Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

1987. augusztus 14. NÉPÚJSÁG 3 A vegyes vállalatok tapasztalatai A százhoz közelít már hazánkban a külföldi cégek részvételével tevékenyke­dő vegyes vállalatok száma. Működésük tapasztalatai összességében kedve­zőek: döntő többségük nyereséges, és növekvő mértékben járulnak hozzá az export bővítéséhez, külföldi technoló­giák, fejlett munkaszervezési módszerek magyarországi meghonosításához. Hazánkban 1972 óta van lehetőség vegyes vállalatok létrehozására, de a vál­lalkozási kedv csak az utóbbi néhány esztendőben növekedett meg jelentő­sen. 1980-ban még csupán 10 vegyes vállalatot tartottak számon az országban, tavaly és az idén viszont több mint 50 új vállalkozás kezdte meg működését. Többségük viszonylag kis tőkével ala­kult. Ezek azonban - rugalmas szerveze­tek lévén - gyorsabban alkalmazkodnak a változó külpiaci igényekhez. Ebben többnyire támaszkodhatnak az alapítók anyagi, technikai eszközeire, igénybe vehetik a külföldi partner külpiaci hálóza­tát is. A magyarországi vegyes vállalatok lét­rehozásában - hasonlóan a kooperációs kapcsolatok fejlesztéséhez - a legaktí­vabbak az osztrák, svéd és az NSZK-beli cégek. A közös vállalkozások többsége ugyanis korábban jól működő kooperá­ció, termelési együttműködés továbbfej­lesztéseként jött létre. Függetlenül a je­lentős földrajzi távolságtól, újabban mind aktívabbak a magyar piacon a japán és az amerikai vállalatok is. De működnek már közös vállalkozások portugál, görög, sőt indiai cég részvételével is. Bár még nem túl jelentős a vegyes vál­lalatok révén bevont külföldi működőtö­ké, szerepe a gazdasági életben növek­vő. Ennek elősegítése érdekében a múlt esztendőben egyszerűbbé vált az enge­délyezési eljárás, és azóta jelentős adó- kedvezményt is igénybe vehetnek a vál­lalkozások. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos ágazatokban mű­ködő vegyes vállalatok például az első öt évben mentesek a nyereséget terhelő adó fizetése alól, s az alapításukat követő hatodik évtől kezdve pedig kedvezmé­nyes adót fizethetnek. Javultak az ilyen vállalkozások létrehozásának egyéb fel­tételei is. A magyar kormány több or­szággal kötött szerződést a kettős adóz­tatás megszüntetéséről, és számos nyu­gat-európai országgal jött létre beruhá­zásvédelmi megállapodás is. A tőkés cégekkel létrehozott vállalko­zások mellett - kis számban -, már né­hány szocialista partnerrel alakított ve­gyes vállalat is megalakult. Az első ma­gyar-szovjet vegyes vállalat, a Mikromed már termel, több más vállalkozásnál pe­dig jól haladnak a gyártási feltételek ki­alakításában. Tankönyvhajrá Várhatóan zökkenőmentes lesz az ellátás Az új tanév iskolai könyveinek javarésze el­hagyta a nyomdát, többségüket már át is vet­ték a terjesztő vállalatok. Lojd Lajosnak, a Tan- könyvkiadó Vállalat műszaki igazgatóhelyet­tesének tájékoztatása szerint - bár adódtak gondok, hiszen az 1987/88-as tanévre 1275- féle kiadványuk készül - a megfelelő szerve­zés és a nyomdák erőn felüli munkájának eredményeként az ellátás várhatóan zökke­nőmentes lesz. A vállalat 85 új tankönyvet ad közre, az újdonságok egyharmada nemzetiségi isko­lákban tanuló diákoknak készült. A kiadó 540 kötet újranyomtatásáról gondoskodott, s to­vábbi 650-félét raktárkészleteiből fedezett. Már tavaly megkezdődött a felkészülés az új tanévre, az idén szükséges 30 millió kötetből 1986-ban már 11 millió könyv nyomtatásával végeztek. Nehezítette a helyzetet a paplrel- látás gondja, emiatt néhány kiadványnál kés­tek a határidővel. Csak szeptember első nap­jaiban jut el az iskolákba a nyolcadik osztályo­sok új kémiakönyve és az ötödik osztályosok történelem tankönyve. A gyógypedagógiai is­kolák tanulóinak a Természeti ismeretek cimű könyvre kell néhány napot várniuk, a szakkö­zépiskolák pénzügyi tagozatos könyvei közül pedig több, tankönyvszerkesztési okok miatt késik. Az új kiadványok sorában a betűvetés­sel most ismerkedő első osztályosoknak dr. Lovász Gabriella és Barkó Endre Betűvásár, illetve Gyermekvilág címmel állított össze in­tenzív, kombinált módszerű tankönyvcsalá­dot. Ez már a negyedikféle komplex oktatási anyag, s azt hogy melyikből tanulnak majd a kisdiákok, a pedagógus dönti el. Folytatódott a Zsolnay-féle nyelvi-irodalmi-kommuniká- ciós oktatóprogram második osztályosoknak szánt kiadása. Átdolgozott formában jelenik meg a hetedik osztályos fakultatív kémia- és földrajzköny. A középiskolásoknak új mate­matika feladatgyűjtemények készültek, s több a technikumi képzést segítő új kiadvány is napvilágot látott. A korábban elkészült kiadványok többsé­gét az iskolák már átvették, jelentősen meg­könnyítve a tankönyvterjesztök munkáját. Volt, ahol a diákok már az elmúlt tanév végén kéz­hez kapták az idei tanulnivalót. A tankönyvter­jesztéssel is foglalkozó vidéki könyvesboltok közreműködésével hamarosan minden isko­lába eljutnak a tankönyvek. Az általános isko­lai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai kiad­ványokat a tanévkezdés előtt csak az iskolá­ban lehet megvásárolni. Azok a tankönyvek, amelyek szeptember elején nem kelnek el, az évközi árusításra kije­lölt boltokban vásárolhatók meg a fövásorban, illetve vidéken a könyvértékesftéssel is foglal­kozó Müveit Nép-boltokban, az áfész-üzletek- ben. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat tá­jékoztatása szerint az elmúlt hét végén 64-féle kiadvány hiányzott a teljes készletből. Elismerés, szigorúbb vizsgakövetelmények - a gyermekekért A Tolna Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Elnöksége legutóbbi ülésén megvitatta a megye gépjárművezető­képzésének, továbbképzésének és vizs­gáztatásának helyzetét, s megállaptotta, hogy azok az alapvető elvárásoknak megfelelnek. Úgy a megyei Gépjármű­közlekedési Tanintézet, mind az MHSZ Tolna Megyei Gépjárművezetőképző Is­kolája az igényekhez igazodóan a jövő­ben is több vidéki helyen szervez tanfo­lyamokat. Törekednek a tárgyi feltételek javítására és arra, hogy a legjobban fel­készült szakemberek végezzék az okta­tást. Várható, hogy két-három év múlva többszörösére növekszik az oktatásra és vizsgára jelentkezők száma. Az ezzel járó többletmunkára is felkészültek. Több iskola szervezett és szervez se­gédmotoros képzést. Az iskolai tanpá­lyák ellátottsága pályaelemekkel ma még hiányos. Helyenként a forgalomelterelő kúpok helyett - mivel azok hiányoznak - igazi „vasszéket” használnak, ami balesetveszélyes. A dombóváriak kérték, hogy „otthon” vizsgázhassanak. Ott még nem elég szé­lesek a forgalmi sávok és a forgalomirá­nyító lámpák is hiányoznak, ezért vizs­gázni jelenleg nem lehet. Ennek ellenére sem mondtak le e lehetőségről, mert mindenkinek érdeke, hogy ne kelljen Szekszárdra járniok vizsgázni és gyako­rolni. Átdolgozás alatt vannak az A, D, E, F kategóriák vizsgakövetelményei. A szi­gorúbb vizsgaszabályzatot várhatóan a jövő évben vezetik be. Beszámolt a Gemenc Volán és az Épí­tőipari Szállítási Vállalat szekszárdi fő­nöksége a baleseti helyzetükről, illetve a megelőzésre tett intézkedéseikről. Úgy értékelték, hogy mindkét vállalat gépko­csivezetői kulturáltan közlekednek, bale­seteik is csökkenő tendenciát mutatnak. Az elnökség javaslatot tett az OKBT- nak, hogy a gyermekkorúaknái - a se­gédmotorokra - határozott időre szóló vizsga, illetve vezetői engedélyt "próba­időre” adjanak ki a jövőben. Érezze a gyermek azt, hogy a vezetői engedélyre, a forgalomban való teljes jogú részvétel­re rá kell szolgálni, mert sokak vélemé­nye: „Aki nem tud úszni, az nem fél úgy a víztől, mint aki tud, mert nem ismeri an­nak veszélyeit”. A javaslatról döntés per­sze még nem született, de úgy véljük min­den lehetőséget számba kell venni, sze­münk fénye, a gyermek védelme érdeké­ben. SZABÓ GYŐZŐ A KSH Tolna Megyei Igazgatósága jelenti Gazdasági és társadalmi folyamatok Tolna megyében 1987.1. félévben A megye elmúlt félévi gazdasági folya­matai közül a figyelem középpontjában álló termelés, export - jelentős vállalati különbségek mellett - összességében kedvezően alakult. A lakossági életkörül­ményeket befolyásoló tényezők közül a lakásépítés, a kiskereskedelmi eladások fejlődése elmaradt a tavaly első félévitől. Ipar Az elmúlt fél évben a megye ipari ter­melése 13,3%-kal haladta meg az 1986. I. félévit. Az országos mértékhez képest igen magas termelésbővülésben kiemel­kedő szerepet játszott a Paksi Atomerő­mű Vállalat erőteljesen növekvő energia­kibocsátása; az idén első félévben há­rom, tavaly első félévben még csak két reaktorblokk üzemelt. A megye többi vállalatának, szövetkezetének termelése együttesen 3,8%-kal növekedett. Az álla­mi szektor tevékenysége összességé­iben élénken bővült, emögött azonban igen jelentős vállalati különbségek van­nak. A szövetkezetek termelése nem érte el a tavaly I. félévi szintet, ebben döntő szerepet játszott az, hogy egy nagy szö­vetkezet megszűnt, és a belőle alakult kisszövetkezetek egy része más ágazat­ba került. A szövetkezetek többsége bő­vítette tevékenységét. A szocialista iparon belül a nehézipar­ban és a könnyűiparban jelentősen, az élelmiszeriparban mérsékeltebben nö­vekedett a termelés, az egyéb iparban csökkent. A termelő munka a gazdálkodó egysé­gekben nem volt zavartalan: nem csök­kentek az ütemtelen alapanyagellátás­ból, néhány helyen az importhiányból eredő gondok, nem javult a szerződéses fegyelem. Az 1987. I. félévben megtermelt javak 18%-át külföldön értékesítették. Egy év­vel korábban ez az arány 15% volt. Az ex­port azonos áron számítva közel 13%-kal haladta meg a tavaly I. félévit, a konverti­bilis export több, mint 20 a rubel elszá­molású mintegy 4%-kal emelkedett. A megye elmúlt félévi exportjának több, mint felét a konvertibilis elszámolású kiszállítások tették ki. A második negyedévben a szocialista és a tőkés országokba irányuló kiszállí­tások is élénkültek. A megyei export ösz- szetétele speciális abból a szempontból, hogy az összes export 40% körüli hánya­dát egy vállalatnál, a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál számolják el. Az év elejétől önállóan gazdálkodó vállalat idei, első félévi exportteljesítménye felülmúlta az egy évvel korábbit. A többi gazdálkodó együttesen nem rubel exportját közel 40%-kal növelte, rubel elszámolású ex­portjuk azonban több, mint 10%-kal csökkent. Az I. félévben az ipari gazdálkodók együttes nyeresége növekedett. A válla­latok eredményalakulása igen széles skálán mozgott, nem ritka a 30-40%-os mértékű, pozitív vagy negatív irányú nye­reségváltozás sem. Idén öt, tavaly hat gazdálkodó zárta veszteséggel a félévet. Építőipar A vállalatok, szövetkezetek a kedve­zőtlen időjárás okozta I. negyedéves le­maradások nagy részét pótolták, az épí­tési-szerelési munkák volumene 3,7%- kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ágazaton belül a szövetkezetek tevé­kenysége bővült dinamikusan, az állami kivitelezők teljesítménye ngm érte el az 1986. I. félévit. Ezzel összefüggésben az ágazatban mérséklődött a beruházási jellegű, és növekedett a fenntartási mun­kák aránya. Továbbra is jelentős, 30% fe­letti az építőipar Tolna megyén kívül vég­zett tevékenységének hányada. A vállalatok, szövetkezetek szerződés- állománya megfelelő, nagymértékben növekedett a versenytárgyaláson elnyert Az ipari termelés 13,3%-kal haladta meg a tavalyi első félévit munkák aránya. A vállalatok, szövetke­zetek együttes I. féléves gazdálkodási eredménye jobb volt, mint egy éve. Gaz­dálkodó egységenként - az iparhoz ha­sonlóan - az építőiparban is nagymérté­kűek az eredménynövekedések, illetve csökkenések, de veszteséges egység nem volt. Mezőgazdaság A megye földterületén belül a mező- gazdasági terület kismértékben tovább csökkent, a gazdaságosan nem haszno­sítható gyepterületek erdősítése révén az erdőterület valamelyest növekedett. A gabonafélék vetésterülete megköze­lítően az előző év szintjén maradt, a nö­vénycsoporton belül a kukorica vetéste­rülete nem változott, a búzáé 3,1%-kal növekedett, főleg az árpa rovására. Az ipari növényeknél a cukorrépa, a do­hány, a szója és a rostkender vetésterü­lete növekedett, a napraforgóé a repce­magé csökkent. Ezek a változások tükrö­zik az egyes növények jövedelmezősé­gének, valamint a feldolgozóipar igényé­nek alakulását. A fontosabb tömegtakar­mány növények, valamint a zöldségfélék és a burgonya vetésterülete csökkent. A kedvezőtlen kora tavaszi időjárás követ­keztében a május 31-i vetetlen terület aránya jelentősen megnőtt. Az üzemekben az őszi árpa betakarítá­sával július első felében végeztek. Au­gusztus elejéig a búzaterület 90%-án aratták le a termést. A megye szarvasmarha-állománya jú­nius 30-án 84,2 ezer db volt, az országos állományhoz hasonlóan kevesebb, mint egy éve. A szarvasmarhák száma 2,7%- kal, a tehénállomány 1,2%-kal csökkent. A gazdasági szektorok közül elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek­ben jelentkezik a tartási kedv csökkené­se. A sertésállomány az országosan mu­tatkozó kismérvű növekedéssel ellentét­ben a megyében 3,2%-kal csökkent, jú­nius 30-án 511,8 ezer db volt. Valameny- nyi gazdasági szektorra a csökkenés jellemző. Az anyakoca létszám a tavaly első félév végivel egyező volt. A félév folyamán a fontosabb állati ter­mékek közül vágósertésből, vágóbarom­fiból és tyúktojásból többet, vágómarhá­ból és tehéntejből kevesebbet értékesí­tettek a termelők, mint tavaly első félév­ben. Foglalkoztatottság, bérek, keresetek A megye megfigyelt anyagi ágazatai­ban a félév folyamán a fizikai foglalkozá­súak száma kismértékben tovább csök­kent, a szellemi foglalkozásúaké a tavaly első félévivel egyező volt. A gazdálkodó szervek döntő többségére a létszám- csökkenés jellemző, de bejelentett lét­számleépítésre csak egy vállalatnál ke­rült sor. A munkáltatók a félév végén mintegy 1800 fő munkerőigényt jelentettek a Me­gyei Tanács V. B. Munkaügyi Szolgáltató Irodának, kevesebbet, mint tavaly félév­kor. A vállalatok döntően szakképzett munkaerőt keresnek, ugyanakkor az iro­dáknál jelentkező havi 550-600 fő több­sége szakképzetlen. Az ÁBMH előzetes felmérése szerint ugyancsak nehezen tud majd elhelyezkedni az általános isko­lákban, gimnáziumokban és szakmun­kástanuló-intézményekben idén végzett, tovább nem tanuló fiatalok egy része is. A foglalkoztatottak havi átlagbére az ágazatok átlagában 5720 Ft volt, 6,2%- kal magasabb, mint 1986.1. félévben. Az emelkedés üteme lassúbb, mint tavaly első félévben volt, ebben az I. negyedévi, visszafogott bérnövekedés is szerepet játszott. A fizikai foglalkozásúak havi át­lagbére féléves szinten 5410, a szellemi foglalkozásúaké 6940 Ft volt, 6,0 illetve 6,5%-kal több, mint 1986. első hat hó­napjában. Az iparban, építőiparban, ke­reskedelemben az átlagosnál jobban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben mérsékeltebben növekedtek az átlagbé­rek. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 6520 Ft volt, 7,2%-kal növekedett az elő­ző év azonos időszakához viszonyítva. Pénzforgalom Az MNB megyei igazgatóságának je­lentése szerint a szocailista szervektől a lakosság 7,6%-kal több készpénzbe­vételhez jutott, mint az elmúlt év azonos időszakában; kiadásai pedig 8%-kal nö­vekedtek. A munkaviszonyhoz kapcsoló­dó jövedelmek mérsékeltebben bővül­tek. Mezőgazdasági termékek eladásá­ból 12%-kal nagyobb jövedelemhez ju­tottak a termelők. A megtakarítások kisebb mértékben nőttek, mint tavaly I. félévben, a lakossági betétállomány a félév végén 6410 millió Ft volt. A megtakarítások növekvő hányadát fektetik kötvényekbe, a hat hónap alatt a megyében mintegy 30 millió Ft-ért vásá­roltak lakossági kötvényt. A lakossági hitelállomány élénkebben bővült, mint tavaly, összege a félév végén 6137 millió Ft volt. Lakásépítés 1987.1. félévben összesen 182 lakást vett használatba a megye lakossága, 84-gyel kevesebbet, mint egy évvel ko­rábban. Állami erőből mindössze 14 la­kás épült. A 182 lakás több, mint felét a városokban adták át. Kiskereskedelem A megye kiskereskedelmi forgalma a félév során 6017 millió Ft volt, folyóáron 7,3%-kal több, mint 1986. I. félévben. A növekedés mértéke elmaradt az orszá­gos ütemtől, de a környező megyékétől is. Összehasonlító árakon számolva az értékesítés 1,9%-kal bővült. A kiskeres­kedelemben kapható árukárai, országo­san együttesen 5,7%-kal növekedtek. Az árufőcsoportok közül egyedül ve­gyes iparcikkekből adtak el a tavaly első félévinél több árut, bolti élelmiszerekből, ruházatból csökkent a forgalom volume­ne, tovább mérséklődött a vendéglátás értékesítése is. A gabonafélék vetésterülete az előző év szintjén maradt 182 lakást vett használatba megyénk lakossága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom