Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-27 / 175. szám

4QnÉPÜJSÁG 1987. július 27. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Elkészül-e vízelvezető árok? Barabásné Teli Ágnes madocsai ol­vasónk írta, hogy az elmúlt év októbe­rében megjelent a Népújságban egy rövid tudósítás, mely arról számolt be, hogy több mint 1 kilométer szilárd bur­kolatú út készült el a községben. „Mi is ezen utca - Akácfa - lakói vagyunk. Az említett betonút azonban az utca egy része csak, melyet megelőzött 3 évvel ezelőtt úgynevezett portalanított út­szakasz építése, lakóházanként 4 ezer forintért, 4 méter szélességben. Ebből megvalósult 2,5 maximum 3 méter szélességű sárrázó út, melynek lejtése az utca közepe felé van. Az új út, amely ennek a folytatása, mindössze 30 cen­timéter szintkülönbséggel épült. Ké­réssel fordultunk ezért az illetékesek­hez, akik azzal indokolták az utak szin­tezését, ha az új utat nem emelik ki eny- nyire, akkor a csapadékot képtelen lenne elvezetni az út. Kértük, hogy az érintett utca vízelvezetését árokkal oldják meg. A megvalósítás ígéret ma­radt.” Dr. Simon János, Madocsa tanácsel­nöke válaszában ezt írta:- A nevezett utca vízelvezetése való­ban nincs megoldva, olvasójuknak tel­jesen igaza van. Az utcában kétfajta burkolat találkozik (beton és úgyneve­zett hidegaszfalt) és a találkozásnál je­lentős szintkülönbség van. A község belterületi útjai az elmúlt alig több mint egy évtizedben épültek nagymérték­ben lakossági összefogással. Az utca lakóival eldöntöttük, hogy ez év augusztusában elkészül a vízelvezető árok az Akácfa utcában. Ehhez jelentős társadalmi munkát vállaltak. Az utcai árok azért nem készült el előbb, mert nem voltak megfelelő tervek. A problé­ma pedig akkor vált súlyossá, amikor az elmúlt évben elkészült az utca belső szakaszán a betonburkolat. Sajnos, olyan rossz kivitelben - társadalmi munkában hogy eltorlaszolja a viz természetes elfolyását is. Felelősségre vonni senkit sem lehet, mert a munka irányítói már nem dolgoznak a község­ben. A társadalmi munkások jó szándé­ka pedig nem vitatható. Az utca lakóival teljes egyetértésben azt tesszük, hogy az úthibát kijavítjuk, a vízelvezető árkot a tanács támogatásá­val a lakosság elkészíti, a rendkívüli időjárás ezt kikényszeritette. Vala­mennyi utcára sajnos nincs anyagi fe­dezet. Kaphat-e adómentességet? Egy olvasónk, aki kérte hogy nevét lapunkban ne közöljük, írta, hogy elha­nyagolt földterületet szeretne bérelni. Mivel az első egy-két évvel a rendeho- zatala után a termés nem valószínű, hogy a kiadásokon kívül valamiféle jövedelemhez juttatná, van-e arra mód, hogy egy időre adómentességet kapjon? A pincehelyi Nagyközségi Közös Ta­nács szakigazgatási sezrv vezetője, Ju­hász Ottóné válaszolt:- Célunk az egyre nagyobb állami tu­lajdonba adott mezőgazdasági ingatla­nok megművelés céljára történő bér­beadása. Ezt a törekvést segíti elő a többszörösen módosított és kiegészí­tett 36/1976. (X-17.) MT. sz. rendelet 3. paragrafus b) pontja, amely ideiglenes mentességet biztosít a tanácsi kezelés­ben levő állami földterületekre. Az ideiglenes mentesség a használatba vételtől számított 5 évig terjed, feltéve, hogy a használója nem művelt földet vesz bérbe. Mennyivel lett hosszabb az útvonal? ifi. Viszmeg Józsefné szekszárdi ol­vasónk írta, hogy a 6-os helyi járatú autóbusz június 1-i menetrendváltozás után az Otthon utca érintésével közle­kedik. Kérdése: Miért kellett a 6 kilo­méteres útszakaszt, 8,2 kilométerre növelni azért, hogy naponta egy járatra 7-8 ember felszálljon? Megéri-e a plusz időt és költséget, amikor arra közlekedik a 15-ös és az 5-ös járat is? A szőlőhegyieknek csak egy autóbu­szuk van - a 6-os járat -, a reggeli 7.10- es ugyanúgy 3/4 8-kor van az állomá­son, mint régen a 7.20-as. Miért kell plusz 3 kilométert utazniuk, hogy ha­zaérkezzenek? A Gemenc Volán igazgatója Pech Jó­zsef küldte meg a választ:- A 6. számú helyi járat útvonala a já­rati útvonal módosítása folytán mind­össze 400 méterrel hosszabb olva­sójuk által említett 2,2 kilométerrel szemben. Az 5. számú helyi járat a Cinka utcát és az Otthon utcát nem érinti, a 15. szá­mú járattal pedig az úgynevezett északi ipartelepre történő közvetlen utazás le­hetőségét biztosítottuk. A 6. számú járat Otthon utcában történő közlekedteté­sét az teszi szükségessé, hogy ezzel a cinkai lakótelepen, valamint a Csatári utcában lakók is átszállás nélkül utaz­hassanak a vasútállomásra. Az Otthon utcában a lakótelep építése folyamatos és ebben az évben számos családi ház épül fel, s emellett a Csatári utcában és annak környékén tovább épülnek a többszintes társasházak. így itt további jelentős utazási igény­nyel kell számolni. Megvizsgáltam a Szőlőhegyről 7.10- kor induló járat közlekedését. Megálla­pítottam, hogy a járat menetrend sze­rint, előírásszerűén közlekedik. Amennyiben az elkövetkezendő idő­szakban a járatnál késés lenne, azt ké­rem jelezzék abból a célból, hogy a me­netrendszerűség érdekében intézked­ni tudjak. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A takaréklevélről szól a pénzügyminiszter 21/ 1987. (V. 23.) PM számú rendelete rögzítve azt, hogy a takaréklevél a la­kosság betételhelyezésé­nek formája, amelynek kamata pedig 6 év eltelte után évi 10,5%. Az elhe­lyezéstől számított egy éven belül történő felvétel esetén kamat nem jár, egy év eltelte után 5,5%, két év eltelte után évi 8%, a harmadik és ne­gyedik év eltelte után történő felvé­telnél 9,5%, az ötödik eltelte után ep- dig 10% a kamat. Tudni kell, hogy a takaréklevélre elhelyezett összeghez újabb össze­get hozzátenni, vagy abból részösz- szegeket felvenni csak a jogszabály­ban írt kivételes esetben lehet. A pénzügyminiszter 22/1987. (V. 23.) PM számú rendelete egyes taka­rékbetétek elhelyezési és kamatozási feltételeit szabályozza, rögzíti a ka­matozó betétkönyvekben elhelye­zett, hosszabb vagy rövidebb időre tartósan lekötött takarékbetétek ka­matának %-át, kimondja azt is, hogy a Kölcsönös Segítő Takarékpénz­táraknál havi rendszeres befizetés­sel elhelyezett betét kamata évi 5%, s hogy az iskolai takarékbélyeg-beté- teket egyszeri 5%-os kamat illeti meg. A nyeremény-takarékbetét nyere­ségeinek újabb megállapításáról, va­lamint a gépkocsinyeremény taka­rékbetétekről szóló korábbi jogsza­bályt módosítja a pénzügyminiszter 23/1987. (V. 23.) PM számú rendele­te, amely szerint minden ezer darab forgalomban lévő nyeremény-taka­rékbetétkönyv alapján negyedéven­ként egy darab 250%-os kettő darab 100%-os öt darab 50 %-os és húsz darab 25 %-os nyereményt kell kisorsolni. A jog­szabály rendelkezéseit az 1987. ok­tóberi sorsolásnál kell először alkal­mazni. A pénzügyminiszternek és a bel­kereskedelmi miniszternek az áruvá­sárlási kölcsönről szóló korábbi jog­szabályt módosító 24/1987. (V. 23.) PM-Bk M. számú együttes rendele­téből itt csupán annyit idézünk, hogy: „Az áruvásárlási kölcsön után az adósnak hathónapi lejáratig 5%-ot, ezt követően - a lejárathoz igazo­dóan - háromévenként 1%-kal emelkedő egyszeri kezelési költsé­get kell fizetnie, amely a kamatokat is magában foglalja.” Rendelkezik a jogszabály természetesen a fizetési késedelem esetére is. A gimnáziumi fakultatív oktatásról szól a művelődési miniszter 4/1987. (V. 23.) MM számú rendelete, amely szerint a gimnázium a választható el­méleti, illetőleg gyakorlati tantárgya­kat a művelődési miniszter által ki­adott tanterv, illetve az iskola által ki­dolgozott tananyag alapján oktatja, a gimnázium fakultációs irányának meghatározása során a nevelőtestü­let megállapítja a választható elméleti és gyakorlati tantárgyakat, kidolgoz­za a szükséges tananyagot, a tantár­gyi követelményeket, megállapítja a fakultatív tantárgyak tanulmányi ide­jét stb. Kiemelendő a jogszabálynak az a rendelkezése, mely szerint a ta­nuló dönti el, hogy - a rendelkezésre álló órakereten belül - tanul-e fakul­tatív tantárgyat, a fakultatív tantárgy tanulását abbahagyhatja, meghatá­rozott keretek között más fakultatív tárgyat választhat. Ha viszont fakultatív tantárgyat ta­nul, a tantárggyal kapcsolatos köte­lezettségének természetesen eleget kell tennie. Az említett valamennyi jogszabály kihirdetése napján - 1987. május 23-án - hatályba lépett és a Magyar Közlöny idei 17. számában olvasha­tó. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Hajdani hőben — régi időkben Most, amikor olyan hőség kerülget bennünket, hogy sült galambok röpköd­nek a levegőben és kondenzcsikot húz­nak a legyek, némi vigaszul szolgál, ha fölidézzük azokat az emlékezetesen for­ró esztendőket, amelyek évszázadokkal előttünk tették magukat emlékezetessé. 1900-ban, amikor az ideihez ugyan­csak hasonló hőség tombolt, a Tolnavár­megye című újság közölte augusztus 26- i számában a Statisztika a történelem legforróbb napjairól című cikkét: „484- ben egyetlen szőlőfürt sem érett meg, mert az összes szőlőtőke kiszáradt, mi­előtt gyümölcsöt hozott volna. 638-ban az összes patak, folyó kiapadt, 812-ben irtóztató meleg uralkodott, a nép hite a szárazságot az akkor megjelent üstökös­sel hozta összefüggésbe. 944-ben is oly szárazság volt, hogy a tavak mind eltűn­tek a föld színéről, s a döglött halak meg- fertőztették a levegőt, 1013 és 1014-ben az „emberek és állatok egyaránt elhulla­nak, mint a verebek”, 1165-ben forró szelek jártak, s a gyümölcsöket, termést mind leperzselték. 1186-ban már augusztus elején szüreteltek, 1231-ben a Duna mentén olyan meleg volt a ho­mok, hogy tojást főzhettek benne, 1277- ben az állatok elpusztultak, mert a takar­mány mind elszáradt. 1304-ben a föld megrepedezett, a patakok eltűntek s óriási forgószelek jártak, melyek sáska­járást hoztak magukkal. 1420 szeptem­ber havában a fák újra gyümölcsöt hoz­tak. 1513-ban a nagy meleg következté­ben lázjárványok voltak. 1590-ben az összes szántóföld üres maradt, egy szem termést sem hozott. 1679-ben a nagy meleg pestist hozott magával, 1701-, 1702- és 1704-ben a gyümölcsök elszá­radtak. Az 1718. évet mondják a króniká­sok a legmelegebbnek, a föld megrepe­dezett, az erdők meggyulladtak, fél évig egy csöpp eső sem esett. 1761-ben a kánikula egyfolytában áprilistól októbe­rig tartott. 1781 -ben szintén lázas beteg­ségek léptek föl járványszerűleg. A tizen­kilencedik századnak 1846-ik és 1863- ik évéről maradt ránk följegyzés különö­sen nagy hőségről. 1865 nyarán két hó­napig egy csöpp eső sem esett, a kutak és a kisebb folyók kiszáradtak. Rettene­tes dolgok történtek akkor. Mérföldnyire kellett elmenni egy kanna vízért. Jókai Mór ir le néhány ilyen borzalmas részle­tet a Szerelem bolondjai című regényé­ben.” Nyári sétaöltözékek (Divatrajz a Va­sárnapi Újságból) Egy héttel előtte A század legmele­gebb napja című kis írás egészen pontos számadatokat is közölt: „A párisi obszer­vatóriumban most kiszámították, hogy jú­lius 26:án volt a legmelebb nap ebben a században. Azon a napon 38,6 fok volt árnyékban. Arról ifiár nem ír a nyolcvannyolc évvel előttünk megjelent újság, milyen melege volt az aratóknak, kévekötőknek, de erről a mostaniak is tudnának rrtesélni. Egy szempontból - hadd tegyem hozzá: - férfiszempontból, mégis jobb a mostani meleg, mint a száz évvel előbbi. Aki nem hiszi, járjon utána: nézze meg mellékelt egykori képünket, amelyen a legdivato­sabb nyári sétaöltözéket ajánlották a bol­dog elődök figyelmébe. Aztán lépjen ki az utcára és nézze meg a mostani hölgye­ket. Ha mástól nem, hát az öltözéküktől biztosan melege lesz... DR. TÖTTÖS GÁBOR Ma már elképzelhetetlen lenne életünk elektromos készülékek, villamos beren­dezések nélkül. A vasaló, a centrifu­ga, a porszívó, a villanytűzhely minden­napi munkánkat könnyíti, segíti. Ezek a készülékek azonban gyakran tűz okozó­jává válnak. Kábeleik meghibásodhat- nak, a vezetékek felmelegedhetnek, lángra lobbanthatják a környezetükben lévő éghető anyagokat. A kábelek épségének az ellenőrzése csak szándék kérdése, különösebb erő­feszítést nem igényel, s hogy kerüljük rongálódásukat, soha ne azoknál fogva húzzuk ki a dugaszoló aljzatból a villás­dugót. ben se használjunk vizet az oltáshoz. Az efajta kísérletezés halálos áramütés ve­szélyével jár! A krónikák a gázrobbanásokat az elektromos tüzeknél ritkábban említik, de a kárértékek és sérülések itt súlyosab­bak. Robbanást és ebből keletkező tüzet többnyire propán-bután és városi vagy földgázzal működő berendezések okoz­nak, illetve ezen berendezések hibái, helytelen kezelésükvezet tragédiához. A gáz energiája nemcsak hasznos, de rombolásra, iszonyú tűzvész táplálására is képes. Akinek vezetékes gázkészüléke Ha befejeztük a munkát a kávédaráló­val, vasalóval, ha már nincs szükségünk a hősugárzóra, a centrifugára, a mosó­gépre, a vasalóra: minden esetben kap­csoljuk ki a készüléket. így nem fogyasz­tanak feleslegesen áramot - s ami a leg­fontosabb - nem melegszenek fel és nem okozhatnak tüzet. Ha valamelyik vil­lamos kisgép, fűtőberendezés meghibá­sodik, a javítást csakis szakemberre bíz­zuk. A SZAKÉRTELEM GARANCIA, ÉLE­TÜNKET, VAGYONÚNKAT ÓVJA. Ha észrevesszük a gép meghibásodá­sát, ne használjuk még akkor sem, ha az „csak” szikrázik, vagy „csak” zárlatos, mert ez éppen elég ahhoz, hogy balese­tet vagy tüzet okozzon. Ki hinné, hogy ilyen kézenfekvő dolgokra még nap­jainkban is fel kell hívni a figyelmet?! Mindennapos dolog, hogy tönkre­megy egy-egy biztosíték. Mindennapos, bevett szokás, hogy ezeket „megtalpal­ják, áthidalják". Ez nagyon veszélyes! Egyszerűbb a lakásban néhány darab megfelelő értékű biztosítékot tartani. A hosszabb ideig üresen maradó lakást áramtalanítani indokolt, a fogyasztásmé­rő kikapcsolásával. Elektromosság okozta tűz esetén még végső szükség­van és szivárgást érez, a legokosabb, ha azonnal elzárja a gázfőcsapot, és értesíti a helyi gázszolgáltatói ügyeletet és nem próbálkozik a házilagos javításokkal. Ezt minden esetben szakemberre kell bízni. Fontos tudnivaló: ha a berendezést használni kívánjuk, először mindig a gyu­fát kell meggyújtani és csak azután sza­bad a készüléken lévő gázcsapot kinyit­ni. A propán-bután gázzal üzemelő ké­szülékekre más előírások is vonatkoz­nak: Földszintesnél magasabb, házgyári panelszerkezetű épületben - kivéve a kétszintes lakásokat tartalmazó egyeme­letes épületeket - nem szabad pébégáz- zal üzemelő készüléket felszerelni. Előbb-utóbb tragédiához vezet, ha a terepszintnél mélyebben fekvő helyisé­gek, vagy az azzal közös légterű helyisé­gekben, hálószobában, lépcsőházak­ban, közlekedő folyósókon pébéüzemű készüléket használunk, vagy palackot tárolunk. Ügyelni kell arra, hogy a palac­kot ne érje sugárzó hő. Más hőt sugárzó berendezéstől legalább 1,5 m-re, a gáz- fogyasztó készüléktől legalább 30 cm-re helyezzük el a palackot. A gázpalack cseréje során soha ne felejtkezzünk el új tömítőgyűrűt alkalmazni, és e tömítettsé­get szappanos oldattal ellenőrizni. Soha ne próbáljuk ezt égő gyufával megtenni! Ha gázszagot érzünk, nem szabad gyufát gyújtani! Ilyenkor nem tanácsos villanykapcsolót, csengőt, és egyéb villa­mos berendezést használni. Az elektro­mos szikra ilyen esetekben elegendő gyújtóforrás!! Ne feledjük: a fent leírtak betartása, a tanácsok megszívlelése közös érde­künk. TOLNA MEGYEI TŰZOLTÓ-PARANCSNOKSÁG Urbanizált összkom fortunk tűzvészé Ivei A gázsütőt újságpapírral próbálták begyújtani... az eredmény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom