete egyúttal racionálisabbá váljon. A terv szerint az eredeti jövedelmen belül növekszik a társadalmi tiszta jövedelem aránya. Fontos, hogy a gazdálkodó szervezetek nyereségének növekedése elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának javulásából származzon, csökkenjen az indokolatlan áremelkedés és a támogatások nyereségképző gazdálkodó szövetkezetekben ez súlyos gondokhoz vezethet, legalább 3-5 tsz kritikus helyzetbe fog jutni. A nehéz helyzetbe kerülő tsz-ek mozgástere a talponmaradás érdekében kicsi. A szerkezetváltás a mezőgazdaságban még nehézkesebb, mint más területen. A vetésváltás miatt - így mondja Izsák Gyula, - nem lehet egyik évről a másikra tetszés szerint megnövelni például a napraforgó területét a búzáéhoz képest. Új növény termesztésébe fogni a speciális - és drága - gépek miatt, nem fúl járható út, hiszen ahhoz fejlesztési források kellenének, ami éppen a gyengén gazdálkodó - s ezért a szerkezetváltásra különösen rászoruló - szövetkezeteknek nincs. Melléküzemág alapításához ugyancsak pénz kellene, a létszámleépítés is alig járható, lévén tagokról szó. Marad tehát egyik lehetőségként a veszteséges ágazat fölszámolása, a vagyonalap csökkentése, a „kiárusítás”. Föld eladására - reménykednek beszélgetőtársaim - itt a megyében talán utolsók között kerül sor. Kedvezőbbek viszont a lehetőségek sok más megyével szemben a tsz- egyesülésekre, hiszen a rossztól elérhető távolságba« található többnyire jól gazdálkodó, a szükséges munkák időbeni ellátásához szükséges technológiával, ezek üzemeltetéséhez pedig megfelelő emberekkel rendelkező szövetkezetek. * A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet megyénk 61 tsz-e között a földterületet tekintve a legnagyobb, több mutatószám alapján képzett sorrendben pedig 1986-ban a nyolcadik helyen áll. Az országos listán a mintegy 1300 szövetkezet között 1984-ben - a várdombi tsz-szel való egyesülés előtt - ugyancsak a komplex mutató alapján a negyvenkettedik, de azóta is az első 100 között található. Izsák Gyula, a szövetkezet elnöke, a szabályozórendszer módosulásának várható hatásai közül természetesen a nyereségesség romlását említi elsőként. A felvásárlási árak növekedéséből, ezen keresztül a bevétel növekedéséből adódó előnyt elviszi a bruttósítás és a társadalom- biztosítási járulék növekedése, minden egyéb csökkentő tényező már a nyereségességet rontja. 1988-ban a bázis 50 millió szerepe. A magántevékenységből és a kisvállalkozásból származó jövedelmek a teljesítményekkel összhangban növekedhetnek. A költségvetési szervek és intézmények gazdálkodásában a feladatok felülvizsgálatával, a működés racionalizálásával, a fejlesztések visszafogásával szigorú takarékosságra van szükség. Egyes kiemelt tevékenységek kivételével a költségvetésből nyújtott támogatások reálértéke csökken. A hosszabb távon a hatékony piac- és vagyonorientált gazdasági tevékenységre kényszerítő környezet kialakítása, a versenyfeltételek javítása érdekében meg kell kezdeni a piacfejlődést elősegítő program végrehajtását. Ennek érdekében folytatni kell a társasági jogszabályok korszerűsítését, elő kell készíteni az új egységes társasági jogszabály mielőbbi bevezetését. Ösztönözni kell a kisvállalkozások és a magántevékenység kibontakozását, ezt a jogi korlátok oldása is előgíti. A gazdaságirányítás a gazdasági szabályozás kiegészítő, célraorientált - jelentős részben tartós - eszközeivel is él. A termelési szerkezet kedvező irányú átalakítását, különösen a konvertibilis elszámolású kivitel növekedését, az ezt megalapozó műszaki fejlődést az általános szabályozáson túl a pályázati rendszer és az ehhez tartozó széles körű és jelentős kedvezmények, a Világbank által nyújtott és más hitelek, a műszaki fejlesztés megújított eszközrendszere is előmozdítják. A hatékonyan dolgozó gazdálkodók mozgásterét nyereségadókedvezmény és a bérklub intézménye is bővíti. A kormány a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésével, a termelési szerkezet korszerűsítésével, a piacépítéssel, a termékforgalmazással, a beruházásokkal, a termelő infrastruktúra fejlesztésével, a lakosság életkörülményeivel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldására a jövő évi népgazdasági terv keretében gazdaságszervező intézkedéseket hagyott jóvá. * A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és intézményeket, hogy saját tervüket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását színvonalas, eredményes munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv megvalósításához. (MTI) forintnál 15 millióval kevesebb nyereségre számítanak. A szövetkezet 430-440 millió forintos éves termelési értékéből mintegy 120 millió származik az állattenyésztésből. Ez a volumen a legnagyobb a megye tsz-ei közül. Az élőmunka-igényes állattenyésztésnek 35 százalékos aránya mellett már jelentős nyereségcsökkenésre kell számítani.- Terveznek-e szerkezetváltást a jövőben?- Részben már meg is valósítottuk, amikor azokon a dombos szántókon, ahol a növénytermesztés is ráfizetéses volt, ez évben 60 hektár szőlőt telepítettünk. Ezt a munkát jövőre további 40 hektáron végezzük el. Elkezdtük a barackos fölújítását is. Mindezzel növeljük az intenzívebb módon termelt kultúrák arányát. A termelési értékben ezáltal csökken az állattenyésztés aránya, bár volumenében ott is növekedés várható, hiszen a szarvasmarhatelepen rekonstrukciót végeznek. Ettől a hatékonyság - a bérhatékonyság - emelkedését is várják. A mezőgazdaságban az általánosan bevezetésre kerülő a központi bértömegszabályozással szemben a teljesítménykövetelményhez kötött keresetszabályozás kerül kialakításra. Az adómentességhez a hozzáadott érték és a keresettömeg arányát legalább bázis szinten kell tartani. Lát- nak-e lehetőséget a szakemberek a hozzáadott érték s ezen keresztül az adómentes keresetnövelésre?- Fagykár, aszály, gombabetegség búzában, napraforgóban - Bátaszéken ezen fölül még a belvíz, azaz minden összejött ebben az évben, ami a termelési értéket csökkentheti. Ha csak valamennyire is „tisztességes” lesz a jövő évben az időjárás, akkor feltétlenül lehet jó munkával növelni a hozzáadott értéket - mondja szinte egybehangzóan Barsi Mihály és Dobos István, Izsák Gyula azonban hozzáteszi, hogy náluk a gyenge év azzal jár együtt, hogy minimális részesedést tudnak csak idén fizetni, azaz alacsony lesz a bértömeg bázisa is. Viszonylag kedvező pozícióba az a tsz kerül, aki idén is jól tud fizetni, jövőre pedig növelni tudja a hozzáadott értéket.- ri Elsők között, de csak a bicegők versenyében A gazdaságirányítás továbbfejlesztésének programjába beletartozik a szabályozórendszernek a megváltoztatása is. A mezőgazdaságot érintő módosítások többsége az általános változásokat követi. Megszűnik a bruttó jövedelemadó és a termelési adók többsége, bevezetésre kerül az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a lineáris nyereségadó, megmarad a földadó. Országos számítások azt mutatják, hogy az összhatásában eredménycsökkentő jellegű új szabályozórendszer hatására a jövő évben várhatóan tovább nő a veszteséges termelőszövetkezetek száma. A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége is készített fölmérést arról, hogy milyen változások várhatóak a megyénkben szövetkezetekben. Ennek - valamint Izsák Gyulával, a Teszöv és a bátaszéki Búzakalász Téesz elnökével, Barsi Mihály Teszöv-titkárral és helyettesével, Dobos Istvánnal történt beszélgetés - alapján kívánunk egy általános áttekintést adni, azon felül pedig a bátaszéki tsz gazdálkodásában várhatóan beálló változásokat konkrétabban is szemügyre vesszük. * A természeti adottságok következtében Tolna megye szövetkezeteinek zöme országos összehasonlításban a jobbak között foglal helyet. Tsz-elnökökkel beszélgetve többektől hallottam, akkor kezd majd el igazán idegeskedni, ha a sorban mögötte lévő 1000-1200 termelőszövetkezet már csődbe jutott, addig ő viszonylag nyugodt. Viszonylag - ezt hangsúlyozni kell. Ha nem is a tolnai tsz-eket érinti legsúlyosabban a változások kedvezőtlen hatása, a tendencia itt is az országoshoz hasonló lesz. Az új adórendszer kidolgozásánál célul tűzték ki, hogy a személyi jövedelemadó bevezetésével fölmerülő többletköltségeket a megszűnő - illetve mérséklődő - adók ellentételezzék. Ez a kívánalom megyénkben nem valósul meg. A jelentkező többletterhek háromnegyede a számítások szerint ellentételezetlen marad. A viszonylag magas színvonalon gazdálkodó tsz-ekben az országos átlagnál magasabb arányú a bruttó jövedelemben a nyereség. Ezért várhatóan 110 millió forinttal meghaladja az új szabályok szerint fizetett lineáris nyereségadó a bázisévben fizetett jövedelemadó összegét. Megszűnik a város- és községfejlesztési hozzájárulás s nem számolnak kereseti adóval sem. A termelési adók mérséklődése a kiegészítő tevékenység alacsony súlya miatt megyei átlagban alig érzékelhető. A felhalmozási adó megszűnik ugyan, de a beruházásokat terhelő általános forgalmi adó - legalábbis 1988-ban - nem jelent a felhalmozási adónál kisebb kötelezettséget. * A személyi jövedelemadó bevezetése különösen a magasabb élőmunkaigényű állattenyésztést sújtja, mindenekelőtt a bérbruttósitás befolyásolja kedvezőtlenül a realizálható eredményt. Differenciált visz- szaesés várható tehát attól függően, hogy az egyes szervezetekben milyen arányban jelentkezik az állattenyésztés az összes termelési érték előállításában. Ahol ez a szám 20 százalék alatt van, ott mutatja majd az eredmény a legkisebb visszaesést, ahol viszont lényegesen magasabb, ott nagyobb nyereségcsökkenés valószínűsíthető. A számítások alapjául az 1986-os adatokat fölhasználva 178,5 millió forinttal magasabb keresettömeggel, s ehhez kapcsolódóan még 55-58 millió forint társadalombiztosítási járuléktöbblettel kell számolniuk a tsz-eknek 1988-ban. A gyengén Nemzetközi gazdasági kapcsolatok
