Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

1987. november 28. 8 Képújság M m mm ■ A I Nagy Péter alapította Az Izsorszkij Zavod napjainkban Az orosz nehézgépgyártás legrégibb vállalata - az Izsorszkij Zavod - 265 éves. Hatalmas szakmai tapasztalatát Nagy Péter uralkodása (1682-1725) óta halmozta fel. Kitűnő műszaki káderei, az itt kialakult mérnöki kultúra bázisán kapták meg az izsoriak - az országban elsőként - a nukleáris reaktortechnika létrehozásá­nak nem könnyű feladatát. Ma az Sf Izsorszkij Zavod termelési egyesülés nemcsak gyárt, de ki is dolgoz ilyen be­rendezéseket. Az üzem termékválasztékában bőven akad másfajta technika is. Ebben az év­ben kezdték meg például az EKG-15 tí­pusjelű, fejtéseknél dolgozó exkavátor gyártását - a 15 köbméteres kanálfoga­tú gép a legnagyobb teljesítményű eb­ben a kategóriában. Az itt létrehozott egyedülálló kovácsprés 12 ezer tonna erőt képes kifejteni, segítségével 500 tonnás munkadarabokat is kovácsol­hatnak az izsoriak. ...Az Izsóra folyó mellett van egy város, Kolpino, ahonnan sokan járnak dolgoz­ni az egyesülés­hez. Az Izsorec sport­létesítmény komp­lexum a város büszkesége, sportpályáin, tor­natermeiben, úszómedencéiben mindig élénk az élet. Nem jelent prob­lémát az Izsorszkij Zavod dolgozóinak gyerekeik óvodai elhelyezése sem. A több érdem­renddel kitüntetett, A. Zsdanov nevét viselő Izsorszkij Zavod termékei külföldön is sokfelé kaptak elismerést. APN-KS Nyikolaj Holmec röntgenológus az 1500d jelzésű lineáris elektrongyorsítón dolgozik Mongólia ma a világranglista élén áll az egy főre jutó állatállományt tekintve, hét évtized alatt az állatállomány a 24- szeresére nőtt. A népi hatalom évei alatt elterjedt az extenzív földművelés is, szűzföldeket törtek fel, új növényfajtákat honosítottak meg, s az ország már telje­sen önálló gabonából. Az ipar fejlődésé­vel ugyan már nem a mezőgazdaság ré­szesedése a legnagyobb a nemzeti jö­vedelemben, de még mindig fő forrása a nyersanyagoknak, a nép élelmezésé­nek, az exportnak. A mezőgazdasági ágazat adja a nemzeti jövedelemi egyne­gyedét, a termelési alapok egyharmadát és az exportnak mintegy 80 százalékát. Ha az elmúlt 25 évet nézzük, a mező­gazdaságból származó összjövedelem 50 százalékkal - benne az állattenyész­tésé 40, a gabonatermesztésé pedig 150 százalékkal - nőtt. Mind többet for­dítanak mezőgazdasági célú beruházá­sokra is. A legutóbbi ötéves tervidőszak­ban (1981-85) a beruházások összege elérte a 30 milliárd tugrikot. Az anyagi gyarapodásnak köszönhetően nőtt a fa­lusi lakosság életszínvonala, javultak élet-és munkakörülményei. A mezőgaz­dasági társulások tagjainak a jövedelme 25 év alatt nyolcszorosára nőtt. A mongol nép sokat köszönhet a ba­ráti szocialista országoknak. Mezőgaz­dasága fejlesztéséhez különösen a Szovjetunió nyújtott sokoldalú segítsé­get: a fejlesztések 80 százalékában ott rejlik a nagy testvérország műszaki és gazdasági segítsége. Mongóliában igen eltérőek az éghaj­lati viszonyok, sokszor kemény próba elé állítja a természet a mezőgazdászo­kat, állattenyésztőket. Az évi csapadék- mennyiség a mezőgazdasági körzetek­ben elég alacsony: 200-340 mm között van, a termesztett növényfajoknak eh­hez kell alkalmazkodniuk. Jó talajműve­léssel, hatékony öntözéssel, műtrágyá­val ellensúlyozni tudják a mostoha ter­mészeti viszonyokat. A gabonatermés - a folyamatos növe­kedés ellenére is - egyre kevésbé tudja követni a lakosság népesedési ütemét. Az utolsó negyed században az ország lakossága megkétszereződött és a jelek szerint ez az irányzat tovább folytatódik, a XX. század végére előreláthatólag eléri a hárommilliót. A hosszú távú terv ezért az ezredfor­dulóra előírja a hústermelés 30, a gabo­natermelés 20, a tejtermelés 120, a bur­gonya- és zöldségtermesztés 200, a to­jástermelés 400 százalékos növelését az 1980-as állapothoz képest. Mint már említettük, Mongóliában egyre nő az ipar jelentősége. Az elmúlt tíz év alatt 400 üzemet létesítettek, illetve korszerűsítettek. Az elektromos energia termelés az utolsó két évtizedben 14- szeresére nőtt és elérte a 3166 millió Mongóliái ellentétek: magasfeszültségű távvezeték és lovagló állattenyésztő a darhansztyeppén kWh-t. A termelés bázisa a bőséges szénkészletekben rejlik. A hazai talajkincsek gazdagsága tette lehetővé például az óriási, erdeneti réz- és molibdén-feldolgozó kombinát léte­sítését. Az egykor elképzelhetetlenül elma­radt ország a népi hatalom éveiben szo­cialista agráripari országgá fejlődött. Ez tette lehetővé a nép életszínvonalának, köztük az egészségügy jelentős fejlődé­sét. Jelenleg tízezer lakosra 24 orvos és 114 kórházi ágy jut. G. I. Mongóliái változások Új fogalom a Szovjetunióban: állami minőségi ellenőrzés Ma már kevesebb a vita Hangos szóváltás hallatszott az Állami minőségi ellenőrzés feliratú ajtó mögül. Két férfi emelt hangon magyarázott vala­mit egy fiatal nőnek. A műszaki szakkife­jezésekkel tűzdelt beszélgetés a jelek szerint a végéhez közeledett és a két fér­fi legyintve távozott. A Moszkva közelé­ben lévő Bolsevszkij gépgyárban, amely hús- és tejipari berendezéseket állít elő, Tatyjána Parfennyikova állami minőségi ellenőrként dolgozik a konyhafelszere­léseket készítő üzemrészben. A 27 éves komszomolista már megszokta a vitákat. Idén január elsejével vezették be más­fél ezer gyárban az állami minőségi el­lenőrzést a műszaki ellenőrző osztályok kiegészítéseként. Beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket?- Először is mi függetlenek vagyunk a vállalat igazgatóságától, közvetlenül az Állami szabványügyi hivatalhoz tarto­zunk. Nehéz befolyásolni bennünket, hi­szen nem a gyárban kapjuk a fizetésün­ket. Egyébként az állami minőségi ellen­őrzésben tizedannyian dolgozunk, mint a gyári meóban. Másodszor - folytatta Tatyjána -, a mi feladatunk az, hogy véd­jük a fogyasztók érdekeit, így a gyári meo után nézzük meg az árut, hogy megfelel-e a szabványoknak, a kons- rukciós és technológiai dokumentáció­nak. Mielőtt mostani munkahelyemre kerültem mérnök-közgadász voltam ugyanebben a gyárban. Nem sajnálom, hogy vállaltam, bár ez a munka sok gonddal, sokszor idegeskedéssel is jár. A fizetésem itt magasabb, ehhez jöhet 30 százalék prémium, ha az általam el­lenőrzött termékre nincs reklamáció. De ha a selejt kikerül a gyárból, havonta 50 rubellel csökken a fizetésem.- Az előbbi vita érzékeltette, hogy nem egyszerű a munkája.- Most már könnyebb, de eleinte igen sokan megorroltak, hogy visszadobtam javításra, vagy selejtbe a már kész ter­méket. Aztán megértették, hogy az álla­mi minőségi ellenőr nemcsak szigorú bíró, hanem tanácsadó kolléga is.- Én például kora reggeltől a műszak végéig az üzemben vagyok. Nemcsak a kész terméket ellenőrzőm, hanem a nyersanyag minőségét és a technoló­giai folyamatot, sőt a munkakörülmé­nyeket is figyelemmel kísérem. Ettől na­gyon sok függ. Most már gyakran for­dulnak hozzánk segítségért a munkások és a mérnökök is. Amolyan kétlábon járó lexikonnak tartanak bennünket, akik is­merik a szabványokat, a technológiát és van termelési tapasztalatunk.- Milyenek a tapasztalatai?- Sajnos, még meglehetősen sok ter­méket kell visszaadni javításra.- Jár-e anyagi veszteséggel ez a munkások számára?- Ma még nem. A gyár egy nagy egye­sülés része, így ha a mi üzemünk nem teljesíti a tervet a közszükségleti cikkek­ből, más gyáregységeink túlteljesítése javít a helyzeten. De ez a gyakorlat ja­nuár 1-jével megszűnik, amikor a válla­lat áttér a gazdasági önelszámolásra, mert akkor senki sem nyúl a zsebébe, hogy minket segítsen.- Mit ad az állami minőségi ellenőrzés a gyárnak?- Hosszú éveken át megszoktuk, hogy a mennyiségi mutatókat kell növel­ni és kevésbé figyeltünk a minőségre. Az állami minőségi ellenőrzésnek, amit egyébként ideiglenesnek tekintek, meg kell tanítania bennünket új módon dol­gozni. Bennünket, mondom, mert mi nem a termelés fölött állunk, hanem hoz­zá kapcsolódunk és a gyártást szolgál­juk. Ami konkrétan a mi vállalatunkat il­leti, igyekszünk segíteni, hogy felkészül­jön a rentábilis, gazdasági elszámolá­son alapuló munkára, hogy megszaba­duljon a reklamációktól és a rossz minő­ségű termékért fizetett bírságtól. Hama­rosan önállóan kell megállni a lábunkon, akkor minden a minőségtől függ: a ter­melés fejlesztése csakúgy, mint a dol­gozók anyagi jóléte. A 34-es üzemcsarnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom