Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

1987. október 12. "tolna'■ 4 KÉPÚJSÁG ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: * 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért maradt el a javítás? Varga Józsefné pincehelyi olvasónk írta, hogy televízió-készüléke elrom­lott. Bejelentette az illetékes szerviz­nek, de a javítás elmaradt. Átalánydíjat fizet már hosszú évek óta, s minden év­ben ha küldik a csekket a fizetéshez, mellékelten megírják, ha nyolc napon belül nem fizet, megszűnik a folyama­tosság. „Azt szeretném kérdezni, hogy csak nekem van kötelezettségem a szervizzel szemben, nekik nincs?” A levelet az illetékes Tagép szerviz­nek továbbítottuk, ahonnét az igazgató, Törőcsik Gyula a következőket vála­szolta:- Az ügyfelünk ez év június 29-én be­jelentette, hogy televíziója elromlott. A bejelentésnél a területileg illetékes mű­szerész is jelen volt, s ígéretet tett az ügyfélnek, hogy a következő kiszállási napján megjavítja a készülékét. A műszerész a címet valószínűleg el­vesztette, hogy ígéretéről elfeledkezett. A levél kézhezvételét követően azonnal intézkedtem a javításról. Az előírások be nem tartásáért a műszerészt írásbeli figyelmeztetésben részesítem, valamint gondoskodtam arról, hogy ügyfelünk egy havi átalánydíj-visszatérítésben ré­szesüljön. Kié az ingatlan? Mester János bátaapáti olvasónk ír­ta, hogy szomszédságukban a telket családi ház építésére egy új tulajdonos megvásárolta. Mivel április 1-jétől megváltozott a telekre építés rendje, azt szeretné tudni, hogy az a 3 méter távolság, amit családi ház építésekor egyik háztól a másikig el kell hagyni, azt az építkező szomszédja saját udva­rának, vagy kertjének veheti-e? Ugyanis ők is szeretnének építkezni, s az építőanyagot nem tudják a ház mö­gé lerakni, mivel a szomszéd pont erre a helyre pakolt le. Dr. Deák Konrád válaszolt a kérdés­re:- Az, hogy a szomszédos épülettől, építménytől csak bizonyos távolságra szabad építkezni, nem jelenti azt, hogy ez a be nem építhető ingatlanrész, ez a sáv nem az építkező tulajdona, hogy ez a terület a „senki földje” lenne. Attól, hogy a tulajdonos oda nem építhet, ez még az ő tulajdona, udvara, kertje vagy éppen útja. A szomszédnak tehát akko­ra a telke, amekkorát megvásárolt, füg­getlenül attól, hogy oda építkezhet-e vagy sem. Téves azonban az az álláspont, amely szerint - építkezés esetén - erre a szomszédos ingatlanra be sem sza­bad lépni. A Polgári Törvénykönyvünk kimondja: „A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használ­hatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzésé­hez szükséges.” Kihangsúlyozzuk, hogy a szomszédos föld használata ilyes esetben is kártalanítás mellett tör­ténhet. Megvárja-e a busz a vonat érkezését? Gert Henrikné, gyönki olvasónk le­velében azt kérdezte: meg kell-e várni a késve érkező vonatot az autóbusz­nak. „Sajnos a 18.15-kor Budapestről induló vonat gyakran késik, s így a ke- szőhidegkúti állomásra is már félórai késéssel érkezik - mint ezt június 7-én is tette - az autóbusz pedig a vonatot nem várta meg. Június 21-én a vonat szintén félórás késéssel érkezett az ál­lomásra, ekkor azonban az autóbusz megvárta a szerelvényt. Keszőhideg- kút-Gyönk között 7 kilométer a távol­ság. Érthetetlen, hogy a vonathoz beál­lított járatnak a gépkocsivezetők sze­rint nem kell megvárni a késve érkező vonatot. Ha ez valóban így van, szeret­ném megkérdezni, hogy miért nem kell megvárni? Ha viszont meg kellene, ezt az autóbuszok miért nem teszik?” A Gemenc Volán igazgatója, Pech József küldte meg a választ:- Az olvasó levelében említett autó- buszjáratnak ez idő szerint 20 perces várakozási időt írtunk elő. Ez hétfőtől péntekig nem növelhető, mert abban az esetben az autóbusszal a következő járatot csak késve lehetne teljesíteni. Szabadnapokon és munkaszüneti napokon azonban a várakozási idő meghosszabbítható. Ezért 1987. július 12-től kezdődően elrendeltem, hogy az autóbusz a Buda­pestről induló és Keszőhidegkút vasút­állomáson megálló vonatra késés ese­tében 21.30-ig köteles várakozni. Ml VÁLASZOLUNK A külföldiek magyaror­szági tartózkodásáról szó­ló törvényerejű rendelet végrehajtására korábban kiadott jogszabályt módo­sítja a belügyminiszter 1/1987. (IX. 8.) BM számú rendelete, amely szerint a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hiva­tal) jogosult a külföldiek magyar- országi tartózkodásával kapcsolatos bármely ügyben eljárni. Kihangsú­lyozandó a jogszabálynak az a ren­delkezése, hogy a kereskedelmi szálláshelyen (szálloda, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetőven­dég szálláshely, panzió) továbbá jogi személy által fenntartott egyéb szál­láshelyen (üdülő, diákszálló, ven­dégház stb.) megszálló külföldi lak­címét a szállásadó 48 órán belül kö­teles bejelenteni, valamint a meg­szálló külföldiekről nyilvántartó könyvet vezetni. A magánszálláson megszálló külföldi személyesen vagy a szállásadó útján köteles a lak­címét a tartózkodás helye szerint illetékes rendőrkapitányságon vagy az erre feljogosított idegenforgalmi üzletkörrel rendelkező létesítmény­nél, illetve a helyi tanács vb igazga­tási osztályának a beutazást, szál­láshelyváltoztatást 48 órán belül be­jelenteni. Kimondja a rendelet azt is, hogy a külföldi köteles az útlevelének, vala­mint a tartózkodásra jogosító enge­délyének elvesztését vagy megsem­misülését a rendőrségnek haladék­talanul bejelenteni, a talált útlevelet, tartózkodásra jogosító engedélyt ha­ladéktalanul be kell szolgáltatni a rendőrségnek. Rendelkezik a jog­szabály a kiutasítás végrehajtásáról, a külföldinek letelepedés iránti kérel­me elbírálásáról, a letelepedett kül­földinek külföldre utazásáról is. A rendelet egyes §-ai már 1987. év ok­tóber 1-jétől, mások 1988. év január 1 -jétől lépnek hatályba. A nevelési tanácsadókról szól a művelődési miniszter 20/1987. (IX. 8.) MM számú rendelete, amely sze­rint a nevelési tanácsadók részt vesznek a harmadik életévüket be­töltött beilleszkedési, tanulási és egyéb személyiségzavarokkal küz­dő kiskorúak nevelésében, oktatá­sában, ennek érdekében elvégzik ezeknek a kiskorúaknak a vizsgála­tát, s a vizsgálat eredményétől füg­gően pedagógiai és pszichológiai ta­nácsadással, terápiával, családgon­dozással segítik a személyiségzavar megszüntetését, a kiskorúak neve­lését, személyiségük harmonikus fejlődését. A nevelési tanácsadók - a 6/1986. (VI. 26.) MM számú rendelet­ben megállapított esetekben - szak- véleményt adnak a tanköteles korba lépő gyermekek fejlettségéről. A gyermek tankötelezettségének kez­detével kapcsolatos döntés ellen a szülő (gondozó, törvényes képvise­lő) fellebbezéssel élhet, a fellebbe­zés során természetesen a nevelési tanácsadók szakvéleményét is fe­lülvizsgálják. A nevelési tanácsadó­ban a szakfeladatokat pszichológus, pedagógus, pszichopedagógus, gyógypedagógus, gyermekszakor­vos és gyermekideggyógyász szak­orvos látja el, a nevelési tanácsadó vezetőjének pszichológus szakké­pesítéssel és legalább ötéves szak­mai gyakorlattal kell rendelkeznie. A rendelet 1987. évi szeptember hó 15. napján hatályba lépett és mindkét fent említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 39. számában jelent meg. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A címben említett hajdani tisztes be­tyár, „magyar” nevén Behóczi István által járt ösvényeken keresztül szeretnénk az olvasóinkat hazánk egyik talán kevésbé ismert tájegységére, a Börzsönybe ka­lauzolni. A Tolna megyei országjárás-vezetők­nek a Babits Mihály művelődési központ, a TIT megyei szervezete és a Cooptourist baráti köre biztosítja azt a lehetőséget, hogy olyan bejárótúrákat szervez, amelyek még nemigen ismertek a külön­böző utazási irodák ajánlott programjai­ból. Ezzel is igyekeznek segíteni az utazni, „világot” látni vágyók táborát. Már ha­gyomány, hogy ezeket a túrákat a Ba­ranya megyei kollégákkal közösen szer­vezik, tavasszal a pécsieken volt a sor, ők a Palócföldet javasolták, míg a szekszár­diak a börzsönyi útvonalat, a Pilissel egy­bekötve. Ha szigorúan vesszük az utazási kro­nológiát, ennek az őszi túrának az első állomása örbottyán, ott találkozhatnak az ország egyetlen harangöntő mesteré­vel, Gombos Lajossal. Ezt követően Vác irányába rögtön „belebotlunk" Vácrátó- ton a 12 ezer taxonból álló MTA Botanikai Kutatóintézet Botanikus Kertjébe. A kert- alapitó, Vigyázó Sándor (1870) végren­delete és főkertészének, Jámbor Vilmos­nak alkotó óhaja teljesült, amikor az egyetemes értékű tájképi kert a nemzetre szállt. Ma már a gyógyászatban szinte nél­külözhetetlen gyógyszert, a Cavintont is itt állították elő a „téli kis örökzöldből”, avagy a latin nevén a Vinca Minorból. Az intézet többek közt foglalkozik a Paksi Atomerőmű Vállalat környezetének öko­lógiai és botanikai vizsgálatával is. Táborként ajánlani lehet a verőcema­rosi ifjúsági tábort, amely elég olcsó szál­lást biztosít, igaz nem mindig korrekt mó­don. Erről csoportunk tagjai és az épp­úgy ide kiránduló szekszárdi kereske­delmi szakközép- és szakmunkásképző iskola tanulói is meggyőződhettek. Innét viszont sugaras irányokba szinte minden érdekes látnivaló megközelíthető. De maradjunk a faluban. Itt áll Gorka Géza, a modern kerámia hazai úttörőjének lakó­háza és műhelye. Szinte karnyújtásnyira van Verőcemarostól Zebegény, a Duna- parti üdülőhely és turistaközpont. Itt élt és alkotott hosszú időn át korunk egyik legnagyobb magyar festője, Szönyi Ist­ván. Az erdélyi születésű Koós Károly tervezte - de soha nem járt Zebegény- ben - szecessziós stílusban az itt találha­tó plébániatemplomot az 1900-as évek elején. Prospektusokban ugyan nem jegyzett, de mindenképp érdemes meg­tekinteni az ország egyetlen magánkéz­ben lévő hajómúzeumát. Ha továbbhala­dunk az Ipoly irányában, máris Szobra érkezünk. A Börzsöny Múzeumban az Ipoly mente régészeti és néprajzi emlé­keit láthatjuk és a községben készítik gyermekeink kedvenc italát, a Szobi szörpöt. És ha beljebb merészkedünk a 600 négyzetkilométeres Börzsöny-hegység belsejébe, olyan gyönyörű nevekkel ta­lálkozunk, mint a Kőember, Bugyihó- hegy, Kámor, Nagy-lnóc, Nagymanna vagy Magas-Tax, amelyek magassági pontokat jelölnek. Aztán olyan falvakkal, mint Márianosztra, az itteni 1352-ben alapított középkori pálos kolostor, amely a török korban elpusztult, romjain a 18. század első felében épült rendház több Az útitársak Egy világlátott tengerész gyűjtemé­nye Zebegényben Egy míves munka az őrbottyáni harangöntőnél mint száz éve fegyintézet. A vele egyidős barokk templom a vidék egyik legszebb emlékműve. Ha Árpád-kori műemlékkel akarunk találkozni, érdemes ellátogatni a valaha neves bányászvároskába, ahol aranyat, rezet, vasat és ként bányásztak, Nagybörzsönybe. És hogy hazafelé se unatkozzon a ked­ves turista, Verőcemarosról komppal át­kelve Visegrádra, az ismert kiránduló- helyről „ránduljon át” Dömösre, és ha ér­dekli az alpinizmus, okvetlenül mássza meg a Rám-szakadékot. A Dunakanyar nyugati részén, Magyarország egykori fővárosán, Esztergomon áthaladva, Do­bogókő irányába a Pilisben búvik meg Pilisszentkereszt. A történészek között még vita folyik arról, hogy III. Béla király 800 évvel ezelőtt ezen a helyen telepítette le a francia eredetű cisztercita szerzeteseket az or­szágban elsőként. Az asseni anyakolostor mintájára épí­tették a budai Mátyás-templommal azo­nos méretűre, a monostor történetéhez még egy érdekesség tartozik, hogy egy vadászaton itt ölték meg az összeeskü­vők II. András feleségét, Gertrudist. KAPFINGER ANDRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom