Tolna Megyei Népújság, 1987. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

Szövetségekbe, egyesületekbe tömörülnek Tanácskoztak az állattenyésztők A kibontakozás programja a MTESZ-elnökség napirendjén Tegnap délelőtt Tengelicen, az oktatá­si központban tanácskoztak a megye ál­lattenyésztéssel foglalkozó üzemeinek szakemberei, a termeltető, szolgáltató, és szaktanácsadó szervek képviselői. Az előadó Kelemen István a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője volt, aki többek között szólt arról, hogy a VI. ötéves terv első fe­lében a vágósertés és a tejtermelés nö­velését előirányzó fejlesztési célkitűzé­seket meghaladó mértékben nőtt me­gyénkben az állatállomány és bővült a termelés. Később számos kedvezőtlen tényező összegződő hatása az átlagos, illetve annál alacsonyabb színvonalon termelő üzemeknél a termelés visszafo­gásához, felszámolásához vezetett. Az állattenyésztés jövedelmezősége a sza­bályozómódosítások, a közgazdasági helyzet szigorodása következtében mini­málisra csökkent. Tovább rontotta a helyzetet a beruházás, a műszaki fejlesz­tés visszafogása, amely az állattenyész­tés termelési feltételeit a korábbi szinten konzerválta, sok esetben az elavult tech­nológiákkal együtt. Az elmúlt két évben bevezetett, és a jövedelmezőséget javító, a beruházást támogató intézkedések a kedvezőtlen folyamatok lassításához, megállításához jelentősen hozzájárultak. A szarvasmarha-tenyésztés közgaz­dasági feltételrendszere az elmúlt terv­időszakban több alkalommal változott, amely jelentős kihatással volt az állo­George Shultz amerikai külügyminisz­ter a Fehár Házzal támadt összetűzései miatt már három ízben ajánlotta fel le­mondását. Ez derült ki csütörtökön Shultz kongresszusi meghallgatása so­rán, amelyre az Irán-kontra ügyben ke­rült sor. Az ügyről egyébként újat vagy ér­demlegeset nem mondott a külügymi­niszter, most is tagadta, hogy tudott volna róla előzőleg. Shultz elmondta: utoljára tavaly augusztusban akart lemondani, mert a Fehér Ház tisztviselői megakadályozták, mány nagyságára, hasznosítási irány szerinti összetételére. Az ágazat 1984- ben jutott mélypontra, amikor a tejterme­lés a megyei termelőszövetkezetek több mint 50 százalékában veszteséges volt, a húshasznú állományt tartó üzemeknél pedig a támogatással együtt is csak sze­rény eredmény volt kimutatható. A sertéstenyésztés fejlesztését a Szekszárdi Húsipari Vállalat vágóállat­igénye és a megye ellátási kötelezettsé­ge alapvetően meghatározta. A sertéslét­szám 1983. végéig tartó növekedése olyan nagyságú nagyüzemi állományt eredményezett, melynek korszerű elhe­lyezéséhez és takarmányozásához, az üzemek - a beruházások visszafogása miatt - a feltételeket csak hiányosan te­remtették meg. A nagyüzemi férőhely- hiányon enyhített a bértartási formák kialakítása és elterjedése. A vágósertés­termelés és -felvásárlás 1984-ig dinami­kusan nőtt, ekkor meghaladta a 67.000 tonnát, ezt követően a termelés mérsék­lődött. A juhtenyésztés helyzetét az elmúlt időszakban rontotta a kedvezőtlen köz- gazdasági szabályozás, az aszályos évek okozta takarmányozási gondok. A megyei halhústermelés mennyisége mérséklődött. A halastavi haltermelés csökkenése az ivadékellátás zavarai és az elmúlt évek aszályos időjárása követ­keztében különösen a feliszapolódott, rekonstrukcióra szoruló tavak vizszíntin­hogy az amerikai légierő gépeit használ-, ja külföldi útjain. Ronald Reagan elnök akkor a lemondási ajánlatot tartalmazó levelet egyik fiókjába süllyesztette és azt ajánlotta Shultznak, hogy inkább men- jem el szabadságra, mert túlhajszoltnak és kimerültnek tűnik. A külügyminiszter szerint lemondási szándékának nem volt köze az Irán-kont- ra ügyhöz. Mint mondotta, a Fehér Ház­ban folyó „gerillaháborút” elégelte meg. Szavaiból kiderült, hogy elsősorban a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársai­gadozása miatt következett be. A takar­mánygazdálkodás mint a költségek egyik fő alakítója, az állami termék-előál­lítás fontos láncszeme. Takarmánygabo­na-termelésünk általánosan magas szín­vonalához sok üzemben ahhoz nem mél­tó tömegtakarmány-termesztés, valamint rét- és legelőgazdálkodás tartozik. Az állattenyésztés szervezetét tehát meg kell változtatni. Éppen ezért hirdette meg a MÉM az állattenyésztés tenyész­tésszervezeti rendszerének korszerűsí­tését, mely magába foglalja a fajtaneme­sítés és fajtafenntartó nemesítés végre­hajtásának módszereit és annak szerve­zését. A korszerűsítés újszerű feladat­meghatározást és -megosztást jelent az állami irányítószervnek, a szolgáltató szervezetek, valamint a termelőüzemek között. Lehetőség nyílik bizonyos te­nyésztői feladatok társadalmasítására is. A megye élelmiszer-gazdasági üzemei - az ország többi üzeméhez hasonlóan - tágabb teret kapnak a tenyésztői munká­ban való érdemi részvételre, önkéntes el­határozás alapján léthetnek be országos tenyésztői szervezetekbe, egyesületek­be, és alakíthatnak ilyeneket. Tolna me­gye üzemei is részt vállalhatnak és nyil­ván részt is vállalnak a tenyésztői munka további javítását szolgáló tenyésztői egyesületek alakításában-és - itt első­ként a bonyhádi szarvasmarha tájfajtát tenyésztők szövetségének megalakítá­sáról lehet szó. val voltak nézeteltérései. Mint ismeretes, az Irán-kontra ügy főszereplői éppen e testület volt alkalmazottjai - Poindexter admirális és North alezredes - voltak. Shultz korábban akkor akart lemonda­ni, amikor eltitkolták előtte, hogy McFar- lane nemzetbiztonsági főtanácsadó 1983 közepén a Közel-Keleten járt, majd pedig amikor az elszaporodott kém­ügyek miatt a Fehér Ház „hazugságvizs- gálatnak„ akarta alávetni magasabb beosztottjait - köztük a külügyminisztert is. A MTESZ orszá­gos elnöksége pénteken Fock Je­nő elnökletével ülést tartott. A tes­tület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB 1987. július 2-i üléséről, továbbá megvitatta a KB állásfoglalását a gazdasági-társadal­mi kibontakozás programjáról, és meg­határozta á szövetség ezzel kapcsolatos feladatait. Tóth János, a MTESZ főtitkára a Köz­ponti Bizottság üléséről szóló tájékozta­tójában hangsúlyozta: az állásfoglalás a kibontakozás fő útjaként a meglévő erőforrások jobb kiaknázását, a társada­lomnak az új körülményekhez való alkal­mazkodását és az ösztönzés új módsze­reit jelölte meg. A KB állásfoglalása azt tükrözi - mutatott rá -, hogy a követelmé­nyeknek a reformfolyamat gyorsításával kell megfelelni. Ennek alapvető elemei: a gazdasági szerkezetváltás; a műszaki fejlődés meggyorsítása, valamint a szak­emberek alkotó munkája feltételeinek ja­vítása. Tóth János végezetül hangsúlyozta, hogy a szakemberek régóta várták a sú­lyos gazdasági-társadalmi feszültsége­ket okozó folyamatok megállítását és a lendületesebb fejlődés feltételeit megha­tározó politikai döntés megszületését. A műszakiak azért is üdvözlik a KB állás- foglalását, mert változást várnak abban, hogy nem kamatoztatjuk megfelelően az értelmiség képességeit. A vitában felszólalt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Ki­emelte: a három-négy esztendeig tartó stabilizációs szakaszban, valamint a gaz­daság szerkezeti átalakításában kulcs­szerepet kap a műszaki fejlesztés. Ebben a szakaszban rendkívül fontos az, hogy erősödjön a bizalomba társadalom és a vezetés között. Rámutatott arra is, hogy a célok elérésében feltétlenül szükség van a gazdasági és társadalmi reform össze­kapcsolására. A vitában felszólalók hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a kormányzati döntésekben az éddigieknél jobban ve­gyék figyelembe a műszaki szakembe­Washingtoni vizsgálat Shultz háromszor is le akart mondani, de nem az iráni-kontra ügy miatt rek javaslatait. A szerkezetváltásról el­mondották, hogy az elsődlegesen válla­lati feladat, a kormány pedig ehhez te­remtsen megfelelő gazdasági környeze­tet. A vitát követően az elnökség elfogadta a MTESZ állásfoglalását, amit a testület a kormányhoz továbbít. A program megva­lósításához a műszaki értelmiség fel­ajánlja képességeit és támogatását. A szakemberek kulcskérdésnek tartják, hogy hazánk gyorsabban és eredmé­nyesen illeszkedjék a nemzetközi gazda­sági integrációba. Ez megköveteli egye­bek között a szellemi munka, valamint a műszaki alkotó tevékenység társadalmi felértékelését. A testület állást foglalt az új adórend­szer tervezetéről is. Javasolja olyan beruházási kedvez­mények alkalmazását, amelyek elősegí­tik a kutatási, fejlesztési eredmények mielőbbi gyakorlati bevezetését. A beru­házásoknál az adókedvezményeket el­sősorban az élenjáró technikai megoldá­soknak kell biztosítania. Ajánlja: kapjon kedvezményt a beruházások meghatá­rozott része, s adójóváírással ösztönöz­zék az új technika alkalmazását. Az elnökség állásfoglalása szüksé­gesnek tartja, hogy a központi műszaki fejelsztési források képzéséhez a jövő­ben járuljon hozzá a mezőgazdaság, a kereskedelem, valamint a gazdasági jel­legű szolgáltató ágazat is. ' * A MTESZ elnöksége személyi kérdé­sekben is döntött. Füzessy János főtitkárhelyettest nyugállományba vonulása miatt felmen­tette tisztségéből. Az Elnöki Tanács, a szövetségben vég­zett eredményes munkássága elismeré­seként Füzessy Jánost a Munka Érdem­rend arany fokozatával tüntette ki. Az elismerést Fock Jenő, a MTESZ elnöke adta át. Atestület Füredi Károlyt, a MTESZ gazdasági igazgatóját megvá­lasztotta a szövetség főtitkárhelyettesé­Frontállamok értekezlete Az afrikai államoknak mindenre kiter­jedő szankciókkal kell megbüntetniük a fajüldöző dél-afrikai rezsimet - hang­súlyozta Kenneth Kaunda zambiai elnök az afrikai frontátlamok vezetőinek lusakai értekezletén tartott beszédében. Kaunda szerint Dél-Afrika bojkottja az egyik legfontosabb kérdés lesz az Afrikai Egységszervezet tagállamai állam- és kormányfőinek hétfőn Addisz-Abebában kezdődő konferenciáján. A zambiai elnök aláhúzta, hogy a front­államok - Pretória terrorakciói ellenére - továbbra is támogatják a térség nemzeti felszabadító mozgalmait. A frontállamok - Angola, Botswana, Mozambik, Tanzá­nia, Zambia és Zimbabwe - vezetői elítél­té a Pretória által támogatott RENAMO múlt heti vérengzését, amelynek során 380 polgári személyt gyilkoltak meg Mo- zambikban. A mozambiki kormány közleményben fordult a nemzetközi közvéleményhez, ítélje el a Dél-afrikai Köztársaság támo­gatását élvező fegyveres banditák múlt héten végrehajtott vérengzését. Felhívja továbbá a figyelmet az Afrika déli részén kialakult helyzet súlyosságá­ra és támogatást kér a mozambiki nép harcához. FÁBA VÉSETT ÉLET Vannak iparosok, akik házuk falára szögezett nagy betűs táblákkal hívják fel a figyelmet mesterségükre. Akadnak olyanok is, akik csak csendben végzik a munkáju­kat, s a kezük nyomát viselő tárgyak viszik el jó hírüket. A kakasdi Farkas Lajos egyetlen, de évszázadokra szóló cégért állított magának a székely kapuval a falu kö­zepén. (A fafaragóval készített riportunk a 7. oldalon található.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom