Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-15 / 192. szám

1987. augusztus 15. IvÉPÜJSÁG 7 Gazdasági alkotmányosság A gazdasági alkotmányosság mind Nyugaton, mind a szocialista országokban újke­letű fogalom. A polgári liberalizmus csak politikai alkotmányt ismert, a gazdaságot tel­jesen a magánérdek körébe utalta. A szocialista országokban a merev tervutasításos rendszer, az állami tulajdon monolitikus egysége zárta ki azt, hogy létrejöjjön a gazda­sági alkotmányosság. Ez ugyanis feltételezi, hogy a központi gazdaságirányító szer­vek és a gazdálkodók között kölcsönös jogokból és kötelezettségekből álló viszonyok alakuljanak ki, a gazdaságirányítás jogilag szabályozott keretekben történjen. Az 1949-es magyar alkotmány a gazdasági rend kérdéseivel viszonylag kevésbé foglalkozott, főleg a társadalmi és az állami tulajdon elsődlegességéről, és a tervgaz­dálkodásról tartalmazott rendelkezéseket. Ez érthető és összefügg azzal, hogy ezt az alkotmányt inkább politikai normának szánták, mint valódi jogi magatartásszabálynak. Emellett semmilyen tapasztalat nem állt még rendelkezésre a szocialista tervgazdál­kodás tényleges működéséről, s ilyen körülmények között kellett gondoskodni a friss államosítások védelméről és a mezőgazdaság tervezett kollektivizálásának előkészí­téséről. Nyilvánvaló, hogy ezek a saját korukban előremutató rendelkezések már nem felel­nek meg a társadalmi-politikai-gazdasági fejlődésből származó mai követelmények­nek. 1972-ben intézményes módosítással igyekeztünk az alkotmányt modernizálni, így került az alapokmányba például a vállalati önállóság deklarálása is. Ma már azon­ban kétségtelen, hogy ez nem elégséges. Több szocialista ország alkotmányos fejlő­dése jelzi, hogy jóval szélesebb körben van szükség a gazdaság részletes törvényes szabályozására, és ezáltal a szocialista gazdasági jogállamiság kiépítésére. E tárgyú előkészítő munkák Magyarországon is elkezdődtek. Alkotmányosan is kifejezésre kell juttatnunk gazdasági reformunk jellegét, amelyet a közelmúltben elfogadott gazdasági-társadalmi kibontakozás programja egyértel­műen kifejez. Mi olyan szocialista tervgazdálkodás kibontakozásán fáradozunk, amely a tervlebontás megszüntetésével a vállalatok piaci gazdálkodására épít, s az állam központilag egy szocialista árugazdaságot kíván irányítani. Ebben a gazdaságban tervszerű piacépítésre és verseny kialakítására van szükség, hiszen verseny nélkül a vállalati önállóság csak visszaélések melegágya lehet. Az állami vállalatok túlnyomó többsége az elmúlt években önkormányzóvá vált: az állam tulajdonosi jogainak többségét már nem államigazgatási szervek, hanem a válla­lati tanács, a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés gyakorolja. Ebből két következtetés is adódik. Az egyik, hogy a központi gazdaságirányítás köteles tiszteletben tartani az állami vállalatok jogilag biztosított önállóságát, azok gázdálkodásába csak törvényben szabályozott esetekben avatkozhat bele. A vállalati önállóság védelmében a jogi ga­ranciák növelésére, tényleges jogvédelmi eszközökre van szükség. A másik, hogy az új vállalati formákban - különösen, ha képesek leszünk a kollektívák hosszú távú vagyonérdekeltségének megteremtésére - nagyobb lehetőség nyílik a dolgozók vezetésben való tényleges részvételére, ezáltal társadalmi tulajdonosi tudatunk növe­lésére. Egy piacgazdaságban a tulajdonformák élesen nem válhatnak el egymástól, kölcsönös közeledés, vegyülés, belső differenciálódás tapasztalható. Állami mező- gazdasági nagyüzemeknek például vannak szövetkezeti szakcsoportjai, de szövetke­zeteknek is leányvállalatai. A kisvállalkozások jó része is beépül szocialista vállalatok­ba és sajátos közös társadalmi-egyéni tulajdon jön létre a társadalmi tulajdon elsődle­gessége alapján, mint például a szerződéses üzemeltetésnél. A tulajdonfogalom ki­szélesül, középpontjába nem annyira a dolgok, hanem a komplex vagyonfogalom ke­rül. A jognak - a tőkeáramlás, illetve az azt biztosító intézmények támogatása jegyé­ben, hogy a társadalmi vagyon ott hasznosuljon, ahol a jövőben a legtöbb hasznot hozza a társadalom számára - nem szabad gátolnia a vállalatok és az állampolgárok közös társulásait. Mivel a kisvállalkozások szerves részei a magyar népgazdaságnak, működésük kellő biztonságát az alkotmányosság oldaláról is erősíteni kell. Népgazdaságunk hatékonyabb működése, a gazdasági döntéshozatal felgyorsítá­sa, a felelősség megállapításának szükségessége, a vállalkozási hajlam támogatása világos „játékszabályok”-at, ezek garanciákkal körülbástyázását, azaz a gazdasági jogrendet követeli meg. A gazdasági alkotmányosság tehát fejlődésünk elengedhetet­len feltétele. SÁRKÖZY TAMÁS Ismét exportorientált a szövetkezet Kisbútorok Angliába — jó nyereségtartalommal Hagyományos teázóasztal - kolóniái lábakkal Előkészítő munkák a gépműhelyben Az Olaszországból beszerzett korszerű be­rendezések valahol a határon rostokolnak. Még a túloldalon. Kontakt csiszológép, párhuzamfű­rész és egyéb kapacitásnövelő, kézi erőt kiváltó, az elavult gépeket pótló berendezések várják a bebocsáttatást. Az elnök asszony dühös, úgy ér­zem, a két kezével hordaná el a rugalmatlan, megújulásra képtelen intézmények által eme# akadályokat. A bürokratikus akadályok azonban többnyire fel- és megfoghatatlanok, így kézzel el sem mozdíthatók. Mire is kellenek azok a gépek? A Dunaföldvári Fa- és Építőipari Szövetke­zet 23 éve exportál. Volt idő, amikor termelé­sének 70 százaléka külföldre került, a 80-as évek elején exportbevétele elérte a 25 millió forintot. Néhány év elteltével azonban - első­sorban a belföldi alapanyagárak emelkedésé­vel párhuzamosan csökkenő versenyképesség miatt - kiszorultak a szövetkezet által előállított rusztikus kisbútorok a holland, a krikettjátékok pedig a svéd piacról. 1985-re az export 6,5 millió forintos mélypontra esett vissza. Míg korábban a szövetkezet teljes faipari termelése külföldi pia­cokra került, ezekben az években belföldi koo­perációs tevékenység kötötte le a kapacitás zö­mét és biztosította egyúttal a felszínen maradást.- Mit tett a szövetkezet az export ismételt fölfuttatása érdekében? - kérdeztem Plávity Istvánné elnöktől.- A külkereskedelmi vállalat keresett új pia­cot a számunkra, s ezt Angliában meg is talál­ta. A múlt évben 6 millió forint értékű kisbútort rendelt az angol vevő, amit olyan minőségben és határidővel tudtunk szállítani, hogy 1987-re a rendelését megháromszorozta.- Az idei rendelésállományt később módo­sították, ugyan nem mennyiségben, hanem ösz- szetételben.