Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

1987. július 4. ( TOLNA NÉPÚJSÁG 7 Éjszaka a zománcárugyárban Négy vallomás családról, munkáról A feltalálók, ötletgazdák menedzsere Egy kis üzem, egy kis vállalkozás kilé­pett szűk keretei közül és szinte behálóz­za az országot. Képletesen és valóságo­san is. Mert a NOVIKI, Kisüzemi Innová­ciós Iroda, amelyet 1982-ben a Kisiparo­sok Országos Szervezete és az Állami Fejlesztési Bank alapított, s amelynek felügyeletét az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság látja el, rendkívül szé­les, sokrétű tevékenységgel rendelkezik. Flogy mit is csinál a NOVIKI, arról Ka- csóh József igazgatót kérdezem:- Kezdetben a kisiparban található öt­leteket, a szabad szellemi kapacitást kí­vántuk hasznosítani. Ám a gyakorlat sok­kal tágabb lehetőségeket kínált. Irodánk az ötlettől a gyártásig, az értékesítés szervezéséig az innovációs folyamat egészében és egyes részleteiben is vál­lalkozik közreműködésre. Felkeresnek bennünket találmányokkal, importpótló megoldásokkal, vagy egyszerűen csak valami újdonsággal - ezekhez az ötletek­hez mi megkeressük a gyártót, a felhasz­nálót, összehozzuk az ötletgazdákkal, megszervezzük az értékesítést, s még számos közbülső lépésnél tudunk segí­teni, közvetíteni. A hazai termékstruktú­rába is bele tudunk szólni olykor. Pél­dául, amikor a hajógyári konténerek egészségügyi felhasználását megterem­tettük.- Kik az ügyfeleik?- Vannak természetesen kisiparosok, orvosok, tanárok, mérnökök, techniku­sok, műszakiak vagy számítástechnikai szakemberek. Szakemberek vagy laiku­sok. A pécsi orvostudományi egyetemen például egy orvos és egy mérnök fejlesz­tette ki modellméretig a hidrogéngáz- analizátort. A fejlesztések magánvállal­kozásban, de számítástechnikai mód­szerrel történtek, s ma a Chemokomplex exportálja ezt a műszert. Ám a feltaláló, az ötletet hozó szakem­ber mellett a megvalósítók, gyártók meg­keresése is jelentős feladat. Mint az igaz­gató elmondta, a feltalálói gondolatot műszaki munkával folytatják, prototípust készítenek, saját műhelyük és műszaki kivitelező üzemük van, a folyamatos gyártás előtt természetesen gondoskod­nak az ötlet védelméről is. A nagy szériás gyártás technológiáját is ki tudják dol­gozni a NOVIKI-nél. De azzal is foglalkoznak, mi legyen, mi lehet a felhasználási területe az elkészü­lő terméknek. A megvalósításban a kis­ipar, a kisvállalkozások, szövetkezetek működnek közre. Tavaly félezer nagy és kisvállalattal kerültek kapcsolatba.- Milyen termékekről van szó?- Nagyon sokféléről. Példaként néhá­nyat említek: Számítógépes rendszerű felvonó-meghibásodást jelző készüléket, amely egy egész város felügyeletét el tudja látni. Ilyen készülék működik Buda­pesten, Szegeden, Nyíregyházán és most kötöttünk szerződést Debrecenben a felszerelésére. Szabadalmon alapul a konténeres gázellátó központ, amely bárhol telepíthető. Van vízlágyító és nitrá­tozást is megoldó vízkezelő berendezé­sünk. Az egészségügy területéről a kór­házi műtéti bemosakodókészülék, vagy az anyatejgyűjtő berendezés érdemel fi­gyelmet. Készült ipari varrógép ingzseb- varrásra, munkavédelmi személyi vé­dőeszköz, a MÁV megbízásából jegyke­zelő, sikló csapágy belső égésű moto­rokhoz, erőgépekhez, nagy teljesítmé­nyű motorokhoz, amelyet például a Ganz-Mávag mozdonyokba épít be. Mint a tortát, úgy szeleteli a kemény aszfalt és beton útburkolatot az útjavításnál hasz­nált gyémánt hézagvágó gép. A mező- gazdaságban nagyon sok import gép dolgozik, amelynek nincs biztosítva az alkatrész-utánpótlása, s másolással sem gyártható a hiányzó alkatrész. Ezekhez csakúgy, mint a szocialista országokból származó személygépkocsikhoz