Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

187. szeptember 5. ^fepÜJSÄG 3 Nyilvánosság a pártmunkában A nyíltság a kommunista mozgalom erejének egyik forrása. Nyíltan szembe­nézni a problémákkal, nevén nevezni a dolgokat, őszintén szólni kényesnek tartott kérdésekről is - ezek a kommunista magatartás és stílus gyakorlatban sokszorosan igazolt vonásai. A nyilvánosság a pártélet és a pártmunka de­mokratizmusának semmi mással nem pótolható eleme. Hatékony érvényesü­lése csökkenti a szubjektivizmus érvényesülésének lehetőségeit. Ennek meg­felelően a párton belüli viszonyokat a nyíltság, s őszinteség kell, hogy jellemez­ze. Ez azt jelenti, hogy a felmerülő kérdéseket nem szűk csoport dönti el, ha­nem az alapszervezetek tagjai közvetlenül érvényesítik politikai akaratukat. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a bürokratikus torzulások ott tud­nak talajra találni, ahol hiányzik a nyilvánosság, s nem él az ebből táplálkozó alulról jövő ellenőrzés. A nyíltság és nyilvánosság nemcsak a párt belső életében, de a társadalom­hoz fűződő kapcsolatában is kiemelkedő szerepet tölt be: nélkülözhetetlen eleme a párt és a tömegek kapcsolatának. A kommunisták nem félnek a nyilvá­nosságtól, hiszen tevékenységük nem szűk, önös érdekeket szolgál, hanem az adott munka- vagy lakóhelyi közösségek felemelkedésével együtt a társada­lom egészének érdekeiért küzdenek. Alapvető érdekük tehát, hogy céljaik, és ezek érdekében végzett munkájuk országosan, és helyileg is minél nagyobb nyilvánosságot kapjon, hogy az emberek megismerjék azokat, és véleményt mondjanak róluk. A pártszervezetek nem az emberek nélkül, nem a munka-, vagy lakóhelyi kollektívák „háta mögött” dolgoznak, hanem közöttük, velük együtt. Munkájuk annál hatékonyabb, minél jobban megismerik azt a pártonkí- vüliek, minél erőteljesebben érvényesül annak nyilvánossága. A nyilvánosság hiánya sokban formálissá, és meddővé teheti a pártmunkát. Ha a pártszervezeten kívülállók nem ismerik, nem értik a pártszervezetek állás- foglalásait, azok indítékait, és a kommunisták erőfeszítéseit, akkor nem várha­tó el, hogy a tömegek kövessék őket. Ahol.a nyilvánosság éltető légköre hiány­zik, ott rendszerint virágzásnak indul a különböző klikkek által táplált, tenden­ciózusan beállított féligazságokra épülő jólértesültség. Bizonytalanság és bi­zalmatlanság alakul ki. S a pártszervezet nemegyszer utólagos magyarázko­dásra, védekezésre kényszerül. Ma úgy tűnik, hogy jobban meg kellene tanulni a nyíltság és a nyilvánosság elvének gyakorlati érvényesítése hogyanját, mert sokakat az tesz bizonytalan­ná, hogy hol a határ a nyilvánosság elve és a kíváncsiskodás, vagy fecsegés között. Másokban okkal visszatartó hatású, hogy pártszervezetének, vagy irá­nyító pártszervének szinte minden anyaga „bizalmas”, vagy „szigorúan bizal­mas” jelzővel van ellátva - sokszor teljesen felesleges. Gyakori, hogy a párttagokhoz is csak az irányító szervek döntései jutnak el. Tehát egy tömör „ végtermék” a tennivalókról. De az már a végrehajtásra is kiha­tó hatékonysági tényező, hogy megismerik-e a döntést hozó pártvezetőségek­ben, végrehajtó bizottságokban, vagy pártbizottságokban hozott döntések hátterét, azokat a meggondolásokat, érveket, motivációkat, amelyek a döntést olyanná formálták, amilyen lett. A párttagság és a politizáló közvélemény gyakran elégtelennek tartja a dön-' tési folyamatokról kapott információt. Keveset tudnak az egyes döntéseket megelőző mozzanatok tartalmi kérdéseiről. Ezért az egyik terület, ahol erősíte­ni szükséges munkánk nyíltságát és nyilvánosságát, a döntéselőkészítés. Nemcsak azzal erősíthetjük e területen munkánk nyilvánosságát, hogy céltu­datosabb és részletesebb információt adunk, hanem ha egyre nagyobb mér­tékben bevonjuk a párttagokat s pártonkívülieket a döntések előkészítésébe. Ha elképzeléseinkről, terveinkről véleményt kérünk tőlük, s vissza is térünk ja­vaslataik sorsára. Nagyobb nyilvánosságot kell adni az elismerésnek és a bírálatnak is. Mivel a pártszervezetek nem mindig élnek ezzel, olyan kép alakul ki a közvélemény­ben, mintha a pártszen/ezetek nem értékelnék a jól végzett munkát, mintha az elismerés egyetlen módja annak forintban is kifejezett formája lenne. Másrészt a megfelelő nyilvánosság hiánya nem kevesekben - a valóságtól eltérően - olyan vélemény kialakulását segíti elő, hogy a pártszen/ezetek nem lépnek fel a ne­gatív jelenségekkel szemben. Abból kell kiindulni, hogy az egész nép pártjává válás útját járó pártunknak nem lehetnek titkai a nép előtt. Ezt kell szüntelenül érzékeltetni és érvényesíte­ni a pártmunka nyilvánosságában is. TAKÁCS ISTVÁN 50 ezer látogató Tart az idegenforgalmi szezon a Sárköz fővárosában A vendégkönyv tanúsága szerint nagy a si­re a táj paraszti életmódját, lakáskultúráját, özködését, a Sárköz díszítőművészetét be- jtató decsi tájháznak a világ minden részé­érkező látogatók körében. Idén már több nt 150 ezren nézték meg a kiállítást, a forga- n most, szeptember elején is nagy ésvárha- an nem is csökken október végéig. A hagyományos mintával készülő szőttese- t - abroszt, függönyt, szőnyeget, párnát - i már csak elvétve készítik házaknál, a ha- omány őrzése és továbbvitele a mai élet- Sdhoz igazodik. A Sárközi Népi Iparművé- eti Szövetkezetben a régi technikával szak- atott kezek szövik a messze földön ismert >tívumokat. A szövetkezet tagjai között 11 - birtokosai a Népművészet Mestere, 50- pedig a Népi Iparművész címnek, ami ermékek művészi színvonalára már egyfajta ranciát jelent. Ettől az évtől - ha meg is len- rá a kereslet - nem forgalmaz a szövetkezet 'an termékeket, amelyeket zsűri el nem fo­gadott. Az októberben sorra kerülő szekszárdi XII. országos szőttespályázatra 92 pályamun­kát készítettek a decsi asszonyok. Határainkon túl is egyre gyakrabban van le­hetőségük a sárközi népművészet bemutatá­sára. Szintén októberben az NSZK-ban vesz részt a szövetkezet 3 millió forint értékű szőt­tessel, kerámiával, faragott népi bútorral és népi motívumokkal díszített bőr termékekkel, egy árusítással egybekötött kiállításon. Eb­ben a hónapban egy hollandiai lakáskul­túra-kiállítás nyílik - ahol a nézőközönség el­sősorban nagykereskedőkből áll majd -, a részvétel itt már a jövő évet is megalapozhatja. A sárközi szőttesek készítésének tudomá­nya ma már nem száll úgy anyáról leányára, ahogy régen. A hagyományt a szövetkezet vi­szi tovább, ahol sok fiatal sajátítja el a szövés technikáját és az elmélettel való ismerkedés is biztosított. Ők készítik még sokáig a mai hasz­nálatra is alkalmas szőtteseket hazai és külföl­di vásárlók ezreinek.- rí - czs ­Csak zsűrizett termékeket árusítanak HÉTRŐL HÍRRŐL HÉTRE HÍRRE Az egyik évszakból a másikba való átmenet talán egyszer sem hoz annyi változást életünkben, mint amikor a nyár fordul őszbe. Lehet ugyan a nyárinál nyáriasabb az idő - mint most, amikor a hideg júniusi esők helyett kellemes, sőt, meleg nap­sütés simogat bennünket - szeptemberben már csak keve­sebben mennek üdülni, kiürülnek a strandok és mindenek­előtt megkezdődik az iskolákban a tanítás. Szeptember 1 -je nemcsak a diákok és szüleik számára je­les dátum. Idén is megemlékeztünk a II. világháború kitörésé­nek évfordulójáról, megélénékült a diplomáciai élet, véget ért az újságírás uborkaszezonja is. A hónap első napján több rendelet is napvilágot látott. A földről és a saját gépkocsi használatáról Kormányrendelet alapján a korábban tartós használatba adott és azóta beépített telkek szeptember 1-jén Magyaror­szágon a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek. Az ilyen telkek később - ha beépítik őket - ugyancsak a földhaszná­lók tulajdonába jutnak. Mivel az állami tulajdonban lévő, tar­tós földhasználatba adott építési telekért korábban általában a forgalmi árat kellett megfizetni használatba vételkor, ezért ezek a telkek most további ellenérték és illeték megfizetése nélkül kerülnek személyi tulajdonba. A tulajdonváltozás Eddig 300 hektáron szórták el a szerves trágyát a Hö- gyészi Állami Gazdaság Kalaznó melletti földjein ugyan automatikus lesz, de az ingatlan-nyilvántartásba vételt az új tulajdonosnak kell kérnie a földhivataltól. A nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas olyan földterü­leteket, amelyeket korábban termelés céljából ugyancsak magánszemélyek tartós használatába adtak, a földhasználók külön kérelmére, ugyancsak személyi tulajdonba kell adni, térítés és illetékfizetés nélkül. Nem alkalmazható viszont ez a jogszabály abban az esetben, ha a földhasználó tulajdoná­ban lévő termőföld ezáltal meghaladná a magánszemélyek földtulajdonának lehetséges maximuát, a 15 hektárt. (A kor­mánynak a földről hozott rendeletét megismerhetjük a Ma­gyar Közlöny 1987/32-es számából.) Érthető módon morognak a gépkocsi-tulajdonosok, ami­kor az autó amúgy is igen magas fenntartási költségeit tovább emeli egy-egy benzin-„árrendezés”. Még jobban morognak, ha autójukat - és a drágább benzint - nem is kifejezetten sa­ját céljaikra, hanem munkahelyük érdekében (is) használják. Bizonyára sokan vették ezért örömmel az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnökének rendelkezését, mely szerint a hó­nap elejétől minden munkáltatónak magasabb összeget kell fizetni dolgozójának, ha az hivatalos belföldi kiküldetésen sa­ját gépkocsiját használja. Az eddigi 3,80 illetve 4,50 forintos kilométerenkénti térítési díj helyett szeptember 1-től 4,20 il­letve 4,80 forint az érvényes tarifa. Részletesen szabályozza a rendelet a különböző hengerűrtartalmú motorkerékpárok használatakor fizetendő térítési díjat is. Ha nem tiszta, vidd vissza... Szüleim gyakran emlegetik nosztalgiával, hogy régen ara­tás és egyéb mezei munkák idején, a sokszor szinte emberfe­letti terheket egy-egy hűs forrás jó ízű vize segített elviselni. A határban mindenfelé voltak tiszta vizű források - hallottam. Ma, ha vizet iszunk, be kell érnünk a vízcsapból folyó klórsza- gú, csak jó esetben „viztiszta” folyadékkal. És tulajdonkép­pen még szerencsésnek is mondhatjuk magunkat, ha mó­dunk van megnyitni a csapot és abból folyik is valami. Megyénk 94 településének ivóvízzel történő ellátásáról 89 Két 100-100 m3-es víztározó épül Baktában vízmű gondoskodik. Vannak még olyan helyek is, ahol - bár nincs vízmű - az ásott kutak vize csecsemők által is fogyaszt­ható. Tolna megye sem kerülhette el azonban, hogy lakói megismerkedjenek az utóbbi években közkeletűvé vált foga­lommal. Nitrátos a víz - halljuk ma egyre gyakrabban, de emlegetik már a még veszélyesebb nitritet is és egyéb ká­ros anyagoktól sem mentesek vizeink. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat két gépkocsija naponta eljut arra a ki­lenc településre, ahol a terhes anyák és a kisgyermekek ivó­vízzel történő ellátását elsősorban a lajtoskocsi jelenti. Ezek között a települések között is van azért néhány, ahol egy-egy kút vize fogyasztható, igazán az a falu veszélyeztett, ahol egy jó kút sincs. A héten tudósítottuk olvasóinkat a szekszárdi Baktában épülő két víztározóról. A megyében más területen is folynak munkák a - minőségben és mennyiségben - megfelelő ivóvíz biztosítása érdekében. Vízmű épül jelenleg Bölcskén, Báta- apátiban és Murgán. Enni és menni Rohanó életmódunkért sokszor okoljuk körülményeinket, ostorozzuk érte magunkat anélkül, hogy lassítani tudnánk a tempót, vagy legalábbis testedzéssel, friss levegőn történő mozgással kompenzálnánk a káros hatásokat. Na és nem utolsósorban helyes táplálkozással, ami természetesen első­sorban ételeink összetételét jelenti, de nem elhanyagolható az evésre fordítható idő sem. Mivel ez utóbbiból kevés, és egyre kevesebb van - ugyanez általában elmondható az evésre fordítható pénzről is - szívesen vesszük, ha valahol feltűnik egy, pillanatok alatt elfogyaszható és viszonylag ol­csó hamburgert vagy hot-dogot árusító pavilon. A gyorsaságon kívül több-kevesebb esztétikumot is nyújtó (valljuk be, a bódékra ez a legkevésbé sem jellemző) gyors­büfék inkább maszekok tulajdonában találhatók megyénk­ben. City Grillbe, Krumplis Fánihoz nálunk nem lehet menni. Mehetünk viszont néhány nap óta a Kukta gyorsbüféhálózat első tagjához, Bonyhádra. Az áfész a Szövosz által kiírt pályá­zaton nyerte azt a 700 ezer forintos, 4 év alatt visszafizetendő kölcsönt, amiből a város legjobb helyén - központhoz, busz- pályaudvarhoz, iskolához közel - felépítette a 31 négyzetmé­teres, gyors és kulturált kiszolgálást, friss és választékos étkeket kínáló üzletét. Az ország 12 pontján épül még Kukta - az ötletes elnevezés is Bonyhádról, Guzorán Ferenctől származik. Azt persze nem tudhatjuk, hogy a felépülő 12 gyorsbüfé is kínál-e majd hetente 40-féle fagylaltot, mint a bonyhádi... ROSTÁS ILONA Fagylalt a Kuktában Befejeződött a Nemzetközi Műtrágya Központ Pénteken befejeződött Balatonfüreden a CIEC, a Nemzetközi Műtrágya Központ V. szimpóziuma, ame­lyet a Magyar Agrártudományi Egyesülettel és a Ma­gyar Hidrológiai Társasággal közösen rendezett. Ösz- szesen 24 ország szakemberei vettek részt a széles körű eszmecserén, amelyen 60 előadás hangzott el. A szimpózium kiemelten tárgyalta a vizek nitrátos szennyeződésének okait és a csökkentés módjait E témakörrel foglalkozott több hazai előadás is, hiszen nálunk éppen úgy, mint Európa más országaiban egy­re nő a vizek nitráttartalma. Ma már több mint 700 tele­pülés ivóvize magas nitráttartalmú. Elterjedt véle­mény, hogy ezért a növekvő szennyezésért elsődlege­sen a nitrogén műtrágyázás hibáztatható. Az össze­szimpóziuma függés azonban nem mindig egyértelmű, hiszen a vi­zekbe igen sok nitrát kerül a szennyvizekből, az állat­tartó telepekről, a levegőből és más forrásokból is. Tény azonban - erre a tanácskozáson többen rámutat­tak -, hogy a túladagolt nitrogén műtrágyázás növeli a szennyezést Nálunk hektáronként átlagosan 150 ki­logramm nitrogén műtrágyát használnak - hatóa­nyagban számítva - ami nem sok, megfelel az európai átlagnak. Felhívták a figyelmet azonban arra is, hogy rendkí­vül eltérő a talajok és a növénykultúrák nitrogén-igé­nye. Differenciálni kell tehát a műtrágyázást, el kell ké­szíteni a talajok nitrogénmérlegét és ennek alapján szabályozni a műtrágyázást. Amit ugyanis a növény nem vesz fel, annak nagy része szennyezőanyaggá vá­lik. Nálunk és az európai országok többségében a nit­rogén műtrágyák általában 50 százalékban haszno­sulnak és ez az arány agrotechnikai hiányosságokra utal. Elsődleges feladat tehát - mint azt a nemzetközi konferencián megállapították - a szakmai előírások következetes betartása, a műtrágyázásnál épp úgy, mint a szennyvizek, szerves trágyák kezelésénél. A nemzetközi tanácskozás résztvevői a víztisztítás módszereinek tanulmányozása végett felkeresték a Péti Nitrogénműveket, a Fűzfői Nitro kém iát, a zala­egerszegi agrokémiai állomást, valamint a keszthelyi komposztáló üzemet

Next

/
Oldalképek
Tartalom