Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

4 Képújság 1987. december 17. Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról.) séglethez és a szakmai igényekhez, ha­nem az anyagi lehetőségekhez igazod­nak. A képviselőknek a megelőző vitákon az volt a véleményük, hogy a javasolt mértékű csökkentés az amúgy is lerom­lottegészségügyi és oktatási hálózat mű­ködését oly mértékben veszélyeztetné, hogy sok helyen lehetetlenülés követ­kezne be. A javaslatokra a kormány ismét áttekintette a költségvetési szervek elő­irányzatait, s az oktatás és egészségügy területén - más közkiadásokhoz képest - szerényebb követelményt támasztott és a gyógyszerek térítési díjának 1988. évi emelését is levette napirendről. Tudjuk, hogy az egészségügy helyzete nehéz, hiszen a kiadások reálértékét itt sem lehet megőrizni. Ezt igyekezett a kormányzat néhány kiemelt ponton eny­híteni. (gy előrelépés történik a nagy érté­kű műszerek beszerzése területén. Ezek a korszerű eszközök különösen vidéken fogják javítani a diagnosztikai feltétele­ket. A szegedi, a debreceni és a pécsi or­vostudományi egyetemeken három új, a legkorszerűbb technikát képviselő, ré­tegfelvételre alkalmas komputertomog­ráf, az Országos Idegsebészeti Tudomá­nyos Intézetben a központi idegrendszer vizsgálatára szolgáló műszer, Borsod megyében pedig mindkét berendezés segíti a gyógyítást. Figyelmet fordítunk a középiskolai tan­termek építésére, tekintettel a demográ­fiai hullámra. A felsőoktatásban a kor­mány Felsőoktatási Fejlesztési Alapot hoz létre; folytatjuk a már megkezdett egyetemi rekonstrukciókat. A tanácsoknál 1986-tól, a minisztériu­moknál és országos hatáskörű szervek­nél ez évtől egységes pénzalap-gazdál­kodási rend működik, amely módot ad a beruházási, felújítási, működési források együttes kezelésére, azok rugalmas át­csoportosítására. Az irányító szervek 1988-tól felhatalmazást kapnak arra, hogy az egységes pénzalappal történő gazdálkodási kísérletbe újabb intézmé­nyeket vonjanak be, mert az idei kísérleti tapasztalatok igen kedvezőek. A kor­mánynak elhatározott szándéka az im- porduktív kiadások, az állami bürokrácia visszaszorítása. A védelem és egyéb fegyveres testüle­tek jövő évi működési és fenntartási ki­adásaira 56,4 milliárd forintot fordítunk. Az összeg nominális növekedése dön­tően az ár- és adóreform következmé­nye, reálértéken egy százalék emelke­déssel számolunk. Összhangban az álta­lános szigorítással, ezen a területen sem tudunk olyan fejlődést biztosítani, mint amilyennel az ötéves terv számolt. A közrend és közbiztonság megtartá­sa, társadalmi és gazdasági rendünk vé­delme fokozott erőfeszítéseket követel a Belügyminisztérium szerveitől. Az 1988. évi költségvetési előirányzat az ideihez képest, az adóreform hatásait kiszűrve, 1,3 milliárd forinttal nő. A növekmény a Belügyminisztériumnál lehetőséget nyújt az eddigieknél fejlettebb eszközök alkalmazására, elsősorban a hatékony bűnmegelőzés, felderítés és bizonyítás terén, s fedezetet nyújt a külföldi utazási könnyítésekkel együttjáró útlevél ügyin­tézési kiadásokra is. Ahogy a kormányprogram vitáján már szó volt róla, a kormány számára bizton­ságot, a gazdálkodó szervezetek számá­ra garanciát ad az, hogy az Országgyűlés figyelemmel kíséri, ellenőrzi és támogatja tevékenységét. A társadalmi kontrollt a kormány nemcsak elfogadja, de- igényli is. Az állami pénzügyekről szóló törvény előírásai szerint a rendkívüli helyzetektől eltekintve, s akkor is az Országgyűlés fel­hatalmazását kérve, a tanácsi támogatá­sokat kizárólag az Országgyűlés módo­síthatja. Hasonló gyakorlatot ajánlunk a központi költségvetési szervek támoga­tásainál a most benyújtott törvényjavas­latban. Az állami költségvetés 1988. évi terve­zett hiánya 20,4 milliárd forint, ami csak­nem 15 milliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz képest. Mint ahogy arról a bizottsági üléseken is többször szó esett, a jövő évi gazdasági-pénzügyi folyamatok számos bizonytalanságot hordoznak magukban, így a költségve­tésnek megfelelő tartalékkal kell rendel­keznie az előre nem látható gondok áthi­Az országgyűlési felvételeket Gottvald Károly készítette. Grósz Károly és az új ipari miniszter, Berecz Frigyes dalására is. Ez teszi szükségessé a ko­rábbi években szokásosnál nagyobb, 10 milliárd forintnyi tartalék tervezését. A tartalékra azonban a nemzetközi fi­zetési mérleg sérelme nélkül csak akkor van fedezet, ha a belső megtakarítások meghaladják a tervben számítottat. Az előterjesztett törvényjavaslat tartalmaz­za, hogy a 10 milliárd forint felhasználá­sára ilyen esetben is csak a Parlament jóváhagyásával kerülhet sor. A kormány fő törekvése az 1988. évi költségvetés kialakításánál az volt: olyan költségvetést terjesszen a tisztelt Or­szággyűlés elé, amély kellő biztosíték ar­ra, hogy évközi intézkedésekkel ne kell­jen megzavarni sem a vállalatok, sem az intézmények gazdálkodását. Ez alól mindössze a támogatások, a mentessé­gek és a kedvezmények kivételek. A kor­mány szándéka, hogy a gazdasági folya­matok kibontakozását érvényesülni en­gedi, türelmetlenül nem avatkozik be sem a vállalatok érdekében, sem az eset­leges többletjövedelmek lefölözésére. Ugyanakkor nagy következetességgel érvényesíteni fogjuk a pénzmennyiség előre meghirdetett korlátozását, a szigo­rú költségvetési és banki magatartást. A költségvetéssel egyidejűleg előter­jesztettük az állami pénzügyekről szóló törvény módosítására vonatkozó javas­latunkat is. A törvényjavaslat azt célozza, hogy a pénzügyi rendszer legalapvetőbb szabályait megállapító állami pénzügyi törvény is összhangba kerüljön az adó­reformmal. A jövőben adót bevezetni, az adózók körét, illetőleg az adó mértékét megváltoztatni csak törvényben lehet. Fontos új eleme a pénzügyi törvényja­vaslatnak az is, hogy gondoskodik a sze­mélyiséghez fűződő jogok védelméről az adóztatás, illetve a pénzügyi ellenőrzés során. Törvényes biztosítékot indokolt teremteni arra, hogy az adóhatóság tu­domására jutott információk csak a tör­vényben meghatározott célra legyenek felhasználhatók. A kormányprogram 1988-ra a stabili­zációs időszak kezdetét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de meg­valósíthatóak. E gondolatok jegyében kérem a kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javasla­tokat is figyelembe véve, az 1988. évi költségvetési, valamint az állami pénz­ügyekről szóló törvénytervezeteket elfo­gadni szíveskedjék. MÉSZÁROS GYŐZŐ (Somogy m„ 8. vk.), a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, a törvényja­vaslat bizottsági előadója azt kérte, hogy a pénzügyi kormányzat kezelje szigo­rúan a támogatások kérdését, a nem nor­matív támogatásokat csökkentse. ÚJVÁRI SÁNDOR (Zala, 7. vk.), megyei tanácselnök felhívta a figyelmet a szá­mos feszültséggel terhes tanácsi gazdál­kodás néhány, a költségvetés alakulásá­val összefüggő problémájára. DR. PÉTERFY RÉKA (Budapest, 58. vk.), csoportvezető főorvos a bérek brut­tósításával kapcsolatban kérdezte, vajon lesz-e elegendő pénz a másod- és mel­lékállások, a szükséges túlórák és a nyugdíjasok bérének kiegészítésére. BOLDIZSÁR IVÁN (országos lista) író, a Magyar Pen Club elnöke nem a költ­ségvetés egészéhez szólt hozzá, hanem a magyar művelődés, oktatás, kultúra, az irodalom, a művészetek államkasszából való részesedéséhez. MARJAI JÓZSEF, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Minisztertanács nevében javasolta a költségvetési tör­vénytervezet elfogadását.- Előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált - hangoztatta -, hogy növekvő mértékben és eredmé­nyesen vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban, a lehető legszé­lesebb gazdasági kapcsolatokat épít­sünk ki a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre kész országokkal. Ak­tívan együtt dolgozunk a partnerorszá­gokkal a szocialista gazdasági integ­ráció továbbfejlesztésén, a KGST mechanizmusának korszerűsítésén, a kétolalú gazdasági kapcsolatok minősé­gi megújításán. Marjai József ezután gazdaságunk idei fejlődéséről, a tapasztalható élénkülési jegyekről szólt.- Kiemelendőnek tartom, hogy a kon­vertibilis elszámolású kivitel éppen a leg­igényesebb piacokon nőtt érzékelhe­tően. Az eredményekben tükröződik a kormány év közben tett azon intézkedé­seinek, erőfeszítéseinek a hatása is, amelyek már a következő időszakban követendő gazdaságpolitika nyomvona­lán születtek - mondotta. A vitában hozzászóltak még Vass Jó- zsefné (Békés m., 15. vk.) főkönyvelő-he­lyettes, Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.) műszaki osztályvezető, dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.) körzeti orvos, Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színész, Gás­pár Sándor, a SZOT elnöke, Lakos Lász­ló (Pest m., 9. vk.) tsz-elnök. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszaká­nak első munkanapja - amelyen az elnö­ki tisztet felváltva töltötte be Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné - befejeződött. A Parlament csütörtökön reggel az 1988. évi állami költségvetésről és az állami pénzügyekről, valamint az 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával folytatja mun­káját. Az Országgyűlés nyugati visszhangja A nagy nyugati hírügynökségek tegnap részletesen ismertették a magyar kor­mányzati rendszerben végrehajtott szervezeti és személyi változásokat, és az Or­szággyűlés téli ülésszakának első napján elfogadott törvényt. Az Associated Press amerikai hírügynökség „áramvonalasításnak” minősíti a változtatásokat. A DPA nyugatnémet és az AFP francia hírügynökség felhívja a fi­gyelmet a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium létrehozására. A Reuter brit hírügynökség többek között kiemeli, hogy fiatalabb szakemberek kerültek vezető posztokra az átalakított kormányban. A kormány új tagjai Marjai József Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereske­delmi miniszter 1923-ban született Budapesten. 1948-tól a Külügyminisztériumban dolgozott, s diplomata­ként többször teljesített szolgálatot külföldön, majd a minisz­térium különböző osztályainak élén állt. Ezt követően hazánk nagykövete volt Svájcban, Csehszlovákiában, majd Jugoszlá­viában. 1970-ben kinevezték külügyminiszter-helyettessé, 1973-ban államtitkárrá, 1976-tól Magyarország moszkvai nagykövete. 1978 óta a kormány elnökhelyettese. 1939 óta vesz részt a munkásmozgalomban; 1943-ban lett a kommunista párt tagja. 1976-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagjává választották. Medgyessy Péter Dr. Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese 1942-ben született Budapesten. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1966- ban szerzett diplomát. Munkáját a Pénzügyminisztériumban kezdte, ahol 1970-től a pénzügyi irányítás több fontos vezetői posztján tevékenykedett, mindenekelőtt az ár- és adórend­szer kérdéseivel foglalkozott. Közreműködött a közgazdasá­gi, pénzügyi szabályozás korszerűsítésében. 1973-ban a Nemzetközi Állampénzügyi Intézet tagjai sorá­ba választották. 1982-ben miniszterhelyettessé nevezték ki. 1986-tól pénzügyminiszter volt. 1965-től tagja a pártnak. 1987. június 23-tól az MSZMP KB tagja. Dr. Csehák Judit Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter 1940- ben született Szekszárdon. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1965-ig a Tolna Megyei Tanács kórházában segédorvosként, majd Fadd nagyközség körzeti orvosaként dolgozott. Ezután a Szekszárdi Városi Tanács osz­tályvezető főorvosa lett. 1975és 1978 között az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének a titkára volt, majd megválasztották a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkárává. 1984-től a Minisztertanács elnök- helyettese volt. A pártnak 1967 óta tagja. Az MSZMP Központi Bizottságának tagjává 1985-ben választották. 1987 óta a Poli­tikai Bizottság tagja. Berecz Frigyes Berecz Frigyes ipari miniszter 1933-ban Budapesten szüle­tett, munkáscsaládban. A Posta Műszerész Iparostanuló Iskolájában szerzett szak- képzettséget. 1949-től a Magyar Néphadseregben teljesített szolgálatot. Később a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, először elektroműszerészként, majd üzemveze­tői, gyáregységvezetői és igazgatói beosztásban. 1981-től 1986-ig-a Minisztertanács elnökhelyettesévé történt kineve­zéséig - a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatója volt. 1964-ben a budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán szerzett diplomát. Elvégezte az egyetem gazdasági mérnöki szakosító tagozatát is. 1962 óta tagja a pártnak. 1980-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagjává választották. Hoós János Dr. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke 1938-ban született Szombathelyen. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1960-ban. Tanulmányai után ugyanitt végzett oktatói munkát, tanársegédként, majd egyetemi adjunktusként. Szé­les körű tudományos tevékenységet fejtett ki a népgazdasági tervezés elméleti kutatásainak területén; a közgazdaságtudo­mány doktora. 1960 óta tagja a pártnak. 1968-tól 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, osztályvezető­helyettese, majd osztályvezetője volt. 1980-ban az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. 1980-tól az Országos Tervhivatal államtitkára volt. Horváth István Dr. Horváth István belügyminiszter Pakson született 1935- ben, munkáscsaládban. Az Eötvös Loránd Tudományegyete­men szerzett diplomát. 1957-től Kecskeméten, a megyei bíró­ságon fogalmazó, majd a járási bíróságon tanácsvezető bíró. 1956 óta párttag. 1959-től a párt Bács-Kiskun Megyei Bizott­ságának munkatársa, osztályvezetője, majd titkára. 1970-ben a KISZ Központi Bizottságának első titkárává választották. 1973-tól a Bács-Kiskun Megyei Pártbizottság első titkára. 1980-tól belügyminiszter. 1985-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárává választották. 1987 júniusától a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Az MSZMP KB-nek 1970 óta tagja. Villányi Miklós Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter 1931-ben született Gyűrűsön. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1953-ban. Ezt követően 1955-ig a Magyar Tudomá­nyos Akadémia aspiránsa, a közgazdaságtudomány és a pénzügy területén folytatott tudományos kutatómunkát. 1955-től a Pénzügyminisztérium munkatársa, osztályveze­tő, főosztályvezető, majd miniszterhelyettes. 1982-től a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára volt. 1953 óta tagja a pártnak. Maróthy László Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási mi­niszter 1942-ben született Szeghalom községben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd doktori címet. 1968és 1970 között a KISZ Pest Megyei Bi­zottságának titkáraként, majd a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem csoportvezetőjeként dolgozott. A pártnak 1965 óta tagja. 1970-ben megválasztották az MSZMP Szentendrei Városi Bi­zottsága első titkárának. Ezután a KISZ KB első titkára, 1980-tól a budapesti pártbizottság első titkára. 1984-ben választották a Mi­nisztertanács elnökhelyettesévé. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1973 óta, a Politikai Bizottságnak 1975 márciusától tagja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom