Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-21 / 300. szám

1987. december 21. TOLNA \ 4 tíÉPÜJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e a háztáji kukorica? S. D.-né, mint a levelében írta, férje tizenhét évvel ezelőtt üzemi baleset­ben meghalt. A termelőszövetkezettől, melynek a férj a tagja volt, semmiféle támogatást nem kaptak. Csupán férje után a háztáji kukoricát szerette volna kijárálni. Azt a választ kapta, csak ak­kor kaphatja meg, ha eléri a nyugdíj- korhatárt. Akkor ezt elfogadta. Most, amikor nyugdíjba ment, a kérést meg­ismételte, a válasz azonban most az volt, a férj már régen elhunyt, s kérése elavult. Dr. Deák Konrád válasza:- A mezőgazdasági termelőszövet­kezetről szóló törvény végrehajtására kiadott jogi szabályozás szerint: „A ház­táji földhasználatra terményjuttatásra jogosult tag halálát követően a vele együtt élt házastársa (élettársa) a ter­melőszövetkezettől 3000 négyzetmé­tert meg nem haladó - szőlő, gyümöl­csös művelési ág esetében 1500 négy­zetmétert meg nem haladó - földhasz­nálatra vagy ennek megfelelő termény- beni juttatásra jogosult, ha a haláleset bekövetkezésekor: a) elérte a nyugdíj- korhatárt, vagy b) tartósan munkakép­telen, vagy c) törvényes tartási kötele­zettség alapján mást eltart, és személyi tulajdonában vagy használatában nincs ilyen mértékű föld.” Kimondja a jogszabály azt is, hogy a fenti juttatás akkor is megilleti a házas­társat, ha a három pont alatt irt feltételek valamelyike a halálesetet követően egy éven belül áll be. Ha pedig a juttatásra jogosító feltétel egy éven túl következik be - és ez a helyzet olvasójuk eseté­ben, hisz a nyugdíjkorhatárt a halálese­tet követően több év után érte el - a szövetkezet vezetősége méltányosság­ból a juttatást engedélyezheti. Természe­tesen ekkor is csak abban az esetben, ha a házastárs személyi tulajdonában nincs a fentiekben megjelölt mértékű föld. Leszállították az autóbuszról Orbán László szekszárdi olvasónk levelében az alábbiakról tájékoztatott bennünket: „Ez év október 28-án 16.15 óra tájban a Szekszárd újvárosi autó­busz-megállóban buszra várakoztam többedmagammal, hogy a szekszárdi végállomásra utazzunk. Ekkor érke­zett oda a szedresi autóbusz és fel- szállva 4 forintos jegyet kértünk. Meg­lepetésünkre az autóbuszvezető kö­zölte, hogy csak azok szállhatnak fel, akik helyi jeggyel, vagy helyi bérlettel rendelkeznek, holott jegyárusító auto­matával rendelkezett és az utasok szá­ma is kevés volt. Hiába kértük, hogy ott a jegykiadó készüléke, adjon jegyet, a sofőr hajthatatlan maradt. Sőt a vitát azzal zárta le, hogy kijelentette:,, Na, le lehet már szállni, nem érek rá!” Egy­részt a vezető - mint később megtud­tam Balogh Ferenc volt - minősíthetet­len magatartása felháborított, mások előtt megszégyenített, másrészt ma sem tudom, hogy miért nem adott 4 fo­rintos jegyet a készülékével, miért nem szánhattunk fel. Sajnos, az ilyen autó- buszvezetőknek köszönhető, hogy olyan rossz hírük van a sofőröknek, pedig én - mivel sokat utazom - tu­dom, hogy a vezetők többségére nem ez a magatartási stílus a jellemző.” A Gemenc Volán igazgatója, Pech József válaszolt:- A gépkocsivezető helytelenül járt el, amikor az utast nem engedte fel­szállni, mivel az ALMEX jegykiadó gép­pel a 4 forintos értékű helyi járati menetje­gyet ki kellett volna szolgáltatni. A fenti mulasztás miatt Balogh Ferenc dolgozónkat a szekszárdi üzemegység üzemigazgatója írásbeli figyelmeztetés­ben részesítette. Bízom abban, hogy a büntetés eléri célját, és a jövőben ilyen eset nem fordul elő. A történtekért pedig szíves elnézést kérek. Lesz-e utántöltéses hintőpor? Lacza György paksi olvasónk azzal a kérdéssel fordult lapunk rovatához, hogy miért nem lehet, még a nagyobb városok üzleteiben sem utántöltéses ba­bahintőport kapni, ami 250 grammos, papírzacskós csomagolású és az ára 4 forint 20 fillér. Helyette csak a kék-fehér babahintőport lehet megtalálni a pulto­kon. Ez a dobozos változat 130 gramm és az ára 7 forint 20 fillér. Azt kérdezte, hogy mikortól lesz utántöltéses hintőpor újra az üzletekben, vagy várható-e egyál­talán az újbóli forgalomba hozása. Andrási Imre, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője küldte meg a választ:- A megyét ellátó nagykereskedelmi vállalat az utántöltéses 250 grammos ba­bahintőport a gyártóműtől rendszeresen megrendeli, azonban az igények megköze­lítően sem kerülnek kielégítésre, ezért ta­pasztalható a kiskereskedelemben ese­tenként hiány. Ugyanakkor kielégítő a 130 grammos dobozos hintőporok kínálata. A beérkező szállítmányok függvényé­ben a kereskedelem a jövőben is árusítja a 250 grammos babahintőport. Levele alapján jelzéssel éltünk az árható­ság felé, kértük kezdeményezzenek vizs­gálatot a gyártónál az olcsóbb babahintő­por hiányának megállapítására, a szüksé­ges intézkedések megtétele érdekében. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról szól a Mi­nisztertanács 55/1987. (X. 30.) számú rendelete, amely szerint hulladékanyagnak kül­földről történő behozatala tilos. Hasz­nosításra hulladékanyagot csak külön emgedély alapján lehet behozni. Ren­delkezik a jogszabály természetesen arról, hogy az ilyen irányú engedélyt hová kell benyújtani, az engedélynek mit kell tartalmaznia, rögzíti az enge­dély megszerzése elmulasztásának következményeit is. A pénzügyminiszter 54/1987. (X. 30.) PM számú rendelete a földadó­ról, a mezőgazdasági nagyüzemek keresetszabályozásáról és a Vállalati Együttműködési Alapról szól, szabá­lyozza az adó alapját és mértékét művelési ágak szerint, szabályozza az adómentesség és adókedvez­mény eseteit, s e körben kiemelke­dőnek tartjuk azt az előírást, amely szerint az ideiglenes mentesség igénybevételéhez a telepítés szak­szerű előkészítését és befejezését igazolni kell. A Vállalati Együttműkö­dési Alapról tudni kell, hogy ennek működését biztosító szervezetet a belépett tagok hozzák létre, ők álla­pítják meg működési szabályzatát, a kölcsönnyújtás feltéteteit pedig eb­ben a működési szabályzatban kell meghatározni természetesen a Hitel- politikai Irányelvekben foglaltak sze­rint. A pénzügyminiszternek és a bel­kereskedelmi miniszternek az áruvá­sárlási kölcsönről szóló korábbi jog­szabályt módosító 57/1987. (X. 30.) PM-BkM számú együttes rendeleté­ből csupán ennyit idézünk: „Az áru- vásárlási kölcsön után az adósnak évi 12% kamatot kell fizetnie.” Az em­lített jogszabályok a Magyar Közlöny idei 50. számában jelentek meg. Az 51. számban olvasható a Miniszter- tanács elnökhelyettesének a foglal­kozási balesetek kivizsgálásáról, be­jelentéséről és nyilvántartásáról szó­ló 3/1987. (XI. 4.) ME számú rendele­te, amelyből kiemelendőnek tartjuk, hogy nemcsak a sérült, de a balese­tet észlelő más személy is köteles a foglalkozási balesetet a munkát köz­vetlenül irányító személynek hala­déktalanul jelenteni, a munkáltató pedig minden tudomására jutott bal­esetet köteles kivizsgáltatni. A kivizs­gálás során meg kell állapítani a bal­eset okait, meg kell határozni a teen­dő intézkedéseket, ezek határidejét, a végrehajtásukért felelős személye­ket. Külön is felhívjuk a figyelmet a Munkavédelmi Szabályzatban köte­lezően szabályozandó kérdésekre és arra, hogy a foglalkozási balese­tekkel kapcsolatos dokumentációt a munkáltató öt évig köteles megőrizni. A rendelet 1988. évi január hó 1. napján lép hatályba. Irányelvek jelentek meg a Magyar Közlöny f. évi 49. számában a ma­gánszemélyek jövedelemadójának hatását ellensúlyozó egyéni kereset- növelés (bruttósítás) végrehajtásá­hoz. Az irányelvek rögzítik az egyéni keresetek felemelésének rendezőel­veit, a keresetelemek mikénti bruttó­sítását, a dolgozók alapbérének mi­kénti megállapítását, a munkadijazá- si szabályok változtatásának célsze­rű módját és az 1988. évi bérfejlesz­tés ütemezését. Az irányelvekben utalás történik arra is, hogy a bruttó­sítással kapcsolatos technikai kér­désekről az Állami Bér- ás Munka­ügyi Hivatal útmutatót ad ki. Dr. Deák Konrád Évadzáró a dunaföldvári kertbarátkl u óban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dunaföldvári kertbarátok a mű­velődési ház nagytermében tartották meg immár tizenegyedszer a hagyo­mányos évadzáró ünnepségüket. A résztvevők élénk figyelemmel hall­gatták Katonáné Szalai Irén, növény­védő mérnök előadását, ünnepi kö­szöntőjét és a Jákli Viktor, ifjú mező­gazdász által előadott Parasztlányka című verset. Szeleczky József, a klub elnöke az idei esztendő kertbarát te­vékenységének emlékezetes epi­zódjairól szólt ezután. Többek között megemlítette a sikeres Téli esték előadássorozatot, a nyári kiskunha­lasi, kalocsai tanulmányutat, beszélt a pécsi országos kertbarát kiállítá­son elért sikerről, végül a következő év terveit, az újabb előadássorozat témáit és a bakonyszentlászlói kert­barátok meghívását ismertette. Ez­után kellemes percek következtek, vendégünk - a földvári kertbarátklub tiszteletbeli tagja -, Hatvani Kiss Gyöngyi nótacsokorral kedveske­dett, zongorán kísért Hegedűs Valér. Ezt követte az ünnepi vacsora, majd a táncmulatság.- y ­Olvasóink erről-arról Nem tegnap történt... Szendrei Mihály váraljai olvasónk november 10-én a buda­pesti gyorsjárattal utazott Nagymányokról Szekszárdra. Még jó, hogy úgy döntött (váraljai lévén) Nagymányokon átszáll, nem pedig Bonyhádon, mert lehet, hogy nem jutott volna Szekszárd­ra. Hogy miért? Bonyhádra érkezés után néhány percet vár a busz. Szokatla­nul kevesen akartak utazni a ködös őszi napon. Egy néni állt ott, s a gépkocsivezetőtől érdeklődött, hogy Szekszárdra megy-e a busz. A válasz az volt, hogy Budapestre. A néni szép csendesen odébbállt. Én egy másik ülésen ültem, beszélgettem falumbéli útitársammal. Bár háborogtak gondolataim, megjegyzést azon­ban nem tettem. Pár perc múlva idős férfi utas érkezett és érdek­lődött, hogy a járat Szekszárdra tart-e. A válasz az előbbiekből már ismert. A bácsi is elmenni készült. Lehet, hogy elővette volna szemüvegét, hogy végigolvassa a táblát, mikor juthat el Szek­szárdra, kiszóltam a bácsinak, hogy tessék fölszállni, az autó­busz először Szekszárdra megy. A gépkocsivezető kiadta a Szekszárdra kért menetjegyet. Az útitársaim fölmorajlottak. Nem tudni hányán maradtak és maradnak le erről a buszról, akik nem a fővárosba akarnak utazni, hanem valamelyik köz­beeső állomásra. Ha esetleg attól függne a gépkocsivezető fize­tése, hogy hány utast szállít, valószínű fölállna „trónjáról” és han­gosan kiabálná a pályaudvarokon a hátralévő megállók helyét Az udvariatlanság ellenpéldája t Bátaszék-Dombóvár közötti személyvonaton egy 55 év kö­rüli szemüveges jegyvizsgáló minden alkalommal kedvesen, a napszaknak megfelelő köszöntéssel üdvözli az utasokat és a legudvariasabban kéri a menetjegyet ellenőrzésre. Közben van ideje megkérdeni:- Meddig tetszik utazni? Leszálláskor ott áll a lépcső aljánál, csomagokat a kézből elvéve az utasokat lesegíti a magas lépcsőről. Pedig ő sem kap ezért az udvariasságért plusz fizetést! Gyémántlakodalom Zombán Zombáról kaptunk néhány sorban értesítést arról, hogy Hosnyánszki János és neje, Pákolicz Anna, a 60. házassági évfordulóját ünnepelte. A nevezetes ünnepségen a népes család együtt örül a házaspárral. Köztük a két fiúk, két lányuk, egy menyük, 2 vejük, hat unokájuk, 2 unokamenyük, 2 uno- kavejük és hat dédunokájuk. A házaspárnak további boldog, jó egészségben eltöltött éveket kívánunk. Karácsonyi képzőművészeti kiállítás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Galériában neves művészek alkotásaiból láthatnak kiállítást december első hetétől kará­csonyig bezárólag. A tárlatot Szeve- rin Ferenc, a galéria vezetője nyitotta meg, majd a Molnár György Általá­nos Iskola diákjai adta műsort a megnyitón szép számmal megjelent érdeklődőnek. A galériában Németh János, Szántó Piroska, Reich Károly, Újvári Lajos, Kalmárné Horoczi Mar­git, Würtz Ádám, Kárpáti Tamás, Gross Arnold, Tóth Vali - hogy csak néhány nevet említsünk - munkáival találkozhatnak az érdeklődők. Fotó: DOMBAI ISTVÁN A megnyitó ünnepségen diákok adtak rövid műsort Tí Tóth Vali Hajátfogó című műve Tóth Vali Sziget című munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom