Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

1987. október 31. 2 NÉPÚJSÁG Ezt hozta a hét a külpolitikában Héttő: Újból „fekete hétfő” volt a tőkés világ nagy tőzsdéin, ahol a dollár árfolyama épp úgy csökkent, mint a részvények jegyzése. - Reagan elnök a Fehér Házban a törvényhozás ve­zetőivel tárgyalt a gazdasági és pénzügyi helyzetről. - Ju­goszláv rendőri rohamcsapatokat vezényeltek Koszovóba. Kedd: A nyugat-európai UNIÓ külügy- és hadügyminiszte­rei hágai tanácskozásukon a katonai együttműködés olyan formái mellett foglaltak állást, amelyek a hagyományos fegy­verzet fejlesztésén és a nukleáris fegyverek megtartásán alapulnak. - A közép-amerikai országok külügyminiszterei San José-i értekezletükön a térség rendezési tervéről tár­gyaltak a november 5-ére kitűzött államfői találkozó előtt. Szerda: Grósz Károly varsói tárgyalásai során a kétoldalú együttműködés új formáit keresték, ugyanakkor két egyez­ményt is aláírtak. - Az Osztrák Szocialista Párt kongresszu­sán ismét Fred Sinowatz volt kancellárt választották meg a párt elnökévé. - Rendkívüli állapotot hirdettek ki Ecuadorban, mert az országban a szakszervezetek általános sztrájkra szó­lítottak fel. - Új fejlemény az Öböl térségében: az eddig Irán pártján álló Szíria támogatásáról biztosította Kuvaitot. - Az USA kereskedelmi embargó elrendelését várja szövetsége­seitől Iránnal szemben, közölte az amerikai külügyminiszté­rium. Csütörtök: Prágában ülést tartott a Varsói Szerződés tag­országainak Külügyminiszteri Bizottsága, s itt megvitatták a kelet-nyugati viszony, az európai helyzet, a fegyverzetkor­látozás kérdéseit. - Reagan elnök kijelentette, hogy a fegy­verzetkorlátozási megállapodásoknak nem előfeltétele egy csúcstalálkozó megtartása. - Újabb mélypontra zuhant To­kiótól Frankfurtig a dollár árfolyama. Péntek: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Washingtonba érkezett, és tárgyalásokat folytatott Shultz kül­ügyminiszterrel, Reagan elnöknek pedig átadta Mihail Gor­bacsov levelét. - Moratóriumot javasolt a Szovjetunió novem­ber elsejétől a közepes hatótávolságú rakéták gyártására és telepítésére. - A kínai pártkongresszus még nem döntött Teng Hsziao-ping esetleges visszavonulása dolgában, az azonban bizonyosnak látszik, hogy Csao Ce-jangot választ­ják meg pártfötitkárnak. - Újabb iráni rakétatámadás Bagdad ellen, tüzérségi támadás Bászra ellen. A hét - visszatérő, de már igazán izgalmas - kérdése: meg lehet-e rendezni még az idén a csúcstalálkozót? Versenyfutás az idővel - így is lehet kezdeni a választ. Jó­szerivel egyetlen hónap áll rendelkezésre, hiszen december mar nem alkalmas. A hónap második fele mar a karácsonyi ünnepre való felkészüléssel telik el, az első felében pedig ott az Atlanti Tanács hagyományos év végi brüsszeli ülése, ahol már beszámolni illenék arról, mi is történt, s ha nem történt semmi, akkor miért nem... Shultz amerikai külügyminiszter előző heti moszkvai tár­gyalásai nem hoztak látványos eredményt, vagy ahogyan ezt mondani szokás: áttörést... Legalábbis a következő csúcsta­lálkozó időpontjának kitűzésében. Mert ami a közepes és ki­sebb hatótávolságú rakétákra vonatkozó megállapodás részleteit illeti, éppen Moszkvában jutott egyezségre a Bun­deswehr birtokában lévő Pershing 1/A rakéták amerikai nuk­leáris robbanófejeinek kérdésében. Márpedig emlékezhe­tünk rá, e körül sokáig tartott a huzavona! E hét közepén aztán szinte bombaként robbant a meglepő hír: egy héttel a moszkvai tárgyalások után most Sevardna­dze szovjet külügyminiszter utazik Washingtonba. A szovjet diplomácia vezetője a Fehér Házban átadta Mihail Gorbacsov levelét, amelyet Reagan elnökhöz intézett... Sevardnadze ter­mészetesen behatóan tárgyalt kollégájával, Shultzcal, és az elnökkel szintén érdemben folytathatott megbeszélést. A szovjet külügyminiszter Prágából ment tovább az ameri­kai fővárosba. A Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottsá­gának ülésén részletes áttekintést adott a szovjet-amerikai tárgyalások állásáról, és ismertette például a legújabb moszkvai kezdeményezést. A Szovjetunió november elsejétől moratóriumot javasol a közepes hatótávolságú rakéták gyár­tására és telepítésére. Azaz magyarul: szüntessék be ezek­nek a rakétáknak az előállítását, még a velük való kísérlete­zéssel is hagyjanak fel! Persze, a csúcstalálkozó körüli találgatások középpontjá­ban az a kérdés áll továbbra is: valóban annyira hajthatatla- nul ragaszkodik-e Reagan az űrfegyverkezés tervéhez? S ezt megfordítva, vajon Mihail Gorbacsov kész-e engedményekre a tekintetben, hogy az SDI megmaradhat szigorúan csak a kí­sérleti keretek között? A Fehér Ház ura - még mielőtt híre jött volna Sevardnadze váratlan utazásának - ugyanolyan kitar­tással erösitgette, hogy nem kell összekapcsolni a hadászati védelmi kezdeményezés és a csúcstalálkozó dolgát. S azt is hozzátette: a fegyverzetkorlátozási megállapodások útján va­ló előrehaladásnak nem előfeltétele egy újabb csúcstalálko­zó... Lesz-e, mikor, milyen eredmény ígéretével? A kérdése­ket egyik nap borúlátó módon, másik nap optimistán lehet megválaszolni. Most a „másik napot" írjuk, de még nem a Se- vardnadze-út másnapján. PALFFY JÓZSEF Tanácskozás Tolna megye élelmiszer-gazdaságának helyzetéről Jelentős kiesések a növénytermesztésben, bővült az élelmiszeripar termelése Tegnap délelőtt a Tolna Megyei Ta­nács V. B. tengelici oktatási központjá­ban közel 110 szakember részvételével rendezték meg azt a mezőgazdasági ta­nácskozást, melyet Mátyás István, a me­gyei tanács elnökhelyettese nyitott meg, s melyen részt vett Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter és Tamás Istvánná, az MSZMP Tolna Me­gyei Bizottságának titkára is. A megye termelőszövetkezeteinek, ál­lami gazdaságainak, élelmiszeripari üze­meinek, valamint az ágazathoz tartozó in­tézmények vezetőinek elsőként Kelemen István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adott átfogó tájékoztatást a megye élel­miszer-gazdálkodásának 1987. évi hely­zetéről, eredményeiről és az év hátralévő két hónapjának feladatairól. Az ágazat alapvető termelési eszközét jelentő termőföld nagyságában lényeges változás nem következett be, a nagyüze­mek 370 291 hektáron gazdálkodtak, melyből 217 ezer hektárt tett ki a szántó- terület, miközben a gazdálkodó szerve­zetek száma sem változott. Az ágazati feladatok között meghatározó, és kiemelt jelentőséggel bír a gabonatermelés, ré­szesedése a növénytermelésből 68 szá­zalék. A kalászosok a vártnál gyengébb eredménnyel kerültek betakarításra, és a megyék közötti rangsorban Tolna megye a tavalyi elsőséget követően az idén az ötödik helyre szorult. A betakarított meny- nyiség a kalászosok esetében 8,6 száza­lékkal (30 ezer tonnával) maradt el a ta­valyitól. A kukoricánál már most megálla­pítható, hogy közepes évről van szó. A napraforgó súlyos jégkárokat szenve­dett, az elmúlt évek leggyengébb termé­sét hozta, a cukorrépa-termés mennyi­sége a terv körüli, a minőség viszont jobb a vártnál. Összességében megálla­pítható, hogy a növénytermesztés ho­zam- és eredménytervét 1987-ben nem tudja teljesíteni a megye mezőgazdasá­ga. A szőlőültetvényeket súlyos kár érte, ennek ellenére a helyzet más megyékhez viszonyítva kedvezőbb. Az állattenyésztésről elmondható, hogy csökkent a szervasmarhalétszám mind a nagyüzemben, mind a kisgazda­ságokban, kevesebb a tehén is, viszont a háztáji és egyéb gazdaságokban 100 darabbal nőtt a létszám A tejtermelésben csökkenés mutatkozik, a vágómarha-fel­vásárlás elmarad az előző évitől. A ser­téslétszám 3,6 százalékkal kevesebb ugyan az elmúlt évinél, de örvendetes, hogy a szövetkezetekben a korábbi évek létszámcsökkenése megállt és jelenleg az állomány növekedése figyelhető meg. A megye élelmiszeripara a belső ellátás mellett jelentős exportot bonyolít le, mi­nőségjavító, termékszerkezet-korszerű- sitő beruházások és rekonstrukciók va­lósultak meg. A tej feldolgozása területén a fogyasztói igényeket mind jobban ki­elégítő választékbővítésre törekedtek. A paksi konzervgyárban befejeződött a nyári gyümölcsök, zöldségfélék, a papri­ka és a paradicsom feldolgozása, meg­kezdték a jövő évi szerződések megköté­sét is. A Tolna Megyei GMV szeptember 1-ig 170 ezer tonna őszi búzát vásárolt fel. A megye sütőipari termékeinek előál­lítása 30 település 50 üzemében történik. Megyénkben a mezőgazdasági nagy­üzemek a beruházási teljesítmény 34 százalékos növekedésével számolnak, ami 1987-ben közel 1,5 milliárd forint ér­tékű fejlesztést jelent. A beszámolót követő hozzászólások­ban Hartmann Lajos, a Szekszárdi Hús­ipari Vállalat igazgatója az önállósodás­ról, a tartozások nagy részének elenge­dése utáni vállalati fejlődésről beszélt. Elmondta, hogy a tervezett 36,5 milliós nyereség helyett várhatóan 170 millióval zárják majd az évet, viszont aggályának is hangot adott, mivel már most látszik: a jövő évet megközelítően sem ilyen ked­vezően tudják majd zárni, sőt, vesztesé­gessé válhatnak. Szentes Nándor, a mö- zsi Új Élet Tsz elnöke a szójatermelés kö­rül kialakult bizonytalanságról beszélt. Elmondta, hogy a világbanki hitelkonst­rukció keretében beérkező gépeket csak várják, a gépállomány egyre romlik, las­san nem lesz mivel dolgozni. Erős And­rás, a felsőnánai Kossuth Tsz elnöke a szabályozókról szólt: gondot lát a bruttó­sítás körül kialakult bizonytalanság miatt, mert úgy érzik, az üzemek e téren ma­gukra maradtak kissé. Nehezményezte, hogy a korábbi tartalékok után adózni kell, alkatrészgondokról beszélt ami miatt nagy értékű gépeket kénytelenek leállítani. Vass István a Dalmandi Mező- gazdasági Kombinát vezérigazgatója a termelési feltételekről beszélt, melyek rendelkezésre álltak, ha több gonddal is, mint tavaly. Elmondta, hogy az ágazatra nagyobb feladatok hárulnak. A kukorica hozamnöveléséről beszélt, említést tett a szójatermesztésről és -feldolgozásról, a mezőgazdasági szakmunkásképzés színvonalának javításáról. Ezt követően Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter szólt a minisztérium döntéseinek hátteréről, megindokolta azokat. Elmondta, hogy a munkaprogram teljesítése első számú feladata az agráriparnak, ami a népgaz­dasági egyensúly megtartásának feltéte­le is egyben. A mezőgazdaság stabilizálásáról nem minden területen, nem minden üzemben és térségben kell gondoskodni, mert sok helyütt erőteljes élénkítésről van szó, de a munkaprogram a minőség programja is egyben. Az ágazat szerepe, súlya tovább nőtt, melyben elsődleges a minőség, a ver­senyképesség, a piacképesség, ami a ^jövőre nézve kötelező érvényű. Az idei a mezőgazdaság harmadik legjobb éve, de a tervet nem érte el az agrárágazat. A jó gazdálkodásra példa lehet a 600 millió dollár külkereskedelmi aktívum. A mi­niszter beszélt arról is, hogy Tolna me­gyében lényegesen magasabb a terme­lés színvonala mint az országos átlag, de itt is szükség 'van a színvonal további javítására. „Modern mezőgazdaság jól működő állattenyésztés nélkül elképzel­hetetlen” - mondta Váncsa Jenő. Vála­szolt a feltett kérdésekre is, de szóba ke­rült az adórendszer, a bér- és kereset- szabályozás, és a szövetkezeti törvény módosítása egyaránt.- „Tolna megye eredményei, messze felülmúlják az országos átlagot, az idei gazdálkodási évben az időjárás minden kellemetlenségében részesültek, de ér­tékelésre szorul ennek ellenére is a gaz­dálkodás, hogy újabb lendületet adjon egy jobb 1988-as évnek. Történelmi bor­vidékről lévén szó, a szőlő és a bor fej­lesztéséről sem lehet lemondani, amit a mezőgazdasági tárca is támogat” - zárta szavait a miniszter. SZABÓ SÁNDOR Atomerőmű-avatás Pakson Az erőmű üzemviteléről Pónya József tett jelentést a kormány elnökének (Folytatás az 1. oldalról.)- Hazánkban már több mint húsz esz­tendővel ezelőtt felismertük, hogy ener­getikai rendszerünk fejlesztése nem képzelhető el a nukleáris energia nélkül. A Szovjetunióval 1966-ban kötöttük meg az első Államközi Egyezményt, két 440 MW-os atomerőművi blokk létesítésére. A paksi beruházás nagyléptékű megva­lósítása viszont alig több mint egy évtize­de vette kezdetét, s ennek elsődleges oka az egykori olcsó olajárban keresen­dő. Ugyanakkor ez a beruházás bizonyí­totta, hogy kiváló munkát végeztek azok a cégek, amelyek a magyar nukleáris villa­mos energia termelésének beindítását lehetővé tették. Paks eddig 28 milliárd ki- lówattóra villamos energiát adott az or­szágnak, s már eddig megtermelte azt a mennyiséget, ami a VII. ötéves tervi elő­irányzata. A Paksi Atomerőmű, amely a KGST-or- szágok együttműködésében létesült, meghatározó jelentőségű a magyar energetikai rendszerben, amely a terme­lés 30 százalékát biztosítja, s hamarosan 12-13 milliárd kilowattóra villamos ára­mot ad hazánknak évente. A beruházás során mintegy 200 hazai vállalat és intéz­mény vette ki részét az erőmű megvalósí­tásából, s ezek a cégek jelentős fejlődést értek el, az igen szigorú követelmények­nek megfelelően. A továbbiakban Kapolyi László arról beszélt, hogy az atomerőmű üzembe lé­pésétől kezdve a legmegbízhatóbb villa­mosenergia-termelő forrásunk. Üzem- készségi adatai szempontjából nemzet­közi viszonylatban is a legelsők közé tar­tozik, az úgynevezett nyomottvizes reak­torokkal fölszerelt erőművek között. Min­dezek a jó tapasztalatok és eredmények nagy szerepet játszottak abban, hogy a jövő erőműépítési programját döntő há­nyadban új atomerőmű-blokkok építé­sére alapozzuk. így kötöttük meg az el­múlt év augusztusában a Szovjetunióval azt az államközi egyezményt, miszerint Paks további kettő darab 1000 MW-os blokkal bővül. Ezt követően az ipari miniszter kiemel­te, hogy a magyar gazdaság fejlődése, a szeptemberben elfogadott kormány- program megvalósítása, a kibontakozás elősegítése érdekében igen sokat tehet­nek azok a vállalatok, amelyek már a paksi beruházás során is bizonyítottak. Paks kisugárzása tehát meghatározóvá vált. Meghatározó olyan szempontból is, hogy az itt dolgozó magasan kvalifikált műszakiak révén kialakulhatott a Paksi Innovációs Park. Kapolyi László befejezésül köszönetét mondott a tervezőknek, a beruházóknak, a kivitelezőknek, a szocialista országok szakembereinek azért a munkáért, amit az atomerőmű megvalósítása érdekében tettek. Az avató ünnepségen felszólalt N. F. Lukonyin, szovjet atomenergetikai mi­niszter. Többek között a következőket mondotta:- Öt esztendővel ezelőtt lépett üzembe a Paksi Atomerőmű első blokkja, s ma már négy működik. Mindez jelzi orszá­gaink együttműködését, de hadd tegyem hozzá; ezt az utat nem volt egyszerű vé­gigjárni. Mert minden egyes blokk meg­építése bonyolult és sokoldalú mérnöki munkát igényelt. A Paksi Atomerőmű megvalósításából számos tudományos, kutató, tervező intézet és a kivitelező vál­lalatok tucatjai vették ki részüket, s a leg­korszerűbb automatizálási és technoló­giai folyamatirányítási módszereket al­kalmaztuk. Ma, lehetőségem nyílt arra, hogy megismerkedjek az erőművel, s azt kell mondanom: igen jó benyomásokat szereztem, értő kezek irányítják a paksi blokkokat. Az atomenergetikai miniszter röviden vázolta, hogy ma a világon több mint 380 energetikai reaktor működik, s a nukleá­ris energetika fejlődése tovább folytató­dik. Nem túl távoli az az idő, mikor a Föl­dön termelt összes villamos energia ne­gyedét az atomerőmüvek biztosítják. Beszéde befejeztével a szovjet ener­getikusok nevében is gratulált a magyar szakemberek munkájához, akik részesei voltak az erőmű létrehozásának, és a PAV dolgozóinak további munkasikere­ket kívánt. Az ünnepség végén a beruházás meg­valósításában kiemelkedő munkát vég­zők, s több atomerőműves dolgozó ki­tüntetéseket vettek át. Az Elnöki Tanács által odaítélt Április Negyediké Érdem­rendet Grósz Károly nyújtotta át Bobák Sándornak, a 22. Állami Építőipari Válla­lat ács szakmunkásának, Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezér­igazgató-helyettese, Vámos Gábor, a Paksi Atomerőmű Vállalat főosztályveze­tője, Zakál Zoltán, a PAV művezetője, va­lamint Wiegand Győző, az Állami Energe­tikai és Energia-biztonságtechnikai Fel­ügyelet vezetője a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült. Tízen kapták meg a Munka Érdemrend ezüst, húszán pedig annak bronz fokoza­tát. Az ünnepség az Internacionáléval zá­rult. SALAMON GYULA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az atomerőmű-avatás résztvevői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom