Tolna Megyei Népújság, 1987. december (37. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

4ünÉPÜJSÁG 1987. december 14. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lesz-e „portalanítás?” Bottyán Ferencné írta Bonyhádról, a Fáy lakótelepről: „Tűrhetetlen az a sok por, amit az autók, a szél és a porviha­rok okoznak a lakóház mögötti, azaz az erkélyek alatti parkosítatlan részen. Ami ugyan földes, de parkolónak hasz­nálnak az autótulajdonosok. Szeret­nénk - 24 lakó kérését tolmácsolja -, ha az a tömérdek sok por végleg egy­szer megszűnne. Többen még társa­dalmi munkában is segítenénk, akár útépítés, vagy füvesítés esetén.” A Bonyhádi Városi Tanács V. B. mű­szaki osztályához továbbítottuk az olva­sói levelet, ahonnét Sebestyén Lajos osztályvezető válaszolt:- A Fáy Itp. 6-7. házszámú sávház bejárati oldalán kiépített betonút van parkolókkal kialakítva. Az épület mögött - a 6. házszámú épülettől 7,5 méterre, a 7. számú épülettől 6,5 méterre beállt kb. 2,5 méter maga fasor védi a lakáso­kat a háztól kb. 10 méterre lévő kiépí­tetlen út porától. Erről az útról egy 16 lakásos épület közelíthető meg, amely alatt nincsenek garázsok. Tanácsi pénzeszközök hiá­nyában az út kiépítését a következő év­re sem tudjuk ütemezni. A tavasztól őszig terjedő időszakban a többi földesutunkhoz hasonlóan a lo­csolásáról intézkedünk. További védel­met nyújtana, ha a fasor vonalában élő­sövény kerítés telepítését, az épület mögötti terület füvesítését és annak gondozását vállalnák a lakók társadal­mi munkában. Ha ezt megteszik, előre is köszönjük. A társadalmi munkára vonatkozóan a lakóház közös képviselőjével ez eset­ben külön egyeztetést tartunk. Jubileumi jutalomról Egy olvasónk - ki kérte, nevét la­punkban ne közöljük - jubileumi juta­lommal kapcsolatosan érdeklődött ro­vatunktól, melyre dr. Deák Konrád adott választ:- A Munka Törvénykönyve 48. pa­ragrafusa szerint: „A huszonöt, a negy­ven, illetőleg az ötven évet munkavi­szonyban töltött dolgozók részére jubi­leumi jutalom jár.” A termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabály 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. ren­delet lényegében hasonlóképpen ren­delkezik, amikor kimondja, hogy „A ter­melőszövetkezet a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet.” Kijelölt szeméttelep lesz? „Bonyhádon, a Borbély utcában régen egy gyönyörű rét volt, ami feltöltésre ke­rült Az idehordott föld elterítésével azonban már nem törődtek. Földhordás­sal kezdődött a dolog, és már odáig fa­jult, hogy a város egy része idehordja a szemetét. Sokszor kértük a tanácsot, hogy csináljanak valamit, de még arra sem képesek, megnézzék, valójában mi is van itt! Most már a rét helyén egy nagy szemétdomb áll, ami a járdáig ér. Min­denki az úttesten közlekedik. Meddig kell a szemétdombot néznünk? Az utca lakói nevében írtam - sajnos, nem mind­egyikében, mert sokan közülük is ide­hordják a szemetet - ezért kérem a ne­vemet ne közöljék.” Sebestyén Lajos, a Bonyhád Városi Tanács műszaki osztályának vezetője válaszolt:- A Borbély utca és a 6-os főút közötti terület vízgyűjtője volt a délkeleti város­résznek. A terület vízrendezésére 1979-86 között 10 millió forintot költött a város. A terület rendezése akkor lesz befejezett, ha a mély fekvésű részeket fel tudjuk tölteni a Borbély utcai útbur­kolathoz és a csapadékcsatornákhoz igazodó szintre. Tekintettel arra, hogy a feltöltés elké­szítéséhez nem volt - és nem lesz - pénz, ezért kénytelenek voltunk a kör­nyező utcák közműépítéseinél kiszo­ruló felesleges földet, törmeléket ide szállíttatnunk 1985-től folyamatosan. A feltöltés így hosszabb idő alat, de pénz nélkül elkészül. A lerakott földet, törmeléket évente 2-3 alkalommal elegyengettük, a jelen­legi rakatok teregetését december má­sodik felében végezzük el. Korábban jogosan kifogásolták a környék lakói az esők után képződő posványt és e terü­letről induló szunyoghadak támadásait. És jogos az észrevétel a rendezetlen ál­lapot, a háztartásokból kikerülő szemét miatt. Több esetben helyeztünk ki sze­métlerakást tiltó táblákat, eredményte­lenül. Néhány esetben sikerült azonosí­tani, hogy ki volt a szemetelő. Ellenük szabálysértési eljárást kezdeményez­tünk. Ezúton is kérem az utca lakóinak tü­relmét a feltöltés befejezéséig (ami 1988-ban várható) és kérem a segítsé­güket a szemetet kihordók személyé­nek felkutatásában. A levélírónak pedig köszönöm a segítő szándékú észrevé­teleit. IS»“ Mj VÁLASZOLUNK Egyes munkaügyi ren­delkezések módosításáról szól a Minisztertanács el­nökhelyettesének 2/1987. (X. 25.) ME számú rendel­kezése, ennek megfele­lően módosul - többi között - a különbö­ző főtanácsosi, tanácsosi címmel járó pótlékok havi összege, a gépjárműveze­tési pótlék összege, kimondja a rendel­kezés, hogy államigazgatási és igazság­szolgáltatási szervnél, valamint költség- vetési szervnél határozott időre szóló alapbéremelés is alkalmazható, hogy a dolgozó életének, testi épségének vagy egészségének sérelmével kapcsolatos kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni az elmaradt keresetre eső nyugdíjjárulékot, szabályozza azt is, hogy a nyelvtudáspótlék mértékét mi­ként kell a kollektív szerződésben meg­határozni, a jogszabály mellékletei pedig táblázatokban tüntetik fel az 1990. de­cember 31-ig, majd pedig 1990. decem­ber 31 -töl kötelezően figyelembeveendő alsó bérhatárokat. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének a munkabérek legkisebb ösz- szegéről szóló 12/1987. (X. 25.) ÁBMH számú rendelkezéséből - amelynek ha­tálya valamennyi munkáltatóra és (a mozgóárusokat kivéve) az általuk mun­kaviszony keretében foglalkoztatott dol­gozókra kiterjed - szó szerint tartjuk idé- zendőnek, hogy : „Teljesítménykövetel­ményhez nem kötött időbérnél a teljes munkaidőben foglalkotatott dolgozó ré­szére fizetendő személyi alapbér alsó határa havibér alkalmazása és teljes munkaidő teljesítése esetén 3000 forint, órabérben dolgozóknál 16,50 forint. Tel­jesítménybérnél, ideértve a jutalékos bérformát is, a teljes munkaidőben fog­lalkoztatott dolgozó havi munkabérének (teljesítménybér, illetve személyi alapbér és teljesítményhez kötött mozgóbér együttes) legkisebb összege - a teljesít­ménykövetelmények százszázalékos, valamint a teljes minkaidő teljesítése esetén - 3000 forint. Az egyes bértarifák megállapításáról szóló jogszabályokat módosítja az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 13/1987. (X. 25.) ÁBMH számú rendelke­zése, amely a korábbiaktól eltérően sza­bályozza az államigazgatási és igazság­szolgáltatási dolgozók személyi alapbé­rének alsó határát, az egészségügyi dol­gozók munkabéréről szóló korábbi sza­bályt módosítva rendelkezik a letelepe­dési hozzájárulás mértékéről, az éjszakai pótlékról, műszakpótlékról, szabályozza a felsőoktatási intézmények oktatóinak és egyéb dolgozóinak mikénti besoro­lását, a fordítók és lektorok bérezésével kapcsolatban kimondja többek között, hogy részükre a kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) teljesítménykö­vetelményt határozhat meg, módosítja és részben újakkal helyettesíti a gépjármű- vezetők munkafeltételeinek és munka­bérének megállapításáról, az idegenve­zetők és csoportkísérők díjazásáról szóló korábbi jogszabályok egyes ren­delkezéseit is. Az említett jogszabályok 1988. évi ja­nuár hó 1. napján lépnek hatályba. Ellen­ben már ez év november 1 -jén hatályba lépett az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal elnökének a nem függetlenített szak- szervezeti tisztségviselők munkaidőked­vezményéről szóló 14/1987. (X. 25.) ÁBMH számú rendelkezése, amely sze­rint a munkáltatónál dolgozó - a jogsza­bályban közelebbről is megjelölt - nem függetlenített szakszervezeti tisztségvi­selő a szakszervezeti megbízatása ellá­tásához munkaidő-kedvezményt vehet igénybe. Ez a munkaidő-kedvezmény - amelynek tartamára átlagkereset jár - azonban csak abban az esetben illeti meg a tisztségviselőt, ha a feladat más módon, mint a munkaidő terhére, nem teljesíthető. Rendelkezik a jogszabály a tisztségviselőt képzés és továbbképzés céljára megillető rendkívüli szabadság­ról is. Valamennyi említett jogszabály a Ma­gyar Közlöny idei 49. számában olvasható. DR. DEÁK KONRÁD Tolna megyeiek Becsben Szépségévéi megbabonázta a látogatókat (Tudósítónktól) Ez évben ünnepelte az osztrák vasút fenn­állásának 150. évfordulóját. E nem mindenna­pi esemény tiszteletére nagy sikerű ünnep­ségsorozatot rendeztek. A Bécs' melletti Strasshof pályaudvaron és fütőházban tartott kocsi- és mozdonybemutatóra 9 európai or­szág hozta el jármüveit, köztük hazánk is. A több értékes jármű között hazánkat, és ezen belül is megyénket a 424-009. psz. moz­dony képviselte, melyet a bátaszéki fűtöház hozott üzemképes állapotba és tart üzemben ma is. A reprezentatív megjelenésű mozdony nagy sikert aratott, több mint 30 ezer látogató csodálta meg. Ennek köszönhetően nem oko­zott gondot a jegyek eladása arra a vonatra, melyet ez a „tolnai” mozdony továbbított Wie­ner Neustadtba, Balázs József, Koroknál Mik­lós és Tresz Antal bátaszéki mozdonysze- mélyzet vezetésével. A sikeres bemutatkozásnak köszönhető, hogy már ott érezhetően megnőtt az érdeklő­dés hazánk iránt. Bátaszék neve ismertté vált, az őszinte kíváncsiság láttán, s várhatóan megnő az idelátogató külföldiek száma is. Kí- vácsiak arra az országra, ahol a múlt megbe­csülése, a történelmi értékek megóvása ilyen magas színvonalú és az emberek közügye is. BELES LAJOS Fotó: PÉTERFALVI GÉZA Közvetlen autóbusz Budapestre (Tudósítónktól) Jogos igénye teljesült Felsőnyék lakóinak, amikor az Iregszemcsétől-Felsőnyékig vezető be­kötőutat összekötötték Szabadhidvéggel. Az alig három kilométer földút, ami elválasztotta a két megyehatáron fekvő községet, Fejér és Tolna megye tanácsa közös költségén szilárd burkolatot kapott és így Felsőnyék nem számít többé a megye zsákutcájának. Nem tudom, hogy az a hordó bor, melyet V. Szabó József felsőnyéki lakos felajánlott az út fel­avatására, végiggurult-e a falutól a megye határáig elkészült úton - jelképesen alighanem igen, jelezve a község lakóinak afeletti örömét, hogy megnyílt az út számukra Fejér megyén át a főváros felé. Nemrég a Volán buszjáratot indított Tamásiból Budapestre. A járat Iregszemcsét, Nagyszo- kolyt, Magyarkeszit, Felsőnyéket, Szabadhidvéget érintve Enyingen át megy Budapestre munka­napokon. Engels tér a végállomása, ahova átszállás nélkül érkeznek meg az utasok. Az is kedve­ző, hogy még aznap délután dolguk végeztével kényelmesen utazva visszaérkezhetnek ottho- naikba MINÁRIK LAJOS Szebb, emberibb környezetért - Hőgyészen (T udósítónktól) Újságjír: 1987. január 18. szerda, Ma­gyar Hírlap - „Az OKTH és a Natúra szer­vezésében. A szebb, emberibb környe­zetért címmel országos pályázat indul.” A hírre megyénkből is több települé­sen „mozdultak” és akik a pályázaton va­ló részvétel jogát elnyerték, azok között van a Hőgyészi Nagyközségi Közös Ta­nács is a község központjában lévő ős­parkra épített „szabadidő és sportköz­pont rendezvényhely” megnevezésű pá­lyázatával. Mi a célja a pályázatnak, mit terveznek a hőgyésziek és hol tartanak ma a pályázat benyújtásától eltelt nyol­cadik hónapban? - s akivel minderről beszélgetünk, Pál Imre, a nagyközségi közös tanács elnöke, a pályázó közös­ség képviselője.- Ahogy fogalmazott, mi az újsághírre mozdultunk. Hőgyészen adott a termé­szeti környezet, a község központjában lévő őspark. Eddig is sokat foglalkozta­tott bennünket az a gondolat, hogy a park adottságait jobban ki kellene használni. Jelenleg is a parkban van ugyan a neve­lőotthon, a futballpályánk, egy kézilabda- pálya, sportöltöző, néhány játszóalkal­matosság a gyerekeknek, azonban úgy ítéljük meg, hogy itt ki tudnánk alakítani egy komplexebb tömeg- és verseny- sport, szabadidő-, iskolai, és egyéb kö­zösségi rendezvények bonyolítására al­kalmas együttest úgy, hogy az ősparkot megőrizzük, megvédjük és egyszerre él­vezzük is a meglétét.- A meghirdetett pályázat célja a kör­nyezeti ártalmak mérséklése, a kulturált, tiszta, egészséges környezet megterem­tésében való társadalmi közreműködés ösztönzése. Ezáltal a településeknek, a munkahelyi kollektíváknak, lakó- és más közösségeknek olyan megmozdulások­ra buzdítása, amelyek a természeti és az épített környezet egy pontosan körülha­tárolható területének védelmére, fejlesz­tésére vagy rendezésére irányulnak. A helyi erőinket figyelembe véve úgy hatá­roztunk, hogy rendszerezzük elképzelé­seiket és megpróbáljuk megvalósítani azt, amit már régóta tervezünk.- Feladatterv készült, amelybe bemu­tattuk a kiválasztott terület jelenlegi álla­potát, utólag is ellenőrizhetően doku­mentálva, fotókkal is illusztrálva. Részle­teztük a fejlesztési célunkat, annak mű­szaki tartalmát, a munkák ütemezetését, felsoroltuk a társadalmi közreműködés mértékét és módját is. Mit is tervezünk konkrétan? Tervezünk egy szabadtéri színpadot építeni nézőtérrel együtt, fel­nőtt kocogó-mozgalom célját szolgáló domboldali futópályát és pihenőhelyeket kialakítani, salakos teniszpályát és védő­kerítést létesíteni. Az alkalmi rendezvé­nyeket kiszolgáló büfé, tekepálya, öltö­zők, szociális helyiségek kialakítása a volt magtár épületében. Gyerekjátszótéri dísztó létesítése, gyerekjátszótér eszkö­zeinek pótlása, gyerekkreszpálya létesí­tése, parki növényzet, fakultúra pótlása, újra telepítése.- A koncepció és kiviteli tervet már ké­szítik a Budapesti Lakóterv építészei. A tereprendezési munkálatokba belekezd- tünk, földmunkák folyamatosan folynak. Ütemtervünknek megfelelően a termé­szetvédelmi terület árokrendszerének tisztításához hozzáfogtunk, társadalmi munkával árokbefedést végeztünk. Dol­gozunk a bejárati rész épületeinek bőví­tésén. A park tervezett kiépítése hosz- szabb folyamat. Évek során tudjuk csak a munkákat befejezni, az anyagi erőforrá­sok is csak szakaszosan fognak majd rendelkezésünkre állni. Sok társadalmi munkát kell szerveznünk - mihez a la­kosságot és a helyi gazdálkodó egysé­geket is meg kell nyernünk - de a pályá­zat értékelésének időpontjára, 1989-re jelentős változást szeretnénk elérni, ha egy-egy létesítmény ez időre már funk­cionálhatna is, ha az igazi egységes együttes ez időre nem is készül még el. BÁRDOS LÁSZLÓNÉ Fotó: Martonfai Dénesné A tereprendezés még a kezdeti szakaszban van A park egy részlete, háttérben a magtár épületével

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom