Tolna Megyei Népújság, 1987. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-15 / 243. szám
1987. október 15. KÉPÚJSÁG 5 Saját hazájában is lehet próféta... Lippai Tamás festményei Tamásiban Az élet paradoxona, vagy talán természetes, ám korántsem gyakori következménye, hogy az az ember mutatkozott be Tamásiban, aki korábban értékes kiállítások otthonteremtője volt. Igaz, Lippai Tamásnak szinte kötelező már idehaza kiállítania, hiszen az ország különböző részein rendszeresen bemutatkozik, grafikái a sajtót gazdagítják. Érzékeny, az élet apró rezdülései iránt fogékony, az otthont jelentő dunántúli dombokban, és a szülőhelyét idéző alföldi tájban egyformán gyönyörködni tudó alkotóról vallanak a festmények. A pillanat varázsától, a hangulattól vezetett ösztönös, ám gondos képszerkesztés olyan mélységbe vezeti a szemlélőt, amely az élet alapkérdéseit tárja fel. Ezen igazságok legnemesebbike pedig a humánum, amely Lippai Tamás képeit áthatja. Közel érezzük magunkhoz a soha nem látott színharmóniát, az ismerős pincesor sziluettjét ugyanúgy, mint a keleti kultúrát idéző, gyakori motívumként felbukkanó ikonok hangulatát. A töretlen ívű fény hol a hold, a megcsillanó víztükör, egy ablakon átszűrődö élet jelzője, vagy több helyütt a glória fényíve. Ez az önmagában záruló körív vonja be alakjainak többségét, ami a kelet iránti vonzalomból, az ikonok világából táplálkozik. Lippai Tamás soha nem fest nagyméretű tablókat és ez már önmagában is hitvallás, hiszen az élet és a kép kerete csak akkorára tágulhat, hogy a finomságok, az apró rezdülések még ne vesszenek bele a méretekbe. A kiállítást a hét végéig tekinthetik meg a Tamási Galériában az érdeklődők. takács-kapfinger Az informátor i Új szolgáltatások a Tolna Megyei Temetkezési Vállalatnál Temetői beruházások, temetői létesítmények, kegyeleti szolgáltatások. Nem tudom, kinek mit juttatnak eszébe a fenti szavak. Nekem jobbik esetben ez falusi kis temetők porladó hantjait, a lélekharang tétova kongását éppúgy jelenti, mint „a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat...” Rosszabbik esetben városi temetők ko- párságát, hivalkodó kriptáit, avagy a személytelen, már-már a tömegsírokat idéző urnafalat. Tudjuk mindannyian, temetkezési helyeink olyanok, amilyenek, kegyeleti szolgáltatásaink is. A hozzátartozóknak nem mindegy, hogy milyen körülmények között, hogyan kísérik utolsó útjára szeretteiket. Fájdalmukat talán enyhíti, ha mindez kellő méltósággal és megfelelő körülmények között történik. így gondolhatta ezt Joó Gyula igazgató is, aki három éve került a Tolna Megyei Temetkezési Vállalat élére. Látta, hogy megyénkben a temetői létesítmények jó része alacsony esztétikai színvonalú, sokszor „funkcionálisan” sem megfelelő. Érezte, hogy lépni kell, de hogy mit és hogyan, azt akkor még nem tudta. Mindenesetre fiatal, agilis szakembereket gyűjtött maga köré, építészeket, díszítőszobrászokat, keramikusokat, és 1986-ban szolgáltatásbővítés céljából létrehozta az építési ágazatot. Járták az országot, nézték, hogy, ki hol, mit, hogyan csinál ezen a területen. Lassan körvonalazódtak az elképzelések, jobbnál jobb ötleteik támadtak. Az ötletekből tervek, a tervekből termékek lettek. *- A vállalaton belül három ágazatot alakítottak ki, úgy mint kegyeleti szolgáltató, temetőfenntartási és építési ágazatot. Ma az építési ágazat teljesen új tevékenységet folytat a vállalaton belül - mondja Magyari Károly főmérnök. Foglalkozunk elöregyártott vasbeton sirkam- rák értékesítésével, elhelyezésével. Előnye a hagyományos sírboltépítéssel szemben, hogy beruházási költsége alacsonyabb, felújítást nem igényel, fagyálló, téli időszakban is folyamatosan építhető, a helyszíni kivitelezés gyors, alapozást nem igényel. Egyedi és családi sírboltnak egyaránt alkalmas. Mivel a temetők zsúfoltak, újakat nemigen építenek, az urnás temetkezések napjainkban előnyben részesülnek. A gyakorlatban eddig általánosan alkalmazott zárt tömegű, formailag szegény, urnasíremlékek helyett műszaki kollektívánk csoportosan és egyedileg is telepíthető, rendkívül változatos formájú, (földbe temethető, szabadon álló, egyenes és ívelt vonalú) variálható, új urnasiremléke- ket fejlesztettek ki. Ezek előregyártott plasműköböl készülnek, ami megtévesztésig mészkőhatású. Növénytartóval kombinált, hogy a kegyelet virágait megfelelően el lehessen helyezni. A merevséget, zártságot, igyekeztünk oldani, a típuselemekből egyedi alkotások hozhatók létre. Ilyet mi forgalmazunk az országban egyedül, jelenleg ipari mintaoltalom bejelentése alatt áll. Ugyanebből az elemből temetökerítés is építhető gyorsan és egyszerűen. Kegyeleti szobrászipari tevékenységet is folytatunk. Természetesen kőből, műkőből és fából szobrászrészlegünk az egyéni kívánságoknak megfelelően készít síremlékeket, emléktáblákat, kopjafákat. Megjegyzem, hogy ez utóbbiak képzőművészeti alkotások, iparművészeti terméknek nyilvánította a Képző- és Iparművészeti lektorátus, a BNV-n kiállított egyéb termékeinkkel együtt. * Az ország területén a kisebb települések temetőiben meglevő ravatalozók nagy része elavult, nem felel meg az alapvető kegyeleti, funkcionális és esztétikai igényeknek. Új épületeket téglából, betonból a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett kevés közösség engedhet meg magának. Ezért dolgozta ki a temetkezési vállalat műszaki gárdája egy előregyártott faanyagú ravatalozó építési eljárását. Ez egyszerű szerkezete miatt alacsony beruházási költségű, hamar elkészíthető, megfelelő térhatású, kedvező belsőépítészeti adottságokkal rendelkezik. Kínálnak mindehhez haranglábat, ülőpadot, vízvételi helyet műkőből. Céljuk mindezzel az volt, hogy a temetők esztétikai hatását növeljék. Először csak Tolna megyére gondoltak, aztán mivel látták, hogy országos igény van rá, úgy vélték, nem árt propagálni tevékenységüket, szolgáltatásaikat. Ezért állítottak ki az őszi nemzetközi vásáron is, ahol nagy volt az érdeklődés termékeik iránt. * A szekszárdi alsóvárosi temetőben most épül a temetkezési vállalat központi telephelye, várhatóan 1988-ra elkészül. Itt a földszintet a műhelyek, raktárak, a tetőteret az irodák foglalják el. A kegyeleti szolgáltatás színvonalát emelni kell - vallja az igazgató. - Az új telephelyünkön szeretnénk kompletté tenni szolgáltatásainkat. Jelenleg az elhunyt hozzátartozójának több hivatalos szervet is fel kell keresnie, sokszor a gyász első óráiban azt sem tudja, hova menjen. Célunk, hogy a halotti anyakönyvi kivonattól a síremlékig a gyászolók mindent egy helyen, megfelelő színvonalon kapjanak meg. A teljes körű temetési szolgáltatásokat fokozatosan bevezetjük a megye valameny- nyi településén. Körzeti központokat alakítottunk ki, a régi járási központokra építve. Szolgáltatásainkkal gondot szeretnénk levenni a gyászoló család válláról és a külsőségekkel is biztosítani kívánjuk az ember iránti tiszteletet. F. KOVÁTS ÉVA A népi orvoslásról Beszélgetés dr. Gémes Balázs néprajzkutatóval Néprajztudósok, orvosok, nyelvészek, gyógyszerészek és más szakmák képviselői - elsősorban egészségügyiek - tartottak a népi orvoslásról országos tudományos ülést Szekszárdon, az elmúlt hét végén. Az esemény, mint arról olvasóinknak beszámoltunk, a megyében és elsők között a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeumban folyó szakmai munka, valamint a helyi gyógyszertörténeti kutatások elismerése is. ___—___ A kutatások jelentőségéről az ülés egyik házigazdáját és szervezőjét, dr. Gémes Balázs néprajzkutatót kérdeztük, aki e témakörben a hazai gyűjtőmunkát Szekszárdról irányítja és a népi gyógyászati topográfia létrehozásában is úttörő érdemeket szerzett.- Hallatlanul értékes anyag megmentéséről, a nemzeti - másfelől a nemzetközi - kultúra szerves részéről van szó. Olyan kutatásról, amelyen keresztül az emberi élet egészét átfoghatjuk. Ezért is követel interdiszciplináris, azaz a különböző tudományágak által történő megközelítést, mert a különböző nézőpontok új és új információkkal szolgálhatnak. Nem szólva a vizsgálati módszerek fejlődéséről, amelyek esetenként egészen új jellemzőit tárhatják fel egy eddig ismertnek, kielemzettnek tekintett növénynek. A népi orvoslásnak nemcsak a múltját, hanem továbbélő jelenét is vizsgáljuk, először is, mert nem holt, tehát valami változatlan, megdermedt ismeretről van szó, hanem lassan, észrevétlenül változóról, és ez a változás csak bizonyos távlatból érzékelhető.- Kutatómunkájuk milyen hagyományokra épül?- Magát a népi gyógyítómunkát tulajdonképpen már a múlt században is tudatosan tanulmányozták, a két világháború között például Vajkay Aurélnak voltak elévülhetetlen eredményei. A népi tapasztalat, az archaikus gyógyítómunka, gondoljunk csak a legközismertebb „egészségmegőrző” növényeinkre, mindig is termékeny hatással volt az orvostudományra, ha a megítélésében jelentkeztek is szélsőségek. A népi orvoslás topográfiájának megteremtése érdekében 1981-ben Budapesten, az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai karán hoztunk létre egy munkaközösséget. Az egészségügyieket, néprajzosokat toborzó szervezőmunkában dr. Károlyi György professzor úrnak, a főiskola akkori főigazgatójának vannak óriási érdemei... 1984-ben frissítettük föl erőinket, amikor Szekszárdra került valamennyi addig gyűjtött anyag, dokumentum. Az adatgyűjtésbe minden érdeklődőt bevontunk, így ma már az egészség- ügyi dolgozók - védőnők, bábaasszonyok - mellett tanár, adminisztrátor, végrehajtó bizottsági titkár, sőt villanyleolvasó is segíti a munkánkat. A gyűjtőhálózat ma már országos, igen aktív területekkel. Elsőként említhetem Egert és Komárom megyét, ahol a gyűjtés komoly honismereti bázisra épül.- A kutatások hazai megélénkülésében milyen szerepet játszanak a racionális, az orvostudomány érdekeit szolgáló szempontok, illetve a divat, amely a természetes gyógymódok reneszánszát hangoztatja?- A népi gyógyászatot sem bölcsek köveként emlegetni, sem egyoldalúan csak kuruzslásnak tekinteni nem lehet. Bizonyos növények, főzetek, eljárások alkalmazása a természettel együtt élő eleink életformájához, az élet védelméhez tartozott, amelyben éppoly mindennapi, természetes helye volt a pszichés „kezelésnek”, a népművészetnek, éneknek, táncnak is. De a „gyógymód” nem a mai értelemben vett mesterséges gyógyszer szerepét töltötte be. Laikus alkalmazásuk éppolyan kártékony lehet, mint az önkényesen beszedett gyógyszer. Mindemellett Rácz Gábor szerint, aki a marosvásárhelyi drogintézet vezetője, a természetben nem található, tehát mesterséges szerek közül csak minden ötezredikből lehet gyógyszer, míg minden századik gyógyításra javallott hiteles népi orvoslási adat új gyógyszer kiindulópontja. Kutatásainkat ma már kiterjesztettük a nemzetiségekre is, és nagyon valószínű, hogy a különböző európai népek archaikus gyógyító tudása, módszerei lényegüket tekintve nem is igen különböztethetők meg egymástól. A tapasztalat gyökerei közösek, legfeljebb árnyalatnyi eltérések vannak, amelyek inkább a növényvilág különbségeiből adódnak. Egységes európai kultúrkörben élünk.- Ön, mint néprajzkutató, hogyan kötelezte el magát a népi orvoslás kutatásával, amely az elhangzottak szerint sok szempontból még bejáratlan terület?- Tulajdonképpen amit eddig tudunk róla, az csak a jéghegy csúcsa! A Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz-történelem szakán végeztem még 1963- ban, amellett hallgattam régészetet is. Olyan kiváló tanároktól tanulhattam, mint Ortutay Gyula, Tálasi István, Banner János, László Gyula professzorok, vagy Oroszlán Zoltán, akitől archeológiát hallgattam. Később, amikor Hódmezővásárhelyre kerültem, a helyi népélet kiváló ismerőjével, a Kossuth-díjas Kiss Lajossal is munkakapcsolatban voltam. Néprajzi pályám elején a juhászaton belüli 18. századi fajtaváltás ragadott meg, amikor nálunk is új kultúrnövények terjednek el, azzal együtt különféle az Ibériai-félszigetről, Svájcból származó juhfajták kerülnek hozzánk cseh és német közvetítéssel... Jönnek velük a hozzáértő juhászok, akik a közhiedelemmel ellentétben a nyáj elején ballagnak... A nagy tisztelettel övezett számadó juhászok leszármazottai ma is megtalálhatók a Mezőföldön és Tolna megye egy részén, ők a Reite- rek, Auerek, Gremschpergerek, Margru- berek.- Ez Mária Terézia, II. József kora, a polgárosodás jeleivel.- Igen, és ennek a gazdaságilag olyan jelentős mozgalomnak az angliai posztóbehozatal kontinentális zárlata miatt van jelentősége, pedig a magyar gyapjút annak idején jegyzik a londoni tőzsdén! Nos, ezzel kapcsolatban figyeltem föl az akkori és a mai juhászok gyógyító tudományára is. Majd később, Kecskemétre kerülve a születésszabályozásra, azokra a módokra, amelyekre a Kecskemét környéki tanyavilág szolgáltatott példákat. A magzatelhajtás különböző módjai mindig is léteztek, a születésszabályozás egy idős az emberiséggel. Érdekelni kezdett a dolog, Diószegi Vilmos, a már elhunyt nagy néprajztudós ebben az időben, 1966-ban indított el nagy vállalkozást a magyar néphit topográfiájának megteremtésére, amely számtalan pontjában érintkezik a népi orvoslással, az élet és a halál kérdésével. Egyúttal módszertanilag is inspiráló erejű volt, példát adott arra, hogy lehet a népi gyógyító munkára vonatkozó archaikus tudást összegyűjteni és feldolgozni. 1969-ben készítettem el az első, abortuszra vonatkozó kérdőíveket. Ma már például egzakt kísérletek is egyre inkább igazolják a néprajztudománynak azt az adatgyűjtésén alapuló sejtését, hogy a mályvagyökérnek nem mechanikai, hanem meghatározott biokémiai élettani szerepe van a magzatelhajtásban. A vulgáris, tapasztalatokon alapuló népi gyógyászat - minden vadhajtása ellenére - nemegyszer szolgál új ismeretek forrásául az orvostudomány számára is. Hosszan sorolhatnám a példákat, mindamellett mindenkit óva intenék az öngyógyszerezéstől.- A mai ember, a maga létfeltételeivel egyébként sem él már meghitt, közvetlen viszonyban a természettel.- ...hanem kizsákmányolja. Sokfelől, adatgyűjtőimtől is hallom a panaszt, hogy az itt-ott, művelt területek szomszédságában virágzó kamillaszigeteknek sem tudnak igazán örülni, mert nem tudják, hogy mérgezettek-e valamilyen permet- töl... Pedig a gyógynövénytermesztés anyagilag sem rossz befektetés. Ennek a felismerésnek nálunk is vannak jelei már, az NSZK-ban zárt rendszerben folyik bizonyos gyógynövények nagy volumenű termesztése. De ez már egy újabb beszélgetéstémája lehetne.BÓKA RÓBERT „Amatőr” „profi” képek között Egy, már megvalósult temetői beruházás Tamásiban
