Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

1987. október 27. Képújság 5 Úttörők Kisdobosok Kisdobosok h____________ Úttörők-j Képzeletbeli játékvárak - a valóságban A játékvárakról általában a homokból vagy a kis fakockákból épített apró léte­sítmények jutnak eszünkbe, most azon­ban egészen más jelentéstartalmú épít­ményekkel szeretnénk megismertetni ol­vasóinkat. Hogy a mi esetünkben mik a játékvárak? Ebben a kérdésben Varsá­nyi Zsuzsa, a Tolna Megyei Úttörőelnök­ség titkára világosit fel bennünket.- Esetünkben képzeletbeli várakról van szó... De kezdjük inkább az elején. Olyan közösségi játékokat találtunk ki, amelyek aktivizálják az általános iskolás kisdiákokat. A gyerekek ezek keretében kutatnak, elméleti dolgokat tanulnak, és mindezt gyakorlatban is alkalmazzák. Az akciókat az úttörőcsapatok hirdetik meg, és bárki jelentkezhet rájuk.- Mik ezek a közösségi játékok?- Rengeteg fajtájuk van, nézzünk né­hány példát! A „szülőföldért” elnevezésű játék honismereti tudást nyújt, hagyomá­nyokat elevenít fel. Az „érteni egymást” nemzetközi barátságok kialakítását, azok ápolását segíti. A „hétmérföldes csizma” és a „vár a természet” a túrázást igyekszik népszerűsíteni, ezzel kapcso­lódva az egészségnevelési programhoz.- A „játssz velünk!” keretében sportol­hatnak a kicsik, ügyességi játékokat ta­nulhatnak - sorolja tovább Varsányi Zsu­zsa.- A „művészetek vándorútján” és a „Tájak, Korok, Múzeumok” a művelődést, a múlt kutatását szolgálja. A kisdobosoknak erre egy külön játé­kuk is van, az „egyszer volt, hogy is volt”. Különböző érdeklődési körökre épülő já­tékok is kialakíthatóak, „barátunk a...” könyv, film, tánc, technika, stb. elneve­zéssel.- Az iskolák részéről milyen az érdek­lődés a játékok iránt?- Elég jó, de mint minden, lehetne jobb ez is. Minden közösség maga dönti el, hogy bekapcsolódik-e valamelyik játék­ba. Évekkel ezelőtt kezdődött ez az akció, de még mindig tudnak újat kitalálni a ki­csik. a „téged is vár” elnevezésű játék pe­dig mindazokat hívja, akik eddig még nem kapcsolódtak be a mozgalomba.- Tulajdonképpen mik is azok a játék­várak?- Az azonos játékot játszók egy-egy kialakított központban találkozhatnak, ahol kicserélhetik ötleteiket, ezeket a he­lyeket nevezzük játékváraknak. Aki pedig vezeti a foglalkozást, az a várkapitány.- Hány játékvár létezik megyénkben?- Megyei szinten három. A „szülőföl­dért” az úttörőházban, itt múzeumlátoga­tások, néprajzi kirándulások, a tanulók családfájának felderítése a program. A „Tájak, Korok, Múzeumok” a Béri Balogh Ádám Múzeumban, kiállítások megtekin­tésével, múzeumi órákkal műsorán. A „barátunk a könyv" a megyei könyvtár­ban, itt többfordulós levelezős játékot is rendeznek. A „barátunk a zene” játékvár most van kialakulóban a Művészetek Há­zában.- Ezeken kívül léteznek városi köz­pontok is, amelyek általában összefogják a vidékükön lévő csoportokat - folytatja Varsányi Zsuzsa. - „Vár a természet” központ Bonyhádon, Pakson és Dombó­váron, „hétmétföldes csizma” központ Bonyhádon, Pakson, Dombóváron és Ta­másiban, „játssz velünk” központ Dom­bóváron és Szekszárdon, „egyszer volt, hogy is volt” központ Pakson és Szek­szárdon, „művészetek vándorútján” köz­pont Szekszárdon, „barátunk a film,, köz­pont Bonyhádon, „téged is vár a termé­szet” központ pedig Tamásiban találha­tó.- Milyennek találják a fiatalok ezeket a központokat?- Úgy tapasztaljuk, meg vannak elé­gedve a programokkal. A szervezők ajánlják számukra a lehetőségeket, és ők maguk dönthetik el, hogy részt kivánnak- e venni valamelyik műsoron. A létező csoportok aktívan működnek, de szeret­nénk, ha a jövőben még több játékvár épülne fel. mr A hónap végén zárul a városi ifjúsági napok A Szekszárdi Városi KISZ-bizottság október 16-án pénteken indított rendez­vénysorozata a hónap végéig tart. A második hét várható programjai a következők: ma, kedden délután az ak­tuális klubprogram keretében, amely a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat klubjában kapott helyet, szolgáltató dél­után lesz. A videofilmvetítés és számító- gépes játék mellett 17 órától az AIDS-ről lesz előadás, utána kinek-kinek igénye szerint pszichiáter és jogászok állnak rendelkezésre lelki és jogi tanácsadás­sal. Október 29-én 14 óra 30-tól a lisztes­völgyi lőtéren a Mezőgép Kupa egyéni és csapat lövészverseny zajlik majd. A rendezvény zárónapján, október 31-én Szekszárdi Húsipari Vállalat KlSZ-bizott- ságának a rendezésében nagyszabású vetélkedőre kerül sor a KlSZ-szerveze- tek között. Este a Kispipa étteremben békebál zárja a napot és az ifjúmun­kás rendezvénysorozatot. A bálra a je­gyek szerda 12 óráig igényelhetők a vá­rosi KISZ-bizottSágon. KLEIN JÓZSEF, a KISZ szekszárdi városi bizottságának munkatársa A programkínálat is mozgósított Népszerű volt a Vakáció-akció A Magyar Úttörők Szövetsége az idén má­sodik alkalommal hirdette meg keretjátékát, a Vakáció-akciót. Tolna megyében a városi út­törőelnökségek koordinálásával szervezték meg az akció nyári programjait. A mozgositó anyagokat nagy példányszámban kapták meg a pajtások, így időben értesültek a rendezvé­nyekről és azok helyszineiről. Elsősorban napközis csoportok és táborozó gyerekek éltek a rendezők által nyújtott lehetőségekkel. A Tolna Megyei Népújság hetente tájékoztatta olvasóit a keretjáték kiemelkedő rendezvé­nyeiről és helyi kínálatairól, amelyen megkö­zelítőleg tízezren vettek részt. Sajnos nagyon kevesen éltek azzal a lehetőséggel, hogy iga­zolják is az akciókon való részvételüket, a Tol­na Megyei Úttörőelnökség összesítése alap­ján a pajtások mindössze 2-3 százaléka. Pe­dig az igazoló lapokkal a városi sorsoláson ér­tékes jutalmakat lehetett nyerni. A Vakáció-akció programjai elsősorban megyénk városaiban és nagyközségeiben váltak népszerűvé. Ez abból adódik, hogy a községi úttörőcsapatok szerényebb lehetősé­gekkel, kisebb kulturális és intézményháttér­rel rendelkeznek. Külön ki kell emelni úttörő­házaink - köztük Szekszárd, Tamási, Paks - lelkes munkáját, aktív szünidei tevékenységét. Jó kezdeményezésnek bizonyult a tamási út­törőház pörgetőfüzete, a szekszárdi úttörö- ház értékelési módszere (öntapadós matrica, sorsolás rendezvények után), a Paksi Ifjúsági és Úttörőház koordinációs munkája a társin­tézményekkel - mindez csak egy-egy kiraga­dott példa. Több művelődési ház alkalmazta nyári kí­nálatában a Vakáció-akció keretet, mozgósí­tott a játék emblémájával szünidei rendezvé­nyeire. A különböző települések múzeumai, tájházai, a városi gyermekkönyvtárak, stran­dok és a mozik nagyon jó partnerei voltak a já­tékot szervező úttörővezetőknek. Az úttöröszövetség jövő nyári programkí­nálatában ismét meghirdette a Vakáció-ak­ciót. A Tolna Megyei Úttörelnökség 1987-1988-as feladatai közé tartozik, hogy egyre több kisdobosnak és úttörőnek kínáljon tartalmas nyári programot a közművelődési intézményekkel és az úttörőszövetség mun­káját segítő társszervekkel közösen. Magyar Úttörők Szövetsége Tolna Megyei Elnöksége Gyöngyfűzés, sport, tréfás vetélkedő Sikeres programok Faddon Sokan jelentkeztek az asztalitenisz-versenyre (Tudósítónktól) A szekszárdi városi ifjúsági napok ren­dezvénysorozatán belül az elmúlt hét vé­gén Faddon tartottak ifjúsági napot, me­lyet a Szekszárd Városi KISZ-bizottság és a községi KISZ-alapszervezet bonyo­lított le. Sokrétű, színes programmal várták a fiatalokat. Reggel a művelődési házban Antus András tanácselnök nyitotta meg a rendezvényt. A programban dominált a sport: sakk,- Márciusban vagy májusban utazunk haza - mosolyog a tizenkét éves Nagyezsda. - Már na­gyon várom az indulás napját. A tizenegy éves Natasa viszont alig észreve­hető szomorúsággal a hangjában feleli: - Ha te­hetném, még maradnék szívesen. Ám jól tudja, hogy november elején ö is bú­csút vesz Pakstól. Mint mondja, megtetszett neki ez a zöld területekkel övezett település, mely na­gyon hasonlít arra a vidékre, ahonnét érkezett. A két lány a Szovjetunióból, közelebbről Uk­rajnából érkezett. A magas, hosszú haját copf­ban hordó Nagyezsda Csernouszova Kijevből, mig barátnője, a csendes, kék szemű Natasa Szimonova Pripjatyból került - szüleivel együtt - az atomvárosba. Ami közös bennük, az a nép­tánc szeretete. Sajnos, az utazás miatt kénytele­nek abbahagyni ezt a tevékenységet. Nemrég még a helyi együttes gyermekcso­portjának tagjaiként bizonyíthatták tudásukat. A fellépések alkalmával bejárták az országot Bu­dapesttől Kaposvárig, s nem vallottak szégyent a közönség előtt. Legalább olyan jól ropták a csár­dást, járták az ugróst vagy a cifrát, mint a magyar gyerekek.- Vagy még jobban - teszi mindezekhez Mádi Magdolna, a paksi néptáncegyüttes vezetője és koreográfusa. - Remek mozgáskultúrával ren­delkeznek. Natasa pedig, túlzás nélkül állítom, kiemelkedően tehetséges. Szinte pillanatok alatt megtanulta a lépéseket. Bár a két nép táncai között elég nagy az elté­rés, a messziről jött vendégeknek az otthon be­gyakorolt sémák ellenére sem okozott különö­sebb gondot a hirtelen váltás.- Csak a dalokkal boldogultunk nehezen - jegyzi meg Natasa. Egy átlagos napjuk egyébként ugyanúgy telik el, mint bármely hasonló korú kisgyereknek. Du- naföldvárra járnak iskolába, mivel Pakson nincs asztalitenisz, labdarúgás. Közben folya­matosan indultak a térképpel ellátott csapatok a harci túrára. A sorukra várakozók számítógépek­kel játszhattak, gyöngyöt fűzhettek vagy videót néztek. Nemcsak az útvonal meg­választása, hanem a helyi vállalatok, a termelőszövetkezet termékeit bemutató kiállítás is a falu megismerését segítette. Az ebéd - babgulyás - utáni vetélkedőn a sport, a politikai és a kulturális tájéko­zottságukról is számot adhattak a részt­orosz nyelvű felső tagozatos általános iskola. Mindketten jó tanulók, azt azonban őszintén be­vallják, hogy a magyar nyelvet itt-tartózkodásuk alatt bizony nem sajátították el.- Azért a legfontosabb szavakat és kifejezé­seket ismerjük, megértjük amit mondanak ne­künk, csak válaszolni nem tudunk - állítja Nagyezsda. - Azt meg hamar megjegyeztük, hogy például melyik lábbal kell kilépni és kezde­ni a táncot.- Érdekes és teljesen új feladatnak bizonyult együtt dolgozni velük - veszi át a szót ismét Mádi Magdolna. - Eleinte, már amennyire én tudok, tört oroszsággal és a pantomim segítségével kommunikáltunk egymással. Később már nem volt szükség a túlzott magyarázkodásra. Nagyezsda a két év alatt egy ízben rövid időre már hazalátogatott, s természetesen elújságolta ismerőseinek Magyarországon szerzett élmé­nyeit.- Elcsodálkoztak, amikor bemutattam nekik néhány itt tanult táncot. Úgy érzem, azzal amit megtanultam, mindenképpen többletet szerez­tem, s ezt később remélem hasznosítom is. A néptáncot a Szovjetunióban folytatom tovább. Natasa érthető okok miatt még nem járt ott­hon.- Pripjaty Csernobil mellett van, s a katasztró­fa következtében máshova kell költöznünk - hal­kul el a hangja.- Azt hiszem, Vinnyica megyébe megyünk a nagymamához. Azt sem tudom, lesz-e lehetőség a környéken valahol táncolnom. Ezt a két paksi évet azonban sohasem felejtem el. Sok barátnőt szereztem itt, s megbeszéltem velük, hogy leve­lezni fogunk egymással. Végezetül elárulják azt is, ha csak tehetik, egyszer még visszatérnek Magyarországra, ahol gyermekkorukban nagyon jól érezték magu­kat. SZ. Á. vevők. A játszótéri sorversenyen lelemé­nyességüket és ügyességüket mérték össze. A délutáni program tréfás ügyességi játékokkal folytatódott. Az eredményhir­detéskor az őcsényiek állhatták a „dobo­gó” legmagasabb fokára, valamint Pör- böly és Alsónána fiataljai vehették át a megérdemelt pénzjutalmat. Az ünnepé­lyes zárás után a Kápa együttes koncert­je következett, majd a napot az ifjúsági bál zárta. SOPONYAI MIHÁLYNÉ Aranyérem Törökországból Szegfű, önarckép, tátikák A filctoll és a ceruza meséi Törékeny szárú halványrózsaszín szegfű. Önarckép. Szöszi fej, a kék szempár fölött csak a szempillák söté- tebb macskakörmei. Ezen a rajzon táti­kák. Lehajtott fejű és rajzos, büszkén in­gó tátikák. A másikon Pom-Pom. Őszi er­dő, vadásszal, fák között elvesző utak. Szöszi, eleven eszű kislány a rajzok tu­lajdonosa. Vastagh Eszter a Garay János Általános Iskola harmadik osztályos ta­nulója Szekszárdon. Mosolya, vidámsá­ga akár a többié. Igaz, hogy mozgékony ujjaiban - abban a törékeny kis kézben - nagy ügyesség van. Vagy csak a papírra kívánkozó szeretet és kíváncsiság, amely- lyel a világ dolgait tudomásul veszi? Mindenesetre az idén nyáron Balaton- lellén a mamánál őt is meglepte a hír, amit édesapja hozott és nagy örömmel újsá­golt: aranyérem Törökországból, egy nemzetközi rajzpályázatról! Fekete bársonytokban érem Chemal Atatürk arcképével. Az ő emlékére hirdette a pályázatot a török kulturális minisztérium. Eszter raj­zát még tavaly szeptemberben választot­ta ki és küldte el a pályázatra Jakab Géza pedagógus - rajztanár -, aki az iskolá­ban szakkört is vezet már évek óta. Azon a szép, kedves rajzon egyszínű fekete filccel elevenedett meg több, Eszter által kedvelt mese.-... A színeket is szeretem. A kék a leg­kedvesebb színem, de szeretem a naran­csot, a citromot és az élénkzöldet. A két nagymamám és a tesóm, Zsolt is jól raj­zol. Ő már hetedikes. De a nagymamáim­tól lestem el sokat... Rajzoltak nekem ál­latot, embert, virágot - mindent.- Aki a mesék alapján ilyen szépet tud rajzolni, biztosan olvasni is szeret.- Az olvasásból lehetnék jobb is... rajz­ból, matekból, technikából - szóval álta­lában ötös vagyok - és ha összeszedem magam, akkor olvasásból is javítok. De nagyon szeretem a meséket. Ha otthon nem érnek rá, mesélek magamnak én...- Az iskolai szakkörben mit rajzoltok?- Mást, mint az iskolában. Sok mindent kitalálunk. Elsős korom óta járok Jakab Géza tanár bácsi szakkörébe, szeretek ott - rajzolni együtt a többiekkel. B. R. Ukrán néptánc és magyar csárdás Nagyezsda és Natasa hazafelé készül Nagyezsda Csernouszova (balról) és Natasa Szimonova | A faddi művelődési ház volt az ifjúsági nap házigazdája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom