Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

C-vitamin a kádakban Káposztabetakarítás Mözsön A mözsi Új Élet Termelőszövetkezet kertészeti telepén jönnek-mennek a fe­jes káposztával megrakott gépkocsik. Egy részük hozza be a földekről a ter­mést, a többi szállítja ki a vevőknek. Háztáji integrációs keretben 10 hektár területen közel százötven család termeli a kitűnő holland Laris fajtát. Az egysé­gesen 1-1,5 kilogrammos fejek pont „piaci” méterűek, ízletesek és téli tárolás­ra kiválóan alkalmasak. Optimális eset­ben hektáronként 500 mázsás termés is elérhető. A pontos hozam most még nem ismert, mert a múlt héten megtörtént ugyan a káposztavágás, de a szállítás és betárolás folyamatos, még nem fejező­dött be. A szövetkezet a Zöldért mözsi hűtőházába, Dunaújvárosba, Sárbo- gárdra, Bajára is szállítja ezt a fajtát, a pil­lanatnyilag megmaradó mennyiséget pedig helyben, prizmákban tárolják, amíg vevő nem akad rá. Téli tárolásra nem, de tartósításra al­kalmas a tsz földjeink nagyüzemileg ter­mesztett Glória fejes káposzta. A hatal­mas, 6-7 kilogrammos fejek is prizmák­ban várják, hogy elkeljenek, vagy a sava­nyítóüzemben feldolgozzák őket. A ter­melőszövetkezet néhány éve létrehozott savanyítóüzeme szakaszosan, az igé­nyeknek megfelelően üzemel. A tucatnyi tartályba 130-130 mázsa nyers káposz­ta fér egyszerre, ebből a mennyiségből tizenkétszer 75-80 mázsa savanyú ká­poszta készül, ami zömében a Füszérten keresztül jut el hozzánk, fogyasztókhoz. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. november 11-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi és kül­politikai kérdésekről, valamint az ideológiai munka időszerű kérdéseiről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) _____________________________________________________ B efejeződött az arab csúcsértekezlet Szerda délután az Arab Liga 21 tagját képviselő küldöttségek rövid, nyilvános ülést tartottak, amelyen a szervezet főtit­kára ismertette a konferencia zárónyilat­kozatát. A házigazda, Husszein jordániai király zárszavával befejeződött az amma- ni rendkívüli csúcs négynapos tanács­kozássorozata. Az Arab Liga főtitkára ál­tal felolvasott zárónyilatkozat elítéli Iránt, amiért iraki területeket tart megszállva és halogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598. számú határozatának elfogadását. Felhívják Iránt, hogy az említett döntést a maga teljességében fogadja el, és telje­sítse is azt az abban előirt sorrendben. A konferencia szolidaritását fejezi ki Irak­kal, amely elfogadta a BT határozatát és nyitott minden békekezdeményezés iránt. A tanácskozás résztvevői szolidari­tásukról biztosították Kuvaitot és teljes együttérzésüket fejezik ki Szaúd-Arábia iránt, támogatva a szent helyeken való zarándoklat megfelelő légkörének bizto­sítására tett intézkedéseit. Az arab-izraeli konfliktust vizsgálva a konferencia megerősíti, hogy annak kö­zéppontjában a palesztin probléma áll. A Közel-Keleten csak akkor valósulhat meg a béke, ha a megszállt arab és pa­lesztin területek - így Jeruzsálem is - viszszatérnek (az arab világhoz), a pa­lesztin nép jogai elismerést nyernek és a palesztin probléma valamennyi vonatko­zása rendeződik. Országgyűlési bizottság ülése A lakásellátás megyei programja A Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága tegnapi ülésén a lakásellátás megyei társadalmi-gazdasági programja teljesítéséről, a további feladatokról tár­gyalt. A tanácsok fejlesztési tevékenységé­ben a lakásépítés hosszabb időszak óta az egyik legjelentősebb terület. A lakás­építés - évi 2 ezer új lakással - az 1970- es évek második felében volt a legmaga­sabb, a VI. ötéves tervidőszakban átlago­san évi 1 ezer 700 lakás épült. A VII. öt­éves tervben - évenként dinamikusan növekvő pénzügyi lehetőségek feltétele­zésével - az első évre 1200, az utolsó év­re 2200 lakás elkészülésével számoltak. Az első két évben a lakásépítés várha­tóan a viszonylag alacsony tervezett szinten realizálódik, az 1986-87. évek­ben összesen mintegy 2700 új otthon épül fel. A tanácsok fejlesztési forrásai a középtávú tervben jóváhagyott előirány­zatokhoz viszonyítva jelentős csökken­tésre kerülnek, így a jelenlegi elképzelé­sek szerint 1988-tól mintegy évi 1 -2 ezer lakás építésével lehet számolni. A felmé­rés alapján jelenleg a megyében össze­sen 1588 beépítetlen állami telek és 789 személyi tulajdonban lévő telek áll ren­delkezésre családiház-építésre. A cso­port- és társasház építésére alkalmas telkek száma 24, melyeken 107 lakás építhető, továbbá 18 tömbtelken 454 la­kás építésére van lehetőség. Vannak te­lepülések, ahol jelentős mennyiség van, viszont minimális rá az igény. A piacon változatlanul feszültséget je­lent a magas lakásár, érdemi változás az árak növekedésében nem történt, mivel a versenytárgyalások rendszere ma még nem alakított ki olyan helyzetet, amely az árak mérsékléséhez, a határidők rövidí­téséhez vezetett volna. A versenytárgya­lások az irreális árajánlatok miatt sok esetben formálisak. Az építőipari szerve­zetek az építési piachoz igazodó szerke­zetváltást csak nagyon lassan tudják végrehajtani, és még ma sem alakult ki a piaci igényekhez rugalmasan igazodó struktúra. A helyi támogatás alkalmazásának gyakorlata rendkívül nehezen indult be. Az elmúlt évtől azonban - a megnöveke­dett hitellehetőség és az igények hatásá­ra - jelentős változás következett be. Ta­valy 15 helyi tanács 368 család részére 36 millió forint támogatást biztosított, s ehhez 24 millió forint hitelt vett igénybe. Az idei hitelkeret már 40 millió forint, ez kiegészítve mintegy 16 millió forint céltá­mogatással és minimális egyéb saját eszközzel összesen 60 millió forint fel- használását teszi lehetővé. A helyi támo­gatások elbírálásánál esetenként nem alkalmazták következetesen a rászorult­ság elvét, előfordult, hogy a jogos lakás­igény felső határát meghaladó kérelme­ket támogattak, és néhány esetben kifo­gásolható volt a támogatott cél is. A tá­mogatások odaítélésénél 1987. évtől minden esetben testület döntött, egy-egy alkalommal a tanácselnöki döntést utó­lag hagyta jóvá a testület. Az e téren ta­pasztalt kezdeti gondok, hiányosságok után egyre inkább kialakul a céloknak - önálló lakással nem rendelkező, legrá­szorultabb családok differenciált lakás­hoz juttatásának - megfelelő gyakorlat. A fentieken kívül a napirenden szere­pelt még a végrehajtó bizottság intézke­dési terve a kormány és az Országgyűlés szeptemberi ülésén elfogadott munka- programjából adódó feladatok végrehaj­tásáról, beszámoló a megyei tanács ipari osztályának árellenőrzési tevékenysé­géről, főleg a kistelepüléseken élő idős­korúak szociális ellátásának helyzetéről, a velük foglalkozás módszereiről. Értékelték a mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály piacfelügyeleti tevé­kenységét, valamint a megyében tapasz­talható munkaerőmozgás irányát, a fel­szabadult munkaerő átképzéséből, átirá­nyításából adódó tennivalókat is. Az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága a Parla­mentben tartott szerdai ülésén a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési terve végrehajtásának helyzetéről, az építési korlátozások eredményeiről és ezek fel­oldásának lehetőségeiről hallgatott meg tájékoztatót, s áttekintette a Balaton víz­minőségének javítására hozott minisz­tertanácsi határozatok végrehajtását. A képviselőkhöz korábban eljuttatott építésügyi és városfejlesztési miniszté­riumi előterjesztés szerint a regionális rendezési tervet két szakaszban valósí­tanák meg. Az 1990-es évek elejéig tartó időszakban a fő cél a vízminőség romlá­sának megállítása, s az ezzel összefüggő infrastruktúra fejlesztése, illetve átfogó építési korlátozásokkal a zsúfoltság csökkentése. Ezt követően - a második szakaszban - nagyobb teret kap a minő­ségi fejlesztés, az üdülőterületi rekonst­rukció. A másik témával foglalkozó tájékoztató rögzíti, hogy az elmúlt 3-4 évben a Bala­ton vízminűségromlásának folyamata megállt. Az építési korlátozások teljes fel­oldása esetén 110 ezer új szálláshely kialakítására nyílna lehetőség. Mindez a közműveket rendkívüli mértékben túlter­helné, s újból megállíthatatlan vizszeny- nyezödéshez vezetne. Ezért a vízvéde­lem és a vízellátás biztonságát szem előtt tartva a szálláshelyek építésének korlá­tozását a part menti településeken csak megfelelő közművesítéssel párhuzamo­san lehet feloldani. Szóbeli kiegészítőjében Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes hangsúlyozta; a Miniszterta­nács 1983-ban összesen 41 Balaton- parti településen rendelt el építési tilal­mat, 1984-ben ez azzal egészült ki, hogy a lakóházépítést meghatározott feltéte­lekhez kötötték. Ezeket az intézkedése­ket a vízminőség javítása érdekében hozta a kormány - szögezte le a minisz­terhelyettes. A zsúfoltság enyhítése ér­dekében arra lenne szükség, hogy a víz­parti területek üdülőhelyeinek fejleszté­sét, a külföldi turizmust ésszerű határok között tartsák. Elfogadhatatlannak tartotta viszont a testület a tárcának azt a javaslatát, hogy az építési tilalmat oldják fel azokon a te­rületeken, amelyeken megoldható a ve­zetékes ivóvízellátás és a csatornázás. Veszélyes hulladékok A világon évente több száz millió tonna veszélyes hulladék keletkezik, döntő hányada, az ipari termelés során, a termékelőállítás folyamán. A harmonikus gazdasági fejlődés, az emberiség jövője csak oly mó­don képzelhető el, ha a gyártás során mérsékli a ke­letkezett hulladékok mennyiségét, illetve olyan tech­nológiai eljárásokat alkalmaz, amelyek lehetővé te­szik a hulladékok ártalmatlanítását, vagy azok má­sodnyersanyagként történő hasznosítását. A veszé­lyes hulladékok világszerte súlyos gondokat okoznak mind az ökonómiai, mind pedig az ökológiai folyama­tokat tekintve. E témával foglalkozik majd többek között az ENSZ soronkövetkező ülése, amikor is az ENSZ környezeti program kerül terítékre, a Brundtland Bizottság elő­terjesztésében. Egyebek mellett ezt volt hivatott elő­készíteni az a világkonferencia, amelyet a közelmúlt­ban rendeztek Budapesten, a Nemzetközi Környezet­orvostudományi és Környezetbiológiai Egyesület, il­letve az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal kezdeményezésére. A több mint harminc or­szágból érkezett mintegy négyszáz szaktekintély megközelítőleg négyszáz előadást, korreferátumot tartott. Az említettekből is érzékelhető, hogy a nemzeti kormányok, a szakemberek nemcsak felismerték a párbeszéd fontosságát, hanem a nemzeti hovatarto­zást figyelmen kívül hagyva nyíltan tárták a világ elé súlyos gondjainkat. Az érdeklődés elsősorban a ve­szélyes hulladék gazdálkodási témák iránt mutatko­zott meg. Sok szó esett az illegális hulladéklerakásról és annak káros következményeiről, a megfelelő ké­miai, fizikai, termikus és biológiai kezelés korszerű módszereiről, azok komplex modelljeiről. A veszélyes hulladékok szállításával kapcsolatban hazánknak is van már szomorú tapasztalata, emlé­kezzünk csak a bécsi metro építési törmelékeinek Magyarországra történő fuvarozására. Hazánkban évente megközelítőleg 1,8 millió tonna olyan termelé­si hulladék képződik, melynek hasznosítása, kezelé­se fokozott gondosságot igényel. Az említett mennyi­ségből legalább 800 000 tonnával eddig nem tudtunk mit kezdeni. Az OKTH és az Ipari Minisztérium által ki­dolgozott program a jelenlegi tervidőszakban jelen­tős beruházások megvalósításával számol mind a vállalatoknál, mind pedig központi erőből. így korsze­rű égetőmű épül Dorogon, hasonló valósul meg Ru- dabányán, Aszód-Nagyvölgy térségében, s további tucatnyi átmeneti tároló megvalósításával számolnak a különböző megyékben. A termelési hulladékok kezelésének, jogi szabályo­zásának kidolgozása hazánkban is folyamatban van. Feltehetően a jogszabályi intézkedés nagyobb fegye­lemre készteti az állampolgárokat is! s. Gy. Savanyítani való káposztahegyek között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom