Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-29 / 177. szám

2 NÉPÚJSÁG 1987. július 29. PANORÁMA Közgazdászok vitája az adóreformról Szakszervezeti tanácskozások a kibontakozásról A Magyar Közgazdasági Társaság el­nöksége keddi kibővített ülésén megvi­tatta az adóreformmal kapcsolatos el­képzeléseket. Az ülést Csikós-Nagy Bé­la, a társaság elnöke nyitotta meg. Vitaindító előadást Kupa Mihály, a Pénzügyminisztirum Adóreform Titkár­ságának vezetője tartotta. Az új adórend­szer bevezetésének gyakorlati problé­máiról szólva megemlítette a bérek brut­tósítását is, amelyhez - mint mondotta - a vállalati kollektíván belül kell biztosí­tani a garanciát. Az előzetes számításo­kat ismertetve elmondta, hogy az új adó­rendszer bevezetésével a vállalatoknak körülbelül egyharmada - az érdekeltségi alapot tekintve - a jelenleginél lényege­sen jobb helyzetbe kerülne, míg mintegy 20 százalékuknak a helyzete romlana. A vitában felszólalók többsége egyet- értött abban, hogy szükséges és elkerül­hetetlen lépés adórendszerünk korsze­rűsítése. Az új adóformák egyes elemeit, bizonyos technikai megoldásait azonban már többen vitatták. Többen hangot adtak annak a vélemé­nyüknek, hogy a személyi jövedelemadó tervezett változata nem szolgálja megfe­lelőképpen az arányos közteherviselést. A felszólalókat élénken foglalkoztatták a láthatatlan jövedelmek is, amelyeket - mint mondták - az új adózási forma sem fog felszínre hozni. Az általános forgalmi adóról elhang­zott a vitában, hogy az adózásnak ez a formája bürokratikus és adminisztratív módszer, amelynek működtetése is igen drága. Felvetődött az a kérdés is, hogy érdemes-e adórendszerünket korszerű­síteni a jövedelmek újraelosztásának, il­letőleg az áraknak a komplex reformja nélkül. Mások arra mutattak rá, hogy je­lenlegi gazdasági körülményeink nem kedveznek a tervezett változások beve­zetésének, s a remélt előnyök is majd csak évek múlva éreztethetik hatásukat. Az is felmerült, hogy az új adórendszerrel kapcsolatban többet hallani az árak emelkedéséről, mint az árak csökkené­séről, pedig bevezetésének ez isaz egyik kívánatos célja lenne. Többen kifogásolták, hogy az érdem­leges szakmai vitákhoz nem áll rendelke­zésükre elegendő információ és adat, s átfogó elemzések, szakmai eszmecse­rék hiányában csak egyéni véleményük­nek tudnak hangot adni. Az adóreform előkészítettségével összefüggésben egyesek úgy ítélik meg, hogy a bevezetés megszervezéséhez kevés az idő; a válto­zásokra ugyanis nemcsak a vállalati el­számolásban kell felkészülni, hanem ezek új tervezési módszereket is kíván­nak. Az-elhangzott véleményekre, javasla­tokra Medgyessy Péter pénzügyminisz­ter válaszolt. A változtatások szükségességéről szólva kiemelte, hogy a mai ár- és pénz­ügyi rendszerünk nem segíti a tisztán lá­tást, s a támogatásokkal, különféle ked­vezményekkel felduzzasztott termelői árak és árrendszerünk egésze vállalati és népgazdasági szinten egyaránt ké­tessé teszi a pozitív gazdaságpolitikai döntések megvalósítását. A változásokkal a korábban eltorzult értékrendeket kívánjuk a helyükre tenni, erre azonban jelenleg csak korlátozott lehetőségeink vannak - folytatta. Azt is látni kell, hogy az adórendszer korszerű­sítése csak egy része a reformfolyamat­nak, eszköz a kibontakozási program végrehajtásához. A személyi jövedelemadóval kapcso­latban rámutatott: az adónak nem elsőd­leges funkciója, hogy érdekeltséget te­remtsen. Az ösztönzés eszközei a bérek, a keresetek és a jövedelmek, de mivel a mostani változásokat nem tudjuk egy át­fogó bérreformmal összekapcsolni, az új adórendszer kompromisszumokat is tar­talmaz. Ezeknek a célja bizonyos arány­talanságok lehetőség szerinti megszün­tetése, vagy legalábbis csökkentése. Hosszabb távon mindenesetre arra kell törekedni, hogy ezek a kényszerből fel­vett funkciók leváljanak az adórendszer­ről. Több fórumon is elhangzott már: sze­mélyi jövedelemadó, vagy családi jöve­delemadó legyen - emlékeztetett a mi­niszter. Ettől a kérdéstől nám zárkózunk el, később, gazdasági helyzetünktől füg­gően, visszatérhetünk rá - mondotta Medgyessy Péter, hozzátéve, hogy a családi jövedelemadó mellett érvelve ál­talában mindig csak a kedvezményeket emlegetik, de arról már kevesen szólnak, hogy a családtagok jövedelmének ösz- szevonásából milyen konfliktusok szár­mazhatnak. BUDAPEST - Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Veres Péter külkereskedelmi miniszter táviratban fe­jezte ki részvétét az amerikai kormány­nak a baleset következtében elhunyt Malcolm Baldridge kereskedelmi minisz- tér halála alkalmából. SZEGED - Háromnapos napraforgó­termesztési tanácskozás kezdődött ked­den a szegedi Gabonatermesztési Kuta­tó Intézetben az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete - a FAO - nap­raforgó-kutatási koordinációs központ­jának rendezésében mintegy 50 ország 150 szakemberének részvételével. MOSZKVA - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában megbe­szélést folytatott Heng Samrinnal, a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitká­rával, államfővel, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. ALMA-ATA - A Kazah Kommunista Párt Központi Bizottsága eltávolítja sorai­ból a passzív, hozzá nem értő, a szemé­lyes haszonszerzésre törekvő és ezzel az átalakítást akadályozó vezetőket - szö­gezték le az ülés résztvevői. Az ülésen ki­zárták Gyinmuhamed Kunajevet, a ko­rábbi első titkárt. Kunajevet júniusban kizárták az SZKP Központi Bizottságából is. LIPCSE - Támogatjuk Gorbacsov fő­titkár legújabb leszerelési javaslatát, amely az atomfegyvermentes világ felé mutat - jelentette ki Erich Honecker. A NSZEP KB főtitkára, államfő a lipcsei sportünnepélyen mondott beszédében a sport és a béke szoros kapcsolatára is rámutatott. BECS - Erdős André magyar nagykö­vet az európai utótalálkozón mondott fel­szólalásában kiemelte: tisztázódott sok napirenden lévő téma és ez lehetővé te­szi, hogy a nyári szünet után, szeptem­berben hozzá lehet látni az összeurópai leszerelési fórum mandátumának kidol­gozásához. *- Ausztria az üldözöttekkel való szoli­daritás jegyében emlékezik majd meg az ország náci megszállásának 50. évfor­dulójáról - jelentette ki kedden Franz Vranitzky kancellár. A kormány aznapi ülésén elfogadta az 1988-as emlékév programját. A kormány felhívta a társa­dalom szervezeteit: kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A társadalmi-gazdasági kibontakozási program ágazati és szakszervezeti fel­adatairól tanácskozott kedden a va­sasszakszervezet központi vezetősége. Herczeg Károly főtitkár egyebek között arról szólt, hogy a vasasok egyetértenek a program gyorsításával, mert úgy ítélik meg, hogy csakis a korszerűbb, piacké­pesebb, gazdaságosabb termelési szer­kezet alapozhatja meg a további fejlő­dést. - Támogatjuk az indokolt és szük­séges visszafejlesztéseket is, de ezek eszköz- és intézményrendszerei és pénzügyi forrásai még nem állnak ren­delkezésre - mondotta. A főtitkár részletesen beszélt a foglal­koztatáspolitikáról. A munkaerő-átcso­portosítások és -leépítések már tavaly megkezdődtek, s az idén fokozódtak. A létszámmozgás egyedül a gépiparban háromezer dolgozót érintett, a legjelentő­sebb intézkedéseket a RÁBA, a Hajdúsá­gi Iparművek és az Ózdi Kohászati Üze­mek hoztak. Az eddigi szanálásoknak számos pozi­tív tapasztalata is van, például a Salgó­tarjáni Tűzhelygyár, a Magyar Kábel Mü­vek, a Kontakta, a Ganz Villamossági Mű­vek és a Kecskeméti Zománc- és Kád­gyár már a kibontakozás útjára lépett, ami jelzi: ha megfelelő időben születik a döntés, megteremthető a gazdálkodás egyensúlya. A vasasok főtitkára kifogásolta, hogy már hosszú ideje húzódik a Mikroelekt­ronikai Vállalat és a Láng Gépgyár prob­lémáinak rendezése, újrateremlődtek és rendezetlenek a gondok a Ganz-Mávag- ban és az Ózdi Kohászati Üzemekben. Az elkerülhetetlenül szükséges döntéseket gyorsabban kell meghozni, mert a kése­delem további veszteségeket okoz - hangsúlyozta a főtitkár. A tervezett adóreformról szólva Her­czeg Károly elmondta, hogy annak a na­gyobb jövedelmű rétegeket fokozottab­ban kell terhelnie, de meg kell hagyni az érdekeltséget a teljesítmények növelésé­ben. Fontos, hogy a szociálisan kedvezőt­len helyzetben lévő csoportokat ne érint­se hátrányosan, és hogy a fő munkaidő­ből származó nettó keresetek se csök­kenjenek. A vasasok igénylik, hogy az adóreform bevezetésével egy időben át­fogó bérreformot is dolgozzanak ki. A vitában felszólalók arra helyezték a hangsúlyt, hogy a tervezett reformlépé­sek mellett előtérbe kell helyezni a foglal­koztatási problémák megoldását, a bér­reformot, s változtatni szükséges a beru­házáspolitikán is. Többen felvetették: miként valósulnak meg a tervezett intézkedések, ha nincs meg azokhoz a pénzügyi fedezet. Néhá- nyan a személyes felelősség eddiginél is jobb érvényesítését sürgették és na­gyobb társadalmi kontrollt kértek az el­döntött intézkedések megvalósítása so­rán. * A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége is a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozási programmal kap­csolatos szakszervezeti feladatokat vitat­ta meg kedden. Vas János főtitkár szóbeli előterjeszté­sében ismertette a SZOT-nak a kibonta­kozási programhoz kapcsolódó határo­zatát, majd az ágazati sajátosságokkal foglalkozott. Mint mondotta, különösen nehéz szakasznak ígérkezik a program első fele, amikor is a fogyasztás mérsék­lődésével és ezzel együtt az életszínvo­nal csökkenésével kell számolni. Mindez sok konfliktust teremt majd, amelyek fel­oldásában igen fontos szerep hárul az ágazati szakszervezetekre. A KPVDSZ- hez tartozó szakmákon belül előrelátha­tólag kisebb lesz a munkaerőmozgás, mint egyéb szakmákban, de a munkaerő racionális foglalkoztatásának követel­ménye itt is teremt bizonyos feszültsége­ket. A főtitkár szerint pillanatnyilag nyugta­lanság, bizonytalanság jellemzi a keres­kedelmi dolgozók hangulatát, s ez első­sorban annak a következtménye, hogy még nem születtek meg a végleges dön­tések. Az új adórendszer bevezetése nehéz időszak elé állítja a kereskedelemben dolgozókat, hiszen sok százezer cikk lel­tározása, átárazása vár rájuk. Nagy a fe­lelősségük: az átállás nem okozhat zava­rokat a lakosság ellátásában. Az már biz­tos, hogy a feladat végrehajtásához sok túlmunkára lesz szükség, aminek ellen­értékét a vállalatok nem tudják kigazdál­kodni, központi bérpreferenciát kellene kapniuk. Módosul a portugál alkotmány? A júliusi választásokon a jobboldali li­berális irányzatú, de magát szociálde­mokratának nevező párt (PSD) abszolút többséget szerzett a lisszaboni törvény- hozásban. A látványos és sokaknak vá­ratlan előretörés több újdonságot ígér az augusztusban megalakítandó egypárti kormány programjában. S a szociálde­mokraták uralkodó helyzete nem csupán a vereséget szenvedett baloldalt ag­gasztja. A centrum bizonyos pénzügyi­üzleti köreit is nyugtatgatni kényszerült már Anibal Cavaco Silva, a győztes párt vezére a siker első óráiban, amikor hang­zatos szónoklatban a többi párttal való közös cselekvésre tett ígéretet „nagy nemzeti reformok érdekében”. E reformok legnagyobbika az alkot­mány kilátásba helyezett módosítása lenne. A PSD a voksok több mint felét megkapta ugyan, de nem rendelkezik az alkotmány megváltoztatásához szüksé­ges kétharmados többséggel. Ehhez te­hát olyan szövetségest kell találnia, ame­lyik legalább húsz szavazattal támogatja majd parlamenti kezdeményezését. Ez az erő pedig csakis a szocialista párt (PS) lehet, hiszen a kommunisták és a baloldal ellenzi az alkotmány módosítá­sát, a többi párt pedig erőtlen ehhez. Portugália alkotmányát 1976-ban, két évvel a szegfűs forradalom után hagyták jóvá. 1982-ben megújították, de ma is tartalmazza a „gazdaság demokratikus tervezését” és a „dolgozók demokratikus részvételét”, mint előírást. Leszögezi, hogy a gazdasági haladás és az államo­sítások a dolgozók „megmásíthatatlan vívmányai”. A gazdaság 53 százaléka van ma az alaptörvény nyomán állami kézben. Anibal Cavaco Silva, ez a filmszínész megjelenésű, 48 esztendős, pragmati­kus felfogású közgazda Nagy-Britanniá- ban szerezte ismereteit és Portugáliába visszatérve a közgazdasági tudományok doktora címet. A Banco de Portugal elemzési osztályátvezette 1977-től, majd Sa Carneiro hatodik kormányának pénz­ügyminisztere volt 1980-81-ben. Cavaco Silva thatcherista ízű választá­si programja, a leendő kabinet fő gazda­sági stratégiája ez: alaposan csökkente­ni kell az állami szektor súlyát átfogó libe­ralizálási intézkedésekkel. A baloldali és a demokratikus erők eddig elegendő parlamenti erővel rendelkeztek az ilyen irányú alkotmányreform megakadályo­zásához, s Cavaco Silva törekvései zá­tonyra futottak. Most történelmi esélyt kapott a portugál liberális irányzat arra, hogy - a szocialisták némi egyetértésé­vel - elérjék az alkotmány felülvizsgála­tát. A cél nem egyszerűen az államosítá­sok semmissé tétele. A korlátlan elbo­csátásoknak gátat szabó munkatörvény­könyv is célpont. Cavaco Silva eddigi kormányfői tény­kedése arra utal, hogy a pénzügyi körök, bankok és biztosítók érdekében cselek­szik majd. Szerencsés nemzetközi gaz­dasági helyzetben sikerült csökkentenie az inflációt, amely 1984-ben még 30 szá­zalék volt, most pedig 9,5 százalék. A gazdasági növekedés az idei előrejelzé­sek szerint 3,4 százalék körül alakul, jelentősen fellendült a beruházási kedv. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mi­vel 1974-től 1977-ig zárva volt a tőzsde, és az utóbbi évtizedben is pangott, csu­pán Cavaco Silva hatalomra kerülése pezsdítette fel. Tavaly a lisszaboni érték­tőzsdén tizenhatmillió kötvény és négy­millió részvény cserélt gazdát, ami csak­nem hatszorosa az 1973. évi forgalom­nak. A robbanás egyik fő oka Portugália belépés? az EGK-ba. Ám a beruházási kedvet nem csupán Cavaco Silva gazda­sági eredményei, a vállalatok magánkéz­be adásának reménye lendítette fel. Por­tugáliában a munkaerő háromszor olyan olcsó, mint akár Spanyolországban. A szociáldemokrata párt választási győzelme után valószínű, hogy a kor­mány megtalálja az együttműködést a szocialista párti köztársasági elnökkel, Mario Soaressel, miközben a szocialista párt még mindig nem talált magára a két éve elszenvedett nagy vereség óta, s a pártot állandó belső viszályok osztják meg. Az ország harmadik legnagyobb ereje, a Portugál Kommunista Párt szintén ele­mezte vereségét, s ma már elismeri: új módszerekre van szükség a demokrati­kus erők összefogásához; a párt keresi az új politikai helyzethez igazodó straté­giát. Fiaskó volt a júliusi szavazás Ramal- ho Eanes volt köztársasági elnök De­mokratikus Megújulási Pártja számára is, a két évvel ezelőtti szavazatainak egy- hatodát sem kapta meg. Mindennek ta­nulsága: az 1974-es forradalom vívmá­nyainak oltalmazása patetikus szóla­mokkal aligha lehetséges tényleges tár­sadalmi program nélkül. Márpedig a bal­oldalnak nem volt hihető programja. Cavaco Silva korszerűsítést ígérő gaz­dasági felfogása a vállalatoknak kedvez, és a Nyugat-Európához való felzárkó­zást tűzi ki célul. Az 1974-es forradalom vívmányainak megsemmisítése (amivel a kommunisták vádolják Cavaco Silvát) a portugál nép többségének nem célja, de az elkövetkező esztendőkben Portu­gáliában egy markáns kormányzati el­képzelés kivitelezése figyelhető majd meg, s ezzel egy időben a társadalmi-po­litikai ellentétek éleződése várható. Rövi­desen az is kiderül, hogy az önmagát bal­oldalinak - de nem marxistának - tekintő szocialista párt felveszi-e a küzdelmet ezzel az elképzeléssel néhány fronton, vagy ellenkezőleg, társul szegődik a magvalósításhoz. MERUK JÓZSEF (Lisszabon) Cavaco Silva, a győztes párt kormányfője interjút ad Portugál dolgozók tiltakoznak a forradalmi vívmányok felszámolása ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom