Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

1987. augusztus 5.

Képújság 3

Gazdasági vezetők a kibontakozási programról

A szállítási bizottság előtt a téma:

A szabályozás pontosan közvetítse az igényeket

A gazdaságitársadalmi kibontakozás programjáról adott ki állás- foglalást a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága július másodikán. Az állásfoglalás értelmében minden egyes ágazat, üzem, vállalat, gazdaság és intézmény elkészíti a maga rövidebb, illetve hosszabb távú programját, meghatározzák céljaikat, feladataikat. Mi a legfontosabb tennivaló most és a közeljövőben? Erre a kérdésre kerestük a választ a megye gazdálkodó egységeiben.

Izsák Gyula, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának a tagja, a bátaszéki Búzakalász Téesz elnöke, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöke a kibontakozási program mezőgazdasággal kapcsolatos részét elemezte.- A gazdasági-társadalmi kibontakozás programja szól arról, hogy mezőgazdasági programjainkat - például hús, gabona - kritikusan, a külpiacok mai és várható igényei szerint át kell értékelni, s ezzel összhangban kell kialakítani az érdekeltségi rendszert, az anyagi és műszaki feltételeket. Dinamikusan növelni kell a fehérjetakarmányok termelését, és jobban ki kell használni a mezőgazdaság lehetőségeit, a biológiai alapok előállításában és exportjában. A mi üzemünkben itt Bátaszéken kisebb mérvű vetésszerkezetváltást kell végrehajtani - azért csupán kisebb mértékben, mert a szerkezet- átalakításnak gátat szab a vetésváltás. A kukoricaterületet nem lehet növelni a búza rovására, s adott a szárítókapacitás is. A jövőben a szövetkezet növelni kívánja a borsó vetésterületét, és a jövő évtől új növényként lép be a szója.

Az üzemekben már az év tavaszán elkészültek a vetéstervvel, egy hónap múlva az ősziek vetését is el kell kezdeni. Ehhez már meg kellett vásárolni a vetőmagot, a szaporítóanyagot. Sok mindent tenni tehát nem tudunk.

Gondot jelent az, hogy az érvényben lévő szabályozás nem közvetíti pontosan, milyen mérvű csökkentésre van szükség gabonából, s hogy milyen irányban mozduljon el a hústermelés, a sertés- illetőleg a szarvasmarha-termelést helyezzük előtérbe.

Ami a biológiai alapok lehetőségeit illeti: mi búza-, borsó- és lucernamagot termesztünk, bekapcsolódtunk a KA-HYB sertéstermelési rendszerbe, a

tenyészállat-előállításba. Az USA-ból, Hollandiából hoztak tenyészanyagot, évente 150 tenyészkan, illetve 1000-1200 tenyészkocasüldő kerül ki az üzemünkből.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a mező- gazdasági termékek feldolgozására, a tartósítás, és a csomagolás komplex fejlesztésére, ami az értékképzés és a piac- képesség javításának döntő fontosságú területe - fejti ki a program. Ez az üzemek vertikális fejlődésének kérdését veti fel, amit sajnos a jelenlegi fejlesztési, beruházási eszközök szűkös volta miatt a legtöbb üzem nem tud megvalósítani. Pedig a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar szorosabb kapcsolata óriási lehetőséget rejt magában. Az élelmiszer- ipari vállalat, a húsipar, a konzervipar ne csak egyszerű felvásárló legyen, hanem tegye érdekeltté az üzemeket a jobb minőségű termék előállításában. Ezt nem nekünk, hanem a feldolgozó üzemeknek kellene kezdeményezniük, hisz ők tudják, hogy milyen alapanyag szükséges a jól eladható késztermékeikhez. Egyébként erről a témáról már húsz éve beszélünk, de érdemi lépés legalábbis mostanáig nem történt.

A termelés területi elhelyezésével jobban kell igazodnunk a tájtermelési adottságokhoz, javulást kell elérni a veszteségforrások csökkentésében - különösen az állattenyésztésben. Vitathatatlan, hogy komoly gondok vannak az állatelhullás, a takarmányértékesités területén. Nem dolgozhatnak ott jól és lelkiismeretesen, ahol minden negyedik malac, és ötödik borjú elhullik.

Fokoznunk kell még inkább az üzemek és a háztáji integrációját, javítani kell az alapanyag-, a szaporítóanyag-ellátás színvonalát. Mi öt községben - Bátaszéken, Alsónyéken, Alsónánán, Várdombon és Sárpilisen - kezdtük el ebben az évben a saját keverésű takarmánytáp árusítását. Mindenki, aki kér - legyen bár téesztag, vagy sem - kap tőlünk tenyészanyagot. A piacképesség fokozásából úgy vesszük ki a részünket, úgy tudunk segíteni, hogy olyan tenyészanyagot adunk a kistermelőknek mint amilyet a nagyüzemben is tartunk - így egységes minőségű alapanyag kerül a vágóhídra.

Ami a korábbi programokhoz képest új a gazdasági-társadalmi kibontakozási programban: nagyon nyílt, és nagyon őszinte. Az üzemek, az üzemek dolgozói érzik ennek a jelentőségét, de egyben várják azt is, hogy ennek keretében a szabályozás időben orientálja az üzemeket, mert csak így lehet előrelépni, előre tervezni.

D. VARGA MÁRTA

Videoton-tévék

magyar-francia együttműködéssel

Korszerű televiziócsalád sorozatgyártásának megkezdésére készül a székes- fehérvári Videoton Eletronikai Vállalat. A gyártási technológiát a francia Thomson cégtől vásárolta, a gyártásra kerülő készüléket pedig - figyelembe véve az itthoni igényeket, valamint a hazai üzemekben és a szocialista országokban előállított alkatrészek felhasználásának lehetőségét is - a két vállalat szakemberei közösen fejlesztették ki.

Az új termék nemcsak a hazai választék bővítését, minőségének jelentős javulását eredményezi, hanem előreláthatóan kelendő lesz a szocialista és tőkés országokban is. A tetszetős külsejű, korszerű belső felépítésű, műszakilag igen megbízható készülékek mikroprocesz- szor programját ugyanis úgy alakították ki, hogy kisebb módosításokkal többféle szabvány szerint is működtethetők, illetve bármely adóra ráhangolhatók legyenek. Az exportképességet az is növeli, hogy a készülékek továbbfejlesztéssel, illetve megfelelő berendezések beiktatásával alkalmasak lesznek a műholdas adások vételére is.

Az 1,2-1,5 milliárd forintba kerülő fejlesztési program megvalósítása tavaly kezdődött, s a jövő év első negyedében fejeződik be. Az új készülékek sorozat- gyártása 1988 második felében indul, s jövőre előreláthatóan 30-50 ezret gyártanak belőlük.

Egyelőre három típust gyártanak majd: egy mechnikus kezelésű készüléket, s annak távszabályozós, valamint a teletext adások vételére alkalmas változatát. Később az igényeknek és a piaci keresletnek megfelelően bővítik a választékot. A gépek egy része már megérkezett, végeztek az új tv-család gyártásának otthont adó épület felújításával, s folyamatosan végzik a technológiai szereléseket.

A Videoton televiziógyártásának megújítása a háttéripar fejlődését is segíti: a szükséges alkatrészek gyártására máris több hazai nagyüzem vállalkozott. A Remix gyártási eljárást vásárolt bizonyos alkatrészek előállítására, a Mikroelektronikai Vállalat az áramkörök gyártására készült fel, a Mechanikai Művek pedig kondenzátort fejlesztett ki az új Videoton- tévékhez.

Törley-újdonság; sörpezsgő

A Hungarovin Borgazdasági Kombinátnál újabb termékeket állítottak elő, ezekkel a vállalat exportkínálatát is igyekeznek gazdagítani. A hazai kereskedelem érdeklődése esetén az új készítményeket, amelyek alacsony szesztartalmúak, itthon is forgalmazzák majd.

A vállalat Törley pezsgőüzemében megkezdődött a sörpezsgő próbagyártása. Laboratóriumukban előállított, szolgálati szabadalom alapján készülő, sajátos ízű italt pezsgőalapanyagból és úgynevezett söranyaléből különleges erjesztési technológiával állítják elő, a világon elsőként. Az alacsony alkoholtartalmú italban a pezsgő és a sör tulajdonságait ötvözik sikerrel. Élvezeti értékét a magas biológiai szénsavtartalom csak fokozza. A sörpezsgő exportálásáról máris tárgyalnak, hazai forgalmazását augusztus közepén kezdik meg a fővárosban és a balatoni üdülőhelyeken.

Kevés a tehertaxi — lesz-e maszek mikrobusz?

A Tolna megyei szállítási bizottság a közelmúltban mélyreható elmezést tartott abban a témában, hogy a személy- és teherszállító, valamint a fogatos szállító iparosok miként működnek. Simon József, a KIOSZ megyei titkára - e szervezethez tartoznak a szállító iparosok - beszámolója alapján értékeljük a kisiparosok e lakossági szolgáltatási tevékenységét.

A Tolna megyei szállítási bizottság előtt 1984. szeptember hónapban tájékoztatást adott először a KIOSZ megyei vezetősége a szállító kisiparosok tevékenységéről.

A teher- és személyszállítási szolgáltatásban 1982-től alapvetö változást eredményezett, hogy a magánszektor lehetőséget kapott gépkocsival történő sze- mély-és teherszállításra.

Amíg 1984-ben áruszállítást 172 fő, személyszállítást 20, szekérfuvarozást 262 fő, összesen tehát 454 fő kisiparos végzett, addig jelenleg 436-an végeznek áru- és személyszállítást, miközben a szekérfuvarozók száma 262 főről 120 főre csökkent. Összesen tehát 556 fő kisiparos tevékenykedik a megyében a szállítás területén.

A területi megoszlás szerint: a teherfuvarozók száma városokban: 200, a szekérfuvarozóké 37, személyszállítással 50, községekben a teherfuvarozók szá- • ma 176, szekérfuvarozóké 83, személy- szállítással 10 kisiparos foglalkozik.

Kulturáltabbá vált a gépkocsival történő személyszállítás. Elsősorban Szek- szárdon, ahol a személyszállítók két helyen létesítettek fuvarszervező irodát CB- állomással felszerelve.

A megyében tevékenykedő 48 személyszállítást végző kisiparosnak 98 százaléka rendelkezik CB-rádióval.

Több esetben tájékoztatták a kisiparosokat a díjjelző készülékek beszerzésének lehetőségeiről. Ennek eredményeképpen a jelenleg fuvarozást végző kisiparosok kocsijaiban különböző típusú díjjelző készülékeket szereltek fel, amelyek az utast kellő módon tájékoztatják.

A kisipar területén jelentős teherszállítási kapacitást szabadítanak fel azok a kisiparosok (építőipar, tv-szerelö, vas- és fémtömegcikk ipar, szikvízkészítö, stb.) akik, 1-1,5 tonnás kis tehergépkocsival oldják meg az anyagok, eszközök szállítását, amely a megrendelő részére végzett munkák elvégzéséhez szükséges. Megállapítható, hogy a kisipar jelentős mértékben hozzájárult megyénkben elsősorban a lakosság részére történő áruszállítási igények kielégítéséhez.

A teher-, illetve áruszállításra igénybe vett jármüvek hasznos teherbírás szerinti megoszlása 162 db 1 tonnás, 21 db 2-3 tonnás, 250 db 3-6 tonna teherbírású, és lassú járművel végzik a kisiparosok a szolgáltatást.

Bár többségükben használtak a teher- és személygépkocsik, tulajdonosaik feladataikat igyekeznek megbízhatóan ellátni. Új gépjárműhöz a teherfuvarozók igen ritkán juthatnak hozzá, akkor is csak az ARO típushoz.

Személyszállítás esetében a megyei szervezeten keresztül korlátozott mértékben új gépkocsi beszerzésére 10 százalékos felárral van lehetőség. A KIOSZ Országos Központja Tolna megye részére az elmúlt évben 3, az idén pedig öt kiutalást biztosított.

A megyei szervezet megkereste, figyelte a fuvarozó kisiparosokat az általuk használt díjszabást illetően, illetve milyen mértékben végeznek lakossági és közületi szállítást. A vizsgált időben 130 kisiparos visszajelzése alapján megállapítható volt, hogy a tevékenységük 60 százaléka lakossági, a 40 százaléka közületi szállítást tett ki.

Az árhatósági vizsgálat, illetve a kisiparosok által közölt adatok alapján az állapítható meg, hogy a ténylegesen alkalmazott díjak a szocialista szektorban alkalmazott díjakkal megegyezőek, esetenként attól eltért, miután a kisiparban szabadár alkalmazható. Ezzel a lehetőséggel nem élnek visszá, az elmúlt évben a díjtétel alkalmazásának ellenőrzésekor egy esetben kellett eljárást indítani teherfuvarozó ellen az el nem végzett fuvar számlázása miatt.

Az eltelt időszakban a gépjárművel történő fuvarozást végző kisiparosok részéről az alábbi gondok, problémák merültek fel:- a szállítást végző kisiparosokat egyre jobban érinti az alkatrész hiánya, amelyeket csak nagyon nehezen tudnak beszerezni annak érdekében, hogy az évenkénti műszaki vizsgára megfelelő állapotban tudják gépkocsijaikat vinni.- Foglalkoztatja a megyei KIOSZ szervezetet is, úgy mint a fuvarozó kisiparosokat az a tény, hogy hat évnél idősebb gépjárművel nem lehet személyszállító tevékenységet folytatni.- A személyszállítás szívonalának javítása érdekében indokoltnak tartják a megyei szervezetvezetői, hogy autóbusszal, mikrobusszal történő szállítást is végezhessenek kisipari tevékenység keretén belül.- Indokoltnak tartják a tonna-teher korlátozás alóli mentességet, vagy az eddigi 6 tonna felső határ 10 tonnára módosítását is.

Szükségesnek tartják, hogy a szállító kisiparosok is részt vehessenek a „Balesetmentes közlekedés” mozgalomban. Ennek megvalósítása érdekében a megyei szervezet kezdeményezéssel élt a felsőbb testületekhez. Döntés e témában még nem született.- A kisiparban érvényesülő általános szabály nem korlátozza a közületek részére végzett szolgáltatást, ezért indokoltnak tartják ennek érvényesítését a teherszállítást végző kisiparosokra is.

*

A Tolna megyei szállítási bizottság vita alapján elfogadta a megyei KlOSZ-titkár értékelését, és a tapasztalatok további feldolgozására az egész témával kapcsolatos írásos dokumentumot a központi szállítási tanácshoz küldték el. így az országos tapasztalatokat gazdagíthatja a megyei vélemény is, illetve a további kibontakozáshoz is adhatnak egy kis támpontot. -PjA könnyűipar első féléve

A könnyűipar első féléves gazdálkodása összességében kedvező volt, a termelés folyó áron értékelve több mint 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

Jelentős termelésnövekedést könyvelhet el a bútor-, a papír-, a nyomdaipar, a len-, kenderipar és a rövidáruipar. Átlag feletti teljesítményt értek el a textilipari vállalatok. Alapanyag-ellátási, munka- erő-és esetenként piaci problémák nehezítették viszont a kötő-, a bőr-, a cipő- és a konfekcióipar termelését. Ezek a szakágazatok nem érték el az előző évi termelési szintjüket, azonban júniusban fellendülés tapasztalható e területeken is.

A könnyűipar konvertibilis exportja 1987 első felében 34,4 százalékkal növekedett, miközben az importbűvülés mindössze 7 százalékos volt, így az ágazat devizamérlege csaknem 30 millió dollárral javult. A jelentős eredmény eléréséhez nagymértékben hozzájárultak a textilipar és a textilruházati ipar gazdálkodó egységei. Emeli teljesítményük értékét, hogy ezek az ágazatok konverbilis exportjuk több mint 80 százalékát fejlett

tőkés országok piacain értékesítik. A konvertibilis elszámolású export ilyen kiugró növelését a vállalatok rugalmas alkalmazkodó képessége a piacorientált gazdálkodás és a gyártmányszerkezet folyamatos korszerűsítése tette lehetővé. Az exportnövekedést jól segítette a pályázati rendszer, amiben a könnyűipari vállalatok súlyarányukat jóval meghaladó mértékben vettek részt. Számos köny- nyűipari vállalat bátran élt a piaci szelekcióval, bővítette értékesítési körét, új vevőket szerzett. Elsősorban az északamerikai és a japán eladások növekedtek számottevően.

A könnyűipari szerkezetváltást a vállalatok és szövetkezetek az egész ruházati ipart átfogó munka- és üzemszervezéssel, technológiai fejlesztéssel érték el. Széles körűen elterjedtek a gyártmányfejlesztési stúdiók, s ezzel főként a textil- ruházati iparban meggyorsult a divat követése, a mintázás gyorsasága.

A vállalati szervezetkorszerűsítések eredményeképpen több rugalmas kisvállalat jelent meg a piacon, s bővült a leányvállalatok köre is. A korszerű és divatos termékek gyártásához nagyban

hozzájárultak a tőkés cégekkel kialakított kooperációk is.

Mivel a könnyűipari beruházások mértéke elmarad az ipar átlagától, a gazdálkodó egységek beruházási forrásaikat gépbérlettel bővítették, ezzel növelték kapacitásukat, javították műszaki színvonalukat. Több vállalat tőkés országoktól vásárolt használt gépeket műszaki fejlesztésre.

Az év hátralévő időszakában nem számolhatnak a termelési feltételek kedvezőbb alakulásával a vállalatok és az ipari szövetkezetek, sőt, a belföldi piac igényeinek csökkenése, valamint anyagellátási gondok várhatók. Éppen ezért a gazdálkodó egységek csak akkor képesek első féléves eredményeiket megtartani, ha továbbra is rugalmasan gazdálkodnak, és folytatják a már megkezdett szerkezetátalakítást. A dollárexport sikerei ellenére az is figyelmeztető, hogy a könnyűipar szocialista exportja az első félévben 3 százalékkal elmaradt a tervtől. Az okok elsősorban az év eleji szállítási lemaradásokban és kiszállított termékekre érkezett minőségi kifogásokban keresendők.

Szekszárdon mindig van tehertaxi...