Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-11 / 188. szám
2 Képújság 1987. augusztus 11. Nemzetközi bíróság döntsön a csádi—líbiai viszályban Szovjet-amerikai Mai kommentárunk Tizennégy élet A legfrissebb jelentések szerint a bonni szövetségi gyűlés, a parlament illetékes bizottságai (a külügyi és a belügyi) elnapolták a döntést a tizennégy chilei állampolgár befogadása ügyében. Az ember elolvassa a hírt és felkapja a fejét: nem tévedés ez? Milyen döntést hozhatnak a Rajna partján chileiek - ráadásul börtönben ülő és alighanem hamarosan halálos ítélettel szembe néző - chileiek sorsáról? Az előzmények két szempontból is megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Egyrészt azért, mert a bonni parlamentben lefolyt vita megint csak jól érzékelteti, mennyire anakronizmusnak, hosszabb távon tarthatatlannak tartják józanabb nyugati körökben is a chilei Pinochet-rezsimet. Másrészt pedig azért, mert a Német Szövetségi Köztársaságban a chileiek ügye is olyan szikrának bizonyult, amely lángra lobbantott bizonyos, a kormánykoalíción belül lappangó - néha nem is nagyon lappangó - ellentéteket. Az ügy története dióhéjban a következő: Norbert Blüm, Kohl kormánypártjának, a CDU-nak a tagja, a bonni kabinefmunka- és szociális ügyekkel foglalkozó minisztere a napokban a chilei fővárosban, Santiagóban járt és ott elég fontos személyiségnek minősítették ahhoz, hogy a tábornok elnök színe elé kerüljön. Itt szokatlan és emlékezetes párbeszédre került sor a vendég és a házigazdája között. Blüm ugyanis, tiszteletre méltó bátorsággal mellőzve a protokolláris (sőt, egyes vélemények szerint a diplomáciai) szempontokat, közölte Pinochettel, mi a véleménye hatalmi módszereiről és menedékjogot ajánlott fel az életveszélyben lévő bebörtönzöttek- nek. Megfigyelők szerint a gesztus hazai visszhangja van olyan érdekes, mint az ajánlat maga. Miközben ugyanis Blüm santiagói útja osztatlan elismerést váltott ki az ellenzékben lévő szociáldemokratákból, (de a polgári demokraták, sőt a kormány- többség bázispártja, a CDU soraiban is), a bajor CSU részéről össztűz fogadta. A müncheni vádak szerint a szövetségi miniszter a chileiek befogadásának felajánlásával akart szavazatokat szerezni a politikai skála jobbközép szférájában. A bajor harag annál meglepőbb, hiszen Franz Josef Strauss pártja, a CSU hagyományosan szoros párt-és kormányszövetségben működik együtt Kohl és Blüm CDU-jával. A vita akadémikusnak tűnik; Augusto Pinochetnek nem szokása külföldre engedni foglyait. HARMAT ENDRE Előkészületek Honecker NSZK-beli látogatására Harcok Aouzou körzetében Franciaország igyekszik távoltartani magát a csádi harci eseményektől és a hivatalos állásfoglalásokból kivehetően Párizs szívesen megtakarítaná magának a katonai beavatkozás kalandját, noha a támogatását élvező n’djamenai Habré- kormány erre akarja rávenni. Amint az üzleti körök lapja, a Les Echos utal rá, az iráni „mozgósítás” idején rosszkor jöttek Franciországnak a csádi fejlemények. Aouzou észak-csádi település bevételét, vagyis Hisszén Habré erőinek sikerét kommentálva Francois Mitterrand elnök hétfőn kijelentette, hogy a szombati akció „csak magát Habrét és erőit kötelezi”. Franciaország „mindig is a nemzetközi bíráskodást szorgalmazta” az Aouzou- sáv ügyének rendezésére - hangoztatta Mitterrand. (A Csád északi részén lévő ezer kilométer hosszú földsáv 1973 óta van líbiai ellenőrzés alatt, s Tripoli és N’Djamena egyránt magának követeli.) A hadügy-minisztériumban hétfőn cáfolták, hogy francia erők részt vettek az Aouzou bevételéért indított támadásban. Francia részvételről a tripoli rádió adott hírt előző nap. Csád párizsi nagykövete egy vasárnap esti tv-interjúban a francia katonai szerepvállalást sürgette az északközép-afri- kai országban. Az Epervier-(Karvaly-) hadművelet keretében tavaly február óta 1300 főt számláló francia katonai alakulat állomásozik Csádban, a kormányhadsereg által ellenőrzött területek légvédelmének címén. A Közép-afrikai KöztársaA Német Szociáldemokrata Párt a Szövetségi Gyűlés rendkívüli ülésének ösz- szehívását szorgalmazza. Mint Hermann Scheer, az SDP parlamenti frakciójának leszerelési szóvivője megállapította, Ságban további 500 fős egység áll bevetésre készen. A főleg légvédelmi feladatokra odavezényelt francia erők - egyebek között Jaguar és Mirage F-1 mintájú harci gépek - működésének földrajzi határát északon a 16. szélességi fokhoz szabták meg. Ahmad Allam-mi nagykövet e határ kiterjesztését kérte az említett interjúban. A francia államfő - mintegy válaszként - vasárnap kijelentette, hogy Franciaországnak nem áll szándékában kiterjeszteni a hadműveletét. Mitterrand Jacques Chirac kormányfővel beszélt a csádi helyzetről, s ekkor hangzott el az állásfoglalás. Párizsban csádi forrásból azt közölték, hogy a líbiai légierő - vasárnapi támadásait folytatva - hétfőn is bombázta Aouzou, illetve a Tibeszti hegyvidéken lévő más állásokat, amelyeket Habré alakulatai foglaltak el. Utóbbiak - mondták az idézett források - állár saik megerősítését végzik. Moamerel-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője Tripoliban fogadta Abdallah Belhuset algériai nemzetévdelmi miniszterhelyettest, az algériai Nemzeti Felsza- badítási Front (FLN) PB-tagját - jelentette hétfőn a Jana libiai hírügynökség. Algíri megfigyelők szerint Belhuset líbiai látogatása Algéria közvetítő szándékával van összefüggésben. Az algíri vezetés szeretné rávenni Tripolit arra, hogy a Líbia és Csád által egyaránt követelt uránban és más ásványi anyagokban gazdag Aouzou területsáv hovatartozásának ügyét vigyék nemzetközi bíróság elé. „nyugtalanítóan fenyeget”, hogy a genfi szovjet-amerikai tárgyalások zátonyra futnak, mert a szövetségi kormány nem hajlandó lemondani a Pershing-1 A rakétákról. találkozó Augusztus 23-a és 28-a között az egyesült államokbeli Chatauqua ad otthont a szovjet és amerikai közvélemény és társadalmi szervezetek képviselői harmadik konferenciájának, amelynek keretében a két ország kapcsolatairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről folytatnak széles körű párbeszédet a résztvevők. A konferencia előkészítéséről és céljairól tartottak sajtóértekezletet hétfőn Moszkvában, amelyen mások mellett részt vett Valentyina Tyereskova, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének^ elnöke, Vlagyimir Pet- rovszkij külügyminiszter-helyettes, Jack Matlock, az Egyesült Államok szovjetunióbeli nagykövete, Juvenalij metropoli- ta, Nyikolaj Cservov vezérezredes, a szovjet fegyveres erők vezérkarának csoportfőnöke, Jurij Lopuhin akadémikus, az orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért mozgalom társelnöke. Tyereskova hangsúlyozta,, hogy a mostani találkozóval lényegében tovább folyik a Chatauquaban megkezdett, majd Jurmalában folytatott párbeszéd, amelynek immár hagyományai vannak. Ez különösen fontos ma, amikor erősödik a közvélemény szerepe, s az emberek tevékeny fellépésén sok múlik a tekintetben, hogy ne szalasszák el a fegyverkezési hajsza megfékezésére nyílott kedvező alkalmat. A plenáris üléseken kívül kerékasztalok mellett, tematikai körökben folyik majd a munka, így szó eshet jogi, vallási, kulturális, orvostudományi témákról, a sajtó szerepéről, a testvérvárosok kapcsolatairól, illetve szovjet javaslatra sor kerülhet a parlamenti képviselők találkozójára, megvitatják a világűr békés fel- használásának kérdéseit. A konferenciát követően a több mint kétszáz fős szovjet küldöttség tagjai Washingtonban, Philadelphiában, Bostonban, Chicagóban, New Yorkban, Los Angelesben és San Franciscóban vesznek részt különböző találkozókon. Eredményesen lezárult Erich Honecker szeptemberi nyugat-németországi látogatásának előkészítése - jelentették be hétfőn Bonnban. A látogatás technikai részleteinek tisztázására NDK-küldött- ség tartózkodott az NSZK-ban. Az előzetes megbeszélések légköre „pozitív és konstruktív volt” - mondotta a kancellári hivatal szóvivője. Az NDK Államtanácsának elnöke a tervek szerint szeptember 7-én és 8-án tartózkodik majd Bonnban Helmut Kohl kancellár meghívására. Ez idő alatt több hivatalos megbeszélést bonyolítanak le mind négyszemközt, mind küldöttségi szinten, majd a látogatás végeztével egyezményt írnak alá a két német állam tudományos-műszaki együttműködéséről. A bonni látogatás befejeztével Erich Honecker a tartományi miniszterelnökök meghívásának tesz eleget: felkeresi Düsseldorfot, Wuppertalt, Saarbrückent, Triert és Münchent. Pershing-1 A - SPD Párizs-Teherán OSTROMG YŰRŰBEN A párizsi iráni nagykövetség alkalmazottja egy civilruhás francia rendőrrel tárgyal a kapu rácsain 'keresztül, miközben golyóálló mellénybe öltözött rohamrendőrök tartják zárlat alatt a nagykövetséget Tart az állóháború a Párizs-Teherán ■ viszonyban. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása óta a két fővárosban körülzárva tartják a nagykövetségek épületét; rendőri ellenőrzés nélkül nem léphet senki se be, se ki, nehogy váratlanul elillanjanak a valójában túszul visszatartott tisztviselők. Mindenkit őriznek, noha igazán két személy érdekes. A Szajna partján Vahid Gordzsi, a tolmács, akit a franciák a náluk végrehajtott terrorcselekmények szervezésével vádolnak, Teheránban pedig Paul Torri másodtitkár, akit Gordzsi fejében fenyegetnek bírósági eljárással. Az irániak azt mondják: vagy mindkettő, vagy egyik sem. Ha a franciák engedik hazatérni Gordzsit, Torri előtt is szabad az út, ha nenrK a másodtitkárra is ítélet vár. Noha mindkét oldalon szeretnék a békés rendezést legalábbis az első menetben a nagykövetségi alkalmazottak csöndes hazatérését, jelenleg a makacsság érvényesül. Párizs azt mondja, egyebet sem kíván, mint Gordzsi vizsgálóbírói kihallgatását. Ha hajlandó megjelenni a törvényszék épületében, és elmondani, amit tud (az irániak szerint semmit sem tud, mert nincs köze semmihez), nem tartóztatják le, nem tartják fogva; utána föl- szállhat az első gépre, Teheránban a családjáé lehet. Ehhez viszont ragaszkodnak. Ez utal arra, hogy a konfliktus mai szakaszában Párizsa makacsabb, konokul kitart álláspontja mellett. A vita jogi síkra terelődött. Párizs nem hajlandó egyenlőségjelet tenni Gordzsi és Torri esete közé, szerinte Gordzsi törvénybe ütköző cselekedetekben volt részes, míg semmi sem igazolja a Paul Torri másodtitkár ellen fölhozott vádakat. Nem támogatott iráni ellenforradalmárokat, mint Teheránban váltig kitartanak mellette, nem vett részt csempészésben, kábí- íószerüzletben, csak azt a munkát végezte, ami diplomatabeosztásával együtt jár. A vita másik témája a minősítés. A franciák szerint Gordzsit nem illeti meg a diplomáciai mentesség, mert a nagykövetségi beosztása csak tolmács, nincs hivatalos rangja. Irán ellenben azt hangoztatja, hogy Gordzsinak szolgálati útlevele van, tehát ugyanúgy kezelendő, mintha diplomata volna. Az érvnek kétségtelenül vannak gyön- geségei. A nemzetközi jogi gyakorlat lényeges különbséget tesz a bárkinek (például külkereskedőnek vagy újságírónak is) kijáró szolgálati útlevél, és a diplomáciai mentességet biztosító diplomataútlevél között. Ez a tény vitathatatlanul gyöngíti Gordzsi helyzetét. De már régen nem erről van szó. Az utóbbi napokban mind több olyan cikk, elemzés jelenik meg a mértékadó párizsi lapokban, amelyek tényszerűen kétségbevonják a francia vádakat. Legutóbb a Le Monde közölt olyan összeállítást, amely kimutatta, hogy a kormány tételei, enyhén szólva, nem teljesen meggyőzők. Régóta ádáz küzdelem dúl a bűnüldöző rendőrség és a titkos szolgálat között, és ez az Iránnal legutóbb támadt konfliktus a lap szerint voltaképpen ennek egyik ütköző terepe. A DST, a kémelhárítás az utóbbi esztendőkben, bármilyen kormány volt is hatalmon, szocialista vagy jobboldali, a baklövések sorozatát követte el, és most igyekszik jó pontokat szerezni. Ez a buzgalom vitte arra, hogy dossziét állítson össze Gordzsiról, Chirac kormányfő elé terjessze, és lépésekre vegye rá. Csakhogy - így a Le Monde - az iratcsomó tartalma igencsak gyönge a bizonyítékokban, állít, de nem támaszt alá, ha csakugyan bíróság elé kerülne az ügy, a gyanúsítottat akár föl is mentenék. így terelődnek a kommentárok mindinkább tiszta politikai síkra, és mutatnak rá az eset már régóta ismert hátterére. A Gordzsi-ügy mindkét oldalon ürügy: Teheránnak, Párizzsal az az elszámolniva- lója, hogy Párizs hallani sem akar a sah idején felvett milliárdos kölcsön visszafizetéséről és a francia kormányzat esztendők óta szakadatlanul az iszlám köztársaság halálos ellenségét, Irakot támogatja. Irán talán még szemet is hunyna efölött, ha ugyanezeket a fegyvereket Párizs hajlandó volna neki is szállítani, de minden esetben visszautasításban részesült. Tény, hogy Chirac, amidőn 1986 márciusában kormányfő lett, tárgyalásokat kezdett Teheránnal, rendezést ígért. Hónapokon át tartott az alkudozás, minden eredmény nélkül. Ekkor ébredt a gyanú az iráni vezetőkben, hogy Párizst voltaképpen csak a Libanonban Teherán-ba- rát szervezetek által fogva tartott túszainak kiszabadítása érdekli, a többi csak manőver. Valóban, a franciáknak volt ilyen szándékuk, és a kapcsolatok akkor kemé- nyedtek meg, amikor csak az idő múlt, az eredmény pedig csekély volt. Ennek pedig a francia belpolitikában visszahatásai vannak. A közelmúlt napok drámai eseményei, a mekkai zarándokok véres tragédiája kissé háttérbe szorította Párizs és Teherán nagykövetségi háborúját. A figyelem más szintre terelődött. Kétségtelen, hogy az arab világban a történtek nyomán Irán elszigetelődött. Éppen ez a tény azonban arra késztetheti, hogy Franciaországgal szemben is még keményebben lépjen föl; a pillanatnyi állóháború bármikor ismét forróbb szakaszba léphet. VÁRKONYI TIBOR PANORÁMA BUDAPEST - Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Nyikolaj Rizs- kovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Kamenszkoje állomáson bekövetkezett vasúti szerencsétlenség miatt. *- Az elméleti szerves kémia kutatói és tudósai első világkongresszusukat augusztus 12. és 21. között Budapesten rendezik meg - jelentették be a szervezők hétfőn, a MTESZ-ben tartott sajtótájékoztatón. Közölték, hogy az Elméleti Szerveskémikusok Világszövetségének (WATOC) kongresszusára 30 országból csaknem 400 érdeklődőt várnak. *- A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének végrehajtó bizottsága Fock Jenőnek, a MTESZ elnökének vezetésével hétfőn ülést tartott. A testület megvitatta a kormánynak a gazdasági-társadalmi stabilizálásra vonatkozó munkaprogram-tervezetét. Az ülésen jelen volt és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. *- Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn hivatalában fogadta R. S. Bhargava-t, az indiai Maruti Személygépkocsigyár vezérigazgatóját, aki magyar partnereivel a Maruti gépkocsik tervezett importjával összefüggő gyártási együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyalt. GENF - Genfben befejeződött a vegyi fegyverek betiltásáról folytatott szovjet-amerikai konzultációk hatodik fordulója. Megállapodtak abban, hogy 1987 októberében szovjet megbízottak meglátogatják a vegyi fegyverkészletek megsemmisítésére a grönlandi Thuléban létesített amerikai katonai objektumot, és amerikai küldötteket hívnak majd meg a vegyi fegyverek megsemmisítését szolgáló különleges üzembe, amelyet Csa- pajevszk város körzetében építenek.
