Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-24 / 225. szám
2 NÉPÚJSÁG 1987. szeptember 24. Amerikai tervezet a BT-ben az Irán elleni szankciókra Az amerikai tengerészek bemutatták a sajtó képviselőinek azokat az aknákat, amelyeket állítólag a helikopter által megtámadott iráni hajóról helyeztek el az Öbölben. A kép hátterében a Jarrett nevű amerikai hadihajó, amely a támadó helikoptereket hordozta. Mint emlékezetes, Irán szerint a szóbanforgó hajó élelmiszert szállító kereskedelmi jármű volt (Telefotó) Az Egyesült Államok konzultációkat kezdett az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaival abból a célból, hogy rávegye őket egy Irán ellenes, általános fegyverszállítási tilalomra. Ezt George Shultz amerikai külügyminiszter jelentette be. Indoklásul kijelentette: Hamenei iráni elnök aznap délelőtt elhangzott közgyűlési beszédében sem adta semmi jelét annak, hogy Teherán elfogadja a Biztonsági Tanács július 20-án hozott 598. számú határozatát. A békés rendezés első lépéseként azonnali tűzszünetet elrendelő határozat elfogadását Hamenei ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tanács előbb minősítse agresszornak Irakot. Shultz közölte, hogy az iráni hajthatat- lanság fényében amerikai részről hozzákezdtek a határozattervezet megszövegezéséhez és szeretnék megteremteni azt a közegyetértést a Biztonsági Tanácsban, amely a júliusi határozatot fémjelezte. Hírügynökségi jelentések szerint kérdéses, hogy a Szovjetunió és Kína, a BT két állandó tagállama osztja-e a szankciókat siettető amerikai álláspontot. Szemleútra indult szerdán a Perzsa (Arab)-öböl térségébe Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Weinberger azt mondotta, hogy az Egyesült Államok régóta gyanakodott Iránra, de most „a bűntett végrehajtása közben" sikerült bizonyítékot szerezni arra, hogy „bűnt követ el az emberiség ellen” akkor, amikor nemzetközi hajózási útvonalakat ak- násít el. A 26 iráni tengerészt, aki elhagyta égő hajóját s amerikai fogságba került, a Pentagon közlése szerint átadják a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold társaság képviselőinek Ománban. A Pentagon kedden újabb incidensről is hírt adott: állítása szerint az iráni hadi- tengerészet egyik légpárnás hajója alig másfél kilométerre közelítette meg az amerikai flottaegységeket, s csak akkor változtatott irányt, amikor figyelmeztető lövéseket adtak le rá. Reagan elnök kedden kijelentette: nem tartja szükségesnek, hogy a történtek fényében külön kongresszusi felhatalmazást kérjen az amerikai flotta egységeinek további állomásoztatásához az Öbölben, mert nem lát közvelen háborús veszélyt. PANORÁMA BUDAPEST - Nyamin Dzsagvaral, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének helyettes elnöke elhunyta alkalmából Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Barity Miklós külügyminiszter-helyettes szerdán részvétlátogatást tett a budapesti mongol nagykövetségen. * A gazdasági-társadalmi fejlődés feladatairól tanácskoztak szerdán a Budapesti Kongresszusi Központban az ipari szövetkezetek vezetői. Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke vitaindító előadásában arról szólt, hogy milyen tennivalók várnak az ipari szövetkezetekre a kormány stabilizációs és kibontakozási munkaprogramjának végrehajtásában. Ezt követően Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettes szólt a kormány munkaprogramjából adódó tennivalókról. A munkaprogram megvalósítását szolgáló feltételrendszerről, eszközökről, a várható szabályozóváltozásokról pedig Kapolyi László ipari és Medgyessy Péter pénzügyminiszter tájékoztatta a résztvevőket. * Bányász Rezső államtitkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatal elnökének meghívására dr. Kurt Blecha, az NDK Minisztertanács elnöke mellett működő sajtóhivatal vezetője szeptember 19-től 23-ig látogatást tett hazánkban. Dr. Kurt Blechát fogadta Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. WASHINGTON - Az amerikai külügyminisztérium kedden megelégedéssel szólt egy múlt hónapban tartott szovjetunióbeli hadgyakorlat amerikai szemléjéről és méltatta a szovjet fél ezzel kapcsolatos pozitív hozzállását. A minisztérium írásos formában kibocsátott jelentésében megállapították, hogy a szemle sikeres végrehajtása elősegíti az európai bizalom és biztonság megteremtését. A kérdéses 48 órás szemlét a belorusz katonai körzetben, Minszktől északkeletre hajtották végre augusztus végén. A jugoszláv parlamenti élet új vonása A jugoszláv napilapokban jó egy esztendeje állandó rovatként szerepelnek a parlamenti tudósítások: a tavaly májusban megválasztott szövetségi nemzet- gyűlés, a szokásos nyári szünet kivételével, folyamatosan tanácskozik. A képviselők négyéves megbízatási idejük alatt minden más munkától, tevékenységtől függetlenítettek, s keményen végigdolgozzák az ötnapos munkahetet. Egyetlen nap sem múlik el állandó bizottsági viták, vagy a két ház - a szövetségi tanács, illetve a köztársaságok és tartományok tanácsa - külön-külön, vagy együttes ülése nélkül. A parlament igyekszik érvényt szerezni alkotmányos jogainak és kötelezettségeinek. Figyelmének homlokterében a törvényalkotás és a szövetségi kormány munkájának ellenőrzése áll. A nemzet- gyűlés korábban ismeretlen, mélyreható, éles, elvi viták színhelyévé vált. A parlamenti munkában gyökeres fordulat történt: az interpellációs kérdések jóvoltából az ország minden politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális gondja, baja, eredménye, vívmánya napirendre, s következésképpen a széles nyilvánosság elé kerül. A kormány elnökének és helyetteseinek, tagjainak, s az államtitkároknak és miniszterhelyetteseknek nincs könnyű dolguk. Az interpellációkra adott tájékoztatójukat követően csak ritkán hallják az elismerő szavakat: „Köszönöm, válaszuk kielégített". Sokkal gyakrabban hangzik el a figyelmeztetés: „A válasszal nem vagyok elégedett, mert formális. Megfelelő, érdemi választ kérek”. Avagy: „A válasz pontos, de nem tartalmazza a teljes igazságot". A képviselők nem válogatnak, minden érdekli őket: a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások részletei, a labda- rúgó-bundázási ügyek, a koszovói szer- bek és crnagoracok kitelepülése, a kiemelt, ún. nemzeti nyugdíjak, a kenyér ára, a dinár árfolyama, a takarékbetétek kamata, a Száva folyó szennyezettsége, a gyógyszerhiány, az infláció, Jugoszlávia és a szomszédos országok kapcsolata, a krskoi atomerőmű biztonságos működése, a JAT légitársaság új gépvásárlása stb. Ez csak néhány találomra kiemelt téma az utóbbi időben felvetettek közül. Ebben a „légkörben" senkit sem lepett meg, hogy június végén Vilko Jelen szlovén képviselő a szövetségi tanács ülésén felszólította Branko Mikulics kormányfőt, adjon számot az általa vezetett szövetségi kormány egyéves munkájáról - különös tekintettel arra, hogy a kitűzött programot nem sikerült végrehajtania. Mikulics akkor éppen az államelnökség ülésén vett részt, de a képviselői interpellációról értesülve nyomban a parlamentbe sietett. Felszólalásában kifejtette, hogy kormánya eddig minden lépéséről folyamatosan tájékoztatta a tisztelt házat. Átfogó beszámolót az alkotmányos előírások szerint csak négyéves megbízatásának „félidejében” köteles előterjeszteni, s akkor a nemzetgyűlés eldöntheti majd, hogy mandátumát még két évre meghosszabbítja-e, vagy sem. Mivel rövid időn belül már másodszor hangzott el ilyen képviselői „észrevétel", Mikulics emlékeztetett: tíz képviselő írásos bejegyzésben kérheti, hogy tartsanak bizalmi szavazást a kormány működéséről. Nincs tehát akadálya annak - mondotta -, hogy felvessék a bizalmat a kormány elnökével, helyetteseivel és tagjaival szemben. Erre azonban még egyetlen képviselő sem szánta rá magát. Az interpellációs kérdésekre a képviselők - érthetően - nem nyomban, hanem néhány nap vagy hét (legkésőbb egy hónap) múlva kapnak választ. Ez gyakorlatilag kizárja az érdemi párbeszédet és nem egyszer a választ is időszerűtlenné teszi. Ezen most változtatni szeretnének. A másik gond, hogy voltak és vannak olyan interpellációk, amelyekre a kormány bizalmas tájékoztatást ad (ez történt például a Waldheim-ügyben, a kőolajvásárlások esetében, a román vámörök jugoszláv állampolgárokkal szemben tanúsított, a belgrádi újságok által bírált eljárásakor stb.) és így részleteket nem tud(ott) meg róluk a közvélemény. A parlamenti tudósítók az utóbbi időben többször felvetették a „bizalmas témák” túl szigorú körülhatárolását. Új vonás, hogy a képviselők maguk is utána járnak egy-egy általuk felvetett problémának. Nem elégednek meg az interpellációjukra és további kérdéseikre adott válaszokkal, hanem a hivatalos forráson kívül még máshonnan is információt szereznek. Ilyenkor aztán vitát kezdeményeznek a két ház valamelyikében. Ez történt például az új devizatörvény, a cukorgyártás, az energia- és villanygazdálkodás helyzetének megvitatásakor. A szövetségi kormány törvényjavaslatai, előterjesztései, rendeletéi felett mindig alapos, sokrétű vita folyik. Igen gyakran előterjesztenek módosításokat, kiegészítéseket. Az új dokumentumok elfogadásakor senkit sem lepnek meg az esetleges ellenszavazatok, vagy tartózkodások. Ritka az olyan okmány, amely a nemzetgyűlésben egyhangú szavazással emelkedik törvényerőre. Mindez a tömegtájékoztató eszközök széles körű bevonásával zajlik, s egyöntetű értékelés szerint ez nem gyengíti, hanem erősíti a szocialista demokráciát és intézmény- rendszerét. Jugoszláviában érezhetően megnövekedett a parlament szerepe, tekintélye és a lakosság széles tömegeinek a nemzetgyűlés iránti bizalma. Márkus Gyula (Belgrád) Mai kommentárunk Gesztusok és válaszok Megszokott - s tegyük hozzá, sajnálatos - gyorsasággal érkezett ismét az elutasító válasz azokra a joggal gesztusértékűnek minősíthető managuai intézkedésekre, amelyekkel a sandinista kormányzat ismét a közép-amerikai válság rendezése érdekében kifejtett erőfeszítéseit igyekezett bizonyítani. Alig néhány óra telt el ugyanis azután, hogy Ortega elnök és Borge belügyminiszter nyilvánosságra hozta a tűzszünetről és a cenzúrarendelkezések feloldásáról szóló intézkedéseket, az ellenoldalról, vagyis a kontrák táborából máris elhangzott a szokásos „nem’’. Vagyis - így az ellen forradalmárok közleménye - a sandinista-ellenes csoportok nem fogadnak el semmilyen egyoldalú, azonnali tűzszünetet, s (ez sem lehet meglepetés) a közvetlen tárgyalásokhoz, Washington „mellőzéséhez’’ ragaszkodnak. Csakhogy épp ez az a feltétel, amelybe a hivatalos Managua aligha egyezhet bele, elvégre közismert tény, hogy a kontrák működésének anyagi, diplomáciai és katonai fedezetét egyértelműen az Egyesült Államok biztosítja. Méltánylandó tény, hogy - a korábbi kudarcok tudatában - a sandinista vezetés mégis újabb kezdeményezésekkel, gesztusokkal próbálkozik. Azt bizonyítja, hogy Managuában komolyan veszik az augusztusban aláírt emlékezetes közép- amerikai béketerv előírásait, s a maguk részéről igyekeznek elősegíteni, hogy a rendezési terv ne maradjon csupán írott malaszt. Ehhez azonban a többi érintett fél részéről is hasonló törekvésnek kellene érvényesülni - ám erre egyelőre meglehetősen kevés jel utal. (Igaz, a legfrissebb, biztató fejlemény szerint Salvadorban újból elkezdődhet a kormányzat és a baloldali gerillaerők közötti párbeszéd, sez- közvetve - pozitív hatást gyakorolhat a térség egyéb konfliktusaira is.) Egyfajta válasznak, méghozzá eléggé baljós feleletnek számíthat mellesleg az az egyre nyilvánvalóbb washingtoni törekvés is, hogy az eredeti segélyakció határidejének lejártával újabb, még a korábbinál is tetemesen magasabb összegű adományokban részesítenék a kontrákat. Shultz legutóbbi bejelentése szerint a korábbi 100 millió dollárral szemben immár 270 millió dolláros keretet irányoznának elő. Nehezen képzelhető el, hogy egy ilyen, biztosnak tűnő katonai és anyagi fedezet birtokában a kontrák vezetői nagyobb kompromisszumkészségre mutatnának hajlandóságot. Márpedig enélkül, illetve a karibi béketörekvések washingtoni elfogadása nélkül nem várható áttörés a nicaraguai krízisben sem. Egyoldalú, viszonzatlan gesztusokkal ugyanis ritkán lehet valódi előrelépést elérni... SZEGŐ GÁBOR Váradi László, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára (jobbról) fogadta az NDK Nemzeti Frontjának Karl-Marx-Stadt megyei küldöttségét Fogadás a megyéi pártbizottságonNapirenden: a tartalmi munka elmélyítése Ülést tartott a KISZ Tolna Megyei Bizottsága Fiatalságunk mennyire tudatos és felkészült résztvevője, formálója társadalmunknak? Milyen ifjúságot mozgósító cselekvési programot követel meg megyénkben a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdaságitársadalmi kibontakozást szolgáló programja és a KISZ XI. kongresszusának határozatban rögzített célkitűzése, amely az ideológiai-politikai képzés megújulását, a propaganda- munka tartalmi elmélyítését, a mozgalmi módszerek korszerűsítését szorgalmazza? Az idézett kérdések jegyében tartotta meg soros ülését a KISZ Tolna Megyei Bizottsága tegnap délután Szekszárdon. A tanácskozáson részt vett Péti Imre, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, valamint Gönci János, a KISZ Központi Bizottságának agitációs propaganda területet felügyelő titkára is. Elsőként az idei esztendő propagandamunkájának és a vezetőképzésnek a helyzetét tárgyalta a testület, majd a diákság nyári szabadidő- programjairól tartottak tájékoztatót. A helyzetelemző viták tanulságaként megállapították - egybehangzóan más megyék tapasztalataival hogy emelni kell a vezetőképzés színvonalát, a mozgalmi munkában a mennyiségi mutatók helyett a közösségi munka minőségére, hatékonyságára kell törekedni. Végezetül Boros Lászlónak, a KISZ megyebizottsága titkárának előterjesztésében az MSZMP gazdasági-társadalmi kibontakozási programjához kapcsolódó cselekvési programot vitatta meg és fogadta el a testület. A parlamenti tanácskozásokat ebben a tíz éve épült Száva-parti palotában tartják
