Tolna Megyei Népújság, 1987. november (37. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

MA Lothar Matthäus nyilatkozata 1987. november 19. CSÜTÖRTÖK lapunknak XXXVII. évfolyam, (4. oldal) 273. szám ÁRA: 1,80 Ft • KSZE-részközgyűlés Tamásiban Bemutatók az állami gazdaságban A KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat 1987. évi tevékenységét a szervezeti és működési szabályzat értelmében az idén is rész- közgyűléseken (tájegységi értekezlete­ken) értékelik, melyek közül ezúttal a Ta­másiban megrendezett összejövetelre az MSZMP városi bizottságának székházá­ban tegnap délelőtt került sor. A közgyű­lésen részt vett Tamás Istvánné, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának tit­kára, Kelemen István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint Barsi Mihály a Teszöv titkára is. Vép, Győr, Kisláng, Harta, Böhönye és Mohács után a tamási a hetedik, és egy­ben utolsó ilyen jellegű összejövetel volt, amelyen Tolna megye 66 mezőgazdasá­gi nagyüzeme közül 59 mint partner vett részt, így zsúfolásig megtelt az előadóte­rem. A KSZE igazgatósága nevében kö­szöntötték a résztvevőket, akiknek javas- lattevő és véleményezési joguk is van egyben. Az idei esztendő gazdálkodási eredményeiről, sikereiről és gondjairól dr. Kovács Béla tartott beszámolót, mely­ben hangsúlyozta, hogy a KSZE nem csupán szolgáltató szervezet, hanem a résztvevő gazdaságok érdekközössé­gén alapuló integrációs szervezet is, me­lyen belül a kooperáció és az egységes munkamegosztás az együttműködés fő éltető eleme. A taggazdaságok közős szántóterülete 187213 hektár, ez a me­gye nagyüzemileg művelt területének a 93 százaléka. Az előadó ezután részletesen szólt az agronómiái tevékenységről, ezen belül is a kukorica, a búza, az őszi árpa, a napra­forgó, a cukorrépa, a silókukorica, a rep­ce és szója terméseredményeiről, a mos­toha időjárásról, de beszélt a fejlesztési törekvésekről éppógy, minta vetőmagel­látás kérdésköréről, vagy a fajtakísérle­tekről. A műszaki tevékenységet is részletesen ele­mezte. A termésered­mények elemzésé­nél kiderült, hogy az őszi búza hosz- szú évek legrosz- szabb eredményét produkálta ezúttal a megyében, amit csak részben tud ellensúlyozni a ku­korica termés- eredménye. A ku­korica betakarítá­sakor a nedves­ségtartalom egyébként 22-27 százalék között mozgott. A KSZE új hibridek részarányának növelését tűzte ki célul. Az őszi búza hozama a jég-és vi­harkárok, a csapadékos időjárás miatt csökkent, romlott a betakarított termés minősége és elhúzódott a betakarítás, je­lentős vetőmagtételek is károsodtak, így alakulhatott ki a vetőmaghiány. Az őszi árpára részben a háztáji, részben az üze­mek igényei miatt szükség van - állapí­tották meg. A napraforgó eredményei rendkívül ingadozó és szélsőséges ké­pet mutatnak, számos üzemben jelentős pénzügyi nehézséget okozott a nagy ter­méskiesés, az árbevétel elmaradása. Cukorrépát 1987-ben kilenc gazdaság vetett, az információk szerint az elmúlt évek egyik legjobb termését várják a szakemberek. Tolna megyében egyetlen hektár repcét sem vetettek el az értékesí­tési lehetőségek beszűkülése miatt. A szója esetében ismert a MÉM által meghirdetett fehérjeprogram, a KSZE ál­tal benyújtott programot a minisztérium elfogadta. A megyében 1987-ben hét gazdaság termelte 726 hektáron, a ter­mést központi tárolóban helyezték el. A KSZE a fehérjenövények teljes vertiku­mát 1988-ban koordinálni kívánja. A fel­mérések alapján Tolna megyében 3000 hektár körüli termelési igény mutatkozik a jövő évre. A növényvédelem terén vár­ható fejlesztési elképzelések is szóba ke­rültek, növényekre bontott értékelésben. A műszaki tevékenységben gazdasá­gossági megfontolás alapján bizonyosan nagyobb szerepet kell szánni a lízingnek. Szó esett a továbbképzésekről, bemuta­tókról is. A tájértekezletet követően a szakem­berek a Tamási Állami Gazdaság fornádi kerületében a Claas cég fejlesztés alatt lévő kombájnjait tekintették meg és a ta­pasztalatokról Norbert Ortkras a cég egyik technikusa adott tájékoztatást.-szs-sm­Ülést tartott a HNF Megyei Bizottságának elnöksége Hetven község, kétszázegy felújított üzlet Ülést tartott tegnap a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának elnöksége. A kistelepülések kereskedelmi és szolgáltatási ellátásának helyzetéről Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese adott tájékoztatást. A me­gye 109 települése közül 34-ben ötszáznál kevesebben laknak. Mivel a falusi boltok többsége elavult, korszerűtlen volt, ezért hároméves program keretében 70 községben 201 üzletet újítottak fel. A rekonstrukció az üzletek többségénél teljes megúju­lást jelentett. A kistelepülések lakossági szolgáltatása nem a legjobb. Ellátási formaként egyes helyi tanácsok hallgatólago­san tudomásul veszik az illegális iparűzők tevékenysé­gét, holott ez irritálja a becsületesen dolgozó és adózó kisiparosokat. Ezután Bozsó Jánosné, az országgyűlési képviselőcsoport munkáját ismertette az elnökséggel. Többek között elmondta, hogy a képviselők a falugyűlé­seken rendszeresen részt vesznek, meghívásra bármely településen beszámolót tartanak az országgyűlés és sa­ját munkájukról. Végül Hőgyész nagyközség népfrontbizottságának tá­jékoztatója hangzott el. Elmondták, hogy a község utcáiban az árkokat, padká­kat társadalmi munkában gondozzák. Községszépítő albizottságuk a falu építészeti és termé­szeti értékeinek megóvását, a lakóhelyhez való kötődés erősítését tűzte ki célul. Magyar-brazil egyezmények Németh Károly Brasiliából Rióba utazott Szerdán véget ért Németh Károly hiva­talos brazíliai látogatása. Az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete közép-európai időszámítás szerint a délutáni órákban Brasiliából Rio de Janeiróba utazott, majd csütörtökön Rióból Montevideóba folytatja útját. Németh Károly az MTI dél-amerikai tu­dósítójának elmondta, hogy elégedett brazíliai látogatásának eredményével, és ennek megfelelően méltatta a Sarney el­nökkel folytatott megbeszéléseit, vala­mint a két országnak a gazdaság és a sajtó területén kötött megállapodásait. Az Elnöki Tanács elnökének brazíliai lá­togatásáról közleményt adtak ki. * A Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter és Abreu Sodre brazil külügymi­niszter által aláírt szándékjegyzőkönyv értelmében a felek bővíteni kívánják az árucsere-forgalomban érintett termékek körét. A Németh Károly kíséretében lévő Bá­nyász Rezső államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalának elnöke kedden találkozott a brazil és a nemzet­közi sajtó képviselőivel. Bányász Rezső a nap folyamán rövid megbeszélést folyta­tott Rui Nogueirával, a külügyminiszté­rium szóvivőjével. Németh Károly szerdán délután a bra­zil fővárosból Rio de Janeiróba érkezett. Röviddel megérkezése után Németh Ká­roly koszorút helyezett el a második világháborúban meghaltak sírjánál és az Ismeretlen Katona Sírjánál. Marjai József hazaérkezett az Egyesült Államokból Befejezte látogatását és hazautazott az Egyesült Államokból Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Washing­tonban megbeszélést folytatott a két or­szág kapcsolatairól George Shultz külügy­miniszterrel. A kétoldalú gazdasági kap­csolatokról tárgyal William Verity kereske­delmi miniszterrel, az időszerű nemzetközi kérdéseket tekintette át Colin Powellel, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanács­adójával. Megbeszélést tartott a külgymi- nisztérium, a kereskedelmi minisztérium, a kereskedelmi képviselői hivatal és az ottani Tájékoztatási Hivatal képviselőivel. Világ- gazdasági és pénzügyi kérdésekről tár­gyalt Alan Greenspannal, az amerikai szö­vetségi tartalékbankrendszer, a Federal Reserve System Kormányzó Tanácsának elnökével. Ugyancsak találkozott Washingtonban Jim Wrighttal, az amerikai képviselőház el­nökével és a kongresszus két házának számos tagjával. Marjai József és Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap ve­zérigazgatója, továbbá Barber Conable, a Világbank elnöke Magyarország és a nem­zetközi pénzügyi szervezetek bővülő és gyümölcsöző együttműködéséről folytat­tak megbeszéléseket. Látogatása során Marjai József találko­zott az amerikai bankok, nagyvállalatok, kereskedelmi szervezetek számos vezető­jével. Tájékoztatta őket Magyarország gazda­sági célkitűzéseiről, az együttműködj le­hetőségéről, a vegyes vállalatok alapítá­sának, fejlesztésének, működésének sza­bályairól. Marjai József részt vett a Magyar Keres­kedelmi Kamara által az Egyesült Államok­ban rendezett magyar gazdasági napok megnyitóján. Részt vett a Magyar Zsidók Világszövetségének fogadásán. Marjai József szerdán hazaérkezett. Közös érdekünk Örül az ember lelke - szoktuk mondani, ha valamilyen jó dolgot tapasztalunk. Nos, most örülhet a magyar lelke, hiszen Kádár János belgiumi látogatása kétségtelenül jól sikerült. Ennek számos jelét észlelhettük az elmúlt napokban a rádió, a televízió és a napilapok tudósításai révén. Ami az eredményeket illeti, e látogatás mérlegének megvonásakor legelő­ször is érdemes egy pillantást vetni a kétoldalú kapcsolatok alakulására. Ahogy tapasztalhattuk, bárkivel is tanácskozott Kádár János, belga részről mindenki mély érdekeltségét fejezte ki e kapcsolatok bővítésében, s egyúttal rokonszenv- vel érdeklődött a hazánkban zajló reformfolyamat részletei, eredményei iránt. Az egyik vendéglátó, Wilfried Martens miniszterelnök nagyon sokrétűnek és élénk­nek minősítette kétoldalú kapcsolatainkat, amelyek fejlődésében éppen az ő 1984-es látogatása után következett be minőségi ugrás. A tárgyaló felek abban is megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek az együttműködés bővítésére, s mindenekelőtt az ennek útját álló tetemes magyar passzívum csökkentésére. A látogatás eredményei között kétségkívül egyfajta szenzációnak számított, hogy Kádár János személyében először tárgyalt szocialista országból érkezett pártvezető az Európai Gazdasági Közösség bizottságának két irányító személyi­ségével, Jacques Delors elnökkel és Willy de Clercq külügyi felelőssel. Mond­hatjuk azt is, hogy a megbeszélés témája csaknem ennyire szenzációs volt: a ta­lálkozón Magyarország és a Közös Eiac kapcsolatainak építése, egyezményes rendezése volt a téma. Brüsszéli megfigyelők szerint a készülő gazdasági és kereskedelmi megállapodás a legambiciózusabb egyezménytervezet, amit az EGK szocialista országgal megkötni készül. S hogy ez így alakulhat, abban nagy szerepe van a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok látványos javulá­sának is, továbbá, hogy a nemzetközi légkör enyhülése kedvez a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődésének. A belgiumi látogatás értékelésekor az sem mellékes körülmény, hogy Kádár János elutazása előtt nagy sikerű nemzetközi sajtóértekezletet tartott Brüsszel­ben. Ezen elégedetten szólt tárgyalásairól, amelyek megítélése szerint érde­miek és igen jó légkörnek voltak. Beszélt az előttünk álló feladatokról, eredmé­nyeinkről és nehézségeinkről. Megerősítette, hogy Magyarország a nemzetközi kapcsolatok normáit megtartva széles körű együttműködésre törekszik minden országgal, amely erre kész. Megállapította, hogy Belgium és Magyarország egyaránt egy enyhültebb, békésebb világ megteremtésében érdekelt, „közös szándékunk - mondta -, hogy lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk az euró­pai kapcsolatok javításához”. Kérdésekre válaszolva állást foglalt a nukleáris fegyverek megsemmisítése, minden fegyvernem csökkentése mellett. Emlé­keztetett arra, hogy a Varsói Szerződés a közelmúltban kinyilvánította: az összes külföldön állomásozó csapatok visszavonásában is kész megegyezni a NATO- val. Ugyanakkor azt is leszögezte: „alapelvünk az egyenlő biztonság garantálása a fegyverzet alacsonyabb szintjén, hatékony ellenőrzéssel. ” KOCSI MARGIT mm Az előadó dr. Kovács Béla az idei tapasztalatokról szólt \ Claas cég nyúzópróbán lévő kombájnjait is megtekint­hették a partnergazdaságok szakemberei

Next

/
Oldalképek
Tartalom