Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-15 / 192. szám
1987. augusztus 15. Képújság 3 A lemaradást nem sikerült behozni A társközségek helyzetéről - tényszerűen, de bizakodva Az elöljáróságok működnek. Létezésükkel jogilag is jobb helyzetbe kerültek a társközségek. A fejlődés tényei is kétségtelenek, de ugyanakkor természetesen fejlődtek a székhelyközségek, a nagyközségek, a kiemelt megyei nagyközségek és városok is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben azt tekintette át, hogy miképpen alakult a társközségek helyzete az utóbbi években. Beszédes számok éppen a megyeszékhelyre. Tizennyolc társközség teljes tanácsi úthálózata szilárd burkolatú, nyolcban viszont egyáltalán nincs kiépített út. A járdák 85 százaléka szilárd burkolatú. Míg 1981-ben 34 társközségnek nem volt vezetékes ivóvízhálózata, jelenleg csak 18 kénytelen nélkülözni ezt az elemi szolgáltatást. Minden társközségben van közvilágítás, propán-bután gázcseretelep, 11 -ben szervezett szemétszállítás. 1986. január elsején 48 társközségben majdnem harminckétezren éltek, ez az összes községi népesség 20, a megye összlakosságának pedig 12 százaléka. Huszonhárom társközség nagyközségi közös tanácshoz tartozik, legnagyobb ezek közül Gyönk, ez hat társközséget foglal magába. A legnagyobb társközség Mözs, 2387 lakossal, a legkisebb pedig Murga, ahol - a legutóbbi statisztika szerint -1 72-en élnek. 1980-1985-ig a társközségek lakosságának évi átlagos fogyása több mint háromszorosa volt a tanáccsal rendelkező községekének. A döntő mozzanat a folyamat kezdetén és a vizsgált időszakban is. az elvándorlás volt, mivel természetszerűen a fiatalok költöztek el, így a társközségek elöregedése is nyilvánvaló, ami már most és a későbbiekben is meghatározza a halálozási statisztikát is éppúgy, mint a születések várható számát. Több mint négyszer annyian költöztek el a társközségekből, mint a többiből. Népességük az említett öt év alatt 30 százalékka csökkent, míg a többi községből átlagosan a lakosság 15 százaléka költözött el. A közben hozott intézkedések hatására ez a folyamat mérséklődött, illetve néhány helyen leállt, például Mórágyon, Lá- pafűn, Keszőhidegkúton némi tényleges növekedés is megfigyelhető. Mik az okok? A „közben tett intézkedések,, címszó lényegében az alábbiakat jelenti. Javultak a háztáji és kisegítő gazdaságok pozíció, főként társadalmi elismerésük. A már bevezetőben említett eredmények is meghozták hatásukat: így például a kis boltok több oldalról is támogatott rekonstrukciója, a megyei ivóvízprogram eredményei, illetve az a cél, hogy az ötéves terv végére minden településen lehet megfelelő ivóvíz. Az úthálózat is javult, több bekötőút épült. Megkezdődött a városkörnyéki községekbe a kiáramlás is, hiszen ott egyesíthetők a falusi életmód előnyei a városi szolgáltatások közelségével. Mindezek következtében a város és falu közötti különbségek mérséklődtek, még ha nem is szűntek meg, sőt belátható távolságon belül is lehet szó erről. Munka, lakás, utazás Az országos, illetve a fejlődéssel együttjáró természetes tendencia szerint csökken a mezőgazdaságban foglalkoztattak aránya és nő az iparban dolgozók száma. Mindez úgy következik be, hogy nem ipartelepítésről van szó, hanem ingázásról. A társközségek dolgozóinak kilencven százaléka másutt vállal munkát, a környező nagyközségek, városok ezt a munkaerőt általában le is kötik. Azok vannak nehezebb helyzetben, ahol nincs közel iparosodott nagyközség, vagy város. A termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenysége jelenthet itt még megoldást. A társközségekben az utóbbi tíz évben több lakás szűnt meg, mint amennyit építettek, 4,7 százalékuk lakatlan. A folyamatot fékezni látszik a tény, hogy egyre több településen épülnek - olcsó telken - családi házak, 1986-ban kétszer annyi épült fel, mint 1982-ben. Nemcsak a munkába járáshoz, hanem magához az élethez is rendkívül fontos az infrastruktúra, főként az útviszonyok, hiszen mint látni fogjuk, utazni kell az orvoshoz, a gyógyszertárba, és természetesen a boltokba is. A társközségek közül 43 rendelkezik közvetlen autóbusz-összeköttetéssel középfokú szerepkörű városba, 39 pedig a megyeszékhellyel. Várossal 12, Szek- szárddal pedig 10-nek van közvetlen vasúti összeköttetése. A városok rangjának megkülönböztetése azért indokolt, mert az átmenő járatokkal esetleg hamarabb lehet eljutni a szomszéd megyék nagyvárosaiba, vagy Budapestre, mint Közművelődés, iskolák Teljes általános iskolai oktatás 10 társközségben van, ugyanennyi helyen működik alsó tagozat, 28-ban egyáltalán nincs iskola. A körzetesítés következményeként kétezer gyermek ingázik, köztük alsó tagozatosok is. Ezek a gyerekek a központi iskolában biztosan magasabb színvonalú oktatásban részesülnek, csak az a kérdés, hogy a bejárás ezzel arányos terhet jelent-e a számukra. Bölcsödé csak Mözsön van, a 43 óvoda közül 33-ban jó körülmények között gondozzák, nevelik a gyerekeket, a többi felújításra szorul. Az időskorúaknak több településen van otthonuk, 29-ben oldották meg a házi szociális gondozást, ami a kisközségekben dicséretes emberi gondoskodásra utal. Negyven társközségnek van művelődési háza, ezek közül 12-ben a működés tárgyi feltételei jók, a többi felújításra szorul, illetve közművelődésre alkalmatlan. A 46 könyvtár és 41 klubhelyiség mintegy fele van megfelelő állapotban, 26 településen már nincs filmvetítés, és a meglévő 22 filmszínház is elég sivár körülmények között nyújt némi szórakozási lehetőséget. Nyolc társközségben naponta van orvosi rendelés, negyven településen heti egy-két alkalommal. Az ügyeleti szolgálatot megszevezték, gyógyszertár viszont mindössze Mórágyon van. A már említett kereskedelmi ellátásra az a jellemző, hogy egy-egy élelmiszer, illetve vegyesbolt jelenti az alapellátást, ezen kívül semmilyen más kereskedelmi egység nem települt ezekbe a községekbe, mindenütt van egy-egy presszó, vendéglő, avagy kocsma, melyik milyen színvonalú. A többi szolgáltatás sem igen van meg, ugyanis fodrászon és szabókon kívül más nemigen található ezeken a településeken. Mit hoz a jövő? A társközségek jövője több tényezőtől is függ. Szorosan kapcsolódik a környező gazdasági egységek - rendszerint termelőszövetkezetek - életéhez, a székhelytelepülés anyagi helyzetéhez és távolságához. Nagyon sok múlik a helyi vezetők és lakosság összefogásán, és természetesen az elöljáróságokon is. Többségük korábban nem tapasztalt lendülettel fogott neki a munkának, nagy erőfeszítéseket tesznek a társközségek fejlődése érdekében. Még a jövőben alakulhat majd ki közösségszervező szerepük. A 23 községi közös tanács mellett 48 elöljáróság működik, az ott dolgozó tanácstagok száma 245. Az elöljáróságok a közel negyven párt- alapszervezet, KISZ-szervezet és a minden településen meglévő, és általában működő, népfrontbizottság segítő közreműködésére is számíthatnak. Az elöljáróságok kapcsolatai ezekkel a szervekkel jók. Valamennyi ott dolgozó tanácstag úgy nyilatkozott, hogy az elöljáróságok tekintélye nagyobb, mint korábban a tanácstagi csoporté volt. A megyei tanács, illetve a HNF megyei bizottságának illetékes bizottságai foglalkoznak az elöljáróságok munkájának segítésével. A végrehajtó bizottság úgV döntött, hogy az év végén, vagy a jövő év elején egy-két napos tanácskozást, továbbképzést szerveznek az aktuális kérdésekről. IHAROSI IBOLYA HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL Augusztus első dekádja olyan volt, mint április, szeszélyes. Az első napokban még harminchét fokot mértünk árnyékban, s öt nap múltán már csak tizenötöt. így aztán ez a hét szinte kisöpörte a Balaton partját, a nyaralók autókba ültek és elkezdődött a nagy csavargás. Annak viszont örülhetek, hogy megyénkben ez a hét, ha nem is olyan világrengető eseményekkel, de gazdag volt. Hiszen mindenkinek a kis ügye a legnagyobb. Elsőként, cikkeink tartalmát továbbgondolva, a földnek, mint nemzeti kincsnek a védelméről, az idegenforgalommal kapcsolatos észrevételekről, a jó termelési hírekről és a folyamatos munkarendben dolgozók gondjairól kell szólnunk. A nemzet kincse A termőföldet, ahol az életet, mindennapjaink kenyerét, a kenyérhez a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt termeljük meg - kell vizsgálni. A sok éve tartó tervszerű földvédelmi munka egyes teendőiről szinte minden héten tudunk hírt adni. Egyszer arról, hogy meliorációt folytatnak a történelmi borvidéken. Máskor megírjuk, takarítják a patakok medrét, aztán pedig arról szólunk, hogy a szántóföldeken olyan speciális munkát végeznek, amelyet altalajlazításnak hívnak. Ugyanis a traktorok, munkagépek állandóan tapossák a földet, ezért tömörödik, másként pedig ismert az eketalpbetegség, amely azáltal keletkezik, hogy a szántóföldet mindig egyforma mélységben, úgy 30-40 centi közötti „talppal” művelik. Mint egyfajta betonréteg olyanná válik a föld. Ekkor bevetik az alta- lajlazítót, amely - leegyszerűsítve - egy óriás gereblye, amelynek fogai nyolcvan centiméter mélységre hatolnak, a talajt lazítják, így a csapadék mélyebbre jut, úgyszintén a táp- anyag-utánpótló szerves trágya anyaga és a műtrágya is. Azért is kell védeni a szántóterületet, mert az ipar, a közút, egyre nagyobb területet foglal el. (Más kérdés, éppen a napokban olvastam egy szakkönyvben, hogy hazánk közúthálózata, az aszfalt- és betonfelület, nagyobb, mint a Balaton víztükre.) Jönnek, jönnek a vendégek Az is mindennapjaink eseménye, hogy a városokban, üdülőhelyeinken egyre több külföldi fordul meg. Én a vasárnapokat szeretem. Akkor újságvételi célból, barátokkal való „leves előtti” találkozókon figyelem vendégeinket. Múlt vasárnap három „CS”, két „D” és egy „I” nemzetiségű busz állt a megyeszékhely főterén. Mint fogadatlan idegenvezető, magyarázni kezdtem, hol van a Babits-ház, Béla királyunk szép szobráról is tudtam mit mondani, a történelmi borvidékről, a több mint ezeréves kultúránkról úgyszintén volt jó szavam... Azonban baj is van. Például: a buszok parkolása. Aztán nincsen egy igazi borharapó, ahol zsírosdeszkát, meg jófajta kadarkát mérnének. És még azt is elképezelem, hogy legyen a városközpontban egy idegenvezető, karszalaggal, aki talán többet tudna mondani, ajánlani, hogy például a buszok miként jutnak el Gemencbe, netán a decsi népművészeti házhoz, és ajánlanák Domborít is... A munka elkezdődött. Az idegen forog, jön, látni akar. Mutassuk meg értékeinket... Például a Garay szülőházát, amely most állványok erdejében van. A jó termelési híreink Ha már a mutatnivalókról esik szó, szóljunk arról is, hogy a megyeszékhely, Dombóvár, Paks és más városaink milyen Kerékpáron érkezett Fadd-Domboriba - az NSZK-ból ez a népes diákcsoport HÍRRE A BVK szekszárdi gyárában példásan teljesítették a féléves tervet. Termékeik jelentős része - a dréncsövek - a termőföldek védelmét is szolgálják. szépen gyarapodnak, gazdagodnak. S nemcsak épületeinkben leszünk szebbek, hanem az olyan kis hírek révén is, amelyek azt tudatják, hogy sikeres termelési eredményeket értük el. A termelőszövetkezetek, az ipari szövetkezetek, az állami vállalatok munkáiról rendszerint képes tudósítást közlünk. Ugyanis a termelés szférájában jól mennek dolgaink. Mi azt tartjuk fontosnak, hogy leírjuk, fényképen bemutassuk azokat az eredményeket, amelyeket a gyárakban érnek el. Ezek az eredmények az ország iparának, élelmiszergazdaságának csak cseppjei. Cseppekből lesz a patak, a folyó, a tenger. Mindannyiunk lelkiismeretes munkája a sikernek, az előrehaladásnak a forrása. Magam ezért vagyok híve annak, hogy a Tolna Megyei Népújságban mindig legyen termelési hír. A folyamatosságról Nemrég kezdtünk lapunkban egy sorozatot, amelyben azt szándékozunk bemutatni, hogy egy-egy munkahelyen 0 órától 0 óráig mi történik. Hogyan dolgoznak, mennyi a gond, s milyen örömmel jár, ha a 24 órában említésre méltó esemény történik, hogy a nehézségen úrrá lesznek, ha a siker kézzelfogható, napokig beszélnek róla. Mindezek a riportok juttatják eszembe azokat, akik évek, évtizedek óta folyamatos munkarendben dolgoznak. Ők azok, akik többet vállalnak a „sima” munkaidőben dolgozókhoz képest. Ugyanis ritkán látnak a tévében jó filmeket - ez néha nem is baj, könyvet viszont annál többet olvashatnak - ezenkívül a családjukkal is ritkábban vannak együtt. Életük ritmusát hozzáigazítják a munkarendhez: egyik héten éjszaka, másikon délután, harmadikon reggel. Utazásuk a munkahelyre is eléggé körülményes, mert például a 22 órai műszak végén szinte sehol nem megfelelő a buszok indítása. S mikorra ér haza például egy kölesdi ember? A selyemgyárban jártam a múlt hetekben. A gépeket ott is, mint sok egyéb helyen, folyamatosan kell működtetni. Nem 168 órát, nem hat napot, hanem szinte egész évben. Éppen az energiatakarékosság, az anyaggal való spórolás okán, nem utoljára azért, mert a nagy értékű gépek folyamatos működtetése csak akkor gazdaságos, ha a gép addig pörög, amíg egy kis „élet van benne”. A folyamatos munkarendben dolgozókra tehát több teher jut. Több is a pénzük. Mintegy öt éve kezdték rendezni az éjszakai pótlékok ügyét, s azóta is minden évben finomítják, a napi élethez igazítják a plusz pénzek összegét. Az is igaz, hogy igen sokan kizárólag éjszakai műszakot vállalnak. Teszik ezt azért, mert fiatalok, építkeznek, családot alapítottak. Több pénzre van szükségük. Egyik atomos szerelő ismerősöm mondta: - „Nézd, öregem, hat évig csinálom, egyenesbe jövök, aztán áttérek két műszakos rendre, majd pedig a sima nyolc órára.” Ez a szeszélyes hét elmúlt. Most itt állunk szép nyári ünnepünk előtt. A hetet ez a nap szétdarabolja, de megéri, hiszen az alkotmányunk, az államalapításunk tisztelete „megér annyit”, hogy dolgos napjainkat megszakítsuk, s ünnepeljük egy kicsit. pÁLKOVÁCS JENŐ Kikötői zsákrakodó Festékek árusításának megtiltása Kikötői zsákrakodó gép prototípusát készítették el a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyárában. A hazai megrendelésre gyártott berendezés az egyik bonyolult kikötői árumozgatási műveletet oldja meg: zsákos áruk vasúti vagonokból uszályokba való átrakodására szolgál. Óránként harminc tonna, azaz hatszáz zsák megmozgatására alkalmas. Forgatható teleszkópos szalagjaival a vasúti sin szintjétől számítva hét és fél méter mélységbe képes berakni az árut, akár az uszály legtávolabbi részébe is, így lehetővé teszi a rakodótér teljes kihasználását. Kezeléséhez mindössze négy ember munkájára van szükség. A zsákrakodót augusztus végén a Csepeli Szabadkikötöben állítják munkába, s a gyárban arra számítnak, hogy külföldi érdeklődés is lesz a berendezés iránt. A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet ellenőrei megállapították, hogy hibás csomagolású festékek kerültek kereskedelmi forgalomba. Az 1986 harmadik és negyedik negyedében, valamint 1987 első negyedévében gyártott aero- solos Neolux festékek palackjai szivárognak, a palackok felhasadhatnak. A Standolit olajfesték „Combi” karton- fémkombinációval készült dobozának alja leválik, a festék kifolyik. Mindkét festékfajta a Budalakk Festék- és Műgyantagyár terméke. Mivel a hibás csomagolású festékek balesetveszélyesek is lehetnek, s veszélyeztetik a vagyonbiztonságot, á KERMI árusításukat megtiltja. Felhívja a vállalatokat, hogy a forgalmazást szüntessék meg, s a reklamáló vásárlókat a közlemény megjelenésének napjától kártalanítsák. A KERMI intézkedése a nem aerosolos Neolux és a fémdobozos csomagolású festékek forgalmazására nem vonatkozik.
