Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

1987. augusztus 1. ★ HORIZOm^ Szakosodási megállapodások Bulgária és a KGST Peresztrojka és gazdasági gondolkodásmód A szovjet népgazdaságban végbeme­nő mélyreható átalakítás nem kevésbé mély pszichológiai változásokat igényel. Enélkül az átalakítás lehetetlen. Ennek a fő jellemvonása mindenek­előtt a demokratizmus. Gyökeresen szemben áll ezzel az a formula, hogy „én kis ember vagyok, rajtam semmi sem múlik, majd dönt a főnökség”. Az új gaz­dasági gondolkodás, mint az átalakítás egésze minden szovjet ember számára - bárhol dolgozzon is - biztosítja a konkrét termelés gazdájának jogát, ter­mészetesen minden ebből adódó felha­talmazásokat, kötelezettségekkel és fe­lelősséggel. Vagyis a dolgozó egyidejű­leg végrehajtója és részese a termelés tervezésének és szervezésének, és a kollektív irányítási formák révén befolyá­solja az igazgatóság gazdasági és szo­ciálpolitikáját. A múlt kényszere Még egy fontos vonás: le kell mondani arról, hogy a gazdaságpolitikát a lyukak befoltozásának eszközeként tekintsük. A Szovjetuniónak a történelem szeszé­lyéből nem volt szabad választása. A vi­lágháború, a polgárháború és az inter­venció pusztítását az ország csak 1926- ban, vagyis csupán 15 évvel a fasizmus támadása előtt heverte ki. De ez idő alatt sok mindent sikerült megvalósítani. Vil­lamosítottuk az országot, nagyipart te­remtettünk. Azokban az években ezért sok mindent fel kellett áldozni. Később is nehéz idők jártak. Újjá kel­lett építeni a második világháború pusz­tításait. A körülmények mintegy rászok­tatták az embereket, hogy valami örökké hiányzik, egyben megtanítottak küzdeni a hiányok ellen. Kevés volt a gabona - feltörték a szűzföldeket. Nem volt elég kőolaj - meghódították Szibériát. Fe­szültségek voltak a villamos energiával - erőműveket építettek. De bárhogy is volt, a Szovjetunióban az évek során hozzászoktak a gazdasá­gi problémák ilyen megoldásához. S közben valahogy nem fordítottak figyel­met a deficit másik oldalán, arra, hogy ha mondjuk nincs elég acél, talán nem a termelés kevés (egyébként a Szovjet­unió több acélt gyárt minden más állam­nál), hanem azért nincs, mert azt nem ra­cionálisan, gazdaságtalanul használjuk fel, s annak minősége, választéka nem felel meg a tudományos-technikai hala­dás követelményeinek. Volt idő, amikor nagy hiány volt szer­számgépekből. Ma több van, mint kelle­ne, de nincs, aki dolgozzon rajta. Nem­egyszer még a legkorszerűbb gépek is állnak. Amikor Mihail Gorbacsov azt mondta, hogy az ilyen berendezéseket 2-3 műszakban kell üzemeltetni, az el­avult gépeket pedig be kell olvasztani - ez sokakat szinte sokkolt. Őket is meg lehet érteni, hiszen az embereket évtize­deken át arra tanították, hogy a gépeket a lehető legtovább kell használni, sőt, ebben volt valami dicsőség is. Fő cél a gazdaságosság Talán a legnehezebb a lélektani átté­rés a „többet, még többet - bármi áron” nézetről a józan közgazdasági számí­tásra, amikor kiderül, hogy nem többet, hanem jobban, és nem bármi áron, ha­nem olyanon, ami gazdaságilag elfo­gadható. Fokozatosan kiderült, hogy nem érvényesek már a gondolkodás olyan sémái, amelyek megfeleltek az ex- tenzív gazdálkodásnak. Ma nem új gyá­rak nyitása, hanem a régiek megújítása a feladat. Az új gazdasági gondolkodás, amely az országot az intenzív fejlődésre tereli, megköveteli annak tömeges felismeré­sét, hogy nem lehet tovább a régi módon gazdálkodni, s ami a legfontosabb - ra­dikális változásokra van szükség a szov­jet népgazdasági mechanizmushoz. Hi­szen enélkül még az új módon gondol­kodó ember is tévedhet, ha útjában áll­nak a gazdaságirányítás korábbi, kon­zervatív módszerei. Egyes vezetők például.haajárásnem teljesítette az állami gabonafelvásárlási tervet, rendszerint a jó gazdaságokhoz fordultak és nem törődtek azzal, hogy azokat a terven felüli fölöslegeik eladá­sára kényszerítve megfosztják az ilyen gazdaságokat a jó munka ösztönzésé­től. Egyidejűleg pedig megrontják azo­kat a gazdaságokat, amelyek megszok­ták, hogy más kontójára éljenek. Az új gazdasági gondolkodás teljesen elveti az egyenlősdi tendenciákat az elosztásban, amikor a jól dolgozók nem kapják meg azt, ami őket megilleti, míg mások meg nem érdemelt juttatásban részesülnek. A jól dolgozó rendszerint ma is többet keres, mint a lazsáló, de a különbség jóval nagyobb lehetne. Ami ösztönöz Nemrég még voltak kétségeink: jó-e túl sokat keresni? Ezt jelentik a kereseti plafonok. Sok ilyen plafon ma is érvé­nyesül az SZKP KB és a kormány vilá­gos és egyértelmű állásfoglalása ellené­re azzal, hogy úgymond - a sok pénz megrontja az embert. Gondolom - épp ellenkezőleg - ha valóban megdolgoz­tak érte, akkor az megnemesiti az em­bert és munkáját. Amikor az ember (vagy egy gyár, kolhoz) a társadalomnak szükséges árucikkekből többet és ki­sebb ráfordítással termel, mint mások, azt honorálni kell, ellenkező esetben csak álmodhatunk technikai fejlődésről. Ezek az elemi igazságok fejeződnek ki a teljes gazdasági önelszámolásban és az önfinanszírozásban, amely a ter­melési viszonyok teljesen új formája. Az önelszámolás alapelve, hogy minden befektetett rubel nyereséget hozzon, s ebből oldják meg a kollektíva szociális problémáit. Még mélyrehatóbb változásokat hoz a gazdálkodásban és a közgazdasági módszerekben az önfinanszírozás, ami­kor már nemcsak a szociális kérdése­ket, hanem a technológiai és vállalatfej­lesztési, s ezek finanszírozásával össze­függő kiadásokat a nyereségből fede­zik. A szocialista termelés jövőjét ezek a gazdálkodási módok jelentik. Ezek ma még csak néhány ágazatban működ­nek, de tapasztalataikat elterjesztik majd az egész népgazdaságban. ALEKSZANDR GUBER Bulgária szakosodását a KGST-n be­lül több mint 300 két- vagy többoldalú szerződés határozza meg. Ebből 200 a gépiparral, az elektrotechnikával és az elektronikával függ össze, körülbelül 50 a vegyiparral, a szerződések fennmara­dó 20 százaléka pedig a többi iparággal és a mezőgazdasággal kapcsolatos. A bolgár árucsereforgalom egyharmada a szakosítási és kooperációs szállítások keretébe tartozik. Bulgária mintegy 670 gépipari termék gyártására szakoso­dott, ezen belül 230-nak a KGST-n belül kizárólagos gyártója. Nemzetközileg elismertek például a bolgár emelőtar­goncák, hidraulikus berendezések, szerszámgépek, elektromotorok és me­zőgazdasági gépek. A vegyipari szakosodás 200 termék­fajtát érint. Különböző festékeket, lakko­kat, növényvédő szereket, optikai anya­gokat, háztartásvegyipari termékeket, gyógyszereket, műanyagokat és a vegy­ipar egyéb termékeit. A bolgár mező- gazdaság hagyományos szállítója a friss és konzervált gyümölcsnek és zöldségnek, a dohánynak, a szőlőnek és a boroknak, de az utóbbi időben si­keresen szakosodott a paradicsom-, paprika- éa uborkavetőmagok szállítá­sára és a szőlőoltványok exportjára is. A Bolgár Népköztársaság bekapcso­lódott a más országokban előállított ter­mékek alkatrészeinek gyártásába is. Kooperációs szerződések alapján szál­lít indítómotorokat, gyújtótekercseket, reléket, feszültségszabályozókat, olaj­szűrőket, akkumulátorokat, légszűrő berendezéseket és villamos kábeleket a Szovjetunióba a VÁZ személygépkocsik gyártásához, amiért cserébe kész autó­kat kap. Jelentős a csehszlovák-bolgár autógyártási együttműködés is. A bolgár ipar szakosodott automata szövőgépek bizonyos elemeinek a gyár­tására is. Szerszámgépeket szállít az NDK-ba, Romániába, Lengyelországba, elektro­nikai és mikroelektronikai berendezé­seket Csehszlovákiába, az NDK-ba, Ma­gyarországra és Lengyelországba, ko­hászati termékeket, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépeket, vegyszereket szinte minden szocialista országba. Bul­gária legnagyobb kereskedelmi partne­re a Szovjetunió. Az ide szállított gépi berendezések kétharmadát valamilyen szakosodási megállapodás alapján gyártják. 9- i­Szovjetunió - Egyesült Államok Tovább folytatódik a nukleáris kísér­letek ellenőrzését célzó szovjet-ameri­kai kísérlet. Nemrég kezdődött meg a tu­dományos kutatások második szaka­sza, amelynek során a mérőkészüléke­ket mély fúrólyukban helyezték el. A Szovjet Tudományos Akadémia és az amerikai Természeti Kincsek Védelmi Bizottsága azért állapodott meg ebben, hogy megbízhatóan rögzítse a nukleáris robbantások hatását. A Föld felszínén tavaly nyáron elhelyezett berendezés érzékelte a nevadai atomkisérleti tele­pen végrehajtott nukleáris kísérleteket, ám megbízható munkáját különböző té­nyezők - szél, a mennydörgés hatása, stb. - zavarták. E hatások kiküszöbölése érdekében helyezték el a berendezéseket most egy mély fúrólyukban. A közös munka ta­pasztalatai bizonyítják, hogy a nukleáris robbantások ellenőrzése terén folyó együttműködésnek nincs akadálya. NDK A számítógépek új korszaka Az NDK idei népgazdasági tervében a nemzeti jövedelem 4,5 százalékos és az ipari termelés 3,8 százalékos növelésé­vel számolnak. Ez pontosan megfelel az ötéves terv időarányos feladatainak. Az iparban a termékek 28,8 százaléka az idén is megújul. A gazdaság ma eredményesen össz­pontosítja nem túl bőséges eszközeit a legfontosabb stratégiai irányokra, első­sorban az úgynevezett csúcstechnoló­giák fejlesztésére. A mikroelektronika, a számítástechni­ka és a robottechnika húzóerejében bíz­va, ezeken a területeken ütőképes saját termelőbázist hoztak létre. Ezek az ipar­ágak a jelenlegi ötéves tervben már nemcsak „viszik” a pénzt, hanem egyre inkább elősegítik a termelőapparátus korszerűsítését. Hatásuk lassan érződni kezd az egész gazdaságban. Az idei tervben például 19 ezer új CAD/CAM munkahely létrehozása szerepel. Ezek olyan helyek, ahol a termelésirányítás és a tervezésfejlesztés számítógépes vezérléssel folyik majd. Ehhez 22,5 szá­zalékkal növelik az irodai szárríítógépek gyártását. A számítógépeket teljes egészében hazai részegységekből, mikroelektro­nikai elemekből állítják össze. Emellett több mint 14 és fél ezer ipari robotot állí­tanak munkába. (Az ötéves terv külön­ben 80 ezer robot előállítását írja elő.) Mindezt a vállalatoknak főként a belső tartalékok mozgósításával kell megol­daniuk.- nemzetközi együttműködéssel KUBA Az Atlantico Norte strandjai Atlantico Norte a neve a kubai új tu­risztikai központnak, melyet az idegenforga­lom fellendítése céljából építenek a szigetor­szágban. Kuba keleti partvidékén 33 strand található. Ebből eddig csak egy szolgált az országban megforduló külföldiek számára. Most kiépítik a tengerpartot. A terv megvalósításának első szakaszá­ban bővitik a szállodahálózatot és egy indián falut hoznak létre. KAMBODZSA Gumitermelés Kambodzsában 35 780 hektáron fo­lyik a gumitermelés. Új gumiültetvénye­ket telepítettek 790 hektáron, s az idén újabb 1500 hektárnyi területet vonnak be a művelésbe. Több faiskolát is léte­sítettek, köztük egy 15 hektárosat, amely az új ültetvényeket látja el facse­metével. Gondot fordítanak a latexfel- dolgozó üzemek építésére és rekonst­rukciójára, továbbá raktárak és mun­káslakások létesítésére. A gumitermelök gyümölcsöző együtt­működést folytatnak több szocialista or­szággal, köztük elsősorban Vietnammal, a Szovjetunióval, az NDK-val és Bulgá­riával. Vietnami szakemberek a gumi- csapolásban és a feldolgozásban vesz­nek részt, a Szovjetunió a latex kinyeré­sében, faiskola építésében és új telepí­tések létrehozásában nyújt segítséget. Emellett gumilaboratóriumot szerelt fel, amelynek működéséhez és együttmű­ködési programjához 55 millió rubelt biztosított. Az NDK 10 ezer hektáros ül­tetvény hasznosításához ad anyagi és technikai támogatást, Bulgáriával pedig tavaly novemberben kötöttek gumiter­melési együttműködési szerződést a kambodzsaiak. A közelmúltban Ma­gyarország is csatlakozott a segítség- nyújtáshoz: kétmillió rubeles kamat­mentes kölcsön folyósításáról kötött megállapodást az indokínai országgal. Beruházásokra ebben az évben 68,4 milliárd márkát fordítanak. Ez ugyan va­lamivel magasabb, mint az elmúlt évek­ben, de tovább már nem emelkedhet. A pénz nagyobb részét elviszi az egyre drágább, de semmivel sem pótolható saját energiabázis, a barnaszénbányák és az erőművek fejlesztése. A növekedés másik jelentős forrása a takarékosság. A gazdaság egységnyi termékre jutó energiafelhasználását 3,7 százalékkal fogják csökkenteni, a fajla­gos acélfelhasználás pedig Aszázalék- kal lesz alacsonyabb, mint tavaly. A má­sodlagos nyersanyagnak számító hulla­dékból 31,5 millió tonnát gyűjtenek ösz- sze. A tervidőszak végére az NDK ebből fedezi nyersanyagigényének 14 száza­lékát. — — ” 1 111 I I II I "■ .......... ■ ......................... .......... 11 " 11 ........................ Hen gercsiszoló gépek szerelése a radomiri nehézgépgyártó kombinátban, az ország legkorszerűbb nagyüzemében Frank Vernon amerikai geofizikus és Szergej Inka mérnök közösen kísérlete­zik Közös kísér 1st

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom