Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-13 / 190. szám
1987. augusztus 13. NÉPÚJSÁG 5 4^^ MŰSZAKI JTmtesz élet TUDOMÁNYOS Az égésgátló Uniflam Uniflam-gyártás a dombóvári Colornál Igen jelentős, népgazdasági szinten is figyelemre méltó újítás született a dombóvári Color Ipari Szövetkezetnél. Tóth Attiláné műszaki fejlesztési osztályvezető és Benedek Györgyi technológus kikísérletezték azt az égésgátló mesterkeveréket, amelyet a hazai gumiipar használ fel a bányabeli szállítószalagok gyártásánál. Az Uniflam névre hallgató mesterkeverék gyártásának beindítása lehetővé tette, hogy a Taurus megszüntesse a nyugati importból származó anyag behozatalát. A Colornál az elmúlt évben az említett termékből mintegy nyolcvan tonnát állítottak elő, amely 20 millió forint árbevétel-növekedést eredményezett, és az idei termelés is hasonló lesz az elmúlt évihez. A két műszaki alkotó a közelmúltban magas elismerésben részesült. Munkájukért megkapták a „Kiváló Újító" kitüntetés arany fokozatát. Tudományos munka a vállalkozás jegyében A szakértői iroda száznyolcvanmilliós bevételt biztosít Beszélgetés dr. Fűz Ferenc irodavezetővel Negyedik éve működik Budapesten a MTESZ Szakértői Irodája, s e rövid idő alatt is bizonyította létjogosultságát. A főként koordinációs feladatokat ellátó szervezet jelentős szerepet vállal a MTESZ bevételeinek növeléséből. A megbízásos szakértői tevékenység révén az alakulás évében ötmilliós bevételre tettek szert, tavaly ez az összeg már meghaladta a százharmincmillió forintot. Az említettekből is kitűnik, hogy olyan vállalkozásról van szó, amely mind a MTESZ-nek mind pedig a különböző egyesületekben dolgozó mérnököknek elismert eredményességet jelent. Az iroda vezetője dr. Fűz Ferenc mérnök közgazdász, aki korábban a Gépipari Tudományos Egyesület országos titkára volt. Találkozásunkkor a szakértői iroda eddigi munkájáról és a további elképzelésekről beszélgettünk.- Az utóbbi években mind kedvezőtlenebbé vált a szövetség és az egyesületek pénzügyi egyensúlya. A költségvetés jelentősen csökkentette a támogatást, ezt nem pótolták azok a bevételek, amit a különböző rendezvények és tanfolyamok eredményeztek. Többek között ez is közrejátszott abban, hogy a szövetség döntése alapján 1983-ban létrejött a szakértői iroda, amely azóta a MTESZ egyik legfontosabb bevételi bázisának tekinthető. Természetesen azt sem titkoltuk, hogy a műszaki értelmiség anyagi helyzetét is javítani óhajtottuk azáltal, hogy a különböző egyesületek különféle tervezői és egyéb munkákat vállalhatnak. Ma már egy olyan ütőképes szakértői gárdával dolgozunk, hogy adott esetben szinte órákon belül létrehozhatjuk azt a teamot, amely egy-egy feladat elvégzésére képes. Csak példaként említem, hogy megkeresett bennünket a Nagy-Alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, mert egy több tízezer köbméteres PB tartályának a megfelelő hűtésével gondjaik voltak. Az értesítéstől számított két órán belül létrehoztuk a kompresszorokhoz, a gázdinamikához értő csoportot, amely az általa elvégzett mérések alapján kiszűrte a hibaforrást, amit így rövid időn belül kijavíthattak. I- Ha jól értettem, az egyesületek nagyrészt önállóan vállalnak munkákat.- Igen. Ebben élen jár évek óta a Gépipari Tudományos Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület és a Híradástechnikai Egyesület. Bekapcsolódtunk a különböző tárcaprogramokba, a GTE például részese az úgynevezett G/ 6-os programnak, amely a gyártásautomatizálás, a robottechnika, a mechatronika, az oktatás, valamint az automatizált műszaki tervezés fejlesztését célozza. De visszatérve az iroda tevékenységére elmondhatom, létrejöttét többek között az is indokolta, hogy a kisebb egyesületek munkavállalásait is koordinálja. Természetesen a szakmai felelősség mindenkor a szakértőket biztosító egyesületé.- Az eltelt négy esztendő elegendő volt-e arra, hogy kialakítsák a szövetségi szintű szakértői rendszert?- Nem, de épp ezen dolgozunk. A szakértői munkában országosan mintegy ötezer mérnök vesz részt, jelenleg is legalább ötven megbízásos munkán dolgozik megközelítőleg ötszáz szakemberünk. Az idei megbízásoknak eleget téve várhatóan 180 millió forint árbevételre számítunk. A jövőt illetően viszont kissé bizonytalanok vagyunk, mert nem tudhatjuk előre, hogy az új adórendszer bevezetése miképpen hat majd a vállalatok fejlesztési kedvére, amely végsősoron a megrendelések mérséklődését eredményezheti. Ugyanígy visszavetheti a műszakiak alkotókedvét a bevezetendő személyi jövedelemadó, mert elképzelhető, hogy egy küszöböt elérve már nem éri meg különmunkát vállalni. Ezért is fordultunk nemrég az OMFB-vel közösen a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a kormányhoz, hogy a műszaki fejlesztési jellegű munkákat részesítsék megkülönböztetett figyelemben az adózás szempontjából.- A hazai ipar szerkezetváltása, mint ismeretes, elodázhatatlan, melynek számos egyéb vonzata is van. Gondolok itt az átképzésre.- Mi úgy látjuk, hogy a szakemberek átképzése terén még nem történtek meg a megfelelő lépések. Fölvállalnánk ezt a munkát, de ehhez meg kellene hogy kapjuk a szükséges jogosítványt. Í- Kérem, beszéljen az iroda további elképzeléseiről!- Terveink között szerepel, hogy a feltételek megteremtödését követően önálló jogi személyként működnénk tovább, de ehhez tőke szükséges. Szakembergárdánk felkészültsége lehetővé tenné a külföldi munkavállalást is. Ezért is óhajtjuk létrehozni még az ősz folyamán az iroda külkereskedelmi részlegét, amely a híd szerepét töltené be hazánk és a nyugati országok között. Gondolunk itt többek között találmányok külhoni elterjesztésére és a már említett munka- vállalásra is, amely elsősorban tervezői feladatok ellátását jelentené. Pályázati felhívás Az Ipari Minisztérium Ipari Minőségügyi Tanácsa és a Gépipari Tudományos Egyesület Ipari Minőségügyi Klubja országos pályázatot hirdet „MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS ’88” címmel. A pályázat célja: az ipari termékek minőségének javítása és az azt elősegítő hatékony minőségszabályozási rendszerek elméleti és gyakorlati feltételeinek kialakítása, kifejlesztése a gyakorlati alkalmazás érdekében. A pályamű a részletes kiírásban megjelölt hat témakör valamelyikében- elméleti és gyakorlati megközelítésben értékelje, elemezze a már meglévő minőségellenőrző, szabályozó rendszert, különös tekintettel a gyakorlati tapasztalatokra, a minőség, gazdaságosság, értékesítés és érdekeltség összefüggéseire, kölcsönhatásaira;- a kialakítandó vagy továbbfejlesztendő minőségszabályozási rendszerre és annak gyakorlati bevezetésére tartalmazzon konkrét javaslatot;- segítse elő a minőségi szemlélet előtérbe kerülését a minőséggel kapcsolatos szakismeretek gyarapítását. A pályázatokat 1987. november 30-ig kell beküldeni a Gépipari Tudományos Egyesület Ipari Minőségügyi Klub részére (Budapest II. kér., Fő utca 68., postacím: 1371 Budapest Pf- 433. Telefon: 154-250/623) „Minőségszabályozás ’88" megjelöléssel. A részletes pályázati kiírás ugyanitt szerezhető be. Kutató- és innovációs műhelyek, parkok Vízügyi múzeum létesül Gemencen Az üvegolvasztás és a gőzmozdony Van-e valami köze az üveganyag-ol- vasztásnak a gőzmozdonyhoz? Az Üvegipari Kutató Intézetben is azt vallják, hogy nincs, hiszen különböző dolog mind a kettő. Ám dr. Pádár József, az intézet osztályvezetője hozzáteszi, hogy mégiscsak van köztük valami közös nevező: energiafaló a gőzös is, meg az üveganyagot olvasztó kemence is. (Az utóbbi - a típustól és mérettől függően - csak 15-35 százalékos hatásfokkal tudja hasznosítani a földgázt.) Ezért 11 esztendővel ezelőtt, amikor az Üvegipari Művek megalapította saját kutató intézetét, az ÜMKI-t (hozzá tartoznak ma is), dr. Pádár József és a társai elhatározták, hogy az energia- takarékos üvegolvasztásra szentelik alkotóerejük javát. Az első használható ötletet egyébként a véletlen adta. Pádár József és néhány kollégája fényképekkel illusztrált előadást hallgatott meg három éve a MTESZ Kossuth téri székházában, a lakóházak téli hőveszteségeiről. A felvételek meggyőzően mutatták ki, hogy - különösen az ajtók, ablakok táján - hogyan szökik meg a meleg. Azonnal átvillant a szakemberek fejében a gondolat: az üveggyárak kemencéiből is rengeteg hő elillan a falakon át, „csak” ki kellene mutatni, hogy a kemencefal mely részein, s persze miért? Ehhez természetesen már egészen más mérő- és regisztráló berendezésre volna szükség, hiszen az a műszer, amellyel a lakóházak hőveszteségeit mérik, legfeljebb 150 Celsius-fokig használható, az üvegolvasztó kemencékben viszont 1500 fok a hőmérséklet. Pádár József még a MTESZ-székházi előadást követően megnyerte saját ügyük számára az előadót, Kovács Tibort, az Országos Mérésügyi Hivatal osztályvezetőjét. így lépésről lépésre alakult ki az ÜMKI és az OMH héttagú kutatógárdája, amely - jellemző a műszaki feladat bonyolultságára! - három esztendő kutató-kísérletező munkájával alkotott meg egy olyan mérő-regisztráló berendezést, amelyet - ha az Országos Találmányi Hivatal is elfogadja a szabadalmat - a hazai üvegipar mintegy 25 kemencéjébe, továbbá a tégla- és cserépipar, a cementgyárak kemencéibe és a kohókba lenne célszerű beépíteni. Bár a feltalálók „csak” 5-10 százalékos energiamegtakarítást garantálnak, tetemes kiadásoktól mentesítene bennünket ez is! Fokozza a találmány jelentőségét, hogy alkalmazásával minden jel szerint a jelenlegi 3-4 évről 5-6 esztendőre növelhetnék az üvegolvasztó kemencék élettartamát. „Ezenkívül” arra is jó esély van, hogy külföldön is érdeklődnek az ÜMKI szabadalma iránt. Evés közben jön meg az étvágy - szokták mondani. A feltalálók világosan látják, hogy további, számottevő energiamegtakarításra csak akkor nyílik lehetőség, ha tökéletesítik az olvasztás technológiáját. Ehhez a többi között a szubjektív tényezők, vagyis az emberi tévedések lehetőségének kiküszöbölésére van szükség, ezért - a távlati tervük szerint - a kemencék tervezésénél, üzemeltetésénél is áttérnek majd a CAD/CAM-e, vagyis a számítógéppel segített tervezésre és termelésirányításra. Elképzelésük egyik sarkalatos pontja az is, hogy egyre inkább elektrodókkal, vagyis villamos árammal történjék majd az üveganyag-olvasztás. Egy hasonlattal élve ez annyival gazdaságosabbnak ígérkezik, mint a villanymozdony a gőzmozdonyhoz képest. Noha csak harmincegynéhány mérnök, kutató dolgozik az ÜMKI-ben, s a kis létszám behatárolja a kutatások skáláját is, igazságtalanok volnánk, ha csak az energiatakarékossági munkájukról tennénk említést. Több jeles alkotás fűződik még a nevükhöz. Van köztük olyan kutató is például, aki a félelmetesnek mondott lézersugár megzabolázásával foglalkozik. Közéjük tartozik Karabélyos Péter többszörös feltaláló, akinek a kísérleti műhelyébe lépni élmény. Ott láthatjuk például egy olyan berendezés modelljét, amely a lézer segítségével villámgyorsan megvizsgálja a fehér színű beföttesüvegek sorát: van-e bennük rejtett feszültség vagy nincs, nem fe- nyeget-e az a veszély, hogy töltés közben eltörnek valamelyik konzervgyárunkban? Eddig ugyanis ez nagy gond volt. Egy másik készülék, amelynek Stre- cont stress inspector a neve, színes és színtelen öblösüvegek, például borospalackok sokaságát ellenőrzi hasonló módszerrel. Néhány méterrel távolabb viszont egy egészen más típusú gépet látni: ott szép virágmintákat rajzol a sorjázva elvonuló üvegkelyhek falára a megszelídített lézersugár... A Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Területi Szervezete körzeti csoportja 1974-ben kezdte meg működését. Bucsányi György, a csoport titkára elmondta, hogy az ötvenöt fős tagság zömét a vízügyi ágazat adja, illetve a két Tolna megyei vízitársulat. A csoport évente átlagosan két-három önálló rendezvényt szervez, s részesei az országos programoknak is. Rendezvényeik igazodnak a vízgazdálkodás három fő ágazatához: a vízellátás, csatornázás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, valamint a vízrendezés témaköréhez. Az idei esztendő kiemelkedő a csoport életében. A tavasszal rendezték meg ugyanis azt az emlékülést Dunaföldváron, amelyen Beszédes József születésének 200. évfordulójára emlékeztek. Végső soron ehhez kapcsolódik az a tervük, hogy ez év őszére Gemencben, a borrévi egykori gátőrházban vízügyi múzeumot nyitnak. Céljuk, hogy a Gemencre látogatók megismerkedhessenek a vízügyi múlttal. Az anyag gyűjtése és válogatása folyamatban van. A kialakításra kerülő vízügyi múzeumban láthatók majd az ár-, és belvízvédelem régi eszközei, a Sárköz vízrendezéBucsányi György sével kapcsolatos dokumentumok, a Beszédes József munkásságát bemutató anyag. Ezen túlmenően a látogató megismerkedhet a régi gátőri élet rekvizítu- maival is. A körzeti csoport számos, a köz érdekét szolgáló kérdésben hallatta hangját. Ezek közül kiemelendő, hogy javaslatukra került terítékre a faddi és a tolnai holt Duna további sorsa. Ennek köszönhető, hogy azóta megkezdődött a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon a kotrási és partrendezési tervek készítése. Az oldalt összeállította Salamon Gyula