számos pótalkatrészt gyártatott már a NOVIKI. (MTZ-alkatrészek, erőgép-, kombájnal­katrészek, Dacia műanyag hűtőmaszk, gépkocsi-ablaktörlö.) De megjelentek a lakossági fogyasztásra kerülő közhasz­nú tárgyak, műanyag háztartási beren­dezések, konyha- és lakásfelszerelési tárgyak is. (Alumínium tölcséres kávé- kiöntö, síbot, kerti bútor, hálószobabe­rendezés, kombinált üveg és sörnyitó.) Öt évvel ezelőtt Budapesten mindösz- sze négy emberből állt a NOVIKI gárdája. Ma százhúszan vannak és országos há­lózatot építettek ki. Először Zalaegersze­gen, Nyíregyházán, Kaposvárott, Győr­ben, Szegeden, Egerben és Pécsett nyi­tottak megyei kirendeltségeket. Az idén Debrecen és Miskolc után Békéscsabán is megalakult a NOVIKI-kirendeltség és rövidesen Tatabánya is belép a sorba. KÁDÁR MÁRTA A Bonyhádi Zománcárugyárban 521 férfi és 576 nő dolgozik. Ki egy, ki két, ki három műszakban. Ez utóbbiak 81 -en vannak. Tehát a férfi munkaerő a keve­sebb, jelenleg a gyár 61 nődolgozója van gyesen. A nők hogyan tudják beosztani sza­badidejüket, mennyit vannak együtt csa­ládjukkal? - Erre a kérdésre kerestünk választ az éjszakai műszakban. A Bonyhádi Zománcárugyárban az éj­szakai műszak este 10 órától reggel hat óráig tart. Ilyenkor más emberek a legnyugod­tabb álmukat alusszák. Látogassunk most el a zománcozóműhelybe, ahol éj­szaka szinte csak nők dolgoznak.- Mióta dolgozik a gyárban? - fordu­lunk kérdésünkkel Kókai Antalné zo­mánckezelőhöz.- Immár tizenhét éve vagyok itt, meg­szerettem ezt a munkát. Azt viszont nehéz megszokni, hogy mindig éjjel dolgozunk, akkor, amikor mások alszanak. Itt a zo­máncozóműhelyben régóta együtt dol­gozó, összeszokott gárda található, de a fiatalokat, az újonnan érkezőket is szíve­sen látjuk, befogadjuk.- A családjával mikor tud együtt lenni?- Bizony elég keveset vagyunk együtt. Nagy-e a vállalkozók által megtermelt jövedelem centralizált aránya vagy nem? Vita tárgya lehet. A vállalatok általában nagyon magasnak tartják, más vélemé­nyek szerint a GDP - „nemzeti jövede­lem" - 60 százalék körüli központosítása nem számít ritkaságnak a nemzetközi gyakorlatban, csak a vállalati közvetlen adózás túl nagy. Ha a mértékektől elvo­natkoztatunk, akkor is tény marad, hogy nagyon sokféle címen kotorásznak ma­napság a vállalatok zsebében. Vagyon-, bérnyereség-, felhalmozási adó, - városi és községfejlesztési hozzájárulás stb... Másik kéztől másik zsebbe kapnak is persze ilyen-olyan szubvenciót, vissza­térítést, kedvezményt. A jelenlegi adó- és árrendszert szidják a vállalatvezetők, e témában való érdek­lődésem eredménye szerint - úgy tűnik — a legtöbben helyeslik, sőt sürgetik a vál­tozást, az adóreformot. Hogy olyan refor­mot kívánnak-e és akkor, ahogy az a kor­mányzati tervekben szerepel - nos ez nem utolsósorban azon próbaszámítá­sok eredményétől függ, amelyeket szá­mos ipari, építőipari, kereskedelmi és mezőgazdasági gazdálkodó szervezet­nél már elvégeztek illetve folyamatosan végeznek. Két Tolna megyei vállalatnál néztük meg, mire is számíthatnak. * A Simontornyai Bőrgyár az Ipari Mi­nisztérium kívánsága szerint végezte el a próbaszámításokat. A férjem a vasútnál dolgozik, naponta 14-16 órán át, hétvégenként pedig pén­tek estétől szombat estig gmk-zik. Két gyermekünk van: a kislányunk tizenöt éves, a szekszárdi egészségügyi szak- középiskolában tanul, a kisfiúnk pedig ti­zenegy éves. Reggel hatkor megyek ha­za a műszakból Hidasra, olyankor ösz- szeállítom a gyerekek reggelijét, s men­nek az iskolába. Akkor ók hiányoznak otthonról. Délutánonként tudok együtt lenni velük. Az egész család csak a vasárnapokat tölti együtt, de ezeket a na­pokat aztán jól kihasználjuk.- Gondolom, nagyon fárasztó az állan­dó éjszakázás.- Valóban. Ráadásul mi feleannyian vagyunk, mint a nappali műszakokban, így a hegesztéstől kezdve a sörgyártásig minden műveletet meg kell tanulnunk, mindenhez értenünk kell. Ezenkívül az is meglátszik rajtunk, hogy az éjszakai al­vást nem pótolja semmi. *- Mindig ebben a műszakban dolgo­zott?- Tizennégy éve vagyok a gyárban. Az első két évben két műszakban dolgoz­tam, azóta tértem át éjszakásra - feleli A vállalat szakágazati (bőripari) szin­ten közepes eredményt képes produkál­ni, 1987-re tervezett nyersége 120 millió forint. A számítások arra irányultak, hogy miként változna a nyereség összege, ha az adóreform során várható feltételek kö­zött dolgoznának már ebben az évben. Csökkenti a vállalati eredményt, hogy - a tervek szerint - a termelői árak min­denekelőtt a feldolgozóiparban csök­kenni fognak. A bőrgyár belföldi terme­lői árainak kötelező csökkentése miatt elesik megközelítően 100 millió forint ár­bevételtől. A jelenlegi létszámot és béreket felté­telezve a bérek fölbruttósítása 9-11 mil­lió forint többletbért igényel. Növeli a nyereséget a társadalombiz­tosítási járuléknak mintegy 8 millió forin­tos csökkenése, valamint az, hogy az ár­reform eredményeként némileg csökken a felhasznált anyagok és termékek bel­földi beszerzési ára. A 120 milliós tervezett nyereséget a növelő és csökkentő tényezőkkel korri­gálva a számított nyereség összege 25 millió forint, azaz igen jelentős csökke­nés következik be. Mi történik a nyereség felosztásakor? A jelenlegi rendszerben lévő 15 százalék város- és községfej­lesztési hozzájárulás és 40 százalék nye­reségadó együttesen 40 százalékra mér­séklődik. Az érdekeltségi alapot nem terheli a jövőben a 30 millió forintos va­gyonadó, a kereseti adó mérséklődésé­ből és a béradó megszűnéséből szintén 30 millió forint a megtakarítás. Mindezt Csoboth Márta. - Nagyon jó kis gárda jött itt össze, vacsoraidöben sokat beszélge­tünk, feltárjuk egymásnak gondjainkat.- Miért épp ide jött dolgozni?- Ez nálunk tulajdonképpen családi hagyomány, a gyárat a mi családunk mindig" munkahelyének tekintette. Sze­mélyi igazolványomban az áll, hogy szakmunkás vagyok, ennek ellenére szinte mindenesként dolgozom, mert, mint ahogy már kolléganőm is mondta, nekünk itt mindenhez kell értenünk.- Család?- Van egy hét- és egy tízéves lányunk. A gyerekek iskolába járnak, délután pe­dig én alszom, így igencsak keveset ta­lálkozunk, Hétvégenként szoktunk közös programokat szervezni, kirándulunk, vagy meglátogatjuk apósomékat Majo- son. *- Milyennek találja az éjszakai műsza­kot? - fordulunk kérdésünkkel Kiss Ist- vánné hegesztőhöz.- Elég nehéznek. Ennek ellenére ha valaki egy kicsit jobban akar keresni, ezt az éjszakai műszakban teheti meg. Én négy éve végzem ezt a munkát, az éjsza­kai pótlékunk 70 százalék. A műhelyben az éjjel dolgozóknak csaknem 90 száza­léka nő. Ők többnyire azért vállalják ezt a műszakot, hogy családot tudjanak alapí­tani, illetve a családosok azért, hogy jobban el tudják látni gyermekeiket.- A fizetésével meg van elégedve?- Nagyjából igen, bár jobb lenne, ha ugyanezt azt összeget két műszakban is meg lehetne keresni, s nem kellene ál­landóan éjszakáznunk.- Arra még nem gondolt, hogy itt hagy­ja a gyárat?- Erre még soha. Nagyon szeretem a munkámat és a gépeket. Jómagam nagymányoki vagyok, ott is találnék ma­gamnak munkát, de nekem itt teszik a gyárban. *- Mióta dolgozik itt?- Két éve végeztem el a közgazdasági szakközépiskolát Bonyhádon. Aztán egy összevetve kiderül, hogy a vállalatnál maradó, fejlesztésre felhasználható ösz- szeg nagyjából ennyi a jelenlegi rend­szer szerint számított 120 millió forintos éves nyereségből, mint a jövőben lesz a 25 millióból. Azaz, ha a vállalat továbbra is a jelenle­gi közepes eredményt hozza, akkor - e számítások szerint - pozíciójában az adóreform után sem lesz lényeges válto­zás. Amennyiben azonban eredményessé­ge javul, úgy a mostanihoz képest többlet fejlesztési forrása képződik. A bőrgyár viszonylag kedvező helyze­tének oka, hogy egyéni keresettömeg­szabályozásban lévén, magas kereseti adót, azon felül nagy vagyonadót fizet. Nehezíti viszont jövő évi helyzetüket az a speciális körülmény, hogy nyereségüket 30 millió forintos államkölcsön-törlesz- tés is terheli, s ennek kifizetése a várható lényegesen alacsonyabb nyereségből nehezebb lesz. A vállalat bérekkel kapcsolatos összes költsége csökken, azaz - a fölbruttósí­tás ellenére - olcsóbb lesz a munkaerő. Létszámleépítésre tehát inkább csak a bérszabályozás fog ösztönözni. * Az előzőekhez képest fejreállított logi­kának tűnik az, amelynek alapján a Bel­kereskedelmi Minisztérium felkérésére, központilag előírt mértékekkel a Tolna Megyei Népbolt Vállalat végzett próba­Kiss Istvánné feladata a hegesztés Osztanak, szoroznak, bruttósítanak Ki állja a próbát? élelmiszerboltbéffi dolgoztam, de az nem tetszett, így hát másfél éve idejöttem a gyárba, édesanyám példáját követve - mondja Kraft Ágnes.- Hogy tetszik Önnek az éjszakai mű­szak?- Február óta vagyok éjszakás, előtte Csoboth Márta tizenkét éve dolgo­zik állandó éjszakai műszakban állandóan reggeles voltam. Az éjszakai műszakom idegileg elég fárasztó, na­gyon sokat alszom napközben.- Később is itt szeretne maradni a gyárban?- Nem, egészen más terveim vannak. Jelenleg a szekszárdi Garay János Gim­náziumban tanulók levelező tagozaton, másodéves vagyok. Amint elvégzem ezt az iskolát, itthagyom a gyárat. Képzőmű­vészetet szeretnék tanulni, és képzőmű­vészettel foglalkozni. Amíg itt vagyok a gyárban, addig családalapításra nem is gondolok, mert nem látom biztosítottnak ennek az anyagi hátterét, s elég időt sem tudnék szánni a családra. Ez ped:~ nagy hiba lenne, hiszen a családnak a I gfon- tosabb lételemét az együtt eltöltött 'mié­kezetes órák jelentik. MÁTÉ RÉKA számítást. Kiinduló feltételezéseik a kö­vetkezők voltak: A jelenlegi 12 százalékos kereseti adó 3 százalékra mérséklődik. Megszűnt a vagyon- és béradó, a vá­rosi és községfejlesztési hozzájárulás. Beruházási javak árcsökkenése miatt 5 százalék költségcsökkenésre lehet számítani. Hasonló lesz a csökkenés mértéke egyes anyag jellegű költségek esetében.- A bérbruttósitás átlagosan 8 százalék többletbért igényel. - A társadalombizto­sítási járulék a jelenlegi 40 százalékról 30 százalékra csökken, de az alapja termé­szetesen a mostaninál magasabb. A vállalat 1986-os nyeresége mintegy 50 millió forint, ebből fejlesztésre 5,7 mil­lió maradt a Népboltnál. A modell kiinduló tétele: annyi nyere­ség képződjön, hogy az 5 százalékos be­ruházási árszintcsökkenést figyelembe véve a vállalatnál az előző évinek megfe­lelő fejlesztési forrás képződjön, azaz 5,7x0,95 = 5,4 millió forint. Ahhoz, hogy az új adózási feltételek között 5,4 millió fejlesztési forrás maradjon a vállalatnál, 17 millió forint nyereségnek kell képződ­ni. Hogyan lesz az 50 milliós jelenlegi nyereségből 17, ha - mint láttuk - min­den kiinduló feltételezés a nyereség nö­vekedését ígéri? Úgy, ha az átlagos ár­résszintet a jelenlegi 9,6 százalékról elő­írás szerint 7,6 százalékra csökkenti a vállalat. A számítások pontosságát erősen tor­zítja, hogy azok az 1964-85-ös árbázisra épülnek, az azóta történt árváltozásokat- nem szólva az 1987-es változásokról - figyelmen kívül hagyják. ROSTÁS ILONA

Next

/
Oldalképek
Tartalom