Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-23 / 197. szám

1987. augusztus 23. KÉPÚJSÁG 5 Holnap: kézilabda ligaülés A Tolna Megyei Kézilabda Szakszövetség elnöksége holnap, augusztus 24- én, 17 órakor tartja soron következő ligaülését Szekszárdon, a sportszövetsé­gek Hunyadi u. 5. székházéban. A megyebajnokságban szereplő együttesek képviselői tájékoztatót hallgatnak meg a tavaszi évad értékeléséről, ezt köve­tően közösen véglegesítik az őszi idény mérkőzéseinek programját. Az értekez­let résztvevői megismerkednek a rájátszásos torna lebonyolítási rendjével, vala­mint a sportág idei egyéb rendezvényeinek tervezetével. Kosárlabda Botond Kupa A BEAC a jubileumi torna győztese A BEAC jött, látott, győzött! Új kupavé­dőt avattak Bonyhádon a tegnap befeje­ződött tizedik Botond Kupa nemzetközi női kosárlabdatornán. A megnyitó nap­ján még fölöttébb óvatosan nyilatkozó Buttás Pál edző csapata, a mérkőzésről mérkőzésre jobb teljesítményt nyújtó BEAC első bonyhádi kirándulását siker koronázta. Az egyetemisták alaposan rá­cáfoltak szakvezetőjük esélylatolgatásá­ra és meg sem álltak a dobogó csúcsáig. Az ugyan sohasem derül ki, hogy való­jában miként alakult volna a kupa végső sorrendje az NB l-es gárdák alkotta „A” csoportban, ha a Pécsi VSK együttesé­nek eredményei is beszámítanak. Mint arról korábban már beszámoltunk, az NB I. legutóbbi ezüstérmese azonban csak egy kört játszott Bonyhádon útban a belgrádi nemzetközi tornán való részvé­tel előtt. így aztán a pécsi vasutasok által elért eredményeket nem számították be a Botond Kupa végelszámolásába. Mindez persze cseppet sem csökkenti a BEAC kupasikerét. Drámai küzdelemben dőlt el az első hely sorsa az NB ll-esek „B” csoportjá­ban. A hat csapat körmérkőzéseket ví­vott, s a versenykiírás úgy rendelkezett, hogy a csoportmérkőzések utáni első­második még egy rájátszásos döntőt vív. Nos, a körmérkőzések során a házi­gazda Bonyhádi SE 80-15-re vesztett a Soproni Postás ellen, a döntőben viszont 101 -86-ra nyert. Az összesítés 15 pon­tos, azonos különbséget takart, így aztán a döntőben repetázni kényszerült a két együttes. A hosszabbítás a soproniak­nak kedvezett, hátrányukat kilenc pontra ledolgozták, ezzel magukkal vihették a „B” csoport győztesének járó kupát.- Hiába vezettünk a rendes játékidő­ben már 21 ponttal is, csapatunk fiatal, rutintalan, így kicsúszott kezünkből a tor­nagyőzelem - mondta Harsányí Mária, a bonyhádiak csapatkapitánya, aki negye­dik évadját tölti a piros-fehéreknél. A szakemberek egybehangzó vélemé­nye szerint a Botond Kupa elérte célját, tizedszer is nagyszerű felkészülési lehe­tőséget biztosított a sportág első és má­sodik osztályában szereplő csapatok számára az uborkaszezont jelentő hosz- szú, forró nyárban. Színvonalat számon- kérni így nem illdomos, azt azonban an­nál inkább, hogy a négy nap 26 találko­zója szemlátomást nem hozta tűzbe-láz- ba a közönséget, hiszen a jubileumi torna lényegesen több nézőt érdemelt volna. Részletes eredmények, „A” csoport: Kecskeméti SC-BEAC 64-59 (34-33). V.: Elmauer, Major. Az utolsó két percben Hegedűs kosarai döntöttek. Ld.: Králik (15) , Sütő (13), Hegedűs (10), illetve Pásztói (24), Haraszti (10). BEAC-Székesfehérvári Ikarus 77-58 (39-29). V.: Gerda, Kovács. Az egyete­misták végig vezetve nyertek. Ld.: Biró CK>), Major (14), Pásztói (12), illetve Vé­kony (13), Kovács (12), Szommer (10). Kecskeméti SC-Pécsi VSK 67-63 (39-33). V.: Elmauer, Major. A KSC remek hajrája megérdemelt győzelmet eredmé­nyezett. Ld.: Hegedűs (22), Sütő (18), il­letve Balázs (26), Sztojkovics (22). BEAC-Pécsi VSK 66-46 (27-25). V.: Major, Elmauer. A távolról jobban dobó fővárosiak színvonalas találkozót nyer­tek. Ld.: Haraszti (16), Faragó (15), illetve Kiefer (10), Harmata (10). Kecskeméti SC-Székesfehérvári Ika­rus 69-60 (44-29). V.: Gerda, Plesnik. Szünet után a fehérváriak közel álltak a meglepetéshez. Ld.: Králik (20), Fück (16) , illetve Kovács (11), Hágen (10), Pé­ter (10). BEAC-Kecskeméti SC 60-47 (30-19). V.: Kovács, Major. A torna legszínvonala­sabb mérkőzését vívta a két csapat. BEAC-Székesfehérvári Ikarus 61-47 (32-27). V.: Gerda, Elmauer. Az egysége­sebb csapat rutinja döntött. Ld.: Scheu- ring (17), Pásztói (12), illetve Vékony (13), Kovács (10). Az „A” csoport végeredménye: 1. BEAC, 2. Kecskemét, 3. Székesfehérvár. A legeredményesebb játékosnak Pásztói (BEAC) bizonyult 78 pontjával, a legjobb védő különdíját Sütő (Kecskemét) kapta. „B” csoport: Lokomotiv Bratislava- Győri Volán 64-34 (32-23), Soproni Pos­tás-Szigetvár 80-49 (42-21), Vinkovci Dinamó-Győri Volán 45-43 (29-18), Lo­komotiv Bratislava-Vinkovci Dinamó 68- 29 (30-20), Soproni Postás-Győri Volán 119-39 (65-13), Bonyhád-Szigetvár 70- 65 (43-39), Soproni Postás-Lokomotiv Bratislava 60-58 (30-29), Bonyhád-Győ- ri Volán 79-57 (46-21), Szigetvár-Vin- kovci Dinamó 63-49 (32-23), Bonyhád- Vinkovci Dinamó 88-56 (53-24), Sziget­vár-Győri Volán 45-28 (21-11). Döntő: Bonyhádi SE-Soproni Postás 105-96 (52-46, 101-86). V.: Major, Ko­vács. A rendes játékidőben remekül haj­rázó, s a hosszabbításban jobban játszó soproniak rászolgáltak a tornagyőzelem­re. Ld.: Harsányi (27), illetve Fehér (40). Végeredmény: 1. Sopron, 2. Bonyhád, 3. Lokomotiv Bratislava, 4. Szigetvár, 5. Vinkovci Dinamó, 6. Győri Volán. Leg­eredményesebb játékosnak a 163 pon­tos Harsányi (Bonyhád), a legjobb védő­nek Molnárné (Sopron) bizonyult.- fekete, kapfinger ­Egy évvel a jubileum előtt A lovassport szépségei három napon át Böngésszük a tamási nemzetközi lo­vasnapok programfüzetét. Római szám­mal immár a huszonnegyedik rendez­vényt jelzik. Igen, ha valami elé odakíván­kozik a kissé már elcsépeltnek tűnő ha­gyományos jelző, akkor az a tamásiak „lovaskarneválja”. Mondom is Grill Fe­rencnek, a 11 ezer lakosú kisváros ta­nácselnökének, hogy Tamási lovasna­pok nélkül olyan volna, mint a nem éppen szomszédságban levő Rió a karnevál nélkül. A szinte mindig jó kedélyű, a világ, a szűkebb haza dolgait optimistán néző tanácsi vezető egy eufórikus mosollyal bekasszírozza a bókot. Persze ö már csak tudja, hiszen csaknem valamennyi lovasnapon ott volt.- Hogy volt a kezdet kezdetén, meny­nyire tud visszaemlékezni az első viadal­ra?- Azt tudni kell, hogy Tamási és kör­nyéke szinte már az ősidők óta lószerető népek lakta vidék. így egyfajta igény hívta életre ezt a rendezvénysorozatot. A hat­vanas évek kezdetén Dávid Gyulával az élen (a lovassport nagy regölyi barátja, szakértője három éve meghalt, egy ver­senyszám az ö nevét viseli, így adóznak emlékének a helybeliek - szerk.) Regöly- ben próbálkoztunk; de nem igazán átütő sikerrel. A községben nem lehetett flottul megoldani a versenyzők és a lovak elhe­lyezését. Csak a mára meghonosodott formátumúnál kisebb viadalt tudtunk vol­na ott rendezni. 1963-ban aztán Tamási­ba került a több napos viadal, mindjárt nemzetközit is szerveztünk. Mit mond­jak?! Hallatlan nagy közönségsiker, ami­ből tudtunk meríteni az ezt követő évek­ben. Évről évre bővült a repertoár. Volt olyan év, hogy a három napon át 20 ezer ember látogatott ki a lovaspályára. A díj­ugrató számok közti szünetekben nagy érdeklődésre számot tartó lovas- és csi­kósszámok szerepeltek a műsorban. Majd, hogy teljes legyen a kép: megjelent a lovassport teljesen önálló, nagy sikerű szakága a fogathajtás, annak is közön­ségcsalogató száma, az akadályhajtás. Az idén mindhárom napon ott voltak a programban, s ha úgy tetszik, az övék volt a délelőtt. Az első nap általában, már ami az érdeklődést illeti, langyosabb szokott lenni. A korábbi években ez úgy augusztus 17-18. tájára esett, most pe­dig augusztus 20-án kellett „nyitni”, más­kor az alkotmány ünnepnapja volt a csúcs, a várva várt happy end. Fehér Kál­mánnak, a szervezőbizottság egyik régi oszlopos tagjának kapóra jött ez a látszó­lag ártatlan felvetés, mint utólag kiderült, volt benne egy kis tüske.- Egy hathatós cáfolat az aggódóknak, az intrikusoknak, akik fanyalognak ren­dezvényünk rangossága és népszerűsé­ge kapcsán - mondja Fehér Kálmán. - Az első napon nyolcezer ember váltott je­gyét. Ez nyilván önmagáért beszél, hiszen ehhez a számhoz még nyugodtan hoz­záadhatunk egy ezrest, akik jogosan vagy jogtalanul belépőjegy nélkül ott vol­tak. Az is tény, hogy pénteki és a szom­bati nap már nem adott akkora munkát a pénztárosoknak, de ezeken a napokon is nagy volt az érdeklődés. Figyeltük a fo­gatok második fordulóbeli küzdelmét. Szinte kifogyhatatlanok voltak a fogatok. Huszonkét fogat vetélkedett, ami kétség­telenül rekord. És ami így kapásból, sportértéktől függetlenül is örömteli: több mint ötven százalékukTolna megyei fogat. Nos, már-már úgy tűnt az elmúlt években, hogy az egykor szebb napokat látott fogathajtó sport eltűnik a süllyesz­tőben, de ezek után mégsem... Horváth István, a nagydorogi tsz elnö­ke büszkén újságolta, hogy tőlük két fo­gat is van: a már régi motorosnak számító Hollósi Zoltánon kívül Rón Károly is felült a bakra. - Ne a produkciót és a zsonglör- ködést keressük és kérjük számon - sommázta véleményét Horváth István -, hanem értékeljük azt, hogy valami meg­mozdult, a gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek közösen felelősséget érez­nek a sportág iránt, s ez most már tettek­ben is megnyilvánul. Sajnos, ebben a sportágban is egy-két ember hozzáállá­sán múlik minden. De a lényeg, hogy ezek az emberek, úgy néz ki, több helyütt meglesznek. De kérdem én, mi lesz Pakssal, ha eltűnik Bach Ferenc téeszel- nök. Most a dömping ellenére is nagyon hiányolom a paksi fogatot. Viszont érdekes színfoltja volt a küzde­lemnek az egyetlen női hajtó jelenléte: a 22 éves Gelencsér Mária Magyarkeszi- ből érkezett. A félállásban magángazdál­kodó hölgy hobbiból különösebb mecé­nás, segítség nélkül jutott el idáig, és Ta­másiban bemutatkozhatott a nagyérde­mű előtt. Mégpedig nem is akárhogyan - a második fordulóban a negyedik helyen végzett. Az egyik ló, a deres, az teljesen saját nevelés, míg a sárga és a szerszám kölcsönkapott volt, de a kocsi az már me­gint saját. Váradi Sándor lótenyésztési felügyelő is elégedetten szemlélte az eseménye­ket. Elismerte és nem vette udvariatlan­ságnak, amikor megjegyeztem, hogy a hazai élmezőny képviselői az itt bemifta- tott produkcióktól még nyugodtan alud­hatnak. Kézenfekvő volt a kérdés: Vajon a mennyiség átcsaphat-e minőségbe? Váradi Sándor kötelező optimizmus nélkül:- Véleményem szerint igen, mert zöld utat kaptak a magánkezdeményezések. Most már indulhatnak a maszekok is és ebből a versengésből ki kell jönni a minő­ségnek, vagyis olyan kettes fogatoknak, akik harcba tudnak szállni a válogatott­ságért. Ha valahol nem lehet megkérdőjelezni a mezőny rangosságát, az a díjugratás. Itt volt a Kiskunhalasi Határőr Dózsa, a Budapesti Lovasiskola, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Lovasklubja, akkor az enyingiek, a lajoskomáromiak, de folytathatnánk a sort. A hazai élmezőny jó néhány illusztris képviselője, no meg két csehszlovák és három jugoszláv lovas­klub résztvevői a nyeregben. Az ember úgy elgondolkozik azon, hogy az orszá­gos szakszövetség vezetői, annak elle­nére, hogy meghívásos versenyről van szó, miért kezelik le a tamási viadalt évről évre. Márczy Lehel határőr alezredes, a Kis­kunhalasi Határőr Dózsa „mindenesé­nek” (intéző, szponzor, technikai vezető egy személyben) véleménye szerint a ta­mási lovasnapokhoz hasonlót csak ná­luk Kiskunhalason rendeznek az ország­ban.- A tamásiak rendezvényének sportér­téke van, és ami legfőképpen az ország többi eseménye fölé emeli: az a nagy ér­deklődés, amit itt tapasztalhatunk. Más­hol szinte lézengenek a nézők, s a közön­ségsiker nemcsak a jeles ünnepnek, ha­nem a lovassport szeretetének tudható be. Elvonultak a fogatok, egy kis időre a zsokék is pihenőre térnek. A pavlovi ref­lexet kiváltó ínycsiklandozó illatok terjen- genek a levegőben. Sokadmagammal a pincehelyi Vörösmarty Téesz birkacsár­dája felé venném az útirányt, de a han­gosbemondó a tengelici származású Cseh Pétert, a soha meg nem unható pusztaötössel „rendeli” a pályára. Ez még őt év után is mindig unikumnak szá­mít.- Nincs üresjárat, még enni sincs ideje az embernek - mondom Grill Ferencnek.- így az igazi - mondja, majd gondola­tai már a jövő évi jubileumi, 25. viadal felé kalandoznak: - Erre több meglepetéssel készülünk, de ez még bennfentes tamási körökben is titok. A XXIV. nemzetközi meghívásos lovas- verseny eredményei. Nemzetközi meg­nyitó verseny (120 cm): 1. Keppel István (Igar-Simontornya), 2. Bálint László (Ha­tárőr Dózsa), 3. Diószeghy Gyula (Bp. Honvéd). Nemzetközi stafétaverseny (3 tagú): 1. Bp. Honvéd, 2. Határőr Dózsa I., 3. Határőr Dózsa II. Fokozatos nehézsé­gű verseny (110-140 cm-ig): 1. Bálint László (Határőr Dózsa), 2. Keppel István (Igar-Simontornya), 3. Fodor Gábor (Ha­tárőr Dózsa). Tamási Nagydij (kétpályás verseny): 1. Soós Attila (Határőr Dózsa), 2. Keppel István (Igar-Simontornya), 3. Rezgő Zoltán (Bp. Honvéd). Fogathajtás (1-3. forduló alapján az egyéni össze­tett): 1. Hatvani Gábor (Kecel), 2. Molnár József (Mélykút), 3. Gelencsér Mária (Magyarkeszi). BÁLINT B. GYÖRGY Fotó: KAPFINGER ANDRÁS A bogyiszlói Berka fogathajtás közben. A fiatal lovak meglehetősen rutintalanul mozogtak a pályán. Úszó és vízilabda Európa Az Euróba-bajnokságon csütörtökön Egerszegi Krisztina ismét bebizonyította, hogy a magyar női úszósport jelenlegi első számú tehetsége. Eredménye érté­két növeli, hogy néhány napja ünnepelte még csak 13. születésnapját! Európa- bajnoki bemutatkozása fényesen sike­rült, 100 háton 5. lett, ideje - 1:02,94 p - új felnőtt és ifjúsági csúcs. Mindkettőt ő tartotta 1:03,54 perccel. Ugyancsak 5. helyet szerzett a férfi 200 m háton Deutsch Tamás is, mindössze egyetlen századdal maradt el eddigi legjobbjától. A női toronyugrás döntőjében a sokszo­ros magyar bajnoknő Kovácsné Kele­men Ildikó 10. lett. A női vízilabda-válo­gatott negyedik mérkőzésén is győzött. A 14 éves nyíregyházi Csabai Judit nem jutott a legjobb nyolc közé 400 gyor­son. Féltávnál még reménykedett, de a végére elfáradt, 4:17,95 perccel a 13. helyet szerezte meg, ezzel „B” döntős lett. Az újdonsült világcsúcstartó Darnyi szemmel láthatóan „kihagyta” a 200 há­tat, az időfutamban kényelmesen tem­pózva csak 2:07,94 percig jutott. Ezzel 20. lett.- Darnyi nem tudta összeszedni ma­gát, persze nehéz dolog is megemészte­ni, hogy világrekoder - mondta Széchy Tamás. - Talán ha egy nap szünet van a két szám között, már oda tud figyelni. Em­lékszem, annak idején Hargitayval is ha­sonló volt a helyzet. De semmi baj, majd-bajnokság 200 vegyesen ismét bizonyíthat. A fran­cia lapok felsőfokban írnak Darnyi telje­sítményéről. A L’Equipe szerint a 4x200- as váltóverseny és a magyar úszó világ­csúcsa tette emlékezetessé a döntőket. „A csupa izom Darnyi nem engedte Whartonnak, hogy sokáig őrüljön a világ­csúcsnak, mindössze öt napig élt az amerikai rekordja” - írta a lap. A DNA című újság véleménye szerint az olimpián a két magyar és Wharton pa­rádés küzdelmet vívhat majd. A Darnyiról szóló terjedelmes írásban arról ír, hogy a magyar sportoló végre csúcsot is úszott, hiszen: „Egy nagy bajnok világrekod nél­kül olyan, mint frakkos ember csokor­nyakkendő nélkül”. A Botond Kupát Molnámé Kubicsek Zsuzsa, a soproniak csapatkapitánya vette át

Next

/
Oldalképek
Tartalom