Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-10 / 265. szám
1987. november 10. /itom*''. iKítPLUSÁG 3 MTESZ-feladatterv a kormány munkaprogramjának megvalósítására A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége meghatározta azokat a feladatokat, amelyeknek végrehajtásával segíti a kormány munkaprogramjának megvalósítását. A 33 tagegyesületében 170 ezer műszaki, gazdasági, agrár- és természettudományi szakembert tömörítő szövetség legfontosabb feladatának tartja a műszaki fejlesztés meggyorsítását és a szerkezetátalakítási törekvések szakmai támogatását. A MTESZ különösen nagy segítséget kíván nyújtani az elektronizáció, a biotechnológia és az élelmiszer-gazdaság fejlesztéséhez, s cselekvőén részt kíván venni a környezetvédelmi programok megvalósításában. A szövetség segíti a műszaki pályára készülő fiatalokat, s részt vállal a szerkezetváltás miatt szükségessé váló át- és továbbképzés szakmai feltételeink megteremtésében. A műszaki fejlesztés meggyorsítása érdekében az egyesületek, a területi és üzemi szervezetek arra törekednek, hogy a tudományos kutatás eredményeit az ipari és mezőgazdasági üzemek a jelenleginél hamarabb alkalmazzák a termelési gyakorlatban. A MTESZ ennek érdekében hazai és külföldi szakemberek részvételével folyamatosan rendez olyan szakmai tanácskozásokat, amelyeken a kutatók és a termelésben dolgozó szakemberek együttesen vitatják meg az új tudományos eredmények bevezetésének lehetőségét, s ennek várható következményeit. A jelenleginél több magyar mérnök és kutató külföldi tanulmányútját a hazánkban rendezett nemzetközi konferenciák devizabevételéből fedezik. A szövetség kiemelt feladatául jelölte meg az elektronizálás szakmai segítését. A MTESZ Tudománypolitikai Bizottsága az OMFB-vel, az Ipari Minisztériummal és a Magyar Postával együttműködve átfogó elemzést készít az elektronikai ipar alkatrészellátásáról, és a telefon- technika helyzetéről. Ugyancsak tanulmány készül a műholdas műsorszórás technikai, tömegkommunikációs és szakemberképzési feltételeiről. A biotechnológiai kutatási eredmények mielőbbi gyakorlati hasznosítása érdekében a MTESZ javaslatokat tesz az oktatási és a háttéripari tevékenység javítására. A szövetség tagegyesületei a Magyar T udományos Akadémiával, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve több tudományos tanácskozáson tűzik napirendre az élelmiszeripar termelési szerkezetének átalakítását. Ugyancsak megvizsgálják a hazai szó- jatermelés növelésének feltételeit, mert a termelés fokozásával csökkenteni lehet a takarmányimportot. A MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa az Ipari Minisztériummal és az OKTH-val nemzetközi kiállítást szervez azért, hogy a magyar szakemberek megismerjék és - lehetőség szerint - a hazai feltételeket figyelembe véve alkalmazzák a legfejlettebb környezetvédelmi technológiákat és berendezéseket. A szövetség kezdeményezi továbbá, hogy a műszaki megoldások és környezetvédelmi szempontok vállalati összehangolása érdekében a gazdasági egységek készítsenek környezetvédelmi szabályzatokat. A szövetség Közművelődési és Oktatási Bizottsága a Művelődési Minisztériummal együtt megvizsgálja a technikusképzés bevezetésének tapasztalatait, s javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére. Kezdeményezi, hogy az illetékes szervek elemezzék a felsőfokú tanintézetek felvételi rendszerének vitáját. Gátolja a műszaki fejlesztés ütemét, hogy csökkent a műszaki pályát választó fiatalok száma, s a pályakezdő szakembereknek több mint 40 százaléka nem a szakmájában helyezkedik el. A szövetség arra hívja fel egyesületei figyelmét, hogy a szakközépiskolákban folyamatosan szervezzenek szakköri foglalkozásokat, az egyetemeken pedig támogassák a diákkörök munkáját, s díjazzák a kiemelkedő diplomamunkák készítőit. Hangsúlyt kapott a feladattérben az is, hogy a szerkezetváltás következtében szükségessé váló átképzésben a tagegyesületek szakemberei konkrét oktatási feladatokat vállaljanak. A szövetség és egyesületei fokozottan törekednek a műszaki értelmiség érdekvédelmére. Felhívják a figyelmet arra, hogy a vállalatok a kiemelkedő alkotó munkát végző szakembereket jobban fizessék meg. Az ipar munkaprogramjáról A hallgatás nem feltétlen negatív véleménynyilvánítás. Ezzel együtt meglepő volt számomra, hogy a napokban, a Budapesti Kongresszusi Központban az iparvállalatok vezetőinek tartott igazgatói értekezleten, a miniszteri referátumot követően, mindössze egyetlen vezérigazgató kért szót! Feltételezem, hogy az oly sok ellentmondással és nehézséggel küszködő hazai vállalatok vezérkarában immár körvonalazódtak a kormánystratégiát segítő elképzelések! A kormány társadalmi és gazdasági kibontakozást célzó munkaprogramja közismert. Ám a december közepére tervezett országgyűlési ülésszak előtt érthető módon miniszter- elnökünk előzetes párbeszédet óhajt folytatni több nagyvállalat vezetőjével, hogy részletesebben is megismerje elhatározott lépésváltásukat, amely szerves része kell, hogy legyen a magyar ipar három esztendőre meghatározott feladatainak. Manapság az ipar szerkezetváltásától hangos az ország. Az elhatározott elképzelések gyakorlati megvalósítása nem várathat magára. Annak végrehajtása jó néhány gazdasági vezetőben ki nem mondott kérdéseket is fölvethet. Például azt, hogy esztendőkkel, évtizedekkel ezelőtt, a hazai iparfejlesztés fő iránya a mamutvállalatok létrehozása volt. Ma pedig azt mondjuk: a nagyvállalati forma nem felel meg a mostani és a jövő követelményeinek. Nem felel meg, mert jóval nagyobb a tehetetlenségi nyomaték, nem megfelelő az alkalmazkodási készség a piac igényeihez. Nem felel meg már csak azért sem, mert az utóbbi évtizedekben hozzászoktunk ahhoz, hogy biztos piacaink vannak, és időközben nem figyeltünk kellőképpen az azóta felnőtté vált és dinamikusan fejlődő országokra. Hosszú ideig a termékértékesítést tekintve hármas gondolkodásban éltünk. Külön választottuk a hazai, a szocialista és nyugati országokba szállított árucikkeket. S nem érzékeltük jó ideig, miszerint a világon egy piac van. Tehát olyan termékeket kell előállítanunk, amelyek minden vonatkozásban megállják a helyüket. Jól tudom, némelyekben elmarasztaló- lag felmerül: azért nem vehette fel az ipar a kesztyűt, mert vállalatainak fejlesztési lehetőségei beszűkültek, s az új műszaki megoldások gyakorlati alkalmazása ezért késett és késik ma is. Ebben a helyzetben viszont csak a források átgondolt felhasználása jelenthet kiutat helyzetünkből. Tehát, azokon a területeken illik, pontosabban kell beruháznunk, ahol nemzetközi vonatkozásban is versenyképesekké válhatunk, s megmaradt hadállásainkat belátható időn belül bővíthetjük! Bízzunk abban, hogy az iparvállalatok átmeneti agóniája, az elmúlt két évben igen erőteljesen jelentkező dinamikavesztés megszűnik. Igaz ugyan, hogy ebben az esztendőben, ha szerény is az elmozdulás - a termelés a tervezett kettő százalékkal szemben 2,7 százalékos lesz - de jelzi azt az erőfeszítést, amely általánosan jellemző vállalatainkra. Elhatározott cél az is, hogy 1988-ban nem következhet be ütemvesztés, mint ahogy ezt Kapolyi László ipari miniszter kijelentette. Ám e véleménynyilvánítás feltételezi azt, hogy a gyártócégek is átérezzék: a stabilizációs program a vállalatokat helyezte a figyelem középpontjába. Az ipar további lépésváltását a belső kooperáció tovább erősítheti, s pénzügyleteik bonyolításához, a tőkeáramlás gyorsításához mind erőteljesebben nyújthat segédkezet a kialakult bankrendszer. A jelenlegi nehézségek ellenére az „ipargazdák” bíznak abban, hogy növekszik a vállalati mozgástér, s a kisebb gazdasági egységek szerepe erősödni fog. Mindez a közép- és kisvállalatok reneszánszát jelzi. Az ipar szerkezetváltásának természetszerűleg vannak regionális vonzatai is, melynek megvalósítása nem képzelhető el állami beavatkozás és koordináció nélkül. Az utóbbi időben mind többször merül föl az elmaradott körzetek iparfejlesztésének kérdése, melynek megoldása elodázhatatlan. Az Ipari Minisztérium illetékes önálló osztályának vezető munkatársai ezekben a hetekben valamennyi megye vezetőinek véleményét kikérve, konzultatív megbeszéléseket tartanak, egyeztetési célból. Tolna megye iparáttekintve országosan is kiemelt jelentőségű a paksi atomerőmű, melynek bővítése az elkövetkezendő években folytatódik. Az elmúlt évtizedekben végrehajtott iparfejlesztés jól illeszkedik az ipari tárca perspektivikus terveihez, amely a hazai feldolgozóipar fejlesztését tűzi maga elé. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a megyében működő cégek döntő hányada ipari nagyvállalatok gyáregységeként elsődlegesen részegységeket állít elő. A kisvállalati forma, mely a következő évek lendítését segítheti, nem valószínű, hogy Tolnában nagy változásokkal kecsegtetne! A feltételek ugyanis erre még nem értek meg. Ez viszont nem jelentheti azt, hogy a ma még nagyvállalati köldökzsinóron függő egységek ne gondolkodhatnának azon, hogy a központoktól nagyobb részarányban kérjenek önálló feladatokat. A megye ipara a közeljövőben regionálisan nem változik. A létrejött ipari centrumok mellett az elmaradott térségek fejlesztését tervezik. A felmérés szerint ez a Somoggyal határos részeket érinti elsődlegesen. S. GY. A hófehér falú házat szép rendben tartják Gyermekfökötök (Kinderhauben) MÚZEUMAINK A gyönki tájház - eredetileg vert falú és zsúptetős - a 19. század közepén épült. A főépületét azóta kétszer is átépítették. Az oszlopos, tornácos ház néhány esztendeje a protestáns németség életének hagyományos használati tárgyait őrzi, melyet Lack- ner Aladár és családja gyűjtött Gyönkön és környékén. A lakóház előtti gangról a konyha, pontosabban a lakókonhya, ahol csak ünnepnapokon étkezett a család, viszont ez volt a színtere az esetenkénti beszélgetéseknek, a fonásnak, kötögetésnek. A helyiség szép darabja a csempével borított takaréktűzhely. Az első szoba a két világháború közti kor ízlésvilágát reprezentálja a sarokpaddal övezett asztallal, a családi képekkel együtt, „mintegy dokumentálva, hogy a családi asztal volt a legfőbb összetartó erő.” A hátsó szobát időszakos kiállítások céljára használják: volt már bemutató a színes, szalagos, gyöngyös női főkötőkből, a hímzett dísztörülközökből. A folyosó végén nyílik a kamra, ahol a szerszámokat tárolták és tárolják ma is, az elkerített részben pedig az éléskamra van. A lakóházhoz épített istállóban pedig a kenderfeldolgozás menetét láthatják az érdeklődők.- hm - ez A csempével borított tűzhely Szovjet űrfotók a nemzetközi piacon A Szovjetunió Minisztertanácsának felügyeletével működő Geodéziai és Kartográfiai Főigazgatóság önálló exportjogot kapott, s létrehozta a Szojuz- karta külkereskedelmi egyesülést.- Jelentős tapasztalataink vannak a Föld fényképezéses felmérésében - mondta Viktor Jascsenko igazgató. - A Szaljut típusú orbitális űrállomásokról érkező felvételeket széleskörűen használják a népgazdaság különböző ágazataiban. Az űrállomásról 300 kilométeres magasságból készített felvételeken a hat méternél nagyobb tárgyak már megkülönböztethetők. Az amerikai felvételeken a felbontóképesség 30 méter, vagyis rajtuk a 30 méteres és annál nagyobb tárgyak ismerhetők csak fel. A franciáknál a fotók felbontóképessége 10 méter. A kozmikus szondázás eredményei lehetővé teszik a szántásra és az öntözésre alkalmas földterületek behatárolását, a természetes takarmány- és vízkészlet felderítését. Meghatározható a kőolaj, a szén és az arany szempontjából perspektivikus geológiai szerkezet is.- Sokan szeretnének vásárolni a világűrből készített szovjet felvételekből - tette hozzá az igazgató. - Ausztrália, Ku- vait, Angola, a Koreai NDK, az NDK és a Zöldfoki szigetek kérte eddig, hogy végezzük el felségterületük kozmikus felvételezését, geológiai, mezőgazdasági szempontból, valamint a víz- és erdőkészlet felmérésére. Ezzel kapcsolatos eredmény, hogy Dusanbében, a tadzsik fővárosban oktatóközpont nyílt, ahol az űrfelvételek kiértékelésével foglalkozó külföldi szakemberek tanulnak és gyakorolnak. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TOLNA MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE Megnevezés 1987. I-III. negyedév Az 1986. I-III. negyedévi százalékában Az ipari termelés3 112,0 Az összes külkereskedelmi célú értékesítés, mill. Ft 3 967 109,7b Az építési-szerelési munkák értéke, mill. Ft 1 380 108,1b A felépült lakások száma 576 83,7 A szocialista iparban foglalkoztatottak száma, fő 33359 97,9 havi átlagkereset, Ft 6 763 109,6 A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak száma, fő 17812 96,7 havi átlagkeresete, Ft 6 523 106,6 A lakosság betétállomány-növekedése, mill. Ft 133 39,6 A lakossági hitelállomány növekedése, mill. Ft 742 131,5 A megye összes kiskereskedelmi forgalma, mill. Ft 9518 108,5 Ebből: élelmiszerek és élvezeti cikkek 2 564 106,6 vendéglátás 917 102,6 ruházat 962 106,3 vegyes iparcikkek 5 075 111,2 ebből: tartós fogyasztási cikkek 1 128 119,0 3 Terméksorok és egyéb közelítő módszerek alapján. b Azonos árszinten.
