Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
1987. október 24. NÉPÚJSÁG 7 Információínségben Kivételezettként — nehézségekkel A jövő útjai a Tékisznél Érkezésemkor az elnök asszony éppen a Heti Világgazdaságot tanulmányozta, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetőjének írásából próbált konktrétumokat megtudni a jövő évi „bérbűvészetről”. Sok minden van, ami ebből a cikkből sem derült ki, hiszen a legilletékesebbek egyike is többször utalt problémákra, amikben még mindig nincs döntés.- Állunk, mint szamár a hegyen, ezt nyugodtan megírhatja - mondja Juhász- né Hamerli Emma, a Tolnai Épületkarbantartó Kisszövetkezet (Tékisz) elnöke- csak mi eső helyett arra várunk, hogy megismerjük végre a szabályozás azon fontos elemeit, amelyek a jövőnket alapjaiban meghatározzák. Enyém, tied - miénk A Tékisznek számos kisszövetkezettel szemben komoly „előélete" van, hiszen régebben része volt a Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezetnek, majd két évig e szövetkezet leányvállalataként működött. Ebben a formában azonban nem érezték az emberek, hogy maguknak dolgoznak, szövetkezeti tagságuk is megszűnt, ez a legfőbb oka annak - mondja az elnöknő - hogy végül a kisszövetkezet formát választották, ez év januárjától így működnek.- így már valóban a miénk a szövetkezet, nálunk tényleg létezik az annyit áhítozott tulajdonosi tudat. Ha valaki pazarol, az enyémet és másokét is pazarolja, ezért ilyent nem is nézünk el senkinek- fűzi még hozzá Juhászné. A tulajdonosi tudatot kétségkívül erősíti az a tény, hogy ha valahol, a kisszövetkezetben érzékelik az emberek, hogy saját maguknak dolgoznak. Itt a vállalati jövedelemszabályozástól eltérően ugyanis az úgynevezett bruttó jövedelemszabályozás érvényesül, amely különösen a fogyasztási szolgáltató kategóriába sorolt kisszövetkezeteknél - s a Tékisz ilyen - egyéb szervezetekhez képest nagyon kedvező adózási feltételek mellett kedvező bérezési lehetőséget jelent. A teljesítmények és a bérek között közvetlen a kapcsolat: a Tékisz dolgozói a kiszámlázott munkadíjak felét megkapják fizetségül. (A többi a költségeket és a nem termelők - akik itt a hagyományos szövetkezetekhez vagy vállalatokhoz képest igen kis számban vannak - bérét fedezi.) Aki tehát tud és akar is dolgozni, az keresni is tud. Más kérdés, hogy itt nincs „ez az én munkám, az a te munkád", mindenkinek kell mindent csinálni. Az alacsony - 35 éves - átlagéletkor is jócskán hozzájárul, hogy szalad a szekér, hiszen a fiatal emberek fokozottan törekszenek anyagi jólétük megteremtésére, ezáltal a szövetkezeti érdekeket is szolgálják. Hiány ebben is, abban is A Tékiszben erre az évre 41 millió forintos ábevételt terveztek, talán mondanunk sem kell az utóbbi hónapok lázas felvásárlásait és építkezéseit átélő olvasónak, hogy a tervet év végére túlteljesíti a szövetkezet. Annyi a megrendelésük, hogy kétszer ennyien sem lennének elegen a teljesítéséhez. De hiába is lennének kétszer ennyien, hiszen tégla, cement, bútorlap nélkül a sok ember sem boldogulna. Pedig ezek az anyagok szinte már a legfontosabb munkáikhoz sem szerezhetők be. Készletezni pedig nem tudtak, hiszen az anyaghiányon kívül komoly nehézséget okoz a szövetkezetnek a forgóalap nagysága, pontosabban kicsisége. Emiatt nem tudnak vállalni 5 millió forintnál nagyobb összegű megrendelést, ezért kénytelenek viszont vállalni szigetelési munkákat például Szegeden, Tatabányán és Veszprémben, a munkásoknak tetemes útiköltséget kifizetve. A szigetelési munkának ugyanis jó nyereségtartalma mellett nagy előnye a gyors átfutás. Minden hiányok között legsúlyosabban és legtartósabban talán az információhiány sújtja a szövetkezetét. Pillanatnyilag a legfontosabb válaszra váró kérdés; hogy s mint lesz jövőre? Kapacitásukat 1988 első félévére már lekötötték, de fogalmuk sincs például az árakról. Marad-e a számukra előnyös bruttó jövedelemszabályozás (beszélgetésünk óta eldőlt, hogy megszűnik, a kisszövetkezet a gmk-hoz hasonlóan adóznak majd), marad-e a fogyasztási szolgáltató kategória a hozzá tartozó kedvezményekkel? Mi vár a gebinesekre? Hogyan tovább? Juhászné Hamerli Emma nagyon várja az új rendelkezésekhez tartozó végrehajtási útmutatót, hiszen azok nélkül komoly stratégiát készíteni a jövőre vonatkozóan aligha lehet. Egyben már biztosak: nekik is meg kell újulniuk. Kapacitásukat ugyan már fél évre lekötötték, de kizárólag vállalati megrendelésekkel ésfeltételezhetően nem is fognak özönleni a lakossági megrendelések. Építőipari kapacitása pedig másnak is jócskán van, a - várhatóan - csökkenő keresletre szép számú vállalkozó lesz. Az élesedő versenyben az tud majd érvényesülni, aki gyorsabb, pontosabb munkát végez, aki egyedi profilt kialakítva olyasmit kínál, ami máshol nem kapható. A Tékisz ennek megfelelően bővíteni kívánja profilját műemlékjellegű épületeken végzett munkákkal (építőipari, asztalos- és bádogosmunkákra is gondolva), különleges tetőszigeteléssel (ezzel kapcsolatban már tárgyalások folynak a licenc megvásárlásáról) gondolkodnak azon, miként tudnának a várhatóan föllendülő barkácsmozgalomba bekapcsolódni. Új tevékenység az egyedi kisbútorok forgalmazása is, múlt héten megnyitott kis üzletükben.- A bolt csak szerény nyereséget hoz, de ennél fontosabb, hogy - ha jól megy - reklámot jelent a Tékisznek, azonkívül tartalék is lehet „rossz évjárat” esetére - mondja az elnöknő. ROSTÁS ILONA Kongó étterem és konyha Többmilliós ráfizetéssel dolgozik a paksi „Munkás” A Kiút a bérbe adás vagy profilbővítés A paksi atomerőműberuházás első szakaszának befejezése érzékenyen érintette a vendéglátóipart. A munkásétkeztetés aránya jelentősen csökken évek óta és a városban illetve az erőmű területén e célból létesült egységek kihasználtsága egyelőre megoldatlannak látszik. Jól tudta ezt a Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat vezetése is, ennek ellenére vajmi kevésnek tűnnek azok a lépések, amelyek a veszteséges üzleteket nyereségessé tennék! Az erőmű területén működő egységük várható éves vesztesége eléri a hárommillió forintot, még a lakótelepi „Munkás” étterem négymillió forint ráfizetéssel számol. A forgalom évről évre csökkent: két esztendővel ezelőtt a „Munkás” étterem forgalma 75 millió forint volt, tavaly alig érte el a 60 milliót, idén pedig mindössze 44 millió forint árbvételt terveztek. Ilyen helyzetben tehát nem halasztható el, hogy mielőbb lépjenek, esetleges profilbővítéssel, a komplexum különböző egységeinek hsznosításával! Mityók Ferenc, a Tolna Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója a felvetésre, a következőképpen reagált:- Az említett két egységet korábban a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat működtette, amelyeket 1985-ben vettünk át tőlük. Ezt követően több mint 35 millió forint értékű rekonstrukciót hajtottunk végre az üzletekben és konyhákban arra számítva, hogy az erőmű építésénél nem lesz átmeneti szüneteltetés. Azóta kiderült, hogy legalább három évig jelentős forgalomcsökkenéssel kell számolnunk. Továbbá számunkra egyelőre ismeretlen, hogy a későbbi lakótelepi bővítés hol valósul meg, ahová az új egységek települnek majd. Addig is nagyon komolyan át kell gondolnunk, hogy az átmeneti időszakban mit valósítunk meg.- Mit ért ön ez alatt?- Azt, hogy a „Munkás” étterem esetében profilt kell váltanunk! Ezt célozta az a kezdeményezésünk, hogy baromfiboltot és gyorsbüfét nyitottunk, az egység egyik részében a Szekszárdi Húsipari Vállalat létesít üzletet, de vannak elképzeléseink a Lepke bisztróval kapcsolatban is, amit még márciusban felajánlottunk hasznosításra a városi tanácsnak. Ez idáig érdemi választ nem kaptunk tőlük. Amennyiben viszont a Lepkére nincs szükségük, lehet, hogy játékteremmé alakítjuk. Kiss János, a Paksi Városi Tanács osztályvezetője:- Szerintem már korábban is várható volt, hogy három-négy évig szünetel az erőmű további építése. Ebből következik, hogy az említett komplexum üzleti arculatát meg kell változtatni, ám ezt én véglegesnek tekintem, mert az új lakótelep nem ott létesül majd. Azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy több száz négyzetméter alapterületű helyiségeket ne használjunk ki. Ennek érdekében már ki kellett volna dolgozni a vállalati stratégiát. Úgy érzem, hogy a Tolna Megyei Vendéglátó Vállalat központja késlekedik ezen a téren. Még márciusban leültünk, s több elképzelést magunk is fölvetettünk. Pakson köztudottan nem megfelelő az iparcikkellátás, szükség lenne egy cipőboltra, ruházati üzletre. A találkozó óta több mint hat hónap telt el, de a helyiségek azóta is kihasználatlanok. Bennünket állandóan bombáznak különböző cégek, hogy adjunk helyiséget számukra, üzletnyitás céljára. Ha a vendéglátónak nincs szüksége az egység kihasználatlan részeire, mi találunk bérlőt. Meggyőződésem, hogy a paksi kirendeltség munkáját a jelenlegi vállalati hierarchia nehezíti.- A felvetést nem fogadom el. - reagál Mityók Ferenc. Mert a közeljövőben lesz döntés abban, hogy a továbbiakban milyen formában működik majd a paksi kirendeltség. Az biztos, hogy nagyobb önállósága lesz. Ezzel kapcsolatban megkaptuk a paksi kirendeltségvezető javaslatát, továbbá a közgazdasági osztályunk is dolgozik a leendő üzemelési forma kimunkálásán. S itt hadd fűzzem hozzá a következőt még a Munkás étterem dolgaihoz. Mi tiszteletben tartottuk a város óhaját, mikor azt kérték tőlünk, hogy az egység legnagyobb alapterületű helyiségére továbbra is szükség lesz, különböző rendezvények miatt. Ami az embereket illeti. Természetesen nem lehet célunk, hogy a vendéglátóiparban jártas szakembereinket szélnek eresszük. De az elkerülhetetlen, hogy a létszám mérséklődjön az említett évekre. Csizmadia Endre, az MSZMP Paksi Városi Bizottságának titkára:- Szerintem nem gondolkodhat a vendéglátó vállalat rövid távon, a lakótelepen lévő komplexum gondjait véglegesen kell megoldani. A PAV-nál működő étteremnél más a helyzet, ott át kell hidalni az átmeneti időszakot. Egyben már ma föl kell készülni a későbbi vendéglátóipari bővítésekre, mert néhány év múlva több ezer épitőmunkás dolgozik ismét Pakson. A felvetett kérdések alapján azt kell hogy mondjam: e tekitnetben nem lehet külön vállalati és városi érdek, ez üzlet- politikai szempontból sem összeegyeztethetetlen. A feltételek és lehetőségek ismeretében progresszívebb gondolkodásra van szükség, ehhez kell kialakítani a szervezetet, a létszámot, nem hagyva figyelmen kíwjla gazdaságossági szempontokat sem. Végezetül egyetlen megjegyezést hadd fűzzünk az elhangzottakhoz! A TMW, hogy veszteségeit csökkentse, csak egy módon lehetséges. A kihasználatlan helyiségeit vagy bérbe adja, vagy pedig maga hasznosítja szolgáltatásainak bővítésével. S.Gy. Az üzlet reklámot is jelenthet Diákétkeztetés a „Munkás” étteremben A Stafánia gyorsbüfé