- Igen. Az angol üzletember itt járt a szövet­kezetünkben, meglátta és megszerette az ál­talunk gyártott kolóniái lábakat, hagyományos teázóasztalainkat tehát ilyen csavart lábakkal kérte. Korlátozott kapacitásunk miatt ezt csak a már korábban megrendelt termékek terhére tudjuk teljesíteni. Immár a vevő igénye szerint elkészített asz­talka februárban a Londonban évente meg­rendezett kiállításon a nagyközönségnek is „megmutatta magát”. Bár az első nagyobb vo­lumenű kiszállításra ebből a termékből csak októberben kerül sor, már készülnek a szövet­kezetben a jövő februárra is, amikor a kiállítá­son megint valami újat kívánnak bemutatni.- Ezúttal az Artex külkereskedelmi vállalat tervezője által elképzelt újdonsággal jelenünk meg Londonban. Bár új piacok kutatására nincs szükségünk, mivel kapacitásaink kihasználtak, meglévő partnereinket csak úgy tudjuk megtar­tani, ha mindig tudunk valami vonzót kínálni szá­mukra - mondta Plávity Istvánné. Ebben az évben még szállítottak krikettjáté- kőt Svédországba, mindent összevetve a ta­valyi exportvolument az idén sikerült megdup­lázni. A korlátozott kapacitások miatt a belföldi kooperációs tevékenység egy részét föl kellett számolni, de néhány partnerükkel továbbra is együttműködnek.- Vigyázni kell a régi kapcsolatokra - hang­súlyozta az elnök. Ilyen régi a svédekkel való kapcsolat is, ta­lán mégis megszakad, mert a jelenlegi áron nem megfelelő a Svédországba exportált ter­mék nyereségtartalma, drágábban pedig meg­veszik-e? Októberben eldől. Az biztos, hogy a szövetkezet nem engedheti meg magának a veszteséges exportot. A svéd kapcsolattal együtt veszély fenyege­ti a Hungarocooppal való együttműködést is, amit szintén nagyon sajnálna az elnök asszony, mert a hosszú évek óta fennálló gyümölcsöző kapcsolatra - igen, vigyázni kell.- Ön eddig csupa jót mondott a két külker- vállalatról, ami elég meglepő, mert azokra csak panaszkodni szokás!- Mi valóban jól megvagyunk velük, bár az üzletben elkerülhetetlenek a nézeteltérések. Azt nem tapasztaltuk, hogy nem képviselik megfele­lően érdekeinket a külpiacokon. Ellenkezőleg. Ami a legfontosabb, mindig ellátnak bennünket bőven munkával. Olyannyira bőven lenne a szövetkezetnek munkája, hogy a már többször említett korlá­tozott kapacitások miatt - ezen enyhítenek majd valamennyire a beszélgetésünk idején még a határon rostokoló olasz berendezések - más­nak is jut belőle. A gyönki Spirál Vegyes­ipari Szövetkezetnek segítenek most a duna- földváriak, hogy a rendelést elnyerje és az ilyen jellegű faipari munkákban gyakoriatot sze­rezzen. Hogy konkurencia lesz? Nem, attól nem tar­tanak - mondta az elnök asszony. A külkeres­kedelmi vállalatnál teázóasztal-bázisnak neve­zik a szövetkezetét, mert ilyen áron ezt a mi­nőséget senki sem tudja produkálni az or­szágban. ROSTÁS ILONA Fotó: Czakó Sándor Kevesebb pénzből - jól Virágos Dombóvár Rongálni nem tanácsos A gond nemcsak a mi házunk táján, or­szágosan is ismert. Ténylegesen keve­sebb forint jut településeinken a közterü­letek, parkok gondozására, a települé­sek szépítésére, mint amennyit a városok tüdejének is nevezett park- és más köz­területek gondozása megkövetelne. Többet ésszel, mint erővel, tartja egy mostanában is gyak­ran citált szólásmondásunk. Dombóvá­ron a gyakorlat ezt a szólásmondást úgy módosította, hogy ha valamire nincs elég erő (ami alatt anyagiak értendők), akkor elő a szívvel és az ésszel! Sok, a már szá­mos alkalommal megírt példa arra, hogy milyen nagy hatalmat jelent e város életé­ben a városi tanács és lakosság együtt­működése. Továbbá, hogy a lokálpatrio­tizmus jó céllal, „önkéntességi alapon ugyan, de kemény szervezettséggel ké­pes semmiből is valamit teremteni”. Ve­Az Allende utca 6. bejárata a dúlás- ra virradó reggelen gyük szemügyre például, hogy mitől virá­gos Dombóvár, s mi az, amire a gazda, a költségvetési üzem kertészete és a park- fenntartók, gondozók bizton számíthat­nak. Huszonhat hektáros a belterjesen, öt- venhektáros a külterjesen gondozandó parkterület Dombóváron. Az ez évi 2 mil­lió 610 ezer forint, amit támogatásként e tevékenységre fordíthat az üzem, „legföl­jebb szűkén elegendő a városközpont gondozására.” Három évvel ezelőtt majdnem ötmillió volt még a parképítés­re, gondozásra fordítható összeg. Ám mint azt Szabotin Károly, a költségvetési üzem vezetője elmondta, „minimum 20 milliónak lenne helye”. De a 20 millió saj­nos csak tündérálom lehet.- Szép, mert virágos ez a város - vetet­tük közbe.- Nem olyan szép, amilyennek mi sze­retnénk látni - felelte ő, majd arról be­szélt, hogy a kertészeti ágazat szerény nyeresége növelni igyekszik a 2,5 millió­nál alig valamivel több városszépítési tá­mogatást. A pótlás valóban szerény. Három vi­rágbolt gazdája a költségvetési üzem. Egyik bolt, a Hotel Dombóvárral szembe­ni, évi 3 millió forgalmat bonyolít le, nyeresége viszont alig haladja meg a százezer forintot. De „becsülni kell a ki­csit”, mert ha „elégre” nem is, de valóban „sokra mehet”, ami az üzem kertészeti és parkfenntartó részlegének feladatait ille­ti.- Úgy hallottuk, hogy időnként a for­galmazásra termelt virágárak miatt sok a morgolódás. Szabotin Károly válaszából megtud­tuk, hogy jó az értesülés. Van a városnak 9 virágboltja. Ebből 3 a költségvetési üzemé, 1 az áfészé, megint egy a szente­si Termál Szövetkezeté, ezenkívül van négy maszek virágboltos is. Mellettük hárman csak koszorúkötéssel foglalkoz­nak. Ez a bolti ellátottság azt is jelenti, hogy verseny van, ami nem is annyira a holt-, mint inkább a csúcsidőkben tetőz. Bizony van, hogy 25-30 forint egy szál szegfű, de olyan is, hogy 16 forint. Aki megtermeli, egyik összeget sem sokallja. Aki virágot vásárol, gyakran a szálankén- ti 10 forint miatt is sziszeg. Egyébként ezer-ezer négyzetméteren termelnek üveg és fólia alatt virágokat a költségve­tési üzem kertészetében. Sétál az elnök Vidóczy Lászlónak, a városi tanács el­nökének a kora reggeli sétákhoz fűződő szokását a költségvetésiek ismerik a leg­jobban, mert egy-egy ilyen séta után nyomban csöng a telefon. Számos eset­ben megelőzve a közösen megteremtett szépre féltékenyek lakossági bejelenté­sét. Régóta így van ez. Három-négy évvel ezelőtt az üzem tudott még virágpalántá­kat is adni a környezetszépítésre szövet­kező lakóközösségeknek. Újabban a la­kóközösségek vásárolják meg a palántá­kat. Tíz évvel ezelőtt például a újdombó­vári 3. utca lakói rózsatöveket kértek. „Akkor még volt miből, az üzem megvet­te.” A gondozást - példásan - máig az ott lakók végzik. De az üzem városszerte, ahol lakossági közreműködéssel szép a város, elvégzi a fák metszését, a perme­tezést, az árokpartok kaszálását. A leg­újabb akció egyébként az a virágosítás, amibe a Hazafias Népfront és a Vöröske­reszt szervezésében a Százszorszép ut­ca lakói kezdtek. Építők és rongálok Az elmúlt ötéves terv időszakában - ezt már Durczi István nyugdíjastól, a vá­rosi tanács társadalmi munkafelelősétöl tudtuk meg - közel hat és fél millió, egész pontosan 6484142 forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a dombóváriak parkosítás, virágosítás, városszépítés cí­mén. Tavaly megközelítette a kétmilliót az elvégzett környezetépítő társadalmi munka értéke. S mennyire érzi magáé­nak a lakosság azt, amit közösen létreho­zott? Nagyon. Sajnos az alkalmanként je­lentkező vandálok ellen még mindig nincs elég hatásos védekezési mód. Pe­Kertészkedők a Szegfű utcában dig, amint az Böröczné dr. Zolotnoky Er­zsébet igazgatási főelőadó szabálysérté­si ügyeinek áttekintéséből kiderült, oly­kor bizony 1500-2000 forintba is „kerül­het” például egy autósnak, ha a gondo­san ápolt fűszőnyegre parkol. Tavaly a főelőadó 251 szabálysértési ügyet tár­gyalt és félmilliónál hétezer forinttal több bírságot rótt ki. A „pálma” a bolti lopko- dóké. A közterület-rombolók közül már kevesebben adják meg az árát vandálko­dásuknak. Ottjártunkkor éppen az Allen- de utca 6. számú ház lakói voltak „kibo­rulva”. Két, éjszaka hangoskodó suhanc „látogatását” muskátli-, rózsa- és hor­tenziatövek bánták, nem beszélve a lakó­ház bejáratától a járdáig húzódó sövény­ről. „Mintha bottal kaszabolták volna le.” Hencz Lajosné, a városi tanács előadója mesélte, hogy majdnem sírva fakadt, amikor meglátta reggel a barbár tarolást. Most együtt drukkol az egész lakóközös­ség, hogy hurokra kerüljenek és elnyer­jék méltó büntetésüket a sötétség leple alatt nagylegénykedők. Jövőre szóló garancia Facsemetét, díszcserjéket a gazdálko­dás nehezebb körülményei között is ad a költségvetési üzem a közintézmények­nek és lakóközösségeknek. S van egy olyan tervük, amit szerte a megyében kö­vetésre ajánlhatunk: ősszel hozzálátnak ahhoz a 8-10 évre elegendő munkához, Az áruház előtti rózsákat gon dozzák amit a temetők fásítása jelent. Megkér­deztük - mert meg kellett kérdeznünk -, hogyha csak a lakosság nagyon aktív közreműködésével tud megbirkózni a városi tanács költségvetési üzeme a köz­terület, parkgondozás feladatával úgy, hogy a színvonal szembetűnően nem csökken, mitől prosperál az üzem mégis jól? Nos, életrehívásának első szakaszá­ban hatvan százalékát tette ki a költség- vetési üzem tevékenységének a kommu­nális feladatok ellátása, tevékenységük­nek csak negyven százaléka volt építő­ipari. Most fordított a helyzet. Tamásitól Kaposvárig elvállanak akármilyen kis munkát. Parkosítanak a „virágos” előne- vű Kaposváron, de parkosítottak Igáiban és Tamásiban az erdőgazdaság új köz­pontjánál is. Végeztek nemrég ezenkívül asztalosmunkát csepeli megrendelésre. Bármit elvállalnak, „ami a profilba fér”, amihez megvan a szakmai fölkészültség. A dombóváriak lokálpatriotizmustól is fű­tött leleményességét rokonszenwel fi­gyelőnek úgy tűnik, hogy szakmai kész­ségben nincs hiány. Fiatal, jól fölkészült, rugalmas szakgárda jött össze a költség- vetési üzemben, és amíg ez a gárda a munka szeretetétől is hajtva végzi a dol­gát, biztosan számíthat a városukra egészséges módon büszke, azért ten­ni kész dombóváriakra is. LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: MAGYARSZÉKI ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom