Tolna Megyei Népújság, 1987. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

6 NÉPÚJSÁG 1987. szeptember 2. Holnaptól Dombóvárott Kosárlabda Gunaras Kupa nemzetközi torna A kosárlabda felkészülési tornák soro­zata egyértelműen arról árulkodik, hogy mind közelebb kerülünk a visszaszámlá­láshoz, e népszerű sportág őszi nyitá­nyához. Az NB l-es pontvadászat „be- csengetéséig” még jó egy hónap kínál le­hetőséget a csapatépítésre és a formá­ba hozásra. Természetesen megyénk NB-s csapatai sem töltik tétlenül a felké­szülés utolsó fázisát. Erről tanúskodik, hogy három hét leforgása alatt három rangos torna házigazdái. A bonyhádiak Botond Kupáját a megyeszékhelyen ren­dezett Sió Kupa követte, ezen a héten pe­dig a dombóváriak lépnek elő rendezővé. A Dombóvári VMSE hagyományos Gu­naras Kupa nemzetközi férfitornája szep­tember 3-5. között kinál nagyszerű sportcsemegét. A vasutascsarnok vár­hatóan nagyszámú közönsége egy-egy jugoszláv és lengyel, valamint a hazai él­vonal patinás klubja, a Bajai SK, továbbá a házigazda DVMSE legénységének kör­mérkőzéseit szurkolhatja végig. Holnap 16.30-kor a jugoszláv II. liga ezüstérme­se, a KK Titov Vrbas és a lengyel bajnok­ság ötödik helyezettje, Miedzik volt klub­csapata, a Wisla Krakow játssza a torna első mérkőzését. A jugoszláv gárda az el­ső ligába jutást célozta meg az új évad­ban, ennek érdekében négy új játékossal erősített a Crvena Zvezdából. Ezután 18 órakor tartják az ünnepélyes megnyitót, majd 18.15-kor a DVMSE-Bajai SK talál­kozóra kerül sor. A Sugovica-partiak já­tékerejét fémjelzi, hogy az 1986-87-es bajnokságban bronzérmet nyertek és ők lettek az MNK győztesei is. Dombóvárott legjobb összeállításban szerepelnek, csupán a válogatott Hosszú hiányzik majd. A pénteki műsorban 16 órakor a Wisla Krakow-Bajai SK, 17.30-kor pedig a DVMSE-KK Titov Vrbas mérkőzéseket rendezik. A Gunaras Kupa szombati zá­rónapján délelőtt 9 órakor a KK Titov Vr­bas a Bajai SK-val, 10.30-kor a DVMSE a Wisla Krakow együttesével mérkőzik. A díjkiosztó eredményhirdetést 17 órakor tartják. Lantos lábát törte - helyzetjelentés Gérardmerből Szerdán az egyéni verseny selejtezői­vel kezdődik a franciaországi Gérard- merben a tájfutók világbajnoksága. A keddi terepbemutató előtt Monspart Sa­rolta szövetségi kapitány rossz hírről tá­jékoztatta telefonon az MTI munkatársát.- Nagy gondban vagyunk, ugyanis a vasárnapi felmérő váltóversenyen Lan­tos Zoltán elesett, szárkapocscsont-tö- rést szenvedett - mondotta a szakvezető. - Jobb lábát begipszelték, most szervez­zük hazautazását. Próbálunk intézkedni, hogy Nagy Róbert utólag utánunk jöhes­sen. Az idén üldöz minket a balszeren­cse, hiszen Svédországban hárman sé­rültek meg, Svájcban Lantos szemét kis hiján kiszúrta egy ág, a vb rajtja előtt pe­dig Káló Marianna vált harcképtelenné. Lantos kiesése milyen érvágás?- Nagy! A harmadik-hatodik helyre pályázó váltónknak erőssége, befutóem­bere lett volna. Kiesése után Viniczai Ferenc lesz a csapat negyedik tagja. Most már csak abban bízom, a többiek erejét megsokszorozza ez a csapás. Az MLSZ Garami Józsefnek szavazott bizalmat Az MLSZ vezetői a keddi elnökségi ülésen úgy döntöttek, hogy a lemondott szövetségi kapitány, Verebes József he­lyett az A-válogatott élére Garami Józse­fet, a Pécsi MSC vezető edzőjét nevezik ki 1987. december 2-ig. A pécsi szakember öt összecsapáson irányítja az A-váloga- tottat, a Skócia és az NSZK elleni barát­ságos találkozókon, továbbá a Lengyel- ország, Görögország és Ciprus elleni EB-selejtezőkön. Döntés született arról is, hogy az olimpiai válogatott szakveze­tője - szintén 1987. december 2-ig - Ko­vács Ferenc, a Videoton vezető edzője lesz. A szakember a Svédország és Spa­nyolország elleni selejtezőkre készíti fel a csapatot. Az utánpótlás válogatott (21 évesek) szövetségi edzője Bene Ferenc marad, őt Nagy László segíti munkájá­ban. A bányászünnep fénypontja lesz a vb Bertus: „330 kiló a vágyam” Szanyi: „...Ha csak Vladra kéne figyelnem...” Ülünk a fővárosi Pal- lace Szálló egyik termé­ben. A közelgő ostravai súlyemelő vb ürügyén a sportágról van szó minden mennyiségben. Mégpedig a magyar sport hallatlanul nagy tiszteletnek örvendő ve­zetőjének, dr. Aján Ta­másnak az ÁISH nem­zetközi ügyekkel foglal­kozó elnökhelyettesé­nek tolmácsolásában. Aján Tamás egyben a világ súlyemelő sportjá­nak egyik vezetője is, mint ismeretes a Nem­zetközi Súlyemelő Szö­vetség főtitkára. He­gyeztük a fülünket, hisz a sportdiplomata új in­formációk özönével szolgál. Legelőször az­zal, hogy a vasárnap Csehszlovákiában megkezdődő világbaj­nokság szervezőbizott­sága kissé keserű száj­ízzel veszi tudomásul, --------------------­hogy az Európán túli kontinensekről eléggé gyér az érdeklődés a világbaj­nokság után, majd rámutatott ennek oká­ra.- Nemrégen fejeződtek be a Páname­rikai Játékok és az ostravai világbajnok­ság időpontjában kezdődnek el a medi­terrán országok, valamint az ázsiaiak já­tékai, amelyeken súlyemelés is szerepel. Nos ezeknek akkora hagyománya van, hogy ezek az országok oda küldik el ver­senyzőiket. Meg az is nyilvánvaló, hogy ezek az országok aligha szólhatnak bele az európai súlyemelők vetélkedésébe. Bár meg kell, hogy mondjam: Délkelet- Ázsiában rendkívül sok jó súlyemelő van, akiknek a vb-n lenne a helyük.- A csehszlovák barátaink azonban kötötték az ebet a karóhoz - folytatta Aján Tamás -, mert bányászvárosban, Ostravában szeptember elején veszi kezdetét a nagyszabású ünnepségsoro­zat, aminek - szerintük - fénypontja a vi­lágbajnokság. Emiatt a késő ősz nem fe­lelt meg a házigazdáknak. Szanyin a világ szeme Három daliás fiatalember is körünk­ben ül. Szanyi Andor, Barsi László, Jacsó A tatai edzőtáborban még többen is reménykedtek, de végül is csak tízen képviselik a magyar szí­neket Ostravában. A guggoló sorban balról a negyedik Bertus Gábor. József. Mindhárom nemzetközi márka- védjegy a sportágban. A magyar sport­közvélemény tőlük várja, hogy folytatód­jon a világversenyeken szereplő magyar sportolók sikersorozata. Bizony az úszók és a kajak-kenusok után igen magas a mérce. Az aranyálmok megszemélyesítője a háromszoros Európa- és világbajnok, Szanyi Andor, akinek újabb találkozója a román Nicu Vladdal Ostrava legnagyobb csemegéjének ígérkezik.- A hátizomsérülés miatt augusztus elején 'ki kellett hagynia több edzést. Most már minden rendben, teljes intenzi­tással dolgozik. Az emberben felvetődik, hogy a nagy hajtás miatt nem éppen a legpihentebb lesz Ostravában.- Majd elválik, nem mondhatok előre semmit.- Vladon kívül kire kell még figyel­nünk?- Nagy a tanácstalanság a mi súlycso­portunkban a száz kilóban. Egyet tudok, hogy a szovjet Kuznyecov itt indul.- S a bolgárok?- Nálunk nincs semmi jel róluk. De azt ugye sosem lehet tudni, hogy mit talál ki, vagyis kit vet be Abadzsiev mester. Nagy lehetőség az olimpia előtt Több tanúval is igazolhatom, hogy Ambrus László a legszimpatikusabbnak számító magyar szövetségi kapitányok egyike. Minden egyes kollégának külön rendelkezésére áll. Mi Bertusról váltot­tunk szót vele.- Egy rendkívül szorgalmas, rendes gyereket ismertem meg a szekszárdi fiú­ban, aki Reimsben, az Európa-bajnoksá- gon hatodik helyével igazolta számításai­mat. Indítjuk a vb-n is, pontszerző helyet nem várunk tőle, hisz Ostravában úgy ér­zem, a koreaiak és a kínaiak csökkentik ilyen esélyeit. Azt várom tőle, hogy csi­nálja meg egyéni legjobbját a 327,5 kilót, s ez már biztosan elég a 8-10. helyek egyikének megszerzésére. Bertus Gábor: - Nagyon szeretnék 330 kilót csinálni, ez a vágyam. Mégpe­dig 150 és 180 megoszlásban. A szekszárdi fiú - csakúgy, mint a ma­gyar válogatott másik három újonca - ta­pasztalatszerzés gyanánt lép dobogóra, így nincs különösebb izgulnivaló. De könnyű ezt mondani, hisz az olimpiai ki­küldetés szempontjából nagy súllyal esik latba az ostravai szereplés. BÁLINT B. GYÖRGY Fotó: ZÁHONYI IVÁN Mai sportműsor Labdarúgás: A Magyar Népköztársasági Kupa országos selejtezőjének második fordulójában: Dombóvári VMSE-Szekszárdi Dózsa 16 óra. Emlékezzünk az alapítóra! Pierre de Coubertin halálának ötvene­dik évfordulójára emlékezik a világ szep­tember 2-án. Ám már több mint hat évti­zede annak, hogy a francia pedagógus, történész, az újkori olimpiai játékok meg­alapítója életművét jól megalapozottnak ítélve, másokra hagyta az olimpiai moz­galom továbbfejlesztését. Coubertin életművében központi he­lyet foglalnak el az olimpiai játékok. A nagyszerű gondolat megvalósítása előtt sok éven át tanulmányozta Angliában a híres oktatási-nevelési intézményeket, valamint a sportéletet. Franciaországba visszatérve összefoglalta megérlelődött reformgondolatait. 1889-ben vette fel először az ókori görög világ sportverse­nyeinek négyévenkénti felújítását. Egy sikertelen kísérlet után 1894. június 16- ára nemzetközi kongresszust hívott ösz- sze Párizsba „az amatőrség elveinek ta­nulmányozására és népszerűsítésére”. A nyolc napon keresztül tartó tanácskozá­sok eredményeként június 23-án meg­született az egyetemes sport szempont­jából történelmi jelentőségű határozat: az olimpiai játékokat korszerű formában ugyan, de a régi keretek megtartásával, nemzetközi alapon felújítják. A kongresz- szuson létrehozták a NOB-ot, amelynek elnöki tisztét három évtizeden át maga Coubertin töltötte be. Coubertin 1906-ban az olimpiák mű­vészeti-szellemi versenyeinek kiírását is kedzeményezte. Meg volt győződve ar­ról, hogy az olimpiai játékok művészeti versenyei folyamatosan virágoznak majd, de miután lemon­dott a NOB elnöki tisztsé­géről, a művészet és az irodalom háttérbe szo­rult. Ma a NOB több mint 160 olimpiai bizottságot ismer el, így az olimpiai játékok a nemzetközi sportélet legnagyobb eseményei. Ám a játékok jelentő­ségének növekedésével újabb veszélyek jelentek meg, amelyeket Couber­tin nem látott előre. A nemzeti, politikai rivalizá­lás, a helyszín kijelölésé­nek jelentősége már az ő idejében is mérgezte a hangulatot. Mint tudjuk, a NOB az 1988-as olimpia rende­zését Szöulra bízta. Ezzel bizonyos értelemben kockázatos dön­tést hozott a testület, ugyanis a mai napig is kétséges, milyen formában, hány hely­színen tartják meg a versenyeket. A NOB a két koreai fél tárgyalása után megtette az utolsó ajánlatát, erre szeptember 15- én kér választ, ám változtatásra nem haj­landó. A KNDK Olimpiai Bizottságának viszont nagyobb az igénye, mint a NOB ajánlata. A Szovjetunió támogatja a KNDK igé­nyét, így szeptember 17-én ismét talál­koznak a NOB és a két Korea képviselői. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság első ülésén, Párizs­ban 1894. június 23-án, a Sorbonne egyetemen, (balról jobbra:) Dr. W. Gebhardt (Németország), Jiri Guth-Jarkovski (Csehország), Kemény Ferenc (Magyarország), Victor G. Balek (Svédország), Pier­re de Coubertin, a bizottság titkára (Franciaország), Dimetrius Vikelasz, a NOB első elnöke (Görögor­szág), Butovszkij (Oroszország). Márpedig ezen a megbeszélésen dönte­nie kell a NOB-nak... Az olimpiai eszmét „citius, altius, fortius” (gyorsabban, ma­gasabban, erősebben) Coubertin nem csupán sporttechnikai szempontból ér­telmezte. Nála ez a jelszó magába foglalja „a meggyőződés nemességét, az önzetlen­ség és becsületesség kultuszát, a lovagi szellemet és a férfias energiát”, mivel a modern demokrácia elsősorban igényli ezeket a sportbeli versengésben megkö­vetelt és tudatos erényeket. Kézilabda NB II. Csak a Hőgyészi HSC nyert Hőgyészi HSC-Győri Volán 29-23 (15-14). Hőgyész, 250 néző. V.: Nagy, Szent- györgyi. Hőgyész: Spoljár - Barabás L. (1), Kerekes (7), Teimel L. (2), Teimel J. (5), György (9), Papp (4). Csere: Rittlinger (1), Jäger, Barabás M. Edző: Teimel La­jos. A hazaiak 2-1-es vezetésénél a Vo­lán hétméterest hibázott, így a két gólra nőtt előnyüket Kerekesék a félidő utolsó előtti percéig tartani tudták. A második félidő elején az átszervezett hazai gárda védekezésbe vonult. A 40. percben a György-Teimel J.-Papp trió vezérletével beindult a hőgyészi „hen­ger”, akcióikat rendre eredményesen fe­jezték be. A győriek csak „talált” gólokkal tudtak válaszolni. Jó és eredményes já­tékkal szerezte meg őszi első győzelmét a hőgyészi együttes. Jók: Jäger, György, Papp, Teimel J. Herendi Porcelán-Tolnai VL 24-22 (13-12). Herend, 100 néző. V.: Schulcz, Tokodi. Tolna: Szegedi - Tóth (2), Stadlerné (1), Fekete (2), Oblisz (15), Kelemen (1), Stocker. Csere: Molnár (1), Szakállos, Pucsli, Knopf, Konyecsnyi. Edző: Link Antal. Az első félidő kiegyenlített küzdel­met hozott, felváltva vezettek a csapatok. Az első játékrész hajráját a herendiek zárták jobban. Szünet után a pályaválasztó együttes három alkalommal is négygólos előny birtokába jutott, amit a tolnai gárda a mérkőzés végéig lelkes játéka ellenére sem tudott ledolgozni. Stadlerné sérülés miatt a második félidő közepétől a kis- padra kényszerült. Ez, valamint a Herend javára megítélt tíz hétméteres érzéke­nyen érintette a tolnai csapatot a találko­zó véghajrájában. Dunaföldvári Spartacus-Kiskunmaj- sa 27-27 (15-12). Dunaföldvár, 400 néző. V.: Buváki, Pusztai. Dunaföldvár: Gyovai - Györkő (2), V. Kovács (6), Sarvajcz (1), Kolics (5), Orova (1), Szauter (4). Csere: Mestyán, Varga (1), Kovács A. (4), Hegedűs (3). Edző: Kolics János. A vendégek csapatát több mint félszáz lelkes, sportszerű szur­koló kísérte el a rangadóra. Az első játék­részben fölényben voltak a hazaiak, de kísértette őket a hétméteresek kihagyá­sa. A Spartacus a találkozó során öt bün­tetőt elhibázott. A második félidő 41. percében egyen­lített a majsai együttes, sőt, néhány perc­re a vezetést is átvette. Az 52. perctől - ekkor 23-23 volt az állás - a vezető gólo­kat rendre a Spartacus lőtte, de előnyét nem tudta tartani. Végül balszerencsés hétméteressel úszott el az egyik pont a találkozó utolsó pillanataiban. Ezen a délutánon a földvári közönség saját játé­kosait kritizálta, a bírókat szidalmazta ahelyett, hogy sportszerű buzdítással győzelemre segítették volna a Spartacus csapatát. Gyenge teljesítményt nyújtott a ha­zaiak mindkét kapusa, csupán Szau­ter és Kolics teljesítménye dicsérhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom