Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-30 / 256. szám
1987. október 30. TOLNA \ _ "ivrÉPÜJSÁG 3 Megsértődni könnyebb Csak ámul az ember, ha a sportélet híreit olvassa az újságokban, hallgatja a rádióban, nézi a televízióban. A sportvezetők egyre-másra mondanak le, mert megsértődtek. Mindegyik arra hivatkozik, hogy nem tudják elviselni a sajtó bíráló megjegyzéseit. Elmennek, lemondanak. Ugyanakkor a sportrovatok is tele vannak az „egyszerű" sportolók panaszaival, őket nem becsülik, nem fizetik, csak ülnek a kispadon, a pálya sarkában - kinek milyen sportág jutott - és búslakodnak, valamint panaszkodnak. A panaszkodás, a sértődöttség mint jelenség az élet más területén és megyénkben is előfordul. Sőt, egyre gyakoribb. Mondják, és biztosan igaz, hogy a csökkenő életszínvonal, a hajszoltság miatt érzékenyebbek az emberek. Ez a dolognak egyik oldala. Végül is akit igazságtalanság, méltánytalanság ér, az tiltakozzon is. Ne tűrjük az igazságtalanságot! Viszont ott tiltakozzunk határozottan, ahol a hibát, sértést, méltánytalanságot elkövették, és ne másutt panaszkodjunk. Végképp ne sértődjünk meg, és ne mondjunk le - meg fel. Ha ez így megy tovább, akkor mindenki máshol fog panaszkodni, mint ahol kellene. Körbepanaszkodjuk egymást az egész országban. A tanácsi ügyeinket intézze a pártbizottság, a párttal kapcsolatos gondjainkat nem az alapszervezetben mondjuk el, hanem például a népfrontban. Ha nem tetszik vízvezeték-szerelő, a gázos, a postás, a kereskedő és az ő munkája, akkor beírunk az újságnak, a rádiónak, a főnökünket meg följelentjük a népi ellenőrzésnél. Kiindulási példánkra visszatérve, a sportvezetők azért sértődtek meg és mondtak le, mert bírálat érte a munkájukat. Ahelyett, hogy megmagyarázták volna hozott döntéseiket, vállalva ennek minden következményét, inkább megsértődtek. Mert a jogos, és vélt sérelem nem tévesztendő össze egymással. A jogos sérelem ellen tiltakozni kell, a jogos bírálatot pedig megszívlelni. Mivel arra nincs mód, hogy körbepanaszkodjuk az országot, időnk meg nincsen várakozni, talán célszerűbb lenne, ha sértődés helyett megpróbálkoznánk a magyarázattal. Ma mindenki a más háza előtt söpör, ahelyett, hogy a saját munkáját próbálná meg jobban, pontosabban végezni, bizonyos funkciókkal pedig együtt jár a nyilvánosság. Amennyire a termelőszövetkezeti vezetők tartoznak beszámolni a tagságnak, a választott tisztségviselők választóiknak, újabban a gazdasági vezetők a vállalati tanácsnak, azelőtt a termelési tanácskozásnak, ugyanúgy a pártvezetö- ségek a tagságnak tartoznak beszámolni. Meg kell szokni munkánk nyilvános kontrollját, elviselni a bírálatot, vagy ha kell, változtatni a munkánkon. Igaz, megsértődni könnyebb, mint a hibát kijavítani! IHÁROSI IBOLYA Madárritkaságok, ál latszépségverseny Természet- és állatbarát gyerekeket, felnőtteket várnak péntektől vasárnapig a bonyhádi művelődési központba. A Környezetünk ’87 című színes rendezvénysorozat pénteken délelőtt 10 órakor kezdődik, s az első nap programja délután növénybábkészítés lesz. Kiállítják ugyanakkor Szabó Gyuláné bábtervező legszebb alkotásait is. Szombaton mintegy ezer - külföldről érkezett - díszmadárban gyönyörködhetnek az értékes kis szárnyasok kedvelői, délután pedig a szakemberek számára tartanak előadást. Vasárnap Süni-nap lesz, azaz természetvédelmi bemutatóval, fórummal, vetélkedővel bemutatkozik a Süni című gyermeklap szerkesztősége. Azonkívül, hogy legkülönfélébb kérdéseikre választ kaphatnak itt az érdeklődő gyerekek, magukkal vihetik kedvenc állataikat, benevezhetnek velük a szépségversenyre, s ha az ő versenyzőjüket ítéli legszebbnek a zsűri, még nyerhetnek is. Hogy mi lesz a jutalom, az egyelőre még titok, de hogy a bennünket körülvevő növény- és állatvilágról többet fog tudni minden látogató, az egészen biztos. -CsiÖsszefogással épül a holnap Decsen Új utca alakul... Városiasodó falu ATolna Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága ez évben végezte el a négyéves időszakot átfogó komplex felügyeleti vizsgálatát a Decsi Nagyközségi Közös Tanácsnál. A helyi tanács beszámolóval egészítette ki a vizsgálat megállapításait. Az eredmények igen szépek, amit a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatában is kifejtett. Amikor e hosszú időszak munkájáról Szőke Istvánnéval, a helyi tanács vb-titkárával beszélgettünk, az elért sikerek „hogyanját” és a „hogyan tovább” kérdését feszegettük. Hogyan lett Decsen a sok földútból portalanított út, vagy csaknem teljes járdakiépítettség, miből lett a tavaly átadott faluház, hogyan sikerült a lakosságot társadalmi munkára serkenteni, mitől ilyen jó az együttműködés a gazdálkodó szervezetekkel? - tettük fel sorra a kérdéseinket. A válaszok összetettek. Tény, hogy Decsen és társközségében Sárpilisen, a lakosság ad magára, így törődik a faluval is. íme egy beszédes szám: az egy főre jutó társadalmi munka az 1981. évi 1802 forinttal szemben 1986-ban 6265 forint volt. A „tehót” is megszavazta a lakosság döntő többsége, mert konkrét, hozzájuk közel álló célokat fogalmaztak meg, úgymint út- és járdaépítés, földgázprogram. De ezen túl is érdekeltté tették, szinte versenyeztették az egyes utcákat. Ott kezdték el először a munkákat, ahol az utca lakói a legtöbb önkéntes hozzájárulást fizették meg. A gázprogramnál pedig figyelemmel voltak a nyugdíjasokra, a kevésbé tehetősekre is. A helyi takarékszövetkezet 3 százalékos kamattal hitelt adott a befizetendő hozzájárulás teljes összegére. Ahol így sem ment, ott 3000 forint ellenében a fővezetékről lecsatla- kozási pontot alakítottak ki, megteremtve egy későbbi bekötés lehetőségét. Önmagáért beszél az is, hogy a településfejlesztési versenyben 1986-ban a nagyközség megyei első helyezést ért el és országos szinten is az elsők közé került. Megoldott az ivóvízellátás és a közvilágítás is, hogy csak néhány eredményt említsünk. Nőtt a lakosság építési kedve, 147 házhelyet alakítottak ki. Jelenleg még 45 vár beépítésre. Nagy szerepet játszott ebben a helyi tanácsi támogatás intézménye. Átlagosan 60 ezer forint támogatást adtak az erre rászoruló és a feltételeknek megfelelő családoknak, lakásépítéshez, -vásárláshoz. A további igények kielégítésének, úgy tűnik most már csak az építőanyag-hiány az oka. A tanács 13 együttműködési megállapodást kötött gazdálkodó szervezetekkel, intézményekkel. Kiemelkedően jó a munkakapcsolata - lakossági szolgáltatásban sokat tett - helyi termelőszövetkezettel. Mindezen eredmények eléréséhez kellett a közért tenni akaró lakosság, a velük szoros kapcsolatot tartó tanácstagság. A jövő ma még pontosan meg nem határozható tervei után érdeklődve - a gazdasági nehézségek ellenére - sem pesz- szimista a hangulat. Egyöntetű vélemény, hogy még több társadalmi munkára lesz szükség. A tanács mindenképpen szeretné befejezni a belterületi úthálózat kiépítését és 1990-ig az intézményes szemétszállítás bevezetését. Bíznak abban, hogy e feladatokhoz a pénzt is elő tudják teremteni. Nemcsak a tanácsnak, hanem a vállalatoknak, a szövetkezeteknek is kevesebb lesz abból a pénzből, amit a település fejlesztésére tudnak fordítani. Eredményes együttműködés jellemzi a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezettel való kapcsolatot. Ezért kerestük fel Zá- borszky Juditot, a szövetkezet elnökét - aki a helyi HNF elnöke is - a jövő útját tudakolva. Mondanivalójában a pesszimizmusnak nyoma sem volt. A településfejlesztésért sokat vállalt és vállal a jövőben is a szövetkezet. Nem minden anyagi kérdés. Jó, ha sajátos külső arculata van Decsnek, a Sárköz fővárosának. De legyen meg ez a sajátosság az emberek életvitelében, gondolkodásmódjában is - mondta az elnöknő. A szövetkezet új termékkel rukkolt elő. Gyártanak hangszerdobozokat, kiegészítő eszközöket. Főleg a nők jutnak új munkalehetőségekhez. így még az ingázók egy részén is tudnak segíteni. Nem létszám- csökkentés, hanem létszámbővítés lesz. A szövetkezet tagságának jó a fogadó- készsége a változások iránt. Vállalják a többletmunkát, a túlórát, mert tisztában vannak azzal, hogy nekik is csak így jut több. A szövetkezet a jövőben is támogatja a település fejlesztését. Jóllehet még csak a gazdasági feltételek körvonalai rajzolódtak ki, de a cselekvőén gondolkodás már most záloga az eredményes jövőnek. SZABÓ GYŐZŐ Pénz! Pénz! Pénz! A „világ legszebb pénze” címet Főhercegi tallér a hódoltság korákiérdemelt Szent István ötpengős bői Árpád-házi királyunk, IV. Béla pénze Kossuth-bankó részlete Kossuth aláírásával Körülötte forog a világ. Körülötte forog a világ? Hagyjuk ezt. Inkább forgolódjunk egy kicsit mi a pénz körül, hiszen a pénz nemcsak az alkotás jutalma, bére, hanem a pénz maga is alkotás. Korok jegyeit - bankjegyeit - viselő alkotás, mely esztétikai öröm szerzője önmagában is, és nem pont csak úgy, hogy vehetünk rajta festményt, szobrot vagy egyéb műalkotást. Nézzük most így. -czakóHáborús papírpengő
