Tolna Megyei Népújság, 1987. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
m \ Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJMA Hét végi beszélgetés SZOMBAT az értékről aaavii. evToiyam, 180. szám (6. oldal) ÁRA: 2,20 Ft SBBHBHHBBHBnHB Költségvetés és hiány zt hiszem egyetlen normális ember, család sem viselheti el, hogy huzamosabb ideig, a csodában reménykedve, rendszeresen többet költsön a jövedelménél. Ha mégis, akkor a fokozatos eladósodásnak maga látja a kárát. Más a helyzet, ha az államgazdálkodásban keletkezik deficit. Ilyenkor a közösség fizet rá a túlköltekezésre, nem kevés olyan ember is, aki jó munkájával eredményesen gyarapította a költségvetési forrásokat. Van egy másik hátrány is. Mint ahogy az adósságokból nagy lábon élő embert is félrevezetheti a helyzete, elfeledtetheti véle: vigyázz, nem úgy dolgozol, hogy igy élhess! - nálunk is a vállalatok, a lakosság előtt elfedi a gondokat a költségvetés hiánya. Hiszen az állam úgy költekezik, mintha a hiányt is megtermeltük volna, adja azt a pénzt is, amire a termelésben nem volt meg a fedezet. Természetesen, bizonyos hiány elfogadható nálunk is, másutt is, bizonyos hiány tervezhető. Nagy a baj viszont, ha a hiány kétszerese a tervezettnek. Ez következett be nálunk. És még nagyobb a baj, ha a gazdaságban, a társadalomban egyöntetű az igény a gondok állami segédlettel történő orvoslására, ami deficitnövelő tényező lehet. Ez is bekövetkezett minálunk. Az Országgyűlés nyári ülésszakának, de előtte, a Központi Bizottság áprilisi ülésének gazdaságunkról adott diagnózisa is nagy figyelmet szentelt a deficittünetnek. Eszerint tavaly az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek több, mint kétszerese, kereken 47 milliárd forint volt az állami költségvetés hiánya. Az ok, amiről a pénzügyminiszter is beszélt a Parlamentben: a termelésben nem jött létre a számított teljesítmény, s ehhez nem igazították hozzá az elosztást; miközben az állam kilencmilliárd- dal kevesebbet kapott a vállalatoktól, mint amire számított, 16 milliárddal több támogatást adott a tervezettnél. S ha a deficitet növelte a nagyobb felhalmozás-, a társadalombiztosítási kiadások növekedése, a vállalatoknak adott kárpótlás a saját hibájukon kívüli exportveszteségeikért, a döntő ok a teljesítmények elmaradása és a sok központi támogatás. Elcsépelt a hasonlat, mégis, ma is élő valóság: állam bácsi segít, állam bácsi megrövidíthető. Magyarán: a gazdaságirányítás olyan felelősségeket is átvállal, amelyeket helyben, a vállalati szférában kellene viselni. így a jobbaktól származó állami bevételek nem vándorolnának a gyengékhez. Valójában tehát az államnak meg kell keményítenie a szívét azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek „csőrüket tátogatják”, ahelyett, hogy piacképes, gazdaságosan termelhető termékeket gyártanának. A miniszterelnök-helyettes a KB-ülésen is szóvá tette, hogy vállalatainknál 7-8 milliárd forint pénzügyi hiány rendezetlen, és nagy a veszélye annak, hogy a vállalatok, a minisztériumok állami pénzforrások igény- bevételével akarják tartozásaikat kiegyenlíteni. Márpedig ezt a lehetőséget el kell zárni előlük, ha nem akarjuk a deficitet növelni, sőt, ha csökkenteni szeretnénk azt. Az az igazság, hogy érték csak a termelésből származhat. A felső és külső segédletek csak elfedik, elodázzák a problémákat: a gondot a termelés átalakítása, gazdaságossá tétele oldja meg. Ehhez viszont a rendelkezésre álló támogatást meg kell adni. A nagy pénzeszsák felé kacsingatás nem a legmegfelelőbb vállalati taktika ma. Mint ahogy ma nem az a jó igazgató, aki több központi segítséget ér el. Ügyeskedés helyett a fejlesztés, gazdálkodás, vállalkozás ígér biztos jövőt. Persze, ezeket a szükséges „lenti” folyamatokat jobb kormányzati munkával kell kiegészíteni. Hiszen a vállalati eredményeket gyorsabb országos műszaki fejlesztéssel, maximális előnyöket nyújtó gazdaságfejlesztő programokkal, az állami terhek mérséklésével kell megalapozni. Lágyszívűséggel, főképpen összeköttetéssel nyújtott indokolatlan támogatások tízezrek munkájának eredményeit húzhatják keresztül. A még fe- lelősebb döntésekre annál is inkább szükség van, mivel a költségvetési deficit leépítéséért a lakosságnak is áldozatot kell hoznia. Bizonyos áremeléseken túl vagyunk már, s a jövőben is várható a lakossági jövedelemnövekedés szabályozása. Ilyenkor még jobban elvárják az emberek a felelősebb, körültekintőbb gazdasági döntéseket, legyen szó exporttámogatásról, vagy a válságágazatok helyzetének rendezéséről. A közvélemény is megfogalmazza már: inkább vállaljuk a szerkezetmódosítással járó szociális, egyéb feszültségek megoldását, mintsem maradjon minden a régiben és termeljük tovább a veszteségeket. És még akkor ott vannak a költségvetési intézmények, amelyek működését szintén olcsóbbá - és majdnem valószínű, hogy ezáltal jobbá is - lehet tenni. A Minisztertanács most a költségvetési intézményrendszer szervezetének, finanszírozásának átfogó vizsgálatába fogott. Hasonló szemrevételezés a tanácsok területén sem árt, bár az Országgyűlés éppen legutóbb járult hozzá a tanácsoknak nyújtott állami támogatások két százalékos csökkentéséhez. Itt nemcsak az a gond, hogy a forráskivonást lehetőleg ne érezzék meg az iskolák, óvodák, a kórházak. További mély és lehetőleg az eddiginél demokratikusabb mérlegelést kíván annak felderítése, honnan lehet még elvenni a pénzt a nagyobb közösség megkárosítása nélkül. Talán csökkenteni lehet a magánházak részére szolgáló telkek előközmüvesítését, a túl drága és luxus színvonalú lakóházfelújítást, a felesleges hivatalok számát, a tartalékokat? Bizonyára ezek a lehetőségek is felmerülnek a vitákban, ha komoly kényszerré válik a költségkímélés. Mvig úlyos gond a költségvetési deficitünk, szintre hozatala lényeS gében összefügg azokkal a megindítandó folyamatokkal, amelyeknek célja a kimozdulás, a kibontakozás. Ezt az óriási hiányt mindannyiunk gyenge munkája, benne a gazdaságirányítás következetlenségei hozták létre. Hogy terhei ne szakadjanak ---------- gyermekeink, a jövő nyakába, a tartozás kiegyenlítéséhez hozzá kell fognunk! KOMORNIK FERENC „ Idegen” szakértőkkel Folytatják a jég- és viharkárok felmérését A jég és vihar területileg a kukoricában tett legnagyobb kárt - elsősorban a tolnai tsz-ben Mihail Gorbacsov találkozott a malaysiai kormányfővel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a moszkvai Kremlben megbeszélést folytatott Mahathir Mohamad malaysiai kormányfővel. A miniszterelnök a szovjet kormány meghívására szerdán érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Szovjet előterjesztés Genfben Genfben a nukleáris és űrfegyverek korlátozásáról folyó szovjet-amerikai tárgyalások pénteki teíjes ülésén a szovjet küldöttség újabb jelentős kezdeményezést tett: az amerikai fél elé terjesztette annak a szerződésnek a tervezetét, amely a két nagyhatalom hadászati támadófegyvereinek csökkentését és korlátozását irányozza elő. Űrmanőver a Miren, mehet a teherűrhajó A MIR űrállomáson pénteken átdokkolták a Szojuz TM-3 űrhajót, hogy lehetővé váljon a teherűrhajók fogadása a KVANT-modulon lévő zsilipnél. Jurij Romanyenko és Alekszandr Alek- szandrov a hajnali órákban az űrállomásról átment a Szojuzba, majd lezárták a.zsilipeket. A szállítóűrhajó moszkvai idő szerint 3 óra 28 perckor levált a KVANT asztrofizikai modulon lévő dokkról. A földi irányítóközpontból küldött utasításokkal a MIR-KVANT űrkomplexumot 180 fokkal megfordították, s moszkvai idő szerint 3 óra 48 perckor az űrhajó már a MIR űrállomás másik végén lévő zsiliphez kapcsolódott. A mindössze 20 percig tartó manőver célja az volt, hogy a KVANT-modulon lévő csatlakozóegységet szabaddá tegyék az üzemanyagot és más teherárut szállító Progressz-ürhajók számára. A múlt hétvégén megyénk jelentős részén nagy károkat okozó ítéletidő hatása mára részben számszerűsíthető. Az elsősorban sújtott területeken - Tolnán és környékén - az Állami Biztosító 14 szakértője dolgozik reggeltől estig a károk felmérésén. A Tolna Megyei Igazgatóság embereinek munkáját, a gyorsabb, pontosabb ügyintézést 6, más megyéből érkező kárbecslő is segíti. Papp Júlia igazgatótól megtudtuk, hogy az Állami Biztosítóhoz július 31- ig, azaz tegnapig 1811 magánszemély jelentett vihar-, és jég-, 138 pedig jégkárt. A megfeszített munka ellenére - hét végén is dolgoznak - a szakértők eddig mindössze 325 esetben tudták a kárt felbecsülni, az eddig kifizetett kárösszeg mintegy másfél millió forint. A kéményledőlés, tetőbeszakadás, beázás következményeit 5 ezer forint összegig a Biztosító munkatársai a helyszínen, készpénzfizetéssel igyekeznek enyhíteni, nagyobb összegű kár esetén az ügyfelek kívánsága szerint előleget fizetnek. A bejelentések számában az üvegtörések nincsenek benne, azt utólag, számla alapján téríti meg a Biztosító. A kár nagyságától függően 5-10 ezer forintos összegeket fizettek ki a CASCO-val rendelkező, megsérült gépkocsik tulajdonosainak. A magánszemélyeken kívül 14 mezőgazdasági üzem jelentett ösz- szesen 12 ezer hektáron kárt. Eddig az aratás alatt álló őszi búzában és mustárban keletkezett károkat tudták felmérni mintegy 2 ezer hektáron. A még hátralévő munkát a jövő héten be szeretnék fejezni. Annyi mindenesetre már látható, hogy a mezőgazdasági károk mértéke 15-90 százalék közötti, azaz vannak szinte totálkáros területek is. A jövő hét végére várhatóan befejeződik a magánszemélyek által bejelentett károk felmérése is, legfeljebb néhány problémás eset - pl. ha a kárvallottak éppen üdülnek - marad az azt követő időszakra. BONYHÁDI NÉPÚJSÁG A cipőgyár 1985-ben kötött kooperációs szerződést a világhírű Salamander céggel. Míg az első évben napi 150 pár jó minőségű lábbeli készült el, ma már 1100 pár cipő kerül le a szalagokról. Ezt a mennyiséget 1990-re 2000 párra szeretnék növelni. Erős Józsefné 1969 óta dolgozik a vállalatnál, két éve Salamander cipőt készít. Az OTP beruházásában 24 új, egyenként 60. négyzet- méter alapterületű lakást épít a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet a Gyár utcában. A no fines technológiával készülő lakások érdekessége, hogy a takarékosabb energiagazdálkodás érdekében mindegyikhez külön fűtőegység, kis gázkazán tartozik majd. (Összeállításunk a 4. oldalon.)
