Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-04 / 130. szám

4 tnTÉPÜJSÁG 1987. június 4. Nyírónyűi - Regölyből E tanácsot gyakran hallják mosta­nában az állattartást szerető embe­rek. Érvekkel is támogatják a bizta­tást, a következőkkel: az angóra- gyapjú piaca biztos, hiszen a nyugat­német Medima cég a vele kötött szerződés alapján minden gyapjút átvesz. Továbbá: elfoglalt emberek, szá­mára is előnyös a gyapjútermelés, hiszen az évenként ötszöri, hatszori nyírás hétvégeken, ráérősebb idő­szakban is végezhető. A gyapjú érté­kesítése pedig éppenséggel egy­szerű dolog, mert nincs időpont­hoz kötve. Nem utolsó érv, hogy nagyobb állomány - száznál több gyapjútermelő nyúl - tartása esetén a vele szerezhető jövedelem is tekin­télyes. Az idősebbek számára nem isme­retlen az angóranyúl: a második vi­lágháború idején több százezret tar­tottak az országban. A velük foglal­kozók megfonták - fonatták - a róluk nyírt gyapjút, s ruházati cikkeket kö­töttek belőle a textiliainséges évek­ben. Aztán eltűnt az angóranyúl, s amikor divatba jöttek a műszálas holmik, senki sem gondolt ara, hogy ismét szükség lesz tartására. Az angóragyapjú-termelés gondo­latával olyan embereknek érdemes foglalkozni, akiknek hasznosítatlan - száz, vagy több száz ketrec elhelye­zésére is alkalmas - istállójuk van, akik szeretik az állatokat, takarmány­nyal és vízzel való ellátásukra leg­alább naponta kétszer minimális időt képesek fordítani, állományuk átte­kintésére s két, két és fél hónapon- kért időt tudnak szakítani a nyírásra és a gyapjú értékesítésére. Az angóragyapjú-termelés feltéte­lei közül az egyik legfontosabb a rá­csos aljazatú ketrec, telepadlós, al­mozott, a hulladékanyagokból öáz- szeütőtt e célra nem felel meg. Az ál­lat legfontosabb termékét, a gyapjút ugyanis védeni kell a szennye­ződéstől, a fiícesedéstől. Elsősorban megfelelő beltartalmú tápra vagy táp és szemes ta­karmány keverékére, vala­mint jó minőségű és kellő mennyiségű gyapjút adó na­gyobb angóranyúl-állományt szándékozik ellátni. A szénán s a kiegészítőként etetett zöldtakarmányon, sárgaré­pán kívül körülbelül 45 kiló- nyi tápot vagy szemes ter­ményt fogyaszt el évente egy- egy angóranyúl. Ezért a megfelelő elhelye­zésért, gondozásért 900-1000 gramm - legna­gyobb részében I. osztályú - gyapjút ad egy-egy nyúl. E gyapjútömeg természetesen szépen fejlett, egészséges áM latoktól várható, a csökött, be­tegségek által sanyargatott nyulak gyapjúhozama meg sem közelíti a várt mennyisé­get és minőséget. Aki ma an- góranyulat kíván vásárolni - be akar kapcsolódni a gyap­jútermelésbe -, valamelyik nagyüzemtől szerezhet be te- nyész- vagy gyapjútermelő állatokat: megyénkben a re- gölyi Kaposvölgye Egyesült Téeszből. A szövetkezet idén eddig 500 nyírónyulat adott el, egy-egy angóranyúl 500 forintba kerül. Különleges gyümölcsök Riszméte A riszméte új növényfaj, amelyet nemrégi­ben állítottak elő fekete ribiszke és a köszméte keresztezéséből. A Josta a riszméte faj egyik fajtája, amely eddig a legnagyobb számban terjedt el hazánkban. Termete és bokrának formája alapján a fe­kete ribiszkéhez áll közel, a vessző szine is ah­hoz hasonló. A szőlőfajoktól eltérő, előnyös tulajdonsága, hogy a több éves részein sok le­velű, több fürtű termönyársakat nevel, ezért a bokorban minden évben szinte mindenütt képződik gyümölcs, az idős részek csak 6-8 év múlva kezdenek fglkopaszodni. Lombleveleinek foVmája és mérete a két faj közötti. Gyümölcse is emlékeztet a fekete ri­biszkére és a köszmétére is. A bogyók alakja a köszmétére emlékeztet, de annál kisebb. Éréskor sötétre színezödik, íze édes-savas, mellékíztől mentes. A riszméte a fekete ribiszkénél jobban tűri a telet, de a köszméténél kevésbé ellenálló. Bő­ven termő bogyósfaj, bokronkénti több éves átlagtermése mintegy négy kilogramm. Jelen­tősebb kórokozója, kártevője eddig még nem ismert, a legtöbb kárositónak ellenáll. Bokra korán, már a második-harmadik évtől terem. Törzses fácska formában is jól fejlődik. Az ég­hajlati viszonyokra és a talaj környezetére kü­lönösebben nem igényes. Különös formájú és ízű gyümölcse feldol­gozásra is alkalmas, dzsemet, szörpöt, befőt­tet is készíthetünk belőle. Szaporítóanyaga bokor és törzses fácska formában egyaránt kapható. Kivi a kertben Erre a Kínában emberemlékezet óta ismert és gyűjtött egzotikus növényre századunk ele­jén figyeltek föl a termesztők. Mintegy félszá­zados nemesitől munka eredményeként má­sodik hazájában, Új-Zélandban nagy gyümöl­csű, kiváló ízű fajtákat sikerült előállítani, ame­lyek elterjedtek szerte a világon. (Nevét is az Új-Zéland címerében szereplő szőrös futóma­dárról, a kiwiről kapta.) Szaporítóanyaga nemrégiben jutott el ha­zánkba, és azóta már számottevő mennyiségű kivioltvány került a piacra. Liántermészetű növény, mint a szőlő, ezért támberendezést igényel. Eredeti környezeté­ben folyóparti erdőségekben meleg, páradús, árnyékos és széltől védett körülmények között díszük leginkább. Hazánkban szabadföldi vi- ’ szonyok között nem könnyű olyan termőhelyet találnunk, amely igényének maradéktalanul megfelel. Ezért helyét különös gondossággal válasszuk meg, amelyhez a füge termőhelyvá­lasztása lehet az irányadó. Meghonosítása a déli országrészen, így Tolna megyében is jár­hat sikerrel. A kivi kétlaki, azaz egy-egy növény vagy csak himvirágot, vagy csak nővirágot hoz. Ezért termést csak akkor kaphatunk, ha legke­vesebb két növényt vásárolunk és ültetünk egymás közelébe, amelyik közül az egyik a porzós, a másik a termős virágú. Egy porzós virágú kivi négy-öt nővirágot is megterméke­nyít. Magvetéssel is szaporítjuk, azonban így "80-90 százalékban himvirágú egyedeket ka­punk. Nagy gond a fölnevelésük is, nem ki­sebb a hím- és a nőegyedek elkülönítése sem. Ezért, ha komoly a szándékunk e különleges, egzotikus gyümölcs meghonosítására, akkor alkalmas termőhely megválasztása után fais­kolai szaporitású kivinövényeket ültessünk. Növényegészségügy Járványveszély Május hónapban a Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás adatai szerint 14,9 C-fok volt a havi átlagos középhőmérséklet, és 134,9 mm csapadék hullott. A gyakorta csapadékos és hűvös időjárás rendkívül kedvezett több veszélyes kórokozónak, melynek következté­ben több területen alakult ki járványveszély és fertőzöttség, a kertészeti kultúrákban is. A me­teorológiai távelőrejelzés adatai szerint június hónapban sem számíthatunk kedvezőbb vál­tozásokra. A hőmérséklet továbbra is az év­szaknak megfelelő érték alatt marad, és csa­padékban sem lesz hiány. Számottevő javulás időjárásunkban csak június végétől várható. Mindezekből következik, hogy a májusban kialakult járványveszély és fokozott kártételi veszélyhelyzet még júniusban is gondot fog okozni. Gyümölcs Almástermésű gyümölcsösökben az alma- és körtevarasodás kórokozóinak kedvezett kiemelkedően a májusi időjárás. A fertőzés tü­netei levélen, az egész megyében megjelen­tek, még azokban a nagyüzemekben is,*ahol a legnagyobb hatású készítményeket vetették be, a kórokozók megfékezésére. A jelenlegi helyzetet súlyosbítja, hogy a fertőzési forrás megduplázódott. A fertőzés még júniusban is létrejöhet az áttelelt aszkospórákkal, és a kö­vetkezőkben már létrejöhet a fertőzött levele­ken képződött nyári spórákkal, a konidiumok- kal is. Mindezekből következik, hogy változat­lan intenzitással kell folytatni a védekezést, még június hónapban is, a kiskereskedelmi forgalomban megvásárolható legnagyobb ha­tású készítményekkel (Rubigan 12 EC és Sáp­ról). Fokozott veszélyhelyzet alakult ki ősziba­rackos ültetvényekben is, ahol a tafrinás levél- fodrosodás kórokozója elsősorban a sárga húsú fajtákat veszélyezteti. A fertőzés tünetei az egész megyében megjelentek. A kórokozó továbbterjedésének megakadályozása ilyen előrehaladt helyzetben már igen nehéz. Ezen a területen is döntő fontosságú a változatlan intenzitású védekezés folytatása. A permete­zést minden héten következetesen el kell vé­gezni az Orthocid 50 WP 0,3%-os oldatával. Egy kihagyás helyrehozhatatlan károk kiala­kulásához vezethet. Szőlő Ültetvényeinkben a korai botritisz fertőzés­sel kell számolnunk, amely azt jelenti, hogy a fertőzés már közvetlen a virágzás előtti idő­szakban bekövetkezhet. A fertőzött fürtökön szürke színű penészgyep képződik, majd a fürtök megbámulnák és elhalnak. Nagyon ha­sonló a korai molyfertözés tünete, mert a kis hernyók igyekeznek rejtetten élni, ezért a für­tökben és a fürtök körül szövedéket készíte­nek. A molyokkal fertőzött fürtökben a kis her­nyók természetesen megtalálhatók, így a két károsító jól elkülöníthető. A botritisz fertőzött­ség felszámolására a hosszú hatástartamú Ronilan 50 WP vagy Sumilex 50 WP gombaölő szereket, a molyfertözés felszámolására pe­dig a Bancol 50 WP rovarölő szert, valamint a Piretroid készítményeket (Decis és Chinetrin) javasoljuk. A következőkben nehezen leküzd­hető állati kártevőkről. Vakondtücsök Tafrinás levélfodrosodás - ősziba­rackon szabadföldi termesztésben is számolni kell, elsősorban a humuszban gazdag és gyorsan felmelegedő területeken, ahol a kiültetett pa­lánták elrágásával rövid idő alatt tetemes ká­rokat okozhatnak. A kártétel megelőzésére a fertőzöttség hatékony felszámolására jelen időszakban a csalétkes védekezés legalkal­masabb. A Buvatox 5G készítményből 30-40 dkg-ot kell kiszórni 100 m2 területre. A csalét­ket kiszórás után ne dolozzuk be a talajba, hogy az éjszaka talajfelszínre jövő állatok köny nyen hozzáférjenek .és fogyasztani tudják. Szükségessé válhat a többszöri csalétkezés is, mert a készítmény csak a táplálkozást foly­tató fejlődési alakokat pusztítja el. Vakondok A vakondok (Talpa europaea) föld alatti életmódot folytató, közismert emlős állat. Igen falánk, és táplálékát nagyrészben a vakondtü­csök, a cserebogár-fajok lárvái, és más rovar­lárvák képezik, de elfogyasztja a járatába ke­rült mezei pockot is. A vakondokot ezért a hasznos tevékenységéért az 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal rendelkezésére vé­dett állattá nyilvánította. A rendelkezés megje­lenését követő években a vakondok tömeges méretű felszaporodását tapasztalhattuk, és azt is, hogy az általuk hajtott hasznot sok eset­ben jóval meghaladta a járatok készítése so­rán okozott kár, amikor az útjukba kerülő gyö­kereket elrágják, a növényeket kitúrják, és a talaj felszínére tölt földkupacokkal betemetik a csíranövényeket, de nem esztétikus látvány az üdülők és parkok pázsitfüves területein a va­kondtúrások sokasága sem, a mély fű gondo­zását is, nagymértékben megnehezíti. Töme­ges felszaporodásuk és súlyos kártételük esetén éppen ezért a pázsitfüves területeken és zöldségkultúrákban pillanatnyilag megen­gedett a gyérítésük, és erre a célra a Critox füstgázpatron alkalmas. Zárt termesztő-berendezésekben helyen­ként sok gondot okoz a vakondtücsök jelenlé­te és kártétele. Megjelenésével most már a BEDA GYULA Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás A Tolna Megyei Közlekedési Felügyelet tájékoztatója Hl. rész A pótkocsik összeszerelése A statisztikát tekintve ez a téma tarthat számot a legnagyobb érdeklődésre, mi­vel Tolna megyében évente kb. 200 db személygépkocsival vontatható egyten­gelyes pótkocsit (a továbbiakban: után­futót) építenek össze. , Gazdálkodóknak és építkezőknek rendkívül hasznos ez a jármű, hiszen a kisebb áruszállítási feladatokat saját ma­guk megoldhatják vele. Kereskedelmi forgalomban több típu­sa kapható, ennek ellenére mégis sokan a házilagos legyártás mellett döntenek. Ez anyagi szempontból érthető, mert az autóbontóktól megvásárolt, vagy ép­pen meglévő alkatrészekből saját mun­kával, á boltinál lényegesen olcsóbban összeépíthető az utánfutó. Mivel az utánfutó üzemeltetése a jár­műszerelvény viselkedését a közleke­désbiztonság szempontjából jelentősen befolyásolja, ezért szigorú előírások sza­bályozzák az összeépítés feltételeit. Né­hány új dolgot kiemelnék a közlekedési miniszter 10/1986. (XII. 3.) KM. sz. rende­letéből, amely a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 8/1977. (XII. 20.) .KPM. sz. rendeletet módosította.- „Gépjárműnek, mezőgazdasági von­tatónak és ezek pótkocsijának összeépí­téséhez előzetes engedély szükséges.” Lényeges, hogy az engedélyt előre kérjük, ne utólag, mert a konstrukciós hibát könnyebb a rajzon kijavítani, mint az utánfutón. Magyarázatként el kell mondani, hogy régebben az engedélyezési eljárás az esetek többségében utólagosan történt, a szomszéd, vagy jóbarát utánfutójáról készült „koppintást” kellett valahogy le­galizálni. Sajnos előfordult, hogy ezek a másola­tok hibásak voltak. Gyakori volt a túlmé­retezés, a vonófejterhelés helytelen meg­határozása és az elfogadhatatlan műsza­ki megoldások pl. a futómű rögzítésénél a tengelycsonk behegesztése a csőten­gelybe stb. E gyakorlat megszüntetése elsősor­ban az ügyfél (a pótkocsit összeépítő) érdeke. Ha a kérelmet előre nyújtják be, sokkal gyorsabban, kellemetlenségektől mentesen történhet az engedélyezés. Akinek ilyen szándéka van, javasoljuk a háromféle utánfutó összeépítéséhez alkalmazható tipustervcsomag megvá­sárlását, amelyben a különleges felépít­ményt, vagy méreteket kivéve mindenki találhat magának megfelelő pótkocsit. A három fő típuson belül ugyanis a tűrése­ket és lehetőségeket figyelembe véve számtalan variáció lehetséges. Akinek speciális igényei vannak to­vábbra is megterveztetheti közlekedési mérnökkel, vagy technikussal az utánfu­tót, de a tervező vegye figyelembe az em­lített rendeletek előírásait. Az egyedi terv­dokumentáció tartalmát tekintve leg­alább olyan részletesnek kell lennie, mint a tlpustervcsomagban lévő dokumentá­ciónak. A lényeg az, hogy az utánfutó ösz­Móró Gyula az Autójavító €s Szol­gáltató Vállalat autóbontó üzemé­nek vezetője, egy Lada tengely­csonk repedésvizsgálatát végzi reagens folyadék alkalmazásával szeépítése a tervek alapján megnyugta­tóan elvégezhető legyen, illetve jelentős utánjárás nélkül szakműhely, megfelelő képzettségű szakember által legyártható legyen. A másik új előírás, hogy a „jármű ösz- szeépítéséhez csak olyan új, vagy felújí­tott főegység és alkatrész használható, amelyről az értékesítést, vagy felújítást végző tanúsítja, hogy a szabványnak - szabvány hinyában a forgalombizton­ság követelményeinek megfelel.” Tulajdonképpen itt arról van szó, hogy az utánfutó összeépítéséhez csak új és szabványos, vagy pedig olyan használt, bontott alkatrészek használhatók fel, amelyek jók és a közlekedés biztonságát nem rontják. Ennek ismerete már az engedélyezés­hez is szükséges, tehát a beadott doku­mentációra rá kell vezetni, hogy a futómű és fékberendezés alkatrészei újak-e vagy használtak. Ha újak, akkor ezekről a számlát a vizsgán be kell mutatni, ha használtak, akkor pedig minősíttetni kell őket. Ez utóbbi szigorítás érthető és szin­te kívánatos is volt, hiszen biztonságunk érdekében nem mindegy, hogy egy újon­nan összeépített utánfutóba beépített 10-15 éves tengelycsonk milyen állapot­ban van. A közlekedésbiztonsági szempontból kiemelten fontos használt alkatrészek minősítésével a hatósági engedéllyel rendelkező autóbontó vállalatok és kis­iparosok foglalkoznak, ahol eladás előtt vagy saját alkatrész bemutatásakor cse­kély díj ellenében elvégzik az ellenőrzést. Tolna megyében a minősítést az alábbi helyeken végzik: 1. Szekszárdi Autójavító és Szolgáltató Vállalat autóbontó üzeme Szekszárd, Pa- lánki u. 1. 2. Gemenc Volán ipari üzemegysége Szekszárd, Keselyűsi út. Az autóbontók kérése, hogy az ügyfe­lek az alkatrészeket szétszerelt, letisztí­tott állapotban vigyék minősítésre pénte­ki napokon 8-12 óráig. A minősítési kötelezettség a kerekek, a hajlékony és merev fékcsövek kivételé­vel a futómű és fékberendezés valameny- nyi alkatrészére kiterjed. (A használt fék­csövek, fék tömlők ismételten nem épít­hetők be.) Új dolog az is, hogy a vizsgára a korábban elegendő hegesztési nyilat­kozaton kívül vinni kell az oldható köté­sekre vonatkozó minőségtanúsítást is. A szerelési szakmunkát autószerelő, vagy mezőgazdasági gépszerelő szak­emberrel kell elvégeztetnünk, melyről rö­vid minőségtanúsítást kell vele íratni. Eb­ben a szerelő tanúsítja, hogy az utánfutó összeszerelésénél az előirt minőségű acélcsavarokat alkalmazta és azok meg- húzási nyomatéka, valamint biztosítása az előírásoknak megfelel. Az engedélyezési eljárás jelen esetben is kérelemre indul, melyet a Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának kell címezni, de a Közlekedési Felügye­letnél kell benyújtani. A kérelemhez 2 példányban csatolni kell az elbíráláshoz szükséges műszaki leírást és rajzokat, valamint a 3000 Ft eljárási díj befizetéséi igazoló feladóvevényt. A típustervcsomag alapján készíteti utánfutóhoz műszaki dokumentáció nem kell, elegendő a csomaghoz mellékelt 2 db adatlap kitöltése. Az engedélyezés határozattal történik, amelyben közöljük a forgalomba helyezés előtti vizsgával kapcsolatos tudnivalókat is. (Vége) HARGITAI ISTVÁN Tolna Megyei Közlekedési Felügyelet Angora - ketrecben

Next

/
Oldalképek
Tartalom