Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

'Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA > I 1 1 ' ' 1 l . . ✓ . 1 Interjú Csehák 1987. OKTÓBER 2. PÉNTEK Judittal XXXVII. évfolyam, 232. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 R ■ ­A Hőgyészi Állami Gazdaságban Félidőben a hibrid kukorica betakarítása Befejezés előtt a silókukorica vágása Hazánkba látogat II. Margit dán királynő Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására II. Margit, Dánia király­nője a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Gorbacsov Murmanszkban A nagytormási kerület tehenészeti telepének ellátását biztosítja a 450 vagon silókukorica, amit a nehézgép tapos Az időjárás, a legutóbbi esőzések nem befolyá­solták kedvezőtlenül az őszi munkálatokat, zavarta­lanul folyik a hibrid kukorica betakarítása a Hőgyé­szi Állami Gazdaságban. A gazdaság egyetlen termeltetővel, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombináttal áll kapcsolatban, ennek megfelelően ütemezik a betakarítást is. Idén A hibrid kukoricán belül a Santos fajta vetésterülete a legnagyobb 860 hektár területről, a nagytormási kerületből, illet­ve Juhéból takarítják be a két-, három , négyvona­las fajtákat, a vetésterület az utóbbiak javára nőtt az elmúlt években. A jégverés ellenére biztató a terméseredmény az eddigi mutatók szerint. Fotó: KAPFINGER A. Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A bérek, jövedelmek alakulásáról Tegnap délelőtt ülést tartott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa. Megvitatták - többek között - a városi és a nagyközségi szakszervezeti bizott­ságok működésének tapasztalatait. Tájékoztató hangzott el ezenkívül a bérek, jövedelmek első félévi alakulásá­ról. Az idei évre meghatározott bér- és keresetszabályozás formái a korábbinál szigorúbb feltételeket teremtettek a gaz­dálkodó szervek számára. Megyénk gaz­dálkodó szerveinek többsége reálisan értékelte termelési feltételeit és ennek megfelelően tűzte ki az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodás elérésének feladatait. Ennek összefüggésében ke­rült sor a bérpolitikai irányelvek alkalma­zására is. Összességében a megye gazdálkodó szerveinél a korábbinál gyakrabban volt egyértelmű összefüggés a termelési eredmények alakulása és a keresetek növekedése között. Szélesedtek a teljesítményekhez kö­tött bérezési formák, nőttek a minőségi követelmények. A témával kapcsolatban arra hívta fel az SZMT a szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy kísérjék figyelemmel a személyi jövedelemadó bevezetését, hogy a bérbruttósítás során a dolgozók nettó keresete ne csökkenjen. Magas kitüntetések a városnak Mihail Gorbacsov csütörtökön folytatta murmanszki látogatását: délelőtt megko­szorúzta Lenin emlékművét, majd párt- és munkás veteránokkal találkozott. Ez­után a város új lakónegyedeit kereste fel és meglátogtott egy újonnan beköltö­zött családot. Az SZKP KB főtitkárát a déli órákban a „Rosszija” atomjégtörő fedélzetén üdvö­zölték. Mihail Gorbacsov megtekintette a kifu­táshoz készülődő hajót és elbeszélgetett a személyzettel. Moszkvai idő szerint 18 órakor Mur­manszkban nagygyűlés kezdődött. Ezen Mihail Gorbacsov ismertette a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének határozatát, amelyben Murmanszk városát Lenin- renddel és a „Hős város” megtisztelő címmel tüntette ki. Az SZKP KB főtitkára méltatta a kikötőváros dolgozóinak és katonáinak hősi helytállását a második világháborúban, amellyel megakadá­lyozták, hogy a fasiszták elfoglalják Mur- manszkot. Mihail Gorbacsov a kitüntetés után a Szovjetunió bel- és külpolitikájával fog­lalkozó beszédet mondott. Javul az emberek közérzete Hosszú és nehéz utat tettünk meg az októberi forradalom győzelme óta - em­lékeztetett Mihail Gorbacsov, majd le­szögezte: a szovjet emberek büszkék lehetnek teljesítményükre. Ez azonban még inkább arra kötelez minket, hogy észrevegyük a társadalomban felhalmo­zódott problémákat és tudatában le­gyünk a jelen követelményeinek. A nép és a szocializmus sorsáért viselt nagy fe­lelősség vezette a pártot annak felisme­réséhez, hogy elkerülhetetlen az átalakí­tás, az ország társadalmi-gazdasági fej­lesztésének meggyorsítása. „Sok min­dent kell most egyszerre megtennünk, hogy pótoljuk az elmúlt évtized mulasztá­sát. De ezt el kell végeznünk, mert senki nem csinálja meg helyettünk” - mutott rá a főtitkár. Jelentősen előreléptünk a feladatok megértésében, s a gyakorlati cselekvés­ben is. Sok mindent mélyebben látunk, mint az 1985-ös áprilisi plénum, vagy a 27. kongresszus idején - mondta. Még nem is olyan régen arról beszél­tünk, hogy új politikára van szükségünk. Nos, most már van ilyen politikánk, van­nak új eszményeink, új gondolataink, amelyek konkrét döntésekben is meg­testesültek, és átfogják életünk jelentős területét. Az átalakítás első eredményei legin­kább a társadalom politikai légkörében érezhetők. Lépésről lépésre, a vélemé­nyek néha heves csatájában újfajta gon­dolkodás- és viselkedésmód születik. Határozottan javul az emberek társadal­mi közérzete. A dolgozók meggyőződtek arról, hogy az átalakításnak és a megújulásnak mi­lyen jelentős eszköze a nyíltság, a hiá­nyosságok bírálata, a demokratizálás. Azt várják az átalakítástól, hogy megvál­toztatja életfeltételeiket. Az SZKP KB júniusi ülésén elsőrendű feladatnak nyilvánítottuk, hogy megfele­lővé váljon az ellátás élelmiszerekből és közszükségleti cikkekből, kielégítő le­gyen a lakáshelyzet. Van előrelépés, de ha a fogyasztói piac egész helyzetét nézzük, őszintén meg kell mondanunk: ezen a területen még messze vagyunk a gyökeres fodu- lattól. Szociális területen felelősségteljes távlati és középtávú terveink vannak. E tervek közvetlenül kapcsolódnak a gaz­daság fejlesztésének meggyorsításához. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság számunk­ra az átalakítás legfontosabb területe - mondotta a főtitkár. Gazdaságunkban vannak változások, de áttörés még nem következett be. So­kat kell tennünk azért, hogy ez megtör­ténjen. Gyakran felteszik a kérdést: mi is a teendő? Erre azt válaszolhatom: az első szakaszban el kellett igazodnunk a gaz­daság egészének és egyes ágazatainak helyzetében, meg kellett határoznunk, mi legyen az első lépés, végre kellett hajta­nunk a szükséges strukturális változtatá­sokat, meg kellett változtatnunk beruhá­zási politikánkat és meg kellett határoz­nunk a prioritásokat. Ezt a munkát lénye­gében elvégeztük, elfogadtuk a megfele­lő dekumentumokat, amelyeket a párt Központi Bizottsága a júniusi ülésen jó­váhagyott. Ezek közül a legfontosabb a vállalati törvény volt. „Most cselekedni kell” Most elérkeztünk a következő sza­kaszhoz. Mindent, amit elhatároztunk, az életben kell alkalmaznunk azért, hogy határozatainkat a nekik pontosan megfe­lelő gyakorlati lépések kövessék - han­goztatta a párt főtitkára. Ezt a munkát, elvtársak, azzal kell kez­deni, hogy rendet teremtünk a termelési kollektívákban, megszilárdítjuk a fegyel­met és a szervezettséget, határozottan növeljük azt a felelősséget, amelyet az egyes emberek viselnek kötelességük telejsítéséért. Most különösen számítunk a dolgozók kezdeményezésére, aktivitására, elvsze­rű magatartására. A gazdálkodó szerve­zeteknek, vezető kádereinknek és a párt- szervezeteknek abból kell kiindulniuk, hogy a dolgozóknak mindenhez közük van. A KB januári és júniusi ülésén hozott határozatok lényege, hogy vállalatok minden dolgozóját be kell vonni a rend és a szervezettség megteremtésébe, a kol­lektívák munkahelyi és társadalmi életé­nek vezetésébe. Ez a lényege a vállalati törvénynek is. Ezért elvtársak - folytatta Gorbacsov - szeretném hangsúlyozni: a jövőben ne a fentről jövő utasításokat várják. Most már cselekedni kell, ki kell bontakoztatni az alulról jövő kezdeményezéseket. Szeretném külön hangsúlyozni: na­gyon fontos, hogy most mindenki jól el­igazodjon mindenben, ami a vállalati tör­vénnyel, az önálló vállalati elszámolással, a csoportos munkavállalással, vagyis mindazzal kapcsolatos, amit ma új gaz- (Folytatás a 2. oldalon.) Tizenhét géppel, két csőtörővei, két kombájnnal végzik a betakarítást a nagytormási kerületben

Next

/
Oldalképek
Tartalom