Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-08 / 186. szám

14 rtÉPÜJSÁG 1987. augusztus 8. Dolce vita a kaliforniai börtönökben „Ha kellemesen akarja eltölteni napjait a börtönben - mindössze napi 80 dollárért háromszori étke­zést, színes tévét, és a pihenéshez való joga tiszteletben tartását biz­tosítjuk az Ön számára. Magányát senki sem háborgatja majd. Bérel­jen cellát nálunk!” Ez a képzeletbeli hirdetés az Egyesült Államok nyugati partvidé­kének bármelyik újságjában meg­jelenhetett volna. Ott rájöttek arra, hogy a kisebb vétségekért börtön- büntetésre ítélt rabokat nem he­lyes összezárni a már amúgy is túl­zsúfolt börtönökben ülő visszaeső bűnözőkkel. A Los Angeles kör­nyéki helyi hatóságok ezért a sza­badságvesztés letöltésének egé­szen sajátos módozatait ötölték ki. Az új módszerek egyike a fent említett „Rent a cell” (bérelj egy cellát). Sean Penn, Hollywood fe­negyereke is hamarosan beköl­tözik egy ilyen bérelt cellába - mi­után 60 napi börtönbüntetésre ítél­ték, mert megvert egy statisztát, és „gondatlanul” vezette autóját. A kaliforniai börtönök eddigi gyakorlata szerint minden elítélt sorszámot kapott, s csak akkor kezdhette meg büntetésének le­ülését - ha megüresedett egy hely. Ráadásul az ittas vezetésért két nap börtönre ítélt tisztes család­apák sokszor gyilkosok és bandi­ták kétes társaságában töltötték hétvégéjüket - lévén, hogy már Csapdák Az autósztráda belépőjénél a fülkén rövidke felirat: 20 Pármánál, 40 a Brennernél, 10 Róma és Ná­poly között. Kilométerekről van szó, ennyi a kiírás pillanatában az összetorlódott és veszteglő autó­sor hossza. Ez még csak a kezdet. Az igazi dugók augusztus közepé­től, Ferragosto ünnepe táján vár­hatók, amikor Olaszországban ha­gyományosan elmenekülnek az emberek a városokból. A felmérés egy júniusi hétvégén készült, a felsorolást folytatni le­hetne. Azon a napon egy és ne­gyedmillió gépkocsi haladt át 2700 kilométernyi állami autópályán (a teljes hálózat mintegy felén). Leg­rosszabb a helyzet Bologna kör­nyékén volt, ahol négy pálya ke­resztezi egymást. Naponta 900 000 autó ment arra. Közelekedési szakértők au­gusztusra a legrosszabtól tarta­nak. Két bővüs számot emleget­nek: 2800 és 3800. Ezek jelzik, hány autó haladhat át biztonságo­san a két illetve háromsávos autó­pályákon óránként. A küszöb átlé­pése esetén bármilyen apró zava­ró esemény - amely talán a statisz­tikákba sem kerül be - pokoljárás­sá változtatja az utazást. Ilyen apró balesetek pedig percenként elő­adódnak. Másik torlaszképző té­nyező az útjavítás lenne, a kor­mány azonban megtiltotta ezt a nyár hátralevő részére. Elrendel­ték ugyanakkor a biztonsági öv kö­csak a nehézfiúk cellájában volt hely. Most kiderült, hogy aki fizet, annak mégiscsak tudnak helyet szorítani - megszűnt a sorbanál- lás, akinek van rá pénze, egyedül lehet, s a foglyok által fizetett napi összegekből a börtönök még némi nyereségre is szert tesznek. A túlzsúfoltság ellen kiagyalt má­sik módszer az elektronikus házi őri­zet. Akit erre ítélnek, az éppenséggel - saját otthonában ülheti le bünteté­sét. A fogoly börtönőre egy elektro­nikus adót tartalmazó bilincs, ame­lyet az egyik csuklóra erősítenek. Ez a „karkötő” rádióhullámok útján ösz- szeköttetésben van egy vevőberen­dezéssel. Ha a delikvens 50 méter­nél jobban eltávolodik saját laká­sától, vagy megpróbál megszaba­dulni „börtönőrétől” - az elmés szerkezet rögtön riasztja az illeté­kes szerveket. A komolyabb, de még nem túl vezsélyesnek ítélt bűntények elkö­vetői számára külön tábort alakí­tottak ki a kaliforniai Mojave-siva- tagban. A napbarnított rabok saját uszodájukba járhatnak, a hét öt napján látogatókat is fogadnak, s részt vehetnek a városi egyetem óráin. A terület körül nincs fal, vagy kerítés - s a rabok baseball-válo- gatottja indul a területi bajnokság­ban. Kaliforniában úgy tartják, hogy a büntetésvégrehajtásnak ez a módja a visszaeső bűnözőket is jobban felkészíti a „kinti” életre. az utakon telező használatát - azokban az autókban, ahová az már be van szerelve. Hétvégenként általában 40 ember hal meg a balesetekben az utakon. A rendőrség felhíváso­kat tesz közzé az autópályákon va­ló viselkedési normákról, a képvi­selők kormányintézkedéseket kö­vetelnek, így az ittas vezetők kiszű­rését, vagy hétvégi különdíj beve­zetését a szokásos útdíjon felül. Ideiglenesen például le fogják zár­ni az autópályákra vezető kapukat, ha túlzsúfoltságot észlelnek. Túlzsúfoltság pedig biztos lesz: az augusztusi hétvégekre 8 millió gépkocsit és 16 millió embert vár­nak az utakra. A tumultusok okát az életmód változásában, a jólét nö­vekedésében látják. Nagyon sok ember tart hétvégi házat, mások sportolni mennek a szabadba, vagy friss levegőre vágynak, esetleg csak utazgatnak, hogy a turistáktól érin­tetlen helyeket találjanak. A hagyo­mányos úticél: a tengerpart A dugóba szorult olaszok több­sége az első percek indulatkitöré­sei után gyorsan alkalmazkodik, beletörődik az elkerülhetetlenbe. A gyakorlott sorálló hamar beren­dezkedik: alszik vagy zenét hallgat, olvas, ismerkedik a szomszédok­kal. Topless-lányok napoznak az út szélén, alkalmi zenekarok ve­rődnek össze, a családapák pedig napernyőt állítanak fel, és pikniket rendeznek. Néha szerelem is szü­letik az autófolyam szélén. Háborúellenesség az izraeli filmművészetben Izrael, mióta csak megalakult, ál­landó harckészültségben él. A kato­nai szolgálat nemcsak férfiaknak, nőknek is kötelező. Egy ideje azon­ban az izraeli filmek egyre erőtelje­sebben háborúellenesek, megkér­dőjelezik a hadsereg, a háború jo­gosságát, néha magát a hadkötele­zettséget is. Az idei jeruzsálemi filmfesztivál nyitófilmje Renen Schorr „Nyár végi blues” című alkotása volt. Nem szí­nészekkel, hanem amatőrökkel for­gatták. Néhány fiatalember utolsó szabad nyarát mutatja be az érettsé­gitől bevonulásig. 1970-et írunk: fia­tal katonák naponta halnak meg a Szuezi csatorna mellett dúló har­cokban. Schorr filmje olyan erőteljes tiltakozást jelentett, hogy a rendező azóta is telefonok, levelek százait kapja sorköteles fiataloktól és hábo­rús veteránoktól. Rengetegen ma­gukra ismernek a film szorongó fia­taljaiban. Hasonló meglepetést okozott ta­valy Ráfi Bukaee abszurd filmje, az Avanti Populo, amelyben két egyiptomi katona akar hazajutni az 1973-as háború idején az izraeli vonalak mögött. Az alkotás kivál­totta Ariel Sáron volt hadügymi­niszter haragját: szerinte a film „er­kölcsromboló”. A filmvilág ugyan­akkor elismeréssel fogadta, jelöl­ték Oscar-díjra, majd díjat nyert Locarnóban. Készült olyan film, amely a há­borúban ronccsá változott kato­nákról szólt, és olyan is - eredeti­leg a hadsereg megrendelésére! - amely az 1982-es libanoni háború értelmetlenségét mutatta be nyers őszinteséggel. A Tolna Megyei Építőanyagipari Vállalat vezetősége 7100 Szekszárd, Marx K. u. 11. PÁLYÁZATOT HIRDET az egészségügyi okokból nyugdíjazás miatt meg­üresedett' igazgatói munkakör betöltésére. A kinevezés öt évre szól, az igazgatót a vállalat küldött- gyűlése választja meg. Alaptevékenység: beton- és vb-elemgyártás, díszmű- és ipari kerámia- termékek, építőipari kivitelezés. A munkakör betöltésének feltételei: Erkölcsi és politikai feddhetetlenség, szakirányú mű­szaki, közgazdasági egyetemi vagy főiskolai végzett­ség, legalább középfokú politikai végzettség, 5 éves vezetői gyakorlat, 50 éves életkorig. Bérmegállapítás: A „B” kategóriás vállalatokra érvényes feltétel szerint A pályázatot a hirdetés megjelenésétől számított 30 napon belül kell beküldeni a vállalat vezetőségének címére. A pályázatnak részletes önéletrajzot és az eddigi munkakörök felsorolását is tartalmazni kell. A feladónál jeligét kell szerepeltetni. A pályázatok elbírálásának ideje: 1987. szeptem­ber hónap. A pályázóknak további felvilágosítást a vállalati gaz­dasági igazgatóhelyettes ad. Telefon: 12-355. (141) AZ IDŐ TÖBB, MINT PÉNZ! IDŐT, FÁRADSÁGOT TAKARÍT MEG, HA OTP ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLÁT NYIT. FIZESSE ÁRAMSZÁMLÁJÁT IS ÁTUTALÁSI BETÉTSZÁMLÁJÁRÓL! DÉDÁSZ OTP (238) A SZENTBALÁZSI SURJÁN VÖLGYE MGTSZ eladásra felkínál nagy tételben sárgarépát étkezési, illetve takarmányozási célra. A sárgarépa értékesítését szeptember 1 -tői folyamatosan végezzük. Ár: a vásárolt tétel nagyságától függően, megegyezés szerint. Érdeklődni a központi irodában lehet: Földi Mihálynál és Sárhegyi Ottónál személyesen, vagy telefonon, a 11-239-es számon. (137) A Tolna Megyei Mező- gazdasági Szövetkeze­tek Szövetsége energia- veszteség-feltáró vizs­gálatok koordinálására és végzésére 1 fő felsőfokú végzettségű szakembert keres felvételre. A felvételhez lehetőleg felsőfokú energetikusi végzettség, vagy kalori­kus, vagy épületgépész végzettség szükséges. Bővebb tájékoztatás a 74-16-428-as telefon­számon. IOAA\ A Tolna Megyei Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal pályázatot hirdet számítástechnikai osztályvezetői állás betöltésére. Pályázati feltételek: felsőfokú szakirányú iskolai végzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet: írásban, önéletrajzzal a hivatalvezetőnél. Cím: Szekszárd, Széchenyi u. 48-52. sz. A Paks Városi Tanács V. B. építési osztálya pályázatot hirdet osztályvezető­helyettesi munkakör betöltésére. Feltétel: építészmérnöki végzettség. Bérezés: a 11/1983. ÁBMH rendel­kezés szerint. Lakás megoldható. További felvilágosítás, vala­mint jelentkezés a Paks Vá­rosi Tanács V. B. építési osztály vezetőjénél. Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. Tel.: 75-10-059. (246) Király vagy csizmadia volt Andersen apja? Kinek a gyermeke volt Hans Christian Andersen, a világhírű dán meseíró, aki 112 évvel ezelőtt, 1875. augusztus 6-án halt meg, de akinek meséi ma is bestsellerek az egész világon? Az akadémiai kiadó 1970-ben megjelent világirodalmi lexikoná­ban ez áll Andersenről: „Korán el­hunyt apja művelt, felvilágosult szellemű csizmadia volt, az anyja parasztlány... Gyermekkorát hű­ség jellemezte. A Ferencesek menhelyén kosztolták, Odense- ben, a kis város öregjei, betegei, elmebetegei között... Még gyer­mekként dolgozni kényszerült egy szövődében, majd egy dohány­gyárban.” Ezután váratlan fordu­lattal így folytatódik az életrajz: „1822-től 1829-ig a slagensei kol­légiumban tanult és érettségizett”. A világirodalmi lexikonban kö­zölt életrajz Andersen saját Írásán alapul. Hamarosan azonban világ­szenzációt kelthet egy Dániában októberben megjelenő könyv, amely azt bizonyítja, hogy mindaz, amit Andersen gyermekkoráról mondott, merő kitalálás. A könyv szerzője, Jens Jorgen­sen a slagensei kollégium igazga­tója, azé a középiskoláé, amelyben annak idején Andersen érettségi­zett. Jorgensen szerint a nagy dán író Vili. Christián dán király és egy arisztokrata leány Elise Ahlefeldt Laurvig gyermeke volt. Amikor An­dersen született, Christian még csak trónörökös volt, ám a szerel­mesek nem házasodhattak össze, mert Christiannak politikai okokból más feleséget szántak. Jens Jorgensen számos közve­tett bizonyítékot gyűjtött össze állí­tásának igazolására. Az egyik bi­zonyíték egy bárónő, Marie Kjier vallomása. Ó közeli barátnője volt a 17 éves Elise Ahlefeldt Laurvig- nak, aki 1805-ben állapotos volt. A feljegyzésekből kiderül, hogy azaz asszony, aki az eddig közölt An- dersen-életrajzok szerint az író anyja volt, a bárónőnél dolgozott. Andersen egyébként 1805. április 2-én született, két hónappal az­után, hogy állítólagos szülei házas­ságot kötöttek. Apja akkor 22, any­ja pedig 40 éves volt. A slagensei kollégium igazgató­ja kikutatta, hogy Andersent kora gyermekkorától kezdve támogatta a királyi család. Ötéves kora óta rendszeresen látogatta az odensei királyi kastélyt, ahol Frederikkel, Christian király fiával játszott. Később annak ellenére, hogy semmi színészi tehetséget sem mutatott fel, három éven át alkal­mazták a Koppenhágai Királyi Színházban. Jorgensen leveleket is talált ab­ból az időből, amelyben Andersen a slagensei kollégium tanulója volt. E levelekben a város lakói csodál­koznak Christián király gyakori lá­togatásai miatt. A slagensei kollé­giumban történő beiratkozásnál születési bizonyítványt kellett fel­mutatni. Andersennek azonban nem volt ilyen okmánya. Egyetlen létező születési bizonyítványát 1823-ban állították ki, amikor az író már 17 éves volt. Az okiratot nem a lelkipásztor, hanem egy rendőr­tisztviselő írta alá. Jorgensen hamarosan megjele­nő könyve nyilván heves vitákat fog kiváltani az irodalmi világban. Maga Andersen azt írta, hogy A rút kis kacsa című meséje saját magá­ról szól. Jorgensen állítása szerint a mese tanulsága az, hogy nem számít, ha kacsafészekben szüle­tik valaki, amennyiben hattyútojás­ból kel ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom