Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-19 / 221. szám

1987. szeptember 19. ^rféPÜJSÁG 7 Mozaikok egy községi KISZ-taggyűlésről A „csodacsapat” újra gondolt valamire A váraljai fiatalok a jövőért Az augusztusi meghívás a váraljai Jó­zsef Attila KISZ-alapszervezet ifjúsági klubjába szólt. Az esemény apropója: az alapszervezet munkájának félévi érté­kelését tartják, új titkárt is választanak, s a KISZ-tagok szeretnék összefogni az ott élőket. Ennyi információval indultunk útnak... Az első napirend Este hét óra a váraljai szabadidőköz­pontban. Az ifjúsági klub páratlan összefogással évek alatt megszépített helyiségében több mint húsz váraljai fiatal. Mind úgy­nevezett „régi motoros” és közéleti em­ber. A leendő téma fontossága miatt jelen van a községi elöljáró, valamint Bánáti Zoltán, a művelődési központ igazgatója is. Kreiner József, a váraljai KlSZ-alap- szervezet titkára ünneplőben, mivelhogy a mai este életének egyik ünnepélyes állomása is. Sorkatonai szolgálata miatt leköszön, hogy új titkárnak „adja át” ezt a - megyei értékelés szerint is - páratlanul kiválóan dolgozó és a helyi közélet minden tény­kedésében jelen lévő kollektívát. Sok KISZ-alapszervezetről írnak jókat. Esetünkben a váraljaiak négyéves moz­galmi munkájára, az idei év forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatán ne­kik átadott KISZ KB Vörös Vándorzászló és több személyi kitüntetés teszi a koro­nát. A József Attila alapszervezet 1983-ban alakult meg, fáradságos, de lelkes mun­kával. A 1200 körüli lélekszámú Váralján - ahonnan az eltelt évtized alatt több szá­zan mentek el - az alakulás évében har­mincnyolc KISZ-tag volt. Az otthonterem­tés évei alatt részt vettek minden fontos bonyhádi, Bonyhád környéki és megyei Az út végén Felsőnána * * * Felsőnána azon települések sorába tartozik, amelyet nem is olyan régen így jegyeztek: „Szerepkör nélküli”. Ez a nem kevés következménnyel járó meghatáro­zás azonban csak akkor bizonyul helyt­állónak, ha nem gondolunk az itt élő 760 emberre. Számukra ugyanis nemcsak lakóhelyet, de a megélhetést, mégpedig a kulturált élet biztonságát is kell nyújta­ni. Mindezt néhány kilométerre a 65-ös főúttól, az út végén... * Kevesen vannak ma már a német aj­kúak a községben. A kitelepítés után leg­nagyobb számban Hadikfalváról, Isten- segitsről, Andrásfalváról jöttek székely családok, kevesebben a Felvidékről ta­láltak itt otthont. Nehéz volt a megmara­dás, de az első idő viszályairól nem be­szélnek szívesen az idősebbek sem.- Egyformák vagyunk most már, eszé­be sem jut senkinek firtatni, ki honnan jött - szögezi le Jakab Antalné, a kis csoport szóvivője. Hárman ülnek a forró kora délutánon a bolt előtt, fél hármat, a nyitást várják. Jó ideje diskurálnak az öregek, miközben egyre többen gyűlnek össze. Szívesen sorolják örömüket, büszkeségüket, né- hányan a gondokat is.- A napokban adták át az új vízmüvet, még az újság is megírta, le is fényképez­ték... Igaz, harmincezer forintot kell befi­zetnünk, de ezt tíz évre adták, majd csak lejár az adósság - halljuk Jakabnét, majd egyre többen kapcsolódnak be a diskur­zusba. Van, aki a tavaly elkészült, vakítóan fe­hérre meszelt orvosi rendelőt mutatja az utca túlsó felén, más az útépítéseket sorolja. A bolt kínálatával inkább csak az idősek elégedettek, egy madárcsontú öreg néni meg is jegyzi: „Van itt minden, csak pénze legyen az embernek...” Per­rendezvényen. Számos vetélkedőn értek el kimagasló eredményeket. Sok-sok apró megmozdulásuk elismeréseként a KISZ Bonyhád Városi Bizottságának megbízása alapján ők rendezhették meg Váralján a forradalmi ifjúsági napokat. A siker óriási volt. Kreiner József már húsz perce beszél. Részletesen értékeli az alapszervezet eredményeit, majd áttér a KISZ-tagok személy szerinti jellemzésére. Az itt ülők közül senki nem feszeng, mert mindenki tudja, hogy az „aktív”, „szorgalmas”, „rendszertelen” jelzők mit is takarnak. Akiket pedig kizárt soraik közül a KISZ- alapszervezet - hatan voltak! - nincse­nek itt. Ezt követően a titkár a következőket mondja:- Nekem is eljött a katonaidő. A bevo­nulás életemnek egy nagyon szép és ér­tékes folyamatát szakította meg. Jó és öröm volt együtt, veletek dolgozni. Közel tíz évig voltam KISZ-vezető a környéken, Ők ketten már döntöttek sze az ifjabb generáció nagyobb, és te­gyük hozzá, korántsem túlzott igényekkel él. Számukra a szinte egyetlen szórako­zási lehetőséget, a mozit is megszüntet­ték - mondván, gazdaságtalan a fenntar­tása. A tanácsnak pedig erre az éves költségvetéséből nem futja, legjobb, ha otthon maradnak a fiatalok... * Vagy mégsem? Az új iskolát 1963-64- ben építették, de Asztalos Béláné, a tag­iskola vezetője még a régiben tanult. Ott ma a tanítási órák szigorú rendjét a presszó divatos zenéje, a betérők kedé­lyes beszélgetése, vagy sietős bekőszö- nése vette át. Igaz, a régi kocsma konku­renciájaként, főként fagylalt, kávé árusí­tására, kulturált szórakozóhely megte­remtésére hívták életre közel hét éve. A bevétel itt is kötelezi a szerződéses üze­meltetőt, így nem kétséges a profil módo­sulása. A kedvező benyomás, tisztaság ellenére sem tud felhőtlenül örülni az ember, valamiféleképpen más hasznosí­tását is el tudnánk képzelni a régi iskolá­nak. Egyetértünk ebben a kis iskola ve­de a váraljai négy év volt a legszebb. Amit itt mi véghezvittünk, az valami csodála­tos volt, mert ez a maroknyi ember jóban és rosszban ki tudott tartani a csúcsig. Nézzétek a zászlót és örüljünk együtt. Nyugodtan adom át a stafétát, mert tu­dom, hogy a váraljai fiatalok tovább foly­tatják azokat a szép eredményeket, ame­lyeket önmaguk szorgalma, és hite alap­ján értek el. Az alapszervezet egyhangú választás alapján Mezei Ágnes tizennyolc éves földmérőt választotta meg új titkárnak. A második napirend (Előzmények a második napirend megértéséhez. Váralja lélekszáma tizen­öt év alatt 1540-ről 1180-ra csökkent. Roppant szép környezetben fekszik, a néprajzi hagyományokban hihetetlenül gazdag település. Közigazgatásilag Vár­alja a nagymányoki tanácshoz tartozik, itt községi elöljáróság dolgozik az új felállás alapján. Ennyit alapként.)- A KISZ KB Jövőnk a tét! akciójában - mondja Kreiner József - mi arra vállal­koztunk, hogy összefogást sürgetve, szervezve és elősegítve megakadályoz­zuk községünk további elnéptelenedését és közös összefogással igyekezzünk visz- szahozni Váraljára az általános iskolát. A tét valóban aktuális, de óriási is. Hogy mi adta a KISZ-esek kezdemé­nyezésének a magját? Elsőként, hogy fiatalok, és még családalapítás előtt áll­nak. Másodjára, hogy nem szándékoz­nak követni sokak példáját a Bonyhádra költözésben. De a kiváltó ok az volt, amit Kreiner József most mond:- Észre kellett vennünk, hogy Váralján egyszercsak több gyermek lett. Az isko­lások pedig reggelente, több mint hú­szán hóban-fagyban toporognak a busz­megállóban, hogy a mányoki iskolába zetőjével, akit az otthonosan berende­zett, ám külsőre az új stílus szögletes építészeti jegyeit viselő épületben talá­lunk a délutáni órákban is. Egy kis dolga volt, ezért ugrott be így, sportos öltözék­ben - mondja szabadkozva, majd kész­ségesen mutatja be az intézményt.- Az alsó szinten az óvoda kapott he­lyet, 31 gyerekünk van, az iskola alsó ta­gozata pedig itt, az emeleten koptatja a padokat. Szerecsés helyzet ez - teszi hozzá rögtön -, mert így zökkenőmentes az átlépés az iskolába, nem kell új kör­nyezetet, ismeretlen nevelőket megis­merniük. Sokat számít azt hiszem, az ott­honos légkör. Az öt pedagógus közül egyébként egy képesítés nélküli, a felszereléseket, esz­közöket tekintve pedig a legjobban ellá­tottak közé sorolják az iskolát. Annak ide­jén, a körzetesítéskor fel is vetődött a gondolat, hogy a kétyieket ide lehetne irányítani, a szomszéd településen azon­ban az önérzetesek tábora győzött, mondván, faluról tanyára nem jönnek... így mind a két községből Zombára ingáz­nak a kisdiákok. Megható volt, amikor a faluhoz, iskolához kötődő pedagógus Dobó István várkapitány ismert sza­vait idézte „A vár ereje nem a kőben, az embe­rekben vagyon...” Ez pe­dig nemcsak a 41 gyere­ket tanitó-nevelö tagisko­lára, hanem a település valamennyi lakójára vo­natkozik.- Nem félünk, hogy el­fogynak a tanulók, elsor­vad a falu - meggyőző­déssel formálja az igaz­gatónő a szavakat. - Az elmúlt három hónap alatt tlz-tizenegy gyerek szü­letett és húsz év alatt leg­szállítsák őket. Nevezzem úgy, hogy mi elvégeztünk egy közvéleménykutatást, mit akarnak a váraljaiak? A falu igenis szeretné visszakapni az általános iskola felső tagozatát. Az iskola mellett a másik apropó pedig az volt, hogy van orvosi rendelőnk, de orvos nélkül. A körzeti orvos meghatározott idő­ben igaz, hogy kijár ide, de gyermekorvo­si rendelés egyáltalán nincs. Ezek tények. A KISZ-alapszervezet pedig tárgyalás­ba kezdett. Azon felbuzdulván, hogy má­sutt sikerült az iskola visszakörzetesíté- se, menten ők is elmentek az Országos Pedagógiai Intézethez és hoztak helyi vi­szonyokra adaptálható pályázati munká­kat. De céljuk megvalósításának legfon­tosabb előfeltétele az, tudják és mondják, hogy ki kell alakítani egy olyan felelős gondolkodású és közéleti munkára érzé­keny értelmiségi kört, akik ennek a mun­kának a motorjai lesznek. A taggyűlésen mondják, hogy Teleki István, a nagymányoki tanács elnöke ma már örülne, ha megvalósulna az iskola Váralján, mert a székhelyközség iskolá­jába alig férnek be a gyerkek. alább ötven új ház épült, több, mint az azt megelőző fél évszázadban. Igyekeznek, gyarapodnak a helybeliek, elmondhat­juk, hogy módos község lett Felsőnána. De azt is hozzá kell tenni, hogy a magas betétállomány mellett nagy összegek maradnak a kocsmában is. * A faluban az a hír járja, hogy lemondott az elöljáró. Ez csak annak meglepő, aki ismeri, tudja, hogy 14 éve képviseli az itt élők ügyét, korábban, mint tiszteletdíjas tanácselnök, ma pedig a kétyi közös ta­nácsban Felsőnána elöljárójaként. A szépen gondozott porta előtt nézelő­dünk, amikor motorján megérkezik. Hal­lotta, hogy felőle érdeklődtek, gondolta, hazanéz. A futóbabbal benőtt verandán ülünk le beszélgetni.- Részben igaz a szóbeszéd - vála­szolja kérdésünkre. - Addig, amíg üzem­gazdászként a termelőszövetkezet iro­dáján dolgoztam, napközben is megke­reshettek problémáikkal az emberek. Most a sertéstelep vezetője vagyok, az esi órákban jönnek a helyiek, úgyhogy az itthoni munka mindig tolódik, elmarad. Talán az én hibám, hogy minden apró ügyben részt veszek, segíteni próbálok, birtokháborításokban, telekhatár-kérdé­sekben, fülemüleperekben, amiket sok­szor a földhivatalhoz irányíthatnék. De úgy érzem, ha ezt a bizalmat kaptam a la­kosságtól, ezt vállalnom kell. Hogy Kilyén Szilveszter mégis maradt, annak az az oka, hogy póttanácstagot nem választottak a községben, felelőtlenségnek érezné most, „menet közben” feladni. Ezért a tőle megszokott erőbedobással vesz részt a bolt nyitva tartásának vitájában, ne­vezetesen, hogy a hét egy napján legyen csak zárva az áfész üzlete. Gondterhelten beszél a középületek állapotáról is:- A lerobbant régi könyvtár helyén buszvárót és ifjúsági klubot szeretnénk kialakítani, a könyvtár egyébként a régi tanácsházába költözött át Itt, a buszfor­Utószó helyett Bánáti Zoltán, a művelődési központ igazgatója szivét-lelkét teszi a községért. Az ö segítsége nagyban hozzájárult ah­hoz is, hogy a KISZ-esek most ilyen klub­ban ülhetnek. De segítségét a mindenna­pi programokban is ott tudják. Bánáti Zoltán, a KISZ-taggyűlésen most ezt mondja:- Nagyon jól tudják itt sokan, hogy a ta­nács megszűnését és az iskola körzete­sítését követően milyen sokan mentek el Váraljáról. Vannak-élnek Váralján lokál- patrióták. Váralja nem jut Gyűrűfű sorsára. Hogy miért? A váraljai parkerdő elkészülte után itt egy felgyorsult folyamat indult el. Sok a látogató, aki pihenni jön ide. Az igazgató mást is mondott. Nemrégi­ben 2,5 millió forintos költséggel adták át az új művelődési házat. Amit pedig sokan tudunk, hogy milyen hires a váraljai népi együttes, milyen hihetetlenül emberien és múltmegűrzően dolgoznak a helyi nyugdfjasklub tagjai. Mindannyian a köz­élet meghatározói. SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS Kilyén Szilveszter: „Felelőtlenség lenne menet közben feladni...” dulónál kis parkot is teremtünk, hogy jó szívvel térjenek haza naponta az ingázók, szebb legyen a falu központja. Ebben pedig, hasonlóan az útépíté­sekhez a lakosság társadalmi munkáján kívül a község legfontosabb erejére, a termelőszövetkezetre támaszkodhatnak, amely nemcsak négyszeres aranyko­szorús kitüntetésével, de a településfej­lesztésben való áldozatvállalásban is elismerést szerzett. * Felsőnánán ma 760-an élnek, ez négy­százzal kevesebb, mint amit 17 évvel ez­előtt számoltak. Mégis életerős, fejlődőké­pes a falu, ahol áll még a törökdúlás után egyedül épen maradt evangélikus temp­lom, míg a tűzvészt is átélt kocsma helyén ma a pártház van. Évszázadokat, kitelepí­tést, körzetesítést megélt a község... és most házasságkötő termet adtak át TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPRNGER ANDRÁS Ahol nem félnek, hogy elsorvad a falu... A taggyűlés első percei Nemsokára nyit a bolt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom