Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-07 / 263. szám

MA 1987. november 7. SZOMBAT XXXVII. évfolyam, 263. szám ÁRA: 2,20 Ft Interjú a miniszter- elnökkel (4. oldal) Megemlékezések, koszorúzások megyeszerte Nagygyűlés Szekszárdon Ezekben a napokban megyeszerte megemlékeznek a nagy októberi forra­dalom hetvenedik évfordulójáról. A teme­tőkben és a szovjet hősök emlékművei­nél koszorúzási ünnepségeken tiszteleg­nek a szovjethatalom megteremtőinek emléke előtt. Szekszárdon, a szovjet hősök emlék­művénél Váradi László, a megyei pártbi­zottság titkára, Tamás Ádám, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Varjas János, a HNF megyei titkára, Horváth Jó­zsef, az SZMT vezető titkára és Boros László a megyei KISZ-bizottság titkára helyezte el a koszorúkat. Megkoszorúz­ták az emlékművet a város párt-, állami és társadalmi vezetői, a fegyveres testü­letek parancsnokai és az üzemek, intéz­mények képviselői. Délután fél ötkor a Babits Mihály műve­lődési központ színháztermében nagy­gyűlésre került sor. A szovjet és a magyar Himnusz el­hangzása után a megjelenteket Szabó Géza, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet - többek között - K. Papp József, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára, Váradi László, a megyei pártbi­zottság titkára, Tambov megye képvise­lője, valamint a megye és a város állami, társadalmi életének vezető személyisé­gei, és az üzemek, intézmények képvise­lői, a fegyveres testületek parancsnokai, köztük a hazánkban ideiglenes állomá­sozó szovjet csapatok képviselői. A nagygyűlés ünnepi szónoka Tamás Ádám, Tolna Megye Tanácsa általános elnökhelyettese volt. Beszéde bevezetőjében arról a forra­dalomról szólt, amely bebizonyította, hogy a szocializmus eszméi,'tanításai va­lóra válthatók. A forradalom történetét elemezve Le­nint idézte, aki a forradalom győzelmé­nek évfordulóján igy beszélt: „... csak a kapitalizmus különös gyengesége és el­maradottsága és különösképpen a nyo­masztó katonai stratégiai helyzet idézte elő, hogy az események során már or­szágok előtt az élre kellett lendülnünk.” Mégis, a szocialista forradalom egyik sajátossága volt, hogy más szinte szüle­tésének első óráiban túlmutatott Oroszország határain. Rosa Luxemburg az orosz forradalom másnapján börtön­cellájában látnoki szavakat jegyzett nap­lójába: „Az orosz proletárhatalom győ­zelmével meg lehet kezdeni a tőke és a munka közötti számla rendezését az egész világon.” És valóban, az októberi Tamás Ádám, az ünnepi szónok forradalom győzelme után 1919 tava­szán proletárforradalmak törtek ki Euró­pában. Ázsia többi térségében pedig munkás-, katona- és paraszt-szovjetek alakultak. Mi, magyarok is büszkén emlé­kezhetünk a Tanácsköztársaság dicső­séges napjaira, a forradalomra, amelyet idegen hatalmak tudtak csak vérbe foj­tani. Hetven esztendővel ezelőtt - alkalmas történelmi pillanatban - az orosz mun­kásosztály és a feladatra felkészült - Le­nin vezette bolsevik párt képes volt - Marx szavaival él­ve-, a kritika fegy­verét átváltoztatni a fegyverek kriti­kájává. Ezzel olyan fordulat vet­te kezdetét, amely máig meghatároz­za a történelem fő irányát. A máig érvé­nyes tanulságok között a szónok kiemelte: a Szov­jetunió volt az első állam, amely a bé­két és a nemzetek közti együttműkö­dés mindenki szá­mára gyümölcsö­ző elvét a hivatalos politika rangjává emelte. Ez a ma is élő politikai gya­korlat jövőbe ve­tett hitünk legfőbb forrása és biztosí­téka. Tamás Ádám beszédében a követke­zőkben szólt a Szovjetunióban ma zajló folyamatok jelentőségéről, majd a törté­nelmi út felvázolása után a jelen felada­tairól beszélt. Szocialista építésünk alap­ja a lenini politika - hangsúlyozta. Pár­tunk immár három évtizede következete­sen nyílt, elvi politikát követ. A párt és a nép közötti viszonyt a kölcsönös bizalom jellemzi. Bár az utóbbi évek gazdasági nehézségei és az életszínvonal csökke­nése néhány réteget különösen érintő hatása miatt az a bizalom kritikában is részesül. Most, amikor sok szem­pontból lényege­sen nehezebb kö­rülmények között dolgozunk, ami­kor mindannyian tudjuk, hogy mi­lyen nagy erőfe­szítésekre van szükség, hogy fej­lődésünket bizto­sítsuk, joggal kap erőteljes hang­súlyt eddigi ered­ményeink védeL ­me. Tennivalóinkat meghatározta a párt júliusi határozata, majd az ezen alapuló kormányprogram. A megyei pártbizottság is áttekintette a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjából adódó helyi feladatokat. Nálunk különös hangsúlyt kap az or­szág energiaigényeinek kielégítése, hi­szen megyénkben működik az ország el­ső atomerőművének, most már nind a négy blokkja, ami a hazai termelés meg­közelítően negyven százaléka. A megye gazdaságában ugyancsak fontos helyet foglal el az agrárágazat. Önkritikusan azt is el kell ismerni, hogy az idei termelés színvonala - elsősorban a növénytermesztésben - elmarad a ko­rábbi megyei átlagtól és ez nem mindig magyarázható a kedvezőtlen időjárással. Általánosan kedvezőtlen tendencia, hogy a termelőüzemek hatékonyságuk fokozását létszámcsökkentéssel kíván­ják biztosítani, holott a teljesítmény bőví­tésével is gyorsítható lenne a fejlődés. •A kormányprogram sikeres végrehaj­tása függ attól is, hogy a tanácsok terüle­tükön hogyan tudják megteremteni az országos és helyi érdekek összhangját - elemezte az előadó a tanácsok feladatait. Ezt követően szólt a településpolitika változatlan céljairól, amelyeket csak a fejlesztések szigorú rangsorolásával le­het megvalósítani, majd végezetül szólt nemzetközi kapcsolataink jelentőségéről és arról, hogy a szocialista országok kö­zött az együttműködés szilárd elvi ala­pokra épül. Elveink, céljaink, érdekeink azonosak. Ez teremti meg annak lehetőségét, hogy ezt a nemzetközi ünnepet sokan közülünk személyes ünnepként is átél­hetik. A nagygyűlésen felszólalt az SZKP Tambov Megyei Bizottságának képvise­lője, Andrej Ivanovics Kuznyecov, aki a tambovi pártbizottság megbízásából és nevében meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket és rajtuk keresztül Tolna megye dolgozóit. Szólt az októberi forra­dalom világtörténelmi jelentőségéről, és ebben a magyar internacionalisták sze­repéről. A Szovjetunióban megtett utat Tambov megye hihetetlen fejlődésének számai­val bizonyította, majd megemlékezett a két megye tizenöt éves barátságáról. Szólt a Szovjetunióban zajló folyama­tokról, hangsúlyozva, hogy az átépítés már nemcsak irányzat, politikai cél, ha­nem a mindennapok gazdasági, politikai és szociális gyakorlata is, legyőzve mindazok ellenállását, akik nem képesek az új feladatok megvalósítására. A Tambov megyei vendégelőadó vé­gezetül a két nép és a két megye elvtársi, baráti kapcsolatait éltette. Szabó Géza zárszavát azzal fejezte be, hogy éljen a nagy október eszméje, és le­gyen béke a földön. A nagygyűlést az Állami Népi Együttes nagy sikerű műsora tette meg emlékeze­tesebbé. Megkoszorúzták a szovjet hősök szekszárdi emlékművét Az ünnepi nagygyűlés résztvevői Ünnepségek Budapesten A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére péntek dél­után ünnepélyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással felvonták a Magyar, Népköztársaság állami zászlaját a Parla­ment előtt, a Kossuth Lajos téren. Ugyancsak ünnepélyesen, katonai tisztelgéssel vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a Gellért-hegyi Felszabadulási Emlékműnél. Este hét órai kezdettel a Magyar Állami Operaházban díszünnepséget tartottak az országos és a nagybudapesti párt- és állami szervek. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke mondott megnyitó beszédet, üdvözölve a meghí­vottakat, a megemlékezés minden ked­ves vendégét, köztük Borisz Sztukalint, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. Az operaházi díszünnepségen Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet. Lázár György hangsúlyozta: az orosz proletariátus forradalmának győzelme az emberiség újkori történetének mindmáig legjelentősebb eseménye. A nagy október volt a kiindulópontja azoknak a világ arculatát átformáló válto­zásoknak, amelyek megtörték az impe­rializmus egyeduralmát, új távlatot nyitot­tak a társadalmi haladás számára. A Szovjetunióban ma is világtörténelmi je­lentőségű változások mennek végbe. A nagy október szellemi hagyatékára épít­ve elindult és lendületesen folytatódik a társadalmi átalakítás. Az ünnepség második részében neves magyar művészek orosz és szovjet szer­zők műveiből adtak elő. Moszkva Díszszemle és felvonulás Díszszemlével, a dolgozók hagyomá­nyos felvonulásával ünnepük szombaton Moszkvában a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját. A szovjet fő­város már a hét elején, az ünnepségso­rozaton részt vevő vendégek megérkez­tére zászlódiszbe öltözött. A Vörös téren és környékén 3000 kül­földi vendég és további 15 ezer turista te­kinti meg a felvonulást, majd ismerkedik az ünneplő Moszkvával. A kulturális léte­sítmények, színházak műsora is az ün­nephez igazodik: az orosz és szovjet iro­dalom, illetve a világirodalom klasszikus alkotásait mutatják be a szovjet főváros színházai. Szerényen, hivalkodás nélkül számol­tak be a tömegtájékoztatási eszközök az ünnep előtti sikerekről. Új metróállomá­sokat nyitottak meg, új üzleteket, áruhá­zakat adtak át az ünnep előestéjén a szovjet fővárosban. Kádár János és Németh Károly moszkvai programja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára - aki a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évforduló­jának szovjetunióbeli ünnepségein résztvevő magyar párt- és állami küldött­séget vezeti - pénteken a kora esti órák­ban a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségére látogatott. A párt főtitkára és a küldöttség tagjai - Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnö­két, Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát - Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete és a ma­gyar kolónia vezető képviselői köszön­tötték. A találkozón kötetlen eszmecserét folytattak a hazai építőmunka, a nemzet­közi élet és külkapcsolataink időszerű kérdéseiről. * Németh Károly, az Elnöki Tanács elnö­ke Moszkvában megtekintette a Szovjet­unió népgazdasági kiállítását. * Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára a két ország és a két párt együttműködé­séről folytatott megbeszélést Vagyim Medvegyewel, az SZKP KB titkárával. * Magyar-szovjet barátsági nagygyű­lést tartottak pénteken Moszkvában ma­gyar munkásör vendégek részvételével. Itt kitüntetéseket és okleveleket is átad­tak és Apró Antal, az SZMBT elnöke üd­vözölte a résztvevőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom