Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-05 / 209. szám

MA Nyilvánosság 1987. SZEPTEMBER 5 SZOMBAT XXXVII. évfolyam, 209. szám ÁRA: 2,20 Ft a pártmunkában (3. oldal) Németh Miklós: „A termelés és a felhasználás összhangját folyama­tosan és rendszeresen biztosíta­ni kell” Az országos propagandistatanácskozás harmadik napja Emelni kell a követelményszintet, javítani az érdekeltségi rendszert Előadás a gazdaságitársadalmi kibontakozásról Németh Miklós szólt arról, hogy az el­következendő években a termelés és a felhasználás összhangját folyamatosan és rendszeresen biztosítani kell. A priori­tások között az első helyre kell, hogy ke­rüljön a műszaki fejlődést szolgáló struk­túraátalakítás - ez nagyon fontos része a reformfolyamat második szakaszának. Középpontba kell állítani a pénz gazda­sági érdekeket integráló funkcióját és szerepét - ez a stabilizáció és a kibonta­kozás egyik legfontosabb alapja. Igen sok tartalék rejlik az önálló vállalati gaz­dálkodásban, a követelményszint és a minőség növelésében. Gazdálkodó egy­ségekre, dolgozókra, irányítókra és ve­zetőkre egyaránt nagy feladat vár a jövő­ben, hisz a figyelmetlen, nem kellőképp átgondolt munka a népgazdaság fejlő­dését hosszabb időre visszavetheti. Ala­kulhat a jövőben bárhogy is a termelés és az elosztás, kockáztatjuk a kibontakozási program megvalósítását, ha nem lesz alapkövetelmény a versenyszférában a beruházások növekedése, ha a műszaki fejlesztés nem éri el a meghatározott szintet. Az ipar és a mezőgazdaság feladatai­ról szólva a KB titkára elmondta: az ipar­ban a legfontosabb feladatnak a piac­orientáltságot, a működő tőke behozata­lát, a vegyes vállalatok alakítását, és az energiával való ésszerű gazdálkodást kell tekinteni. A mezőgazdaságban felül kell vizsgálni a hús- és a gabonaprogra­mot, a termelésben hasznosítható követ­keztetéseket minél előbb le kell vonni. A termelőszférában a ráfordítások csök­kentését és a minőségi követelményeket kell előtérbe helyezni, hisz ezt kívánja mind a hazai, mind pedig a külföldi piac. Az oktatási rendszerben az általá­nos ismereteket adó intézmények háló­zatát kell fejleszteni, s a népgazdaság szempontjából az lenne célszerű, hogy erre épüljön a technika fejlőödéséhez al­kalmazkodó speciális képzés. Az országos propagandistatanácsko­zás tegnap a déli órákban Lakatos Ernő zárszavával ért véget. D. V. M.-G. K. Lakatos Ernő köszönti a résztvevőket Fordulópont, stabilizáció, kibontako- :ás - a gazdaságpolitika gyakran hallott erminológiái ezek mostanában, különö­sen a Központi Bizottság júliusi állásfog- alását követően. Egy új, egy más kor­szak kezdetét jelölik, olyan korszakét, ímely az eddigiektől eltérő magatartást ;íván tőlünk, emberektől és a gazdálko- ió szervezetektől egyaránt. A változások sátteréről, irányáról, céljairól beszélt teg- sap előadásában Tengelicen a propa- landavezetők országos tanácskozásá- sak harmadik napján záróelőadásában Jémeth Miklós, az MSZMP Központi Bi- :ottságának titkára. Mint azt a KB titkára hangsúlyozta, a Ívűben a struktúraváltás megoldását zolgáló eszközöknek, formáknak na- yobb teret kell adni. A cél: az egyensúly, a növekedési tem, a pénz értékállóságának, a foglal- oztatás összefüggésrendszerének a íegteremtése, rövidebb és hosszabb tá- ú terveinekben. Az irányítás feladata em elsősorban a szabályozórendszer llandó változtatása - egyenrangúnak ell lennie a tervezési rendszernek, és a özgazdasági szabályozásnak. Egymással összefüggő, komplex cso- íagterveket kell életbe léptetni, külön- en csekély eredménnyel számolha- ink. Az ár- és adóreformot kővetően A tanácskozás résztvevőit Lakatos Er- iö, az MSZMP Központi Bizottsága agi- ációs és propagandaosztályának veze- öje köszöntöte, így Péter Szigfridet, a negyei pártbizottság első titkárát, Pónya ózsefet, az MSZMP KB tagját, a Paksi atomerőmű Vállalat vezérigazgatóját és Császár Józsefet, a megyei tanács elnö- :ét. Németh Miklós elődásának kezdetén zólt arról, hogy a Központi Bizottság ál- ksfoglalását kiegészíti a kormány három vre szóló, a stabilizációs szakaszt konk- etizáló programja. Az elmúlt rövid idő- zak alatt két egymást követő állásfogla- ís foglalkozott a gazdaság kibontakozá- ával, jelölte meg a változó feltételek kö- ött reánk váró feladatokat és érzékeltet- 5, hogy a követelmények ritmusát mind- nnyiunknak követnünk kell. A jövőben em kerülhetnek előtérbe a rövid távon yors eredményeket hozó megoldások, ell hogy legyen elegendő erőnk és főnk a gazdaság strukturális problé- íáinak a megoldására. korszerűsítésre vár a társulási törvény, biztosítani kell a pénzmozgás javulását elősegítő szabadabb feltételrendszer ki­alakítását. A propagandisták értékes ismereteket szerezhettek Illést tartott a SZOT elnöksége Pénteken ülést tartott a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának elnöksége. A testület áttekintette a gazdasági-társa­dalmi kibontakozást szolgáló folyama­tokból a közeljövőben a mozgalomra há­ruló tennivalókat. A napirend keretében' tájékoztató hangzott el az 1988. évi nép- gazdasági tervezőmunka időszerű kér­déseiről. A tanácskozáson elhatározták, hogy a SZOT elnöksége a következő idő­szakban rendszeresen kijelöli azokat a feladatokat, amelyek révén biztosítani tudja a szakszervezetek aktív részvételét a megújulási törekvések segítésében. Az elnökség a továbbiakban megtár­gyalta és jóváhagyta a SZOT középtávú költségvetésének 1988-ra vonatkozó kiegészítésére tett előterjesztést. Ezúttal is felhívta az osztályok, intézmények iparági-ágazati szakszervezetek figyel­mét a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek betartására. A tagság észrevételei alapján az el­nökség az eljárás egyszerűsítése érde­kében módosította a szülési és temetési segélyek kifizetésének rendjét. Határozatot hozott a testület a szak- szervezeti mozgalom sajtónyilvánossá­gának fejlesztésére is. A dokumentum ki­mondja: a szakszervezetekről szóló való­sághű, árnyaltabb és szélesebb körű tá­jékoztatás feltételeinek megteremtése érdekében a sajtónyilvánosság biztosí­tása, növelése minden testület, tisztség- viselő, aktivista feladata és kötelessége. A SZOT elnöksége szeptember 11-re összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsának soron következő ülését. Tolnai bányászokkal Baranyában A mecseki szénbányák sok-sok évtizede az egyik legfontosabb megélhetési forrást jelentik a környé­ken élő férfiaknak. A mázaszászvári üzem­ben kétszázhatvan Tolna megyei bányász is dolgo­zik, hogy ezzel az embert próbáló, ősi mesterséggel keresse meg a kenyérnek- valót. Somogyi Zoltán, Ka­pus István és Hompót Antal. (Riportunk a 7. oldalon). Szövetkezeti szakemberek találkozója Harkányban Harkányban pénteken befejezte mun­káját az országos szövetkezetpolitikai fó­rum, amelyet Pannónia ’87 elnevezéssel a tizennyolcadik alkalommal rendezett meg a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat. A találkozón a három nagy szövet­kezeti ágazat - a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek - száznál több vezető szakembere vett részt. A ta­nácskozás középpontjában a gazdasá­gi-társadalmi kibontakozási program szövetkezeti feladatai álltak. A fórumon rámutattak: a szövetkezeti mozgalom hatalmas erőt képvisel társa­dalmunkban, s ezt az erőt fel kell szaba­dítani, hogy a maga teljességében segít­hesse a kibontakozási programot. A párt állásfoglalásának megfelelően meg­szüntetik az állami monopóliumokat és így a szövetkezetek lehetőséget kapnak egy sor új tevékenységre. Erre már most fel kell készülniük. Ugyanakkora mozga­lomnak meg kell őriznie, tovább kell erősítenie a sajátos emberközelségét, ami egyik forrása a szövetkezetek sike­reinek. A tíznapos szakmai program során széles körű eszmecserét folytattak a szö­vetkezeti kapcsolatrendszer fejlesztésé­ről, a belső demokrácia tartalmi gazdagí­tásáról, az élelmiszer-termelés megújítá­sáról, az új bankrendszer és a külkeres­kedelem szövetkezeti vonatkozású kér­déseiről. Ennek során a szövetkezeti vezetők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem kell minden ügyben központi utasí­tásokra várni, jobban ki kell használni a szövetkezetek önállóságát, rugalmassá­gát és kezdeményezőkészségét. A Pannónia-találkozók hagyományai­nak megfelelően a fórum résztvevői a gyakorlatban is tanulmányozták a szö­vetkezeti élet mechnizmusát, mégpedig nemcsak Baranyában, hanem Jugoszlá­viában is. A magyar nemzetiségű Vörös­mart községben ismerkedtek déli szom­szédunk szövetkezeti mozgalmával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom