Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-23 / 224. szám

1987. szeptember 23. Képújság 3 Mit kell tudni az adóról II. Lassan javul a minőség - nem változtak a feltételek Adózik-e a takarékbetét? Mint ismeretes, az elmúlt hétvégén az Országgyűlés törvénybe iktatta az általános forgalmi adót, valamint a magánszemélyek jövedelemadóját. Olyan modern adórendszer jött létre, amely nem egyre nagyobb bevételt kíván a költségvetésbe beszippanta­ni, hanem a termelőket magasabb teljesítményekre sarkallja, egyenlő feltételeket teremt a különböző mé­retű és különböző szektorhoz tartozó gazdálkodó szervezeteknek a pia­con és a piacépítésben. Az új adó­rendszer sajátossága az is, hogy a lakosságot széles körben bevonja a közös kiadások finanszírozásába és azok felhasználásának társadalmi ellenőrzésébe. A magyar állampol­gárok eddig csak igen szűk kör­ben találkoztak az adóval, az elkö­vetkező évtől kezdve viszont már az adózás fontos szereplőivé válnak. Éppen ezért kértük meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának munkatár­sait: legyenek segítségünkre az adó­törvény megmagyarázásában. * A fejlett ipari országok többségé­vel ellentétben Magyarorszégon je­lenleg a takarékbetétek és az érték­papírok kamatai, a kifizetések adó­mentesek. A takarékbetétek titkosak, a taka­rékbetétekre vonatkozó információt az OTP és a takarékszövetkezet csak bírósági határozat alapján adhat. A kötvények pedig bemutatóra szól­nak, és a forgalmuk szabad. így lesz ez változatlanul az adóreform beve­zetése után is. A titkosság követel­ményét meg kell őrizni és azt is, hogy nem a betét vagy a kötvény ér­téke, hanem csak a kamat, a hoza- dék után kell adózni. Tehát a kamat adójáról és nem a betét adójáról van szó. A törvény hatálybalépése előtt, il­letve még ebben az évben kibocsá­tott értékpapírból származó jövede­lemre az adókötelezettség nem ter­jed ki. Vegyünk egy példát: valakinek hétszázalékos kamattal százezer fo­rintja van a takarékban. Ezután egy évben hétezer forint kamat jár. Csak ez a hétezer forint adózik 1988. ja­nuár 1 -je után. Még mielőtt a példán­kat folytatnánk, tegyünk egy kis kité­rőt. A kamatot is akár csak a fizetése­ket, bruttósítják. Új fogalom ez, érde­mes megtudni, mit takar. Nem té­vesztendő össze a bruttósítás a jöve­delmek összevonásával. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a különböző for­rásokból, például főállásból, mellék­állásból, bérbeadásból, szellemi te­vékenység honoráriumából szárma­zó összegeket összevonják. Azért kell bruttósítani, hogy a megnöveke­dett adóterhekkel ne változzon a bér-, illetve a kamat, - azaz a dolgozó ugyanannyi pénzt kapjon kézhez fi­zetéskor, vagy vehessen ki a taka­rékból 1988-ban is, mint idén. A brut­tósítással tehát mind a béreknél, mind a takarékbetéteknél találko­zunk. Térjünk vissza eredeti példánkra. A bruttósításnál a kamatot olyan szintre kell felemelni, hogy az, akinek ilyen százezer forintos takarékköny­ve van, 1988-ban is ugyanannyi ka­matot kapjon, mint idén. Vagyis hét százalék kamatnál százezer forint után hétezer forintot. De emellett még az OTP is be tudja fizetni a hét­ezer forint után a levont adót az ál­lamnak. Erre csak úgy van lehető­ség, ha nem hét, hanem 8,75 száza­lék a kamat. A kamat után az adó ösz- szeghatárra való tekintet nélkül egy­ségesen húsz százalék. Ugyanaz a húszszázalékos adókötelezettség terheli azt is, akinek húszezer, és azt is, akinek háromszázezer forintja van a betétben. A kamatokból és a kötvényekből származó adót sem­milyen más adóval nem vonják ösz- sze. Nem kell adót fizetni az iskolai takarékbélyeg, a kst, az átutalási be­tétszámla, a csekkszámla, a deviza- számla és az ifjúsági takarékbetét után, - abban az esetben ha a betét összegét lakásvásárlásra használ­ják fel. D. VARGA MÁRTA Tegnapi lapunkban a hétfőn reg­gel fellelhető első írásos sajtóter­mékre támaszkodva közöltük olva­sóinkkal az adótáblázatot. Sajnála­tos módon tévedés történt. Az or­szággyűlés által elfogadott helyes adótáblázatot most közöljük. AZ ADÓTÁBLA A sáv alsó felső Az adó mértéke határa (Ft) 0 - 48 000 Ft jövedelem között 48 000 - 70 000 Ft jövedelem kpzött 70 000 - 90 000 Ft jövedelem között 90000 - 120000 Ft jövedelem között 120000 - 150 000 Ft jövedelem között 150 000 - 180 000 Ft jövedelem között 180 000 - 240000 Ft jövedelem között 240 000 - 360 000 Ft jövedelem között 360 000 - 600 000 Ft jövedelem között 600 000 - 800 000 Ft jövedelem között 800000 ­0% a 48 000 Ft-on felüli rész 20%-a 4 400 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 25%-a 9 400 Ft és a 90 000 Ft-on felüli rész 30%-a 18 400 Ft és a 120000 Ft-on felüli rész 35%-a 28900 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 39%-a 40 600 Ft és a 180 000 Ft-on felüli rész 44°/o-a 67 000 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 48%-a 124000 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 52%-a 249400 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56%-a 361 400 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész 60%-a Üj Ganz-villamosok Együttműködési megállapodás a prototípusokra A hazai közlekedési vállalatok rende­lésére ismét gyártanak majd villamoso­kat a Ganz-MÁVAG-ban, egyelőre azon­ban csak néhány prototípust, hogy azok próbái alapján készüljenek fel a későbbi, esetleges sorozatgyártásra. Ezzel a cél­lal kötött kedden együttműködési szer­ződést a Ganz-MÁVAG és a Ganz Villa­mossági Művek a BKV-val, valamint a szegedi, a miskolci és a debreceni közle­kedési váltatokkal. A Ganz-MÁVAG 1978-ban szállított utoljára villamost belföldi partnerének. A BKV ugyanis attól kezdve már nem a Ma­gyarországon készített csuklós járműve­ket, hanem szóló villamosokat rendelt egy csehszlovák gyártól. A jövőben ismét a 150-500 utast be­fogadó csuklós villamosokat kívánják forgalomba állítani, hogy ilymódon is javítsák a tömegkezlekedést. Ezért ajánlatot kértek és kaptak a Ganz-MÁ­VAG-tól, s csehszlovák partnerüktől is. A Ganz-MÁVAG az elmúlt években ha­zai rendelés hiányában sem szüntette meg a villamosok gyártását. Főleg egyip­tomi exportra készítettek ilyen járműve­ket. Most a hosszú távú hazai üzlet remé­nyében kialakítottak egy teljesen új, for­matervezett, modern vonalú típust. Az új villamos 6, illetve 8 tengelyes, 22 és 28 méter hosszú kivitelben készülhet. Áramvisszatápláló egységet építenek a járművekbe, elősegítve ezzel a gazdasá­gos, rendkívül takarékos üzemelést. A biztonságról, kényelemről légrugók gondoskodnak majd. A gyár 1989-re öt villamost szerel öszsze, s ad át a négy városnak kipróbá­lásra. Ha beválnak az új járművek, 1990- ben megkezdik a sorozatgyártást. A diákétkeztetés helyzete Hol van a hajszál a levesben? Hozzávetőleg 7300 diák és 1500 óvodás rendszeres étkeztetéséről kell gondoskodni a városban Éljünk jobban vagy rosszabbul, a tele has mámorával gyakran büszkélkedünk. Szívesen koptatott szlogenjeink egyike, hogy mi, magyarok enni aztán tudunk. Is­merjük az ellenérveket, amelyek étkezési szokásaink egyoldalúságait kárhoztat­ják. A mennyiséggel a minőség száll per­be egészségünk nevében - ez utóbbi kí­vánalommal nemegyszer az árak. És ak­kor még nem is szóltunk a feltételeiről, kezdve az étkezésre fordítható időtől a higiénés körülményekig. A közelmúltban a megyei és a szek­szárdi diákétkeztetés helyzetét is meg­vizsgálták a szakemberek. A Szekszárdi Városi Tanács ez év jú­niusi ülésén elfogadott határozata több intézményben a gyermekorvosok bevo­nását sürgette az ételválaszték összeállí­tásánál, másutt - az Arany János utcai óvodában, a Zrínyi utcai II. számú és a Babits Mihály általános iskolákban, vala­mint a Rózsa Ferenc Szakközépiskola kollégiumában a tárgyi feltételek javítá­sát tűzte ki feladatul. Tarka a kép A beszámolókból megtudjuk, hogy az év első felében végzett felmérés szerint a megyeszékhelyen 1501 óvodás, 4620 általános iskolai és 2634 szakmunkás­illetve középiskolai tanuló étkeztetéséről kell gondoskodni. Az ellátás színvonalá­ról, körülményeiről igencsak tarka képet kapunk. Van ahol az étterem ugyan szű­kös, de nincs panasz a minőségre és for­dítva, néhol a vendéglátóipar és az iskola felemás kapcsolata, a konyhai dolgozók szakképzetlensége, vagy a gyermekor­vosi szakvélemény mellőzése okoz gon­dokat. Talán még az ínyencek sem panasz­kodhatnak a baktai új V. Számú Általános Iskolában, ahol - mint Bors Antalné gaz- daságvezetö elmondta - a minőség csak javult, mióta Kertsmár Károlyné konyha­vezető irányítja a vendéglátóipar által üzemeltetett, korszerű, 1000 adagos konyhát. Tegyük hozzá azt is, hogy itt na­ponta kétféle menüből választhatnak a gyerekek. Aki az önállóságra szavaz A Zrínyi utcai II. számú iskola igazgató­ja, Illés Dezső annál több kétellyel fogad:- Melegítőkonyhánk, tágas éttermünk van, de mióta - jó évtizede - a művelő­désügy ösztönzésére megszűnt a saját konyhánk, mióta eltűntek a „nénikék”, akik szeretettel nyüzsögték körül a gye­rekeket, azóta valahogy minden más... Igaz, hogy ennek a változásnak köszön­hetjük karbantartó munkásainkat és má­sokat, akikre éppúgy szükség van...- A minőségre van panaszuk?- Képzelje, az idén egy alkalommal még dinnye is jutott az asztalra! De volt példa arra is, hogy az ellenőrök 56 nyári étkezési napon csak egyszer „láthattak" gyümölcsöt. A marhahús, a sült pedig egyszerűen hiányzott a választékból. Most már előre kapunk étlapajánlatot, amibe beleszólhatunk. A gyerekek is el­mondhatják a véleményüket. Amióta Tancz György a „konyhafőnökünk”, azaz a 103. számú Önkiszolgáló Étterem üz­letigazgatója, legalább jobbító szándékot tapasztalhatunk.- Szavaiból kicsendül, hogy az érzé­kelhető javulás ellenére sem reményke­dik.- Nézze, ha egy garays kisdiák a szomszédos Garay étteremben leejtett egy poharat, az beletartozott a vendéglá­tóipar rezsijébe. A velünk kötött szerző­dés alapján minden fogyóeszközt, és amortizációs gondot saját költségveté­sünkből kell pótolni, megoldani. Ez az is­kolának évi 100 ezer forint többletkiadást jelent. Egy véletlen találkozás során Mi- tyók Ferencnek, a Tolna Megyei Vendég­látóipari Vállalat igazgatójának a szavai­Ezúttal kedvcsináló az ebéd is Szekszárdon, a Garay János általá­nos iskola éttermében ból deríthettem ki, hogy legalább hétféle szerződéses viszony létezik cégük és az iskolák között. Hétféle szerződéses for­ma, előnyeit-hátrányait tekintve jogosu­latlan szélsőségekkel. Mire ad lehetőséget a norma?- Az egy-egy adagra megállapított ; norma - mondja Tancz György - szinte nem változott az évek során. Nagykeres­kedelmi áron a tízórai adag nyersanyag- normája 3,50 forint, az ebédé 13,70, az uzsonnáé 3,80. Az étlapot két hétre előre tervezzük, de a hét folyamán is volt olyan nap, hogy kénytelenek voltunk változtatni - menetközben. 2500-2700 személyre főzünk, innen kap ebédet az idősek klub­ja, a Tolnaterv, a Tolna Megyei Beruházá­si Vállalat és a Zrínyi utcai iskola is. Két­ségtelenül voltak és vannak gondjaink, amelyeken erőnk szerint próbálunk úrrá lenni. Visszatérve a normához: a szűkös határok miatt például a reggeli összeállí­tásánál vagy a péksüteményből vagy a mézből kell kevesebbet adnunk. Külön problémánk volt a mézzel, amit a gyere­kek szétcsöpögtettek... A marhahús­igényt pedig csak pörkölttel tudjuk kielé­gíteni, amit főzelék mellé adunk... Nem mindig adunk csirkecombot, a zúza is baromfihús. Voltak üzemeltetési, szállítá­si problémáink is. Tudjuk, hogy mit jelent a gyerekeknek, ha késünk az ebéddel. Elértük azt, hogy legkésőbb 11 óra 30- kor indulhatnak az ételszállító kocsi­jaink...- A szűkös norma ezek szerint nem is ad lehetőséget a minőségi választék bő­vítésére.- Hetente kétszer adunk főzeléket - mondjuk - egyszer idényfőzeléket, egy­szer babot. Végül is egy sablon van a fe­jünkben, ami segít a kalkulációban. A fe­hérjeválasztékot szívesen bővítenénk tonhallal, csak hát nem kapható. De nem nagyon tudunk venni zöldbabot, mert az elkészítési lehetőségeinkhez mérten na­gyon munakerő-igényes... Vándorló diákok- A fiúknak is mi terítünk - néz rám méltatlankodásában is büszkeséggel Eszék Viktória. Most a nyúlánk, sötét szemű kislány felelős azért, hogy a kony­hán fölmelegített étel az asztalra kerüljön. Marosi Mónika a terítésben segédkezett ma, Vörös Adrien pedig csak annyit tett Viktória szavaihoz, hogy a fiúk lusták. Bár a hangsúlyból hiányzottá meggyőződés, hogy ez az állapot hogyan is minősíthető, vagy tán bűn lenne, azért negyediknek, Vituska Virágnak a kezében megreme­gett a kanál a kuncogástól. Föl is sandí­tott, milyen álláspontot képvisel az aszta­lukhoz tolakodó hívatlan látogató, kezé­ben a jegyzetfüzettel. így kívülről kedvcsináló az ebéd is, pa­radicsomlevesből meríthetnek étvágyuk szerint, majd egy-egy törtkrumplival körí­tett csirkecomb következik, és a sava­nyúság sem marad el. Ezúttal káposzta. Kalauzom, Kovács Jánosné, a Garay János Általános Iskola igazgatóhelyettes kínál engem is.- Ez az a ritka alkalom - mondja -, ami­kor csak egy osztály van az ebédlőben. Mindössze 67 személyes, ahol általában négy egymást követő turnusban 250-en esznek.- Ez annyit jelent - folytatom -, hogy itt is gyakori a sorbanállás, akár a IV. számú iskolában vagy a Babitsban, ahol az ét­kezők létszáma általában sokszorosa az ebédlők befogadóképességének. Egyébként jellegzetes tünete a szek­szárdi iskolagondoknak a vándorlás is napközi és iskola, iskola és étterem kö­zött. A változatokat önszorgalomból vagy tapasztalataink alapján bővíthetjük. Bi- ezó Ernőtől, a Garay iskola igazgatójától tudom, hogy az idén szeptembertől már több mint kétszázan járnak ebédelni az eddig is zsúfolt 505. Számú Szakmun­kásképző Intézetbe, mivel 100 gyerek a tanítóképző étterméből az új gyakorló is­kola létszámemelkedése miatt kiszorult. Hányféle szerződési forma létezik?- Ami a szerződések tartalmát illeti, va­lóban többféle létezik. Ennek az a ma­gyarázata - mondja tájékoztatásul Mi- tyók Ferenc, a Tolna Megyei Vendéglá­tóipari Vállalat igazgatója -, hogy az isko­lai konyhák üzemeltetési feltételei is kü­lönbözők. Nemcsak konyhákat üzemel­tetünk, de tálalókban is dolgoznak em­bereink. Másfelől a V. számú iskolát pél­dául azért nem terhelik állóeszköz-felújí­tási, fogyóeszközpótlási gondok, mert a beruházásba - az 1000 adagos, vado­natúj konyha felépítésébe - a vállalatunk is beszállt. Azután van úgy 8-10 óvodai tálalókonyha, ahol ugyancsak mi szállít­juk ki az étkezéshez szükséges fo­gyóeszközt. Előnyösebben szerződhe­tünk egy nagykonyhával, ahol szakmai­lag igényesebb munkát lehet végezni és a szakmai hozzáértés is jobban koncent­rálható, betegség esetén egy-egy szak­ember könnyebben helyettesíthető.- Ezek szerint a szerényebb körülmé­nyekkel rendelkező iskolák is ódzkodtak attól, hogy szerződést kössenek önök­kel, és ugyanúgy nem volt-e az önök há­tán is púp - most csak kizárólag rideg, piaci számítás szerint -, hogy az iskolák­nak kell főzniük?- Annak idején, 1978 környékén, ami­kor kezdeményezték, hogy a közétkezte­tés szakmai feladatát szakintézmény lás­sa el, elég sok szerződés született, a mai napig Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Tol­na körzetében vagyunk jelen a legna­gyobb súllyal. Sok konyhába saját gépe­ket telepítettünk, éppen a minőség érde­kében. De a nyereségünk ebből minimá­lis, mindössze 5-6 százalékos, tulajdon­képpen az országos átlag alatt. Mindezt igen nyomott bérekkel érjük el, ami az elkészített ételek minőségére is kihathat. Vannak megyék, ahol teljes egészében elterjedt ez a forma, míg másutt - így Tol­na megyében is - valahol a félúton meg­állt. Sokan az önállóságra esküsznek, s hogy beléptünk a közétkeztetési láncba, van kit elmarasztalni. Pedig közismert, hogy a változó árak mellett még mindig stagnáló nyersanyagnormákból próbál­juk kihozni, amit lehet. Sajnos, a megyei, és a városi közétkeztetés helyzetéről szóló beszámolót sem ismerem. Pedig jobb lett volna, ha felveszik velünk időben a kapcsolatot azok a fórumok, ahol eze­ket a kérdéseket megvitatták. Bóka Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom