Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
2 ÜÉPÜJSÁG 1987. július 9. Mai kommentárunk Barikádok Port-au-Prince utcáin, jelszavakat harsogó, a kormány távozását követelő felvonulók, habozás nélkül a tömeg ellen vezényelt rendőrség - a kép kísértetiesen emlékeztet arra, amikor Haiti fővárosában a gyűlölt diktátor, Jean-Claude Duva- lier megbuktatásáért folyt a kiélezett, véres áldozatokban bővelkedő küzdelem. Pedig a felvillantott kép egész friss; az elmúlt hetekben nap-nap után ilyen jelenetekkel találkozhattak a kis karibi államban tartózkodó újságírók. Hiába kényszerült hát le- Haitiban folytatódnak a tüntetések a kormány- mondásra és menekülésre erők erőszakoskodása és a demokratikus válasz- tavaly év elején „Baby doc”, tások halogatása miatt. (Telefotó) semmi nem változott Haitin? A külső jelek arra utalnak, s az általános sztrájkokat meghirdető népi szervezetek vezetői is épp azzal vádolják a jelenlegi kabinet vezetőjét, ami miatt annak idején életüket kockáztatták: egyeduralmi törekvésekkel, a nemzeti, demokratizálódási törekvések elfojtásával, a változatlanul tömegeket sújtó nyomor elleni határozott intézkedések elmaradásával. Az indulatok kirobbanásához az vezetett, hogy Duvalier nyomdokain hatalomra került jobboldali kormányzótanács módosítani akarta a korábban elfogadott választási törvényt. A tömegnyomás korábban is arra irányult, hogy váltsa fel választott, új vezetés a Henri Namphy tábornok által irányított juntát, amikor pedig nyilvánosságra került, hogy a hadseregre támaszkodó gárda egyetlen tollvonással át akarja húzni a polgári erőket is tömörítő Választási Tanács eddigi indítványát, elszabadult a vihar. Halottak tucatjai, sebesültek százai jelzik a több szakaszban meghirdetett általános sztrájk, pontosabban a megtörésére kirendelt karhatalmi egységek „működésének” szomorú mérlegét. Valószínű azonban, hogy a nyers erőszak - ahogy korábban a Fülöp-szigeteken vagy mostanában Dél-Koreában - napjaink Haitijén mérnem vezet eredményre. Nő az esélye annak, hogy a legfőbb patrónus, az Egyesült Államok szintén engedmények megtételére próbálja rávenni Namphy tábornokot és társait, hogy ezzel vegye elejét egy esetleges még nagyobb robbanásnak az amúgy is feszültségtől terhes latin-amerikai térségben. Hiszen az utóbbi napokban nem csupán Haitiről érkeznek összecsapások, tüntetések hírei, hanem például Panamából vagy épp az adósság- válság terheit cipelő Brazíliából. Márpedig az apróbb politikai rengések könnyen egy nagyobb földindulás előjelei lehetnek. Port-au-Prince-ben tehát vélhetőleg meghátrál majd a junta. Kérdés, hogy addig hány áldozatot szednek még az ismétlődő utcai összetűzések. SZEGŐ GÁBOR PANORÁMA BUDAPEST - A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására július 6-8-án látogatást tett hazánkban a Japán Egyesült Szociáldemokrata Párt küldöttsége, Eda Szatszuki elnök vezetésével. A japán küldöttséget fogadta Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára. * Szerdán elutazott hazánkból Pavel Hrivnák csehszlovák miniszterelnök-helyettes, a magyar-csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság csehszlovák társelnöke, aki július 5-8. között Budapesten részt vett a bizottság 22. ülésszakán. MISKOLC - Szerdán ülést tartott az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága. A testület Dudla Józsefet, a miskolci városi pártbizottság eddigi első titkárát megválasztotta a megyei pártbizottság első titkárává. Elődje, Fejti György - mint ismeretes - az MSZMP Központi Bizottságának titkára lett. Az ülésen részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. MOSZKVA - Moszkvai utazásom célja az volt, hogy új fejezetet nyisson a szovjet-nyugatnémet kapcsolatokban. Ezt sikerült teljesíteni - jelentette ki szerda délutáni moszkvai sajtóértekezletén Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke. A szovjet fővárosban folytatott tárgyalásait a nyugatnémet államfő becsületes, nyílt párbeszédként jellemezte. PRÁGA - Vasil Bilak, a CSKP KB titkára szerdán találkozott Prágában Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, aki szabadságát tölti Csehszlovákiában. A megbeszélésen tájékoztatták egymást a két testvérpárt életének időszerű kérdéseiről, s megvitatták az MSZMP és a CSKP közötti együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit. TBILISZI - Egy belföldi vonalon közlekedő TU-134-es szovjet utasszállító repülőgép kedden 160 emberrel a fedélzetén sikeres kényszerleszállást hajtott végre Tbiliszi repülőterén. A gép első futóműkibocsátó berendezése meghibásodott, s a tartalék rendszerekkel sem sikerült az első kerekeket kiengedni. Fülöp-szigetek Az ígéret földje A földígérő elnök asszony, Cory Aquino Az előző Fülöp-szigeteki elnök, Ferdinand Marcos hatalmát félresöprő népmozgalom szenvedélyének egyik fűtőanyaga az a remény volt, hogy a Marcost fölváltó új elnök és a vele színre lépő új politikai garnitúra felszámolja végre az országban a nagybirtokrendszert, földreformot hajt végre. Az új elnök, Corazón Aquino tett is erre határozott ígéretet, mind hatalomra kerülése előtt, mind pedig azóta. A kezdeményezésére kidolgozott új alkotmány is rögzíti, hogy a nagybirtokrendszert meg kell szüntetni, a nincstelen földműveseket földhöz kell juttatni, sőt földreformtervezetek is készültek már az elnök asszony megbízásából. Egyvalami nem történt még ez ügyben: földosztás. A kezdeti lelkesedést ezért most lassanként csüggedés és bizalmatlanság váltja fel az érintett falusi lakosság körében. Nem értik, hogy miért nem cselekedett már az elnök asszony. Megtehette volna, hiszen rendeletekkel kormányozott, semmiféle jogi akadálya nem volt annak, hogy egyetlen tollvonással útjára inditsa a földreformot. A föld népének türelmetlensége persze nem abból fakadt, hogy - miután századokig hiába vágyott saját gazdaságra - most már egy-két évet sem tud vagy hajlandó tovább várni. Az nyugtalanítja, hogy a jelek szerint az elnök asz- szony a nemrégiben megválasztott, július 27-én összeülő parlamentre kívánja hagyni a dolgot. Ha a parlament összeül, a rendkívüli elnöki felhatalmazás érvényét veszti. Attól kezdve már nem Aquino asszony szándékán, hanem a parlamenti erőviszonyokon múlik, hogy megvalósul- e valami az elnöki ígéretből. Márpedig a törvényhozás összetétele nem sok jóval kecsegteti a földre áhitozó falusi szegénységet; a honatyák egytől-egyig nagybirtokosok. Várható-e tőlük, hogy törvényt hoznak saját vagyonuk felosztásáról? Nos, a belpolitikai helyzet olyan, hogy nyíltan jóformán senki se mer a földreform ellenségének mutatkozni. Az Új Népi Hadsereg nevű baloldali fegyveres szervezet parasztok köréből toborozza harcosait. Mivel az 51 milliós országban 8 millió teljesen nincstelen földmunkás, sok millióTaarasztnak pedig csak alig életképes kis parcellája van, a vidék valóságos televény az Új Népi Hadsereg mozgalma számára, melyet a Mar- cos-rendszernek nemcsak elfojtania, de még a növekedésben meggátolnia sem sikerült. A baloldali fegyveresek az új vezetés hatalomra kerülése után egy időre szüneteltették harcukat; kivárták, mit hoz az új rendszer a falvak népének. Mivel a földreformígéret elsikkadni látszik, vagy legalábbis semmi jel nem utal közeli megvalósulására, a gerillaharc újult erővel lángolt fel. Valószínű, hogy ebben a helyzetben még a csupa nagybirtokos törvényhozás se foglal majd állást nyíltan a földreform ellen. Megvalósítását viszont a végtelenségig halogathatja, lebonyolítási módját a vagyonosok számára kedvezően, a parasztság számára kedvezőtlenül alakíthatja. Ez utóbbi dolgot illetően a két fő kérdés: 1. Mekkora legyen az egy tulajdonos kezében megtartható maximális földterület? 2. Mennyi váltság illesse a nagybirtokosokat a kisajátított földekért? (Az Aquino megbízásából készült legfrissebb földreformtervezet egyébként azt indítványozza, hogy hét hektárban maximálják a földmagántulajdont. A megváltási árral kapcsolatos javaslat: a nagybirtokos és a földhöz jutó paraszt alkudjon, s ha huzamosabb ideig nem tudnának megegyezni, akkor az állam legyen a döntőbíró.) Vajon mi késztette arra az elnök asz- szonyt, hogy a döntést elodázza, annak felelősségét áthárítsa a parlamentre? Ő maga a gyakorlati kivitelezés nehézségeire, mindenekelőtt pénzhiányra hivatkozik. Ha ugyanis a földreformot a nagy- birtokosok kártalanításával akarják végrehajtani - márpedig úgy akarják, más változat szóba se jöhet -, akkor mindjárt az elején beleütköznek abba a kérdésbe: Ugyan miből fizessen a nincstelen földműves, a leendő újgazda? Nyilván az államnak kellene hiteleznie ezt az összeget, csakhogy az államkassza ezt állítólag nem bírná. Nos, akkor talán külföldi hitelt kellene felvennie a manilai kormánynak. A Világbanknál már próbálkozott is ezzel, ám a nemzetközi pénzügyi szervezet ilyesmire nem, csak fejlesztésre ad hitelt. A másik gond: nem sínyli-e meg az egész mezőgazdasági termelés a birtok- viszonyok átrendezését; mire lesznek képesek az új, tőkeszegény kisbirtokok? Nos, a gazdasági mutatók szerint a már létező kisgazdaságok termelékenysége alig fele a gépesített, öntözött, szakszerűen művelt nagybirtokokénak. Ahhoz tehát, hogy a földreform ne legyen súlyos gazdasági veszteség az ország számára, legalább két feltételnek kell teljesülnie: 1. Bőséges fejlesztési hitel kell az új kisgazdaságok megalapozásához. (Ilyen hitel folyósítására a Világbank nagyobb hajlandóságot mutat.) 2. A mezőgazdasági szakoktatási rendszernek számottevően ki kell bővülnie, át kell fognia az egész falusi lakosságot. Noha ezek nyilván nem üres kifogások, hanem nagyon is valós gondok, a falusi lakosság körében egyre erősödik az a hangulat, hogy az új vezetéstől éppúgy nem várható igazi földreform, mint az előzőtől, és ennek kapcsán mind gyakrabban felemlegetik, hogy maga az elnök asszony is 6000 hektáros cukornádültetvény tulajdonosa. Vihar után Mentik a menthetőt Dalmandon Orkán erejű szélvihar söpört végig Dalmand térségében pénteken délután öt óra körül, elsősorban a mezőgazdasági kombinát területeit érintve. A viharos szelet foltokban jég és szinte mindenütt felhőszakadás „kisérte”. A dalmandi Mezőgazdasági Kombinát mérései szerint a csapadék mennyisége 69 és 90 milliméter között változott területenként, és ennek nagy része egy órán belül zúdult a földekre. A kár - különböző mértékben - ötezer hektár szántóföldterületet érintett. Különösen nagy a veszteség a háromsoros hibrid kukoricában, a kétezer-négyszáz hektárból mintegy ötszázon 30-40, egyes területeken ötven százalékban elpusztult a kukorica - tájékoztatott Vas István vezérigazgató. A viharos területeken a gazdasági épületek mindegyikét többé-kevésbé megrongálta a szélvihar, két és fél-hárommillió forintra becsülik a helyreállítás költségeit, beleértve a halastavak műtárgyainak helyreállítását is. A vezérigazgató örömmel újságolta, hogy a mentés és a helyreállítás szinte azonnal megkezdődött, fegyelmezetten és tervszerűen minden kerületben, külön utasítást nem várva. A szilfási halastavakban is keletkezett kár, az egyik tóban az iszapba fulladt a halak egy része, de a gyors és hatékony intézkedéseknek köszönhetően gátszakadás sehol nem következett be. Az áramszolgáltatást mintegy tizenkét órán belül mindenütt helyreállították, azóta megkezdődtek a szükséges növényvédelmi munkálatok. A természeti csapás következtében szükségessé vált plusz munkák milliós nagyságrendű összegbe kerülhetnek. A károkat még nem mindenütt mérték fel, azt sem lehet jelen pillanatban tudni, hogy a növények milyen mértékben heverik majd ki az időjárás viszontagságait. Vas István vezérigazgató tájékoztatása szerint olyan szép volt a határ - a korábbi időjárás kedvezett -, hogy az már nem is lehet igaz. Nem is lehet, sajnos, a természet visz- szavette, amit a majdnem üvegházi körülményeket teremtő júniusi idő adott. Ha nem is rekord, de ahhoz közeli termést vártak idén Dalmandon. Fotó: Czakó A földön fekszik a húsz hektár mák nagy része Jégnyomok a kukoricán A cserép nem a tetőn, hanem a földön Mászlonyban Helyreállítják az elöntött utat a szilfási halastavaknál Jugoszlávia és Egyiptom kapcsolatai Hoszni Mubarak egyiptomi államfő egynapos hivatalos látogatásának befejeztével szerdán elutazott Jugoszláviából. Hoszni Mubarak a jugoszláv államelnökség meghívására érkezett kedden Belgrádba. Az egyiptomi politikus kedden találkozott Lazar Mojszov jugoszláv elnökkel. A megbeszélésen elsősorban a kétoldalú kapcsolatokról, ezen belül is a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről volt szó. A két ország közötti árucsere-forgalom értéke tavaly elérte a 227 millió dollárt, ennek jelentős része, mintegy 171 millió dollár Jugoszláviáé. A cél az, hogy a gazdasági együttműködést tartós és fejlettebb formákkal gazdagítsák. Nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az iraki-iráni konfliktust mihamarabb békés úton kell rendezni. Mindkét részről támogatják a közel-keleti helyzet rendezését célzó békekonferencia összehívására vonatkozó javaslatot. Hangsúlyozták, hogy a konferencián részt kell venni a palesztin nép törvényes képviselőinek. Karibi rengések
