Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-20 / 144. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, r*— ~r MA Epul 1987. JÚNIUS 20. a gyermek­SZOMBAT XXXVII. évfolyam, 144. szám osztály ÁRA: 2,20 Ft (4. oldal) í | .;..—..——■ Dolgos diákok égéi ért a tanév, már mindenütt kicsöngettek. A bizonyítványosztás után végképp elnéptelenednek az általános és aközépiskolák, s a több mint másfél milliós diáksereg zöme vakációzni, pihenni indul. Ezekben a napokban az ország minden részén benépesülnek a kü­lönböző úttörö- és ifjúsági táborok. A legtöbb kisiskolásnak még min­dig az iskolafenntartó tanácsok által indított napközis táborok kínál­nak változatos nyári foglalatosságot - változó színvonalon. Igaz, hogy újabban se szeri, se száma azoknak a lovas, sport- és idegen nyelvi táboroknak, tanfolya­moknak, túráknak is, amelyeket művelődési házak vagy sebtiben összeállt mun­kaközösségek szerveznek - egyiket-másikat igazán nem kis pénzért. Budapes­ten már oly mérvű ez a kínálat, hogy csak a művelődési házak diákfoglalkoztató nyári programjainak listája egy negyvenoldalas brosúrát tölt meg. Tanulóifjúságunk egy része - főként a középiskolások és az egyetemisták - azonban más elfoglaltságot keres magának a nyári szünet idejére: dolgozni megy. Sokan csupán néhány hétre kötik le magukat, mások viszont a két és fél hónapos szünidőt szinte mindvégig munkával töltik. Több évtizedes hagyománya van már Magyarországon a diákok nyári tömeges munkavállalásának. 1975 óta miniszteri rendelet szabályozza a tanulók munkába állításának feltételeit, amely előírja egyebek közt, hogy a szünidei foglalkoztatás­ban csak azok a fiatalok vehetnek részt, akik a tizennegyedik évüket már betöltöt­ték. A legutóbbi években átlagosan mintegy másfél százezerre rúg a pénzkereső munkára jelentkező diákok száma, természetesen azok nélkül, akik a KISZ építő­táboraiban vesznek részt. Hatalmas erő rejlik ennyi dolgos kézben, ha ügyesen és okosan bánunk a fiata­lokkal. Az idei nyár nagy kérdése, hogy az üzemek, vállalatok milyen mértékben tartanak igényt rájuk. Szinte biztosra vehető, hogy nem minden jelentkező talál magának munkát, jóllehet a kereskedelemben és az idényjellegű ágazatok­ban, például a konzerviparban vagy a mezőgazdaságban évek óta munkaerő- hiánnyal küszködnek. A diákok jelentős része, főképp az idősebb korosztály azonban a vendéglátásban és a szállodaiparban óhajtana elhelyezkedni, ahogy a június eleji helyzetkép mutatja. Eddig jobbára a kereslet-kínálat összhangja jellemezte a piacot. A termelő vál­lalatoknak, de még a nem termelő intézmények egy részének is égető szüksége volt a diákmunkára, a tanulóknak pedig jól jött a nyári kereset. Ilyenformán a társadalmi igény és az egyéni érdek éveken át szerencsésen összefonódott a munkaerőpiacon. Ezen a nyáron, pedig még nagyon az elején tartunk, máris megbomlott az össz- | hang, mégpedig a kereslet lanyhulása miatt. Pályaválasztási szakemberek állítják, hogy a korábbi százötvenezer fiatalnak legfeljebb kétharmada talál mágának munkát. A gazdálkodási nehézségek, a pénzhiány, elsősorban a bértömeg-gaz­dálkodásra való átállás miatt számos üzem, vállalat elsőként a nyugdíjasok és a diákok alkalmazásától tekint el. Elsőrendű vállalati érdek, hangoztatják sok he­lyütt, radikálisan csökkenteni a termelési, s az egyéb költségeket, ennek jegyé­ben minél kisebb létszámmal dolgozni. Ugyanakkor az is igaz, hogy még mindig akadnak olyan üzemek, intézmények, amelyek leginkább azért vesznek föl - kis keresetű, erre a célra kreált munkahelyekre - diákokat, hogy ezáltal a bérátlaguk kedvezőbben alakuljon, és így tudjanak állandó dolgozóik egy részének maga­sabb bért adni. I Aligha szükséges bizonygatni, hogy a diákfiatalok nyári foglalkoztatásából nemcsak pénzben kifejezhető haszon származik. A munkának óriási a nevelési I „hozama”. Amióta intézményes iskoláztatás folyik, azóta a munka mindig előkelő helyen szerepel a nevelés eszközei között. így volt ez a régebbi korok iskoláiban is. A szocialista iskola, amely kezdettől fogva legalapvetőbb feladatának tartja az ifjúság fölkészítését a hasznos társadalmi tevékenységre, azt vallja, hogy munká­ra legeredményesebben nem szólamokkal, hanem munkával lehet nevelni. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a diákmunkának. I Nem titok, hogy a munkaerkölcs dolgában nincs minden rendjén. Idevágó gondjaink jórészt a munkahelyi lazaságokból, a közömbös vagy hanyag munka­végzésből fakadnak. Lélekromboló hatása van annak, amikor a fiatalra nem bíz­nak értelmes munkát az üzemben, a boltban, a hivatalban, hanem ténfergésre kárhoztatják őket. Ki ne tudná, hogy munkavállaló gyermekeinknek gyakran van részük lehangoló élményekben, ami a gazdasági veszteségen kívül azért is hiba, mert a henyélés károsan hat a fiatalok személyiségére. ♦ ondják, hogy minden olyan felnőtt, akire nyáron diákgyereket bíznak a felettesek, pedagógussá yálik erre az időre, de még az a dolgozó is, akinek munkáját, viselkedését a fiatal nem közvetlen közelről szemléli. s Jó vagy rossz pedagógussá, hiszen közismert, hogy a felnőttek nem harsány intelmekkel, hanem saját példájukkal tudnak a legjobban hatni a gyerekekre. Ha munka-és rendszeretetet tapasztal maga kö­I * rül a tanuló, ha az illető munkahelyen becsben áll a kötelességteljesítés, akkor ne­ki sem a lógás jut eszébe. Hiszen csak annak a diákmunkának van értelme, amelynek során gyermekeink megismerik, hogy mindenfajta siker titka az erőfeszítésben rejlik, és igazi örömöt ad az embernek a helytállás, a kitűzött cél elérése. P. KOVÁCS IMRE Elutazott hazánkból Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szovjetunió mar- sallja, a Varsói Szerződés Tagálla­mai Egyesített Fegyveres Erői főpa­rancsnoka, aki a Magyar Néphadse­reg és a szovjet hadsereg kijelölt tör­zseinek részvételével Magyarorszá­gon tartott parancsnoki és törzsve­zetési gyakorlatot vezette, pénteken - a gyakorlat befejezését követően - elutazotj hazánkból. Diplomaosztó ünnepség a főiskolán A Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett Tagozatán tegnap délután került sor a diplo­maosztó ünnepségre. A Himnusz hangjai után a főiskola kórusának műsorát hallgathatták meg a jelenlé­vő oktatók, tanárok, diákok és szü­lők, akiket dr. Lukács József tagozat­vezető-helyettes köszöntött. Dr. Deli István tagozatvezető az el­múlt két-három évre, az együtt eltöl­tött időre emlékezett. Mint mondotta, nappali és levelező tagozaton összesen 165-en jelent­keztek államvizsgára, és az ott meg­jelent 161 tanuló közül 160-an meg is szerezték a diplomát. A diákok fel­készülésének színvonalát jelzi, hogy 60 százalékuk jeles, illetve jó képesí­tést szerzett. Idén osztottak ki először német nemzetiségi óvónőknek is diplomát. Az ünnepélyes eskü elmondása után dr. Deli István átadta az okleve­leket, a legjobb tanulmányi ered­Juhár Zoltán belkereskedelmi minisz­ternek, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnökének meghívására június 17. és 19. között Budapesten tartózkodott Willibald Pahr, az Idegenforgalmi Világ- szervezet (WTO) főtitkára. Megtárgyalták Magyarország és a világszervezet közötti együttműködés bővítésének lehetősé­geit, aktívabb részvételünket a WTO munkájában, mindenekelőtt a szakmai oktatási programban. A főtitkár megbe­szélést folytatott Várkonyi Péter külügy­miniszterrel és Randé Jenővel, a Magya­rok Világszövetségének főtitkárával. Wil­A Tamási Ta-Lux Villamosipari Szövet­kezet a tavalyi évben igényelt exportked­vezményt, ennek ellenére nem rubelel­számolású exportjuk nagymértékben Az idei tavaszi Budapesti Nemzet­közi Vásáron a szövetkezet export­ra kerülő lámpatesteket, radiátoro­kat és kórházi nővérhívó készüléke­ket egyaránt bemutatott termékei közül ményt elérők és a jó KISZ-munkát végző diákok szintén oklevelet me­hettek át. libard Pahr-t fogadta Marjai József mi­niszterelnök-helyettes. A WTO főtitkára az Atrium Hyatt Szállo­dában pénteken tartott sajtótájékoztatót a szervezet időszerű feladatairól, vala­mint magyarországi „kapcsolatairól. El­mondotta, hogy a szervezetnek jelenleg több mint 150 társult tagja van, többsé­gében utazási irodák, légitársaságok és más idegenforgalmi szervezetek. A WTO szerződéses kapcsolatban áll az ENSZ- szel, s ennek alapján az ENSZ a szerve­zetet a világturizmus szóvivőjének ismeri el. növekedett. Konvertibilis %xportjukat a Transelektro Külkereskedelmi Vállalaton keresztül bonyolítják le, bizományosi konstrukcióban. » A szövetkezet teljes tőkés exportját az NSZK-ba „szállítja”: fénycsöves lámpa­testeket, hegesztőház-alkatrészeket, valamint kompresszorházakat. Ez tavaly 3,5, idén 11 millió forintnyi árut tesz ki. Idén a kereskedelempolitikai alapból 30 százalékos mértékű támogatást kér­tek. A hosszú távú exportfejlesztés érde­kében átfogó műszaki fejlesztést, vala­mint számítógéppel segített tervező- és gyártórendszer létrehozását, szakem­berképzésre és átképzésre pedig egy korszerű referenciarendszert terveznek. A fejlesztéseket a jövő évben kezdenék el. A szocialista exportjuk idén 220 millió forintnyi - a Szovjetunióba és Cseh­szlovákiába három típusban fénycsöves lámpákat, az NDK-ba pedig 13,5 millió forintért transzformátorokat szállítanak. Mint Kalmár István, a szövetkezet elnöke elmondta, tevékenységük bővítési lehe­tőségét keresik. Különböző hegesztőberendezések­hez négyféle lemezszekrényt gyártanak, talán ezzel sikerül új piacot találniuk, s a jövőben még tovább tudják növelni ex­portjukat. A programot általános iskolások és óvodások műsora zárta. Fotó: GOTTVALD K. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Az Órszágházban pénteken munkaér­tekezletet tartottak a fővárosban, a me­gyékben és a megyei jogú városokban működő tanácsok elnökei. A tanácsko­záson, amelyet Czinege Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese vezetett, előbb a szakszervezetek és a tanácsok együtt­működésének továbbfejlesztéséről, az ezzel kapcsolatos feladatokról volt szó, megvitatták a tanácsi munka időszerű foglalkoztatáspolitikai kérdéseit, és ele­mezték a tanácsi apparátus káderhely­zetét, különös tekintettel a személyzeti munka további teendőire. Az állampolgárokkal legközvetlenebb és a legtöbb vonatkozásban kapcsolat­ban álló államhatalmi - államigazgatási szervek, a tanácsok - miként az értekez­leten elhangzott - sokasodó feladataikat elsősorban olyan apparátussal kell elvé­gezzék, amelynek létszáma kisebb a ko­rábbinál, de minden ügykategóriának szakmai és élettapasztalatokkal rendel- * kező gazdája van. E törekvés a gyakor­latban máris eredményekkel járt: 1981 és 1985 között 36200-ról 35400-ra csökkent a tanácsapparátus létszáma. A fővárosi és a megyei tanácsok nagy ré­sze feladat-átcsoportosítással, szerve­zeti egyszerűsítésekkel, az ügyintézés korszerűsítésével is csökkenteni tudta a létszámot. Mindezek eredményeképpen az elmúlt év végére kialakult, s - miként az ülésen értékelték - ma megfelelőnek lehet tekinteni a tanácsi apparátus 35 ez­res létszámát. Jó visszhangja volt a tanácselnöki vé­leménycserében annak, hogy a Központi Bizottság egy évvel ezelőtti káderpolitikai állásfoglalásában, illetőleg a személyzeti munkáról szóló minisztertanácsi határo­zatban konkrétan megjelölték a káder- és személyzeti munka alapelveif és to­vábbfejlesztésének feladatait. Tanácsi területen a legsürgetőbb teendő a veze­tés és az apparátusban dolgozók mun­kájának, személyi összetételének minő­ségi javítása. A gyakorlatban igazolódott, hogy a tanácsokkal kapcsolatos társa­dalmi várakozást, a növekvő feladatokat nem nagyobb számú, hanem képzet­tebb, rátermettebb közszolgálati dolgo­zókkal lehet ellátni. Ehhez nagyobb er­kölcsi és anyagi elismerésre is szükség van. Az értekezleten Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke az apparátus időszerű szer­vezeti kérdéseiről is tájékoztatott. A WTO főtitkára Budapesten Jövőre átfogó műszaki fejlesztés A Tamási Ta-Lux növekvő exportja Or. Deli János ünnepi köszöntőjét mondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom