Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-01 / 180. szám

12 Képújság 1987. augusztus 1. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN igazin «i MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN *2!äEN MAGAZIN Hargreaves fonógépe a müncheni Deusches Mu- seumban A 18. században egyre nőtt a szövetek iránti ke­reslet, amihez a kézi fo­nás nem tudott elég fona­lat biztosítani. 1751-ben az angliai Society of Arts pályázatot hirdetett olyan gépre, amely „egyszerre hat fonalat tud sodorni”. Mégis az első használha­tó fonógép csak 16 évvel később, 220 évvel ezelőtt 1767-ben készült el. Feltalálója James Hargreaves a kézzel haj­tott első fonókészülékét leányáról, Jenny-nek ne­vezte el. Elismeréshez azonban sohasem jutott, a gépe, amely Angliának mérhetetlen hasznot hozott, számára csak az üldöztetést és a szegénységet jelentette. Falujának takácsai és fonói ugyanis, kenyerüket féltve, rátámadtak, berende­zését összetörték és őt magát véresre verték. mindössze egy munkásnak kellett azt ke­zelnie. Néhány, Nottinghamban megren­delésre készített gépét is szétrombolták és őt is üldözték itt. A nottinghami sze­gényházban halt meg akkor, amikor az ő találmánya révén mások már nagy gaz­dagságra tettek szert. Képes technikatörténet Ezután Nottingham városába mene­kült. Itt tökéletesítette a szerkezetet, az eleinte nyolc orsóval működő gépe már nyolcvan, sőt százhúsz orsóval járatta és Hargreaves az elsőbbségért indított minden perét elvesztette, pedig alapgon­dolata még ma is érvényesül a fonógé­pek legtöbbjén. K. A. Mely színek biztosítják az üzleti sikert? A helyes szín megválasztása már eddig is igen sok esetben eldöntötte egy új termék sikerét vagy bukását. Külön erre a célra létesített színku­tató intézetek állandóan vizsgálják, hogy mely termékeknél milyen szín ígéri a legnagyobb üzleti sikert. A szín kutatás jelentősége egyre növekszik. A fogyasztási cikkek terü­letén, a műszaki termékeknél is, az ipari formatervezésben és az alkal­mazott színekben divatrendek figyel­hetők meg, és a legkeresettebb szí­nek egyre rövidülő időközönként változnak. Jövőre a következő színeket ajánl­ják: 1988-ban az Egyesült Államok­ban kifinomultság, elegancia és luxus jellemezze a szőnyegek, tapé­ták és bútorok színét. Az amerikai Color Marketing Gruop szerint a szil­vakék, a fekete, a barackszín, a zsá­lyazöld és a konyakszín lesz a slá­ger. Közkedveltek lesznek az olyan melegebb színárnyalatok, melyek összhangban állnak az amerikai szokásokkal és kultúrával. A trendet tükröző színekhez tartoznak a finom, semleges, világos, trópusi, de az „ár­nyékos” színek is. A Buickok és Cadillacek viszont kékeszöld, smaragdszínűek és sö­tétszürkék legyenek. A legkedvel­tebb autószín továbbra is a fehér, de 1988-ban már „tört” árnyalata lesz divatos. A hét karikatúrája- Alig merem elgondolni, mi lenne, ha a kötél elszakadna és az egész teher vala­kinek a fejére esne! Szám és kép folyadékkristályból A több mint egy évszázaddal ezelőtt felfedezett folyadékkristályokat évtizede­ken át csupán laboratóriumi furcsasá­goknak tekintették. Az elektronikai ipar és a számítógépipar hozta meg számuk­ra a konjunktúra időszakát különböző tudományos, műszaki és gyógyászati problémák megoldásában. A folyadékkristályok olyan különleges tulajdonságú szerves anyagok, amelyek a folyékony és szilárd halmazállapot kö­zött úgynevezett folyadékkristályos hal- mazállapotúak. Közismert, hogy a folya­dékokban a molekulák szabadon mo­zognak, folyadékkristály halmazállapot­ban pedig a molekulák csoportjaiban a mozgás egymáshoz képest rendezetten történik. A folyadékkristályok tehát olyan anyagok, amelyek bizonyos hőmérsék­lettartományban kis térfogatrészben ren­dezettséget, nagy tömegben rendezetlen állapotot mutatnak. Egyik fajtájuk a neu- matikus (fonal) anyagok, amelyekben a molekulák a rendezett tartományban egymással párhuzamosan helyezked­nek el, tengelyük körül elfordulhatnak és hossztengelyük irányában párhuzamos mozgást végezhetnek. A természetes és szintetikus anyagok között ma már igen nagyszámú változatuk ismeretes. A fo­lyadékkristályok molekulái hosszúkás pálcika alakúak, amelyekben az optikai tengely és a dielektromos tengely szöget zár be. Ez teszi lehetővé, hogy elektro­mos erőtér hatására a molekulákat ere­deti helyzetükből kimozdíthassuk. A fo­lyadékkristályos kijelző lényegében olyan kondenzátorszerkezet, amelyben üveghordozóra felvitt átlátszó elektródok között mint dielektrikum helyezkedik el a folyadékkristályos réteg. Ha az elektró­dokra feszültséget kapcsolunk, akkor az elektródok síkjával korábban párhuza­mosan elhelyezkedő molekulák dielekt­romos tengelye a térerő irányába áll be. Az elektródok felületéhez képest a mole­kulák így közel merőleges helyzetet vesznek fel, és ebben az állapotban a polarizált fény síkját már nem forgatják el. Megjelenésében ez azt jelenti, hogy az eredetileg világos helyett sötét, illetve sö­tét helyett világos képet kapunk, és az elektródok alapjának megválasztásával tetszőleges ábrát (számjegyet, betűt) je­leníthetünk meg. Öregasszony Hajlott hátú öregasszony csalánt szed az árokparton. Ma már szokatlan látvány. Gyerekkoromban mindennapos volt. Fő­leg a szegényebbek, a földnélküliek szedték: disznóknak, kis kacsáknak, kis libáknak. A csalán mindenre jó volt. Helyrehozta a koszos malacot, meg­szüntette a hasmenést, gyorsan nőttek tőle a kis kacsák, kis libák. Volt egy másik jó tulajdonsága is: in­gyen volt, bárki, bárhol szedhette. A csalán nemcsak állati eledel volt. Sok volt hadifogoly köszönhette életét a csalánlevesnek, a csalánfőzeléknek. A csalánt szed háborút követően nemcsak hadifoglyok ették. Ausztriában a zsenge csalánból ki­tűnő spenótot készítettek - mesélte egy közeli ismerősöm, akit a felszabadulás Ausztriában ért. Az öregasszony bizonyára mindent tud a csalán múltjáról. Ezért szedi. A csalánnak azonban nemcsak múltja van, jövője is. Bulgáriában bejegyeztek egy talál­mányt, amely lehetővé teszi: a csalánból az élelmiszeriparban felhasználható fe­hérje különíthető el. A vizsgálatok azt bi­zonyítják, hogy a zöldtömeg és fehérje­hozam tekintetében felületegységre vo­natkoztatva a csalán túlszárnyalja a ha­gyományos táplálék- és takarmánynövé­nyeket. Egy hektárnyi lucernaterület ter­méséből például 2,5 tonna fehérjét lehet előállítani, egy hektár csalántermésből viszont négy-öt tonnát. Gőzzel kezelve a zöld csalántömeget, fehérjetartalmú cel­lulózmassza keletkezik. A kisajtolt lé va­lamennyi fehérjét tartalmazza. A fehérjét vegyi vagy fizikai úton elkülönítik. A sűrít­ményből ötvenszázalékos tiszta fehérjét nyernek. Az öregasszony talán tud, talán nem - a csalán jövőjéről. Ö a jelenben szedi szabadon azt a növényt, amit a jövőben feltehetően ugyanúgy termelnek majd, mint a lucernát. (SZ) Népi bölcsesség Állatokról szól egy régi népi mondás, alábbi rejtvényünk hosszú soraiban. Vízszintes: 1. Középkori énekmondó. 6. Csomókba kötött learatott gabona. 10. Petőfi Pálja. 13. Irodalmi és kritikai folyóirat, a 20. század elején indult. 15. Még ki nem nyílt virág. 17. Idősb, rövidítve. 18. Te németül. 19. A mon­dás első része (Zárt betű: T.) 21. Ilonka. 23. Régebben született hegy leve. 24. Amerika öslakója. 26. Béklyó. 28. Albertival rokon köz­ség. 30. Volt latinul. 31. Hazárd kártyajáték. 33. Nagy hűhó. 35. Gazdag bibliai vidék. 38. Enni ad neki. 40. Község Baja közelében. 42. Ro­mán terepjáró autó. 43. Tengődik. 46. Szabad ég alatt tanyázik. 48. Energia. 49. Közúti villa­mos Angliában. 51. ...matt. 52. Svájci sza- basághös. 54. Teniszjátszma. 56. Üdítő folya­dék. 58. Valois kanton székhelye Svájcban. 60. Indiai város, hires műemléke a Tadzs Ma­hal. 62. Norvégia fővárosa. 64. A beszédnek legkisebb részei. 66. A meglepetés szava a gyermekeknél. 68. Hajtalan. 71. Nátrium vegy- jele. 72. Csücsül. 74. Légy üdvözölve lati­nul. 75. Szovjet író, a tudományos-fantaszti­kus irodalom egyik legjelentősebb művelője (Isaac). 77. Befejezett. 78. Kitűnő színművész volt (Árpád, 1876-1937). 79. ...szentgyörgy, Fejér megyei község. Függőleges: 1. író, ismert színműve a To- rockói menyasszony (Oltó). 2. Becézett férfi­név. 3. A ruténium vegyjele. 4. Járom. 5. A gó­lya népies neve. 7. Elővigyázatosság. 8. Pesti színház. 9. Emmácska. 10. A gyümölcsben élő féreg, kukac. 11. Magatok. 12. Antik. 14. Csoki márka. 16. Válogatott labdarúgó volt. 20. Mo­gorva. 22. A mondás befejező része (Zárt betű: B). 25. Átstilizáló. 27. Balkezes. 29. Tüskés gyomnövény. 32. Csinos, szem- revaló. 34. Időmérőket javító kisiparos. 36. Laborfalvi ...Jókai felesége volt. 37. M ókus. 39. ftrtner. 41. Fejér megye egyik községéből való. 44. Tetőszegély. 45. Ritkás. 47. Előtagként nyolcat jelent. 40. Versenydíjat másokkal szemben megszerez. 53. Lovardái alkalmazott. 55. Háromtagú művészegyüttes. 57. Dél­amerikai füves pusztaságok. 59. Japán fővárosa volt 710-784. között. 61. Becé­zett Anna. 63. Szlovákiai folyó. 64. feszes. 65. Egyes árucikkek természetes súly­vesztesége. 67. Román egyetemi város Moldovában. 69. Nevada egynemű betűi. 70. Titán és a kén vegyjele. 73. Gyü­mölcsnedv. 76. NDK-beli motorkerékpár márka. H. J. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 19. és a függőleges 22. számú sorok a Tolna Me­gyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Be­küldési határidő: augusztus 7. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 29. heti Tavaszi dal cimű rejtvényünk megfejtése a következő: „Tavaszidőn a szív szerelme oly szirom­lágy” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Heil Henrikné, 7062 Keszőhidegkút, Petőfi u. 5., Kertész Vince, 7191 Hőgyész, Zrí­nyi u. 42., Schneringer Jánosné, 7100 Szek­szárd, Munkácsy u. 15/a., Pap Mária, 3400 Mezőkövesd, Viola u. 17., Somfay Ferenc, 7130 Tolna, Szekszárdi u. 11. A „Fonó Jenny” A folyadékkristály erősen felnagyított képe és az egyik gyakorlati alkalmazása egy számjegyes kijelzőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom