Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

MÉPÜJSÁG 1987. augusztus 27. Pólóból szoknya Megunt, széltében kinyúlt, ta­valyi pólónkat miniszoknyává alakíthatjuk, amelyet színes pó­lókkal egész nyáron viselheti, aki karcsú... Természetesen ez nem városi viselet, főként üdü­lőhelyekre vagy hét végi kiruc­canásokra ajánlható. Elkészíté­se: a régi pólót a karöltőnél ke­resztben elvágjuk, erre a részre danubiaszalagból keskeny gu­miházat varrunk. Befűzzük a gumit, vagy akinek jobban tet­szik - a pamutzsinórt - és kész a könnyű, kánikulai viselet. A tűzálló edények tartóssága Hihetetlennek tűnhet, mégis tény és való, hogy tűzálló volt az ősember első főzőedénye. Az edényt ugyanis azért eszelte ki, hogy legyen miben tűzre ten­nie, vízben vagy levében megpuhitania a nyersen elrághatatlan ennivalót. A kézzel formált, napon szárított, tapasztott agya­gos földből készített edények kezdetben valószínűleg egykettőre szétestek. Ki tudja, hogy hány száz vagy hány ezer év kellett hozzá, amíg leleményes próbálko­zásokkal rá nem jött valaki a maradandó tűzálló edények készítésének fortélyára. Az idősebbek bizonyára emlékeznek még a két világháború közötti háztartá­sok tűzálló agyag- és kőedényeire; kívül­ről barna, belül fehér, csillogó - a sok használattól hajszálvékonyan megrepe­dezett - zománcára. Ez az edényfajta a nyílt lángot nem, csak a kemence vagy a sütő hevét állta. Az üvegtechnikájáról nevezetes Jena városáról „jénainak" elnevezett tűzálló üveg főzőedények mintegy ötven évvel ezelőtt kezdtek meghonosodni a háztar­tásokban. Ennek „leszármazottja”, leg­fiatalabb testvére az ugyancsak hőálló pirex. Ennek az edényfajtának csak kül­seje tér el a „jénaitól”, használatának módja viszont ugyanaz. A tűzálló üvegedény tartósabb az ön­töttvas vagy zománcos edénynél is - emellett előnye, hogy a meleget sokáig tartja, és mert gusztusos, az étel azon­mód tálalható benne -, de szigorúan be kell tartani bánásmódja szabályait. Az első és legfontosabb szabály, hogy az edényt csakis fokozatosan szabad fel­melegíteni vagy lehűteni. Ha hideg álla­potban forróság éri vagy forró állapotban hideg víz zúdúl rá, netán hideg kőre rak­ják, akkor az edény elpattan - vége. Épp ezért ajánlatos például lángra te­vés előtt - ha nem hirtelen éri a hő, akkor ugyanis bírja a közvetlen lángot is - me­leg, majd forró vízzel megtölteni, megöb­líteni, hogy egész felülete átmelegedjék. Ha étellel van töltve a hűtőszekrényben, akkor a hidegből kivéve célszerű meleg vízbe állítani addig, amíg szobahőmér­sékletűvé válik tartalma is. Az óvatos bánásmód azt is megkíván­ja, hogy ami sütés-főzés közben kerül az ételbe - tejföl, mártás stb. -, ha meleg nem is, de legalább langyos legyen, mert egyetlen hideg csepp az edény falán azt „felborranfhatja”. Tudni kell, hogy a tűz­álló edényben az étel ugyanúgy lesülhet, odakozmálhat, mint a zománcos vagy egyéb lábosban. Ezért sütés előtt ajánlatos az alját, ol­dalát valamilyen zsiradékkal kikenni, il­letve lángon főzéskora puhító levet - me­legen - utántöltögetni. Az edényt a sütő­be helyezés előtt hasznos melegvizes törlővel alaposan letisztogatni, mert utóbb meglehetősen nehéz eltávolitani azt, ami ráégett. Miután a .tűzálló edény az anyagánál és fala vastagságánál fogva a meleget jól tartja - fél óránál hosszabb ideig megőrzi a lefedett étel forróságát -, nagyon alkal­mas a szakaszos tálalásra. Forró vízbe állítva ez az időtartam meghosszabbítha­tó. Ami tökéletes tisztítását illeti: az illesz- tékek mélyedésébe beégett barna-feke­te lerakódást nem kell késheggyel, kefé­vel kapargatni, hanem mosogatószeres vízzel színig megtöltve - akár egy éjsza­kán át - ázni hagyni és akkor az könnyen lemosható. Ny. Á. G. Nagy llián: A kakukk és a fecske Palotás Jancsikának Fák tövében kaukk billeg félve kukacot keres ágra röppen fészke nincs idegen otthonra les. Csúfolja a füsti fecske az én fészkembé nem jöhetsz be tojásaid rakd a földre elgörgeti majd az ürge. Szólt a kakukk KAKUKK-KAKUKK reám kedves ne haragudj igaz más költött ki engem de mégis kakukknak születtem. Sorsom a tollaimra írva fakadjak most ezért sírva mivé lenne kakukkságom ha megtagadnám kakukkságom. Költse csak más fiókámat nem csúfolom meg fajtámat te meg maradj füsti fecske fogjunk szárnyat ne kezelj le. Nyári játékok A játékot sűrű, fás-bokros területen játsz­hatjuk. Az egyik játékos lesz az őr. A töb­biek egy 30-70 méteres képzeletbeli kör mentén helyezkednek el. Sípszóra óva­tosan elkezdenek közelíteni az őr felé. Amint az őr valamelyik közeledő felől zajt hall, fokozottan figyel abba az irányba, és amint a közeledőt felismeri, nevét kiabál­ja. Az illető nem közelíthet tovább, azon a helyen kell maradnia. Az győz, akinek a legjobban sikerül megközelítenie az őrt. A következő játékban őrként kezd. Virág-játék A kirándulás alatt figyeljük meg jól az utunkba eső növényeket. A túráról ha­zaérkezve (vagy a következő foglalkozá­son) a játékvezető mond egy növényne­vet, a játékosoknak olyan tulajdonságo­kat kell felsorolniuk, melyek jellemzőek rá. Például: pipacs- mezőkön, gabonavetések mentén nő;- piros a virága; Közelítsd meg!- egy növényen több virág van;- a binbók bókolnak, a virág nem;- szőrös a szára;- egynyári növény;- toktermése van;- magjai éretten aprók és feketék;- a mákfélék családjába tartozik;- szirmai könnyen lehullanak... stb. Aki a legtovább bírja a tulajdonságsta­fétát, az a verseny győztese. Tanács: a játék vezetésére csak alapo­san felkészült játékvezető vállalkozhat. Kanalas labda 10-12 üveget állítsunk fel egy 5-6 mé­ter hosszú vonal mentén. A beérkező csapatot állítsuk fel az üvegsor egyik vé­gén. Az első üveg mellé tegyünk le egy pingponglabdát, és adjunk egy kanalat a csapat első tagjának. Feladata az, hogy a labdát cikkcakk alakban, az egyik üveget balról, a másikat jobbról megkerülve hajtsa végig a kanállal az üvegsoron és vissza. Utána a többi játékos következik. A pingponglabdát kézzel megérinteni nem szabad, még akkor sem, ha netán elgurult. A játékvezető figyeli és jegyzi, hogy a csapat tagjai hányszor nyúlnak kézzel a labdához, és hányszor borítják fel az üvegeket. Minden hozzáérés és fel­borulás után pontot vonnak le a csapat összteljesítményéből. A játéktér ne lejtsen, és szélvédett he­lyen legyen! Nézd meg, ha tudod! Egy 10x10 centiméteres papírlapra minden pajtás felrajzolja a legkedvesebb játékát. A játékvezető mindenkinek a há­tára erősíti a papírlapot. Ezután fogócska kezdődik: mindenki igyekszik a másik hátán lévő papírlapot megnézni úgy, hogy közben a többiek a sajátját ne lás­sák. Ha valakinek meglátják a lapját, és megmondják, mi a kedvenc játéka, ki­esik. Ezt a játékot főleg a kisdobosok játsz- szák szívesen. DR. PADISÁK JUDIT Ártalmas a túl gyakori kézmosás Ha valaki kézmosás nélkül ül asztal­hoz, az ugyan fertőzéssel kockáztatja emésztőcsatornáját. De amennyire ve­szélyes a kézmosás hiánya, esetenként annyira káros lehet, ha valaki túlzásba vi­szi a kézmosást, és okkal vagy ok nélkül tíz percenként kezet mos, vagy akár fo­lyóvízzel és szappannal naponta több­ször meleg zuhany alá áll. Különösen szárazbőrűeknél okozhat a gyakori szappanos lemosás komoly ekcémasze­rű bőrgyulladást. Ilyen esetekben jót tesz, ha csak lan­gyos vagy hideg vízben történik a kézmo­sás, és alapos szárazra törlés követi. Ter- mészetesen nemcsak a szappan szárítja a kezet, hanem a habzó mosószerek is. Éppen ezért érzékeny szárazbörűek für­dés után mindig krémezzék be érzékeny bőrfelületeiket, hogy a szappannal vagy mosószerrel eltávolított zsiradékot pótol­ják. Erre -különösen akkor van szükség, ha nincs még kifejezett bőrgyulladás, ha­nem a bőr csak viszket. Egy svájci bőrgyógyász kongresszu­son dr. Vogt müncheni bőrgyógyász- professzor külön felhívta a gyakori kéz­mosás okozta bőrgyulladásra a figyel­met. Emlékeztetett még arra is, hogy az idős emberek által gyakran észlelt fej­bőrviszketést nem gyakori hajmosással lehet meggyógyítani, hanem éppen el­lenkezőleg azzal, ha a száraz fejbőrt la­nolintartalmú kenőccsel kezelik. (Szendéi) Számpótlás Mit főzzünk vasárnapra? Ragoncsa Istvánnak, a Gemenc Szálló konyhafőnökének ajánlata Pontypörkölt sós burgonyával: Hozzávalók 5 főre: 1 kg pontyde­rék, 3 dkg só, 8 dkg liszt, 15 dkg zsír, 15 dkg vöröshagyma, 2 dkg piros- paprika, 20 dkg tv-paprika, 10 dkg friss paradicsom, 3 dkg vaj, 2 db cseresznyepaprika, 1,20 kg burgo­nya tisztítva. A pontyszeleteket bevagdossuk és megsózzuk, majd lisztbe mártva, forró zsírban mindkét oldalát átsüt­jük. Az elősütött halszeleteket meg­felelő lábasba rakjuk, a zsírban fi­nomra vágott hagymát aranysárgára pirítjuk, meghintjük pirospaprikával és felengedjük halalaplével. Meg­sózzuk a cikkekre vágott paprikát és paradicsomot, egy-két cseresznye­paprikát adunk hozzá és fedő alatt együtt pároljuk. Ezután annyi hal­alaplével engedjük fel, amennyi a mártásra szükséges lesz. A pörkölt­lét ráöntjük az elősütött halszeletek­re és fedő alatt puhára pároljuk. Ha a mártás nem elég sűrű, kevés liszttel összegyúrt vajjal sűrítjük. Tálalása: Angol edényben tálaljuk a mártással együtt. Tetejét vékony, karikára vá­gott zöldpaprikával és paradicsom­mal díszítjük. Külön edényben sós burgonyaköretet adunk hozzá. Elké­szítési ideje: 40-50 perc. Jó tudni a paprikáról A burgonyafélék családjába tartozó paprika az egyik legkedveltebb zöldség­félénk, amelyet étkezésre és fűszerezés­re használunk. C-vitaminban igen gaz­dag, 100 gr nyers paprikában 150-180 mgr van. A zöld szinű paprikafajták C-vi­taminban általában gazdagabbak, mint a fehérek. A legnagyobb C-vitamin tarta­lom az érett, piros paprikabogyóban van. (A csecsemő napi C-vitamin szükséglete 20, a gyermeké 25, a felnőtté 75 mgr, sőt optimálisnak 125 mgr tekinthető. Beteg­ség esetén, vagy a szervezet fokozott igénybevételénél ennél több.) A paprika őshazája Közép-Amerika, ahonnan az 1500-as években került Eu­rópába. Magyarországon az 1570-es évek táján vált ismertté, a törökök hozták magukkal és terjesztették el. A legna­gyobb füszerpaprika-termő központ Szeged és Kalocsa környékén van. Bár a zöldpaprika nyers fogysztása örvendetesen elterjedt, nem árt felhívni a figyelmet magas biológiai értékére, hogy minél többet fogyasszunk belőle. A pap­rika C-vitaminon kívül tartalmaz még A-, B-, P-vitamint, rutint, kapszaicint, illóola­jat, zsírolajat, színanyagokat, ásványi só­kat stb. A paprika csípősségét a kapszaicin nevű vegyület okozza, amely elsősorban a termés válaszfalain levő hólyagocskák- ban, az erekben található. A kapszaicin javítja az étvágyat, kedvezően hat az emésztésre. Ne hiányozzon tehát a tíz­órai, az uzsonna, vagy a hideg vacsora mellől a paprika (és a nyers paradicsom). A nyers paprikát sokféleképpen hasz­nálhatja fel a háziasszony: salátának el­készítve (az uborkasalátába is szeletel­jünk egy-két paprikát), hidegtálak díszí­tésére, szendvicsek ízesítésére stb). A paprikát félbe vágva megtölthetjük körö­zöttel, májpástétommal, tojásos-sajtos- vajas krémmel, sonkás főtt zöldséggel, sós túrókrémmel. Érdemes megjegyezni, hogy az ecetes paprika sok C-vitamint tartalmaz, ugyan­is a savanyú lé megóvja C-vitamin tartal­mát a bomlástól. Házilag is tegyünk el té­lire paprikát, készen kapható ízesítő fü- szerkeverék a boltokban, piacokon, a Herbária gyógynövényszaküzletekben. A paprika, zöldparadicsom, uborka, ve­gyes saláta, néhány sárgarépakarikával díszítve télen is a nyarat idézi az aszta­lunkra. A paprika biológiai értékét a kozmetika számára is felfedezték, egyes kozmetiku­sok bőrszépítő „csodaszernek” tartják. Egy pakolási recept: a nyers, érett papri­ka húsából pépet készítünk, s ezt össze­keverjük egyenlő arányban tejföllel vagy tejszínnel (ha zsíros bőrre készítünk pa­kolást, akkor joghurttal). A masszát fel­kenjük a letisztított arcra és 10-15 percig hagyjuk a bőrön, utána langyos, majd hi­deg vízzel leöblítjük. Télen az édes csemegepaprikát is ha­sonló módon felhasználhatjuk pakolás­ra, úgy is hatásos, a paprikakivonatot a kormetikai ipar hajvizekhez adalék­anyagként használja fel. Az erős paprika szeszes kivonata bőrvörösítő, vagyis haj­szálértágító hatású, ezért reumás pana­szok kezelésére bedörzsölőként hasz­nálják. FÁSI KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom